Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

2003. Július 1., Kedd ITTHON E URÓPÁBAN Több tudással az unióba Négy hónapon át igyekeztünk közelebb vinni olvasóinkhoz az Európai Uniót. Kíváncsiak voltunk, sikerült e új információkkal segíteni, valamint arra is, most mi a vélemény a csatlakozásról? Tóth Ildikó tanár: - Az uniós oldalon azokat az össze­állításokat olvasom, amelyek jobban érdekelnek. A szómagyarázatokból pedig új fogalmakkal is megis­merkedhetek. Hosszú távon az EU-csatlakozás min­denképpen előnyös lesz az ország és az egyének szá­mára is. Bízom benne, hogy még én is látom majd az unió előnyeit, a pozitív változásokat. Véleményem sze­rint az európai uniós csatlakozás pozitív hatásait csak később érzékeljük, így 2004. május elsejétől egyik napról a másikra még nem észlelhetünk komolyabb változásokat. Kovács Vali üvegfestő: - Nagyszerű dolognak tartom, hogy a lapban bemutatták az EU-t, így mindenki meg­ismerheti. Erre nagy szükség van, mert sokan negatí­van vélekednek az unióról. Minden újnak, így a csatla­kozásnak is megvannak a kezdeti nehézségei, de azt hi­szem, ez hosszú távon megtérül. Már szerencsés hely­zetben van országunk, jövőre csatlakozhatunk az Eu­rópai Unióhoz. Biztos, hogy a diákoknak és az üzleti életben is több lehetőségük lesz. Én is próbálom üzleti lehetőségeimet kihasználni, s termékeinket külföldre ajánlani Pék Valéria üvegfestő: - Ismerem az újság uniós olda­lát, és szerintem sok információt tár az olvasók elé. Vé­leményem szerint az uniós csatlakozás hatására felve­hetjük a kapcsolatot más európai uniós országokkal is. Üzleti, kereskedelmi szempontból egyaránt jelentős lé­pés, hiszen nagyobb lehetőségek nyílnak a kereskedők és a vásárlók számára. Támogatom a csatlakozást. Úgy gondolom, hogy minél több náció és kultúra olvad ösz- sze, annál nagyobb lehetőségük van az egyes országok­nak és a bennük élő polgároknak. Dr. Sémik József főorvos: - Hallottam a Somogyi Hír­lap európai uniós tájékoztató oldaláról, ráérő időmben olvastam. Érdekes a különböző vélemények megnyilvá­nulása, mely segít a saját álláspont kialakításában. Úgy gondolom, a nyugdíjasok keveset tudnak erről, ezért több, őket érintő információra lenne szükség. A legjobb az lenne, ha rétegek szerint tájékoztatnák az embere­ket. Bízom abban, hogy az egészségügy kedvező irány­ba fejlődik a csatlakozás után. A magyar egészségügyi rendszerhez sajnos nem tartozik megfelelő anyagi támogatás EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóin­kat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehe­tőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes hon­lapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir- lap@axels.hu . A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1. Mikor csatlakozik hazánk az Európai Unióhoz? a. 2004. január 1. b. 2004. május 1. c. 2005. május 1. d. 2004. szeptember 25. 2. Hol volt a CAP reformjáról szóló döntés? a. Athén c. Luxemburg b. Budapest d. Varsó 3. Melyik európai főváros nevezetessége a Picadilly Circus? a. Milánó c. Bécs b. London d. Párizs Somogy várja a tagságot Magyarország EU-tagsága olyan változások elindítója lesz, amelyek elősegítik az or­szág gazdasági fejlődését, a társadalmi és területi egyen­lőtlenségek csökkenését, az egyéni boldogulást. A belépés érzékelhető, jótékony hatása fokozatosan, évek alatt bonta­kozik majd ki. Minderről ír­tunk az elmúlt négy hónap­ban az Itthon Európában cí­mű oldalunkon. Reméljük, ki­csit közelebb hoztuk olvasó­inkhoz az Európai Uniót és sok kérdésre választ tudtunk adni. Most összefoglaljuk, mit tudunk eddig, majd várjuk 2004. május elsejét, a csatla­kozást. Addig is természete­sen minden aktuális uniós in­formációt igyekszünk megad­ni Önöknek. Mindennapi életünkben az EU- csatlakozás nem hoz azonnali, drámai változásokat, sem pozitív, sem negatív értelemben. A csatla­kozás kapcsán sok várakozás él az emberekben. Az egységes belső piacon az áruk és a szolgáltatások szabadon adhatók és vásárolhatók. Magyar- országra a kiskereskedelemben kapható árucikkek többsége már ma is az EU-tagállamokból érke­zik, bármiféle kereskedelmi korlá­tozás nélkül. A tagsággal a mező- gazdasági termékek - még részle­gesen fennálló - külkereskedelmi szabályozása megszűnik, itt is megvalósul tehát a teljesen sza­bad kereskedelem. Jelenleg az EU-ból érkező mezőgazdasági be­hozatal négyötöde vámmentes, további tizenkét százaléka pedig kedvezményes vámtételek mellett érkezik hazánkba. Az EU Magyar- ország legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnere. Az első tíz magyar külkereskedelmi partner között hét EU-tagállam található. A magyar kivitel háromnegyede az EU-tagállamokba irányul, míg onnan érkezik a magyar behoza­tal 58 százaléka. Magyarország az unió külkereskedelmében a nyol­cadik-kilencedik helyet foglalja el. Mindezek alapján előre jelezhető, hogy a boltokban alapvetően ugyanazt lehet majd kapni a csat­lakozás után, mint ma - legfeljebb a belső piacot jellemző verseny eredményeképpen nagyobb vá­lasztékban és jobb minőségben. Fontos eloszlatni a tévhitet, hogy a csatlakozás jelentős áremelke­déssel jár. Tudni kell, hogy az ár­változások nem az EU-csat- lakozás következményei, hanem azokat gazdasági kényszer váltja ki. Ám az árváltozás okát nem a csatlakozásban, hanem az áreme­lések korábbi elhalasztásában kell keresni. A magyarországi szolgál­tatások árai nagyjából olyan mér­tékben közelítenek majd a nyu­gat-európai árakhoz, ahogyan a magyarországi bérek felzárkóz­nak az uniós bérekhez. Bérek az EU után Az árak Ma­gyarországon - mint min­den működő piacgazdaság­ban - jelentős mértékű adó­kat tartalmaz­nak. A ma­gyarországi adórendszer nagyjából már megfelel az Euró­pai Unió elvárásainak. A csatlako­zás nem ír elő automatikus bér­harmonizációt az egységes belső piacon. Ettől függetlenül megala­pozott a várakozás, hogy az EU- tagságnak hosszú távon kedvező hatása lesz a bérek felzárkózásá­ra. A vállalkozások alkalmazottai a termelékenység javulásával együtt számíthatnak arra, hogy a magyar gazdaság felzárkózási üte­mét többé-kevésbé követik majd a kifizetett bérek is. A költségvetési szférában dolgozó közalkalma­zottak és köztisztviselők esetében a bérfelzárkózás az államháztar­tás helyzetétől függ, vagyis alap­vetően az ország gazdasági fejlett­sége határozza meg az emelés le­hetőségét. Általánosságban arra lehet számítani, hogy a közalkal­mazottak és a köztisztviselők bér- felzárkózásának üteme megegye­zik majd az ország gazdasági fel­zárkózásának ütemével. Forintból eurót Az árak és bé­rek kapcsán felmerülhet a kérdés: med­dig számo­lunk forint­ban, és mikor­tól euróbán? A forintot vár­hatóan még az évtized vé­ge előtt felváltja a közös európai valuta. Ahhoz, hogy egy EU-tagál­lam bevezethesse az eurót, több követelménynek is meg kell felel­nie. Bizonyítania kell, hogy a fo­gyasztói árszínvonal, a nemzeti valuta árfolyama és a hosszú távú állampapírok kamata stabil, to­vábbá az államháztartás nem küzd túlzott költségvetési hiány­nyal. A kormány és a nemzeti bank közös célkitűzése, hogy Ma­gyarország ezeknek a feltételek­nek 2007-re megfeleljen. A számítások azt mutatják, hogy Magyarország esetében az euró bevezetésének tartós elő­nyei meghaladják annak hátrá­nyait, ezért a feltételek teljesítése után az ország érdekelt lesz a kö­zös fizetőeszköz mielőbbi beve­zetésében. Uniós támogatások Magyarország nem csupán támo­gatásokat kap a közös költségve­tésből, hanem hozzájárul azok elő­teremtéséhez is. Nem kell azon­ban az állampolgárok által fizeten­dő „európai adóra” gondolnunk: a magyar költségvetés a rendelkezé­sére álló bevételekből fizet be az EU-kasszába. A brüsszeli költség- vetés úgy működik, hogy az uniós átlagnál szegényebb tagállamok­nál a kifizetett támogatások meg­haladják a befizetéseket. így lesz ez Magyarország esetében is: 2004 és 2006 között hazánk várhatóan 1,4 milliárd euróval (340 milliárd forinttal) több kifizetéssel számol­hat, mint amekkora összeget a kö­zös kasszába átutal. A támogatásokból építhető uta­kon, vasutakon nemcsak Magyar- ország határáig utazhatnak majd azok, akik szívesen próbálnak sze­rencsét külföldön. Az EU-csat- lakozás napjától minden magyar állampolgár szabadon választhatja meg, hogy - a helyi feltételek telje­sítése esetén - hol kívánja tanul­mányait folytatni. A jövő Hazánk 2000- ben elérte az unió egy főre eső nemzeti jö­vedelemének 52 százalékát. Az előrejelzé­sek szerint ez a mutató 2004- 2005-re elérhe­ti az 58-60 szá­zalékot, ami hasonló, mint Íror­szág mutatója volt a csatlakozás­kor és magasabb, mint Portugália csatlakozáskor mért gazdasági fej­lettsége. A csatlakozásra történő felké­szüléssel, majd a csatlakozás be­következtével a magyar gazdaság fejlődése új szakaszba lép. A gaz­daság egészét - és benne hétköz­napjainkat - meghatározó feltéte­lek kiszámíthatóvá, nagy bizo­nyossággal előre láthatóvá válnak. Magyarország a nyugat-európai államokkal szembeni modernizá­ciós lemaradását EU-tagként jóval rövidebb idő alatt lesz képes ledol­gozni, mint csatlakozás nélkül. Az ország a közösségi politikák révén, a közösségi fejlesztések haszonél­vezőjeként és az euró bevezetésé­vel a nemzeti jövedelem biztos nö­vekedésével számolhat. Az EU- átlagot kétszeresen - de legalább két százalékponttal - meghaladó gazdasági növekedési ütem fenn­tartása azt eredményezheti, hogy Magyarország a következő tizenöt­húsz évben eléri az unió egy főre jutó jövedelmének átlagát. Ezt a re­ményteli kilátást a ma gyermekei már minden bizonnyal valóság- ként élik majd meg. __________■ A közös agrárpolitika reformja magyar nézőpontból éri a jelenlegi tagállamokét. A ma­gyar véleményéről Pásztohy And­rást (MSZP), a parlament mező- gazdasági bizottságának alelnökét kérdeztük, aki maga is részt vett az utolsó egyeztetésen Athénban.- Még Athénban, a delegáció ve­zetőjeként ismertettem a magyar álláspontot az agrárre­formról - mondta Pásztohy András. - El­mondtam: alapjaiban egyetértünk a tervvel, de mint csatlakozó or­szág úgy tudjuk elfo­gadni, hogy a támoga­táscsökkentést az unió kompenzálja, úgy, hogy a gazdálkodók már az első évtől teljes Az ágazat számokban A KSH 2001 -es adatai szerint a magyar me­zőgazdaságnak a bruttó hazai termékből va­ló részesedése 3,8 százalék, a munkaké­pes lakosságnak 6,2 százalékát foglalkoz­tatta 2002-ben (ez az arány évről évre csök­kenő tendenciát mutat). A nemzetgazdaság összes beruházásából 2001-ben 6,2 száza­lékkal részesedett az élelmiszer-gazdaság. mértékben kapják meg a nemzeti kiegészítéssel bővített támogatást a Koppenhágai Megállapodásnak megfelelően. A támogatások ter­meléstől való elválasztásával ab­ban az esetben értünk egyet, ha a bevezetés fokozatosan történik, hogy a hazai gazdálkodóknak le­gyen felkészülési idejük. A kiindu­ló bázis 2004-2005 legyen, 100 szá­zalékos támogatással, és a kvóták teljes kihasználásával. Magyaror­szág fontosnak tartja, hogy a meg­reformált agrárpolitika 2007-2013 között finanszírozható legyen a tagország számára. Javaslatot tet­tem az előírások, jogszabályok szá­mának jelentős csökkentésére is. Pásztohy András kifejtette: a jú­nius 26-i luxemburgi döntés az el­ső értékelések szerint kedvező a magyar termelők számára. A tagál­lamok lehetőséget kaptak arra, hogy adottságaik figyelembevételé­vel maguk döntsék el, hogy milyen mértékben választják el az egysé­ges támogatást a termeléstől. Ma­gyarország számára előnyös, hogy nem került sor a gabona interven­ciós árának csökkentésére, mivel ez kedvezően érinti a gabona és a kukorica termesztésével foglalkozó gazdálkodók helyzetét. A csatlako­zó országokra csak azt követően vonatkozik a közvetlen kifizetések rendszerének átalakítása, miután a számunkra nyújtott támogatás el­éri az uniós szintet.- A felkészülés kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítanunk - többek között - a sertés, a baromfi és a to­jás termékpálya helyzetére - mond­ta a politikus. - Ezek a területek erő­sebben ki vannak téve a piaci ver­senynek, nincsen termelési kvóta, közvetlen kifizetés és intervenció. A támogatások elosztása pályáza­ton keresztül történik. Az előírások elsősorban élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-minőségi, állatjóléti és környezetvédelmi jellegűek - illesz­kednek tehát a Közös Agrárpolitika reformjára vonatkozó javaslat által is kiemelten kezelt követelmények­hez. Az említett előírások telje­sítése, a tech­nológia megújí­tása jelentős beruházást és megfelelő szer­vezettséget kí­ván a termelők részéről. An­nak érdekében, hogy gazdálko­dóink meg tudjanak felelni az elő­írásoknak és ezen a termékpályá­kon is növelhessék versenyképes­ségüket a csatlakozást követő idő­szakban, fejlesztéseikhez is megfe­lelő támogatást kell nyújtani. Ezt a támogatás-igényt figyelembe kell venni már a jövő évi költségvetés­ben is. Meggyőződésem, hogy a kö­zös Európának olyan egységes ag­rárpolitikára van szüksége, amely eleget tesz a társadalom elvárásai­nak, valamint a gazdálkodók, a vi­déken élők érdekeinek az egyre erősödő világméretű versenyben. ■ 13. OLDAL EU-Hírek INGYEN ÁTUTALÁSOK. Teg naptól megszűnt a „pénzügyi” határ az Európai Unió tagálla­mai között, vagyis a bankok a jövőben nem róhatnak semmi­lyen költséget az országok kö­zötti pénzügyi átutalásokra. Az új szabályozás kiterjeszti a már tavaly nyáron érvénybe lépettet, ami megtiltotta a bankoknak, hogy kezelési költséggel sújtsák azokat, akik egy másik tagál­lamban vesznek fel készpénzt bankkártyájukkal. A szabályo­zás potenciálisan kolosszális költségektől kíméli meg azokat, akik pénzt akarnak vinni az egyik államból a másikba, akár bankkártyával, akár átutalással. A szabályozás csak a 12 500 euró alatti átutalásokra vonatko­zik. Magyarországon a szabá­lyozás jövőre, a csatlakozást kö­vetően lép érvénybe. LÍBIA ÉS A BEVÁNDORLÁS. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem volt az egyik fő témá­ja Romano Prodi és Moamer Kadhafi pénteki beszélgetésé­nek. Az Európai Bizottság elnö­ke határozott lépéseket sürgetett a líbiai elnöknél az országából és az Észak-Afrikán keresztül ér­kező menekültáradat megféke­zésére. Prodi szerint tartós ered­mény csak az európai szinten megkötendő együttműködési megállapodásokkal érhető el. Kadhafi egyetértett Prodival, de hangsúlyozta, országa szintén áldozata a menekült tranzitfor­galomnak, és már tett lépéseket a helyzet javítása érdekében. KEVESEBB BALESETET. A bi­zottság szándéka szerint 2010-re a felére kell csökkennie a halálos közúti balesetek számának. A cél érdekében született brüsszeli tervről beszámoló dán Politiken című lap szerint mindennap 109 ember hal meg az EU útjain, és ötezren sérülnek meg közlekedé­si balesetekben. A dán közleke­dési miniszter egyébként irreális­nak minősítette a bizottsági cél­kitűzést. 'A bizottság arra szólí­totta fel a tagállamokat, hogy kö­zösen ösztönözzék a helyi ható­ságokat a halálos balesetek szá­mának csökkentésére. A brüsz- szeli testület ennek jegyében fo­gadta el a héten azt az előírást, amely 2004-től valamennyi jár­műkategória új járműveinél köte­lezővé teszi a biztonsági övét. EGYSÉGESÜL A HITELPIAC. Az Európai Parlament és a tagál­lamok közel jutottak a megegye­zéshez az egységes európai hitel­piac kérdésében. AZ EU-ban mű­ködő cégek ezentúl szabadon ve­hetnek majd fel hiteleket. A dön­tés nagy lépés afelé, hogy 2005- re megvalósuljon az egységes eu­rópai pénzügyi piac. A kompro­misszum értelmében az ezer euró feletti kölcsönöket, vagyis a kérelmezők 95 százalékát érinti majd a szabad választás joga. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Az agrárszubvenciók jelentős ré­szét 2005-től a termelés mennyisé­gétől függetlenül fizetik ki az EU- ban. A csatlakozó országok terme­lőinek közvetlen kifizetéseit ugyanakkor mindaddig nem érin­tik a most elfogadott változtatások, amíg a támogatások szintje el nem Az Európai Unió 45 év után búcsút int a régi agrártámogatási rendszernek, amely protekcionista jellege miatt torzítja a nemzetközi kereskedelmet, és sok kárt okoz a fejlődő orszá­goknak. A közös agrárpolitika reformjáról csütörtök reggel született megállapodást egy új korszak kezdetének nevezte Franz Fischler, az Unió mezőgazdasági biztosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents