Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-08 / 157. szám
11. OLDAL 2003. Július 8., Kedd Sárkány a templomkertben Másfél millió forintba került a katolikus templom főoltárképének a restaurálása. - Újra régi fényében pompázhat az alkotás, amihez kétszáz éve (akkor épült a templom) nem nyúltak hozzá - mondta dr. Gárdonyi Máté plébános. Az oltárkép (mely dr. Gárdonyi Máté szerint egy késő barokk veszprémi festő alkotása lehet) a templom és a falu védőszentje, Szent Kilit pápa megdicsőülését ábrázolja. A festményen egyértelműen látszanak a pápai tisztségére s vértanúságára utaló attribútumok. Az előbbit a pápai kereszt, a pápai hármas korona és a kulcsok jelképezik, a háttérben látható kerek építmény pedig talán éppen a Szent Péter-bazilika. Vértanúságára a pálmaág és feje fölé tartott koszorú utal. A kiüti plébános arról is beszélt: jövőre lesz kétszáz éves a templom, s addigra jó lenne rendbe hozni kívülről is. Most Kétszáz éves a megújult főoltárkép, akárcsak a templom pályázati lehetőséget keresnek a több millió forintos beruházásra. Örvendetes - tette hozzá dr. Gárdonyi Máté -, hogy sokan fölkeresik a télen elkészült templomkertet, aminek az újrafüvesítése ad majd munkát a közeljövőben. A kiüti reformátusok életében a régóta áhított gyülekezeti ház hozna előrelépést. A gyülekezet sikeres pályázatban bízik a beruházáshoz; ennek az elnyerése esetén a siófoki önkormányzat biztosítja a költségek egyhar- madát. ■ Kilitiek kérdezték Az Attila utcából: - Korábban szó volt róla, hogy az Attila utca nyomvonalát meghosszabbítják a Tesco áruház előtti körforgalomig. Azért lenne ez előnyös a környékben élőknek, mert most, hogy elkészült a 65-ös út, arra kifordulni balra, Siófok irányába nem lehet, s ez kerülőre kényszeríti az autósokat. Van-e rá esély, hogy meghosszabbítják az Attila utcát? Szarka József, az önkormányzat városüzemeltetési irodavezetője: - Úgy tűnik, hogy nincsen. Valóban volt erről szó, az önkormányzat azonban jelentős nagyságú területeket értékesített ott a Tesco áruház megépülése érdekében, a maradék városi ingatlan sorsa pedig egyelőre kérdéses. Vagy értékesíti az önkormányzat, vagy maga hasznosítja, ezt a képviselő-testületnek kell majd eldönteni. Van olyan terv, hogy a kiüti vásártér megmaradt területén épül az új városi rendőr- kapitányság. Ebben az esetben sem lehet szó az Attila utca továbbépítéséről. Most tehát az a valószínűbb, hogy a jelenlegi forgalmi rendet kell hosszú távon elfogadni a környékben élőknek, tehát aki Siófok felé autózna, annak előbb el kell fordulni jobbra, majd a Match áruház előtti körforgalomban vissza a belváros felé. _______■ Bú bos kemence a család kovásza 1928-ban került Zala megyéből Kilitibe Hochberger József vegyeskereskedő és pék, s azonnal sütödét nyitott. A búbos kemencés pékségből nőtte ki magát a Royal Sütöde Kft, amely üzemében kétezer négyzetméteren készítenek félszázféle terméket.- A pékségben nőttem fel - gondolt vissza az időben Nagy Sándomé. - Három fiútestvérem van, mindegyikük a pékségben dolgozott, de 1978-ban egyikük sem mert vállalkozásba fogni, mert kockázatosnak tűnt.- Én korábban a Kögáznál dolgoztam műszerészként - idézte fel Nagy Sándor. - Aztán 1978-ban, amikor szabad volt már gmk-t alakítani, beálltam az apósom mellé. Ő vette át a nyersanyagot és árulta a készterméket, én pedig fa haso- gatásától kezdve mindent elvégeztem a pékségben. Sütögettünk, tanultuk a szakmát egészen az 1990-es évekig. A rendszerváltást követően hitelek segítségével építettünk egy sütödét, ami a kicsinél több volt, de még nem igazán nagy, s a rugalmasság teljes erejével tudtunk lubickolni a piacon. Olasz technikai eszközöket használtunk. A rendszert folyamatosan bővítgettük, cseréltük a berendezéseket, de most kénytelenek voltunk nagyobbat lépni. A piaci elvárások ugyanis megváltoztak, a tartós, csomagolt árut keresik a vásárlók. Az európai uniós elvárásoknak megfelelően alakították ki a német gépekkel működő nagyüzemet, a beruházás az első pékség nyitásának 75. születésnapjára készült el. A kezdetkor csak az após és a vej dolgozott, a sütöde már 10-12 embert foglalkoztatott. Most pedig több mint hatvan személynek adnak kenyeret. S az idők során a gyerekek is bekerültek a szervező és dolgozó csapatba. A szakmunkát a férj irányítja, az irodát a feleség. Az idősebb fiú, Tamás tartja a kapcsolatot a partnerekkel, ő a cég ügyvezetője. Krisztina már több mint tíz éve vezeti a vásárcsarnokban lévő reggeüző szakboltot. Az ifjabb Sándor közgazdasági egyetemre jár, s még jogot is akar tanulni. Ő majd megannyi tudással felvértezve jön vissza a családi vállalkozásba. Szükség is van erre, mert egy ekkora cégnél, ilyen tetemes árbevételnél már nem elég a rátermettség és a jó megérzés. Van egyébként már egy unoka is, az ifjabb Tamás 12 éves, s nyaranta két hetet dolgozik a pékségben; ládákba pakolja a péksüteményeket. Ilyenkor vele sem kivételeznek...- Akadt a családunknak problémája, a világháborút követően például államosították is a pékséget, amelyet csak 1968-ban sikerült visszavásárolni - mondta Nagy Sándor. - De én úgy éltem meg, hogy mindig sikeres volt a vállalkozás. Azért, fnert mindig fejlesztettünk. Mert mindig igény volt arra, hogy többet süssünk. - Csak azt bánjuk, hogy nem titko- sítottuk le a recepteket - tette hozzá a feleség. - Először kenyeret sütöttünk, aztán mellé zsömlét, majd később kiflit is és kuglófot. Utóbbi egy lakodalmi recept alapján készült, amit némileg módosítottunk. De aztán a konkurencia lemásolta. A sütőüzem a legszigorúbb minőségi követelményeknek is megfelel. - Előre menekültem, gyakorlatilag felkészülve várom az Európai Unióhoz való csatlakozást - összegzett Nagy Sándor. - Bízom abban, hogy nagyobb lehetőséget teremt számunkra. a Kóstoltatnak a vevőkkel Hosszas kísérletezgetést, ízlelgetést követően alakul ki egy-egy termék, amit aztán az Ántsz-szel engedélyeztetni kell. Most csaknem félszázféle árut kínálnak, bár több recepttel rendelkeznek. Nem könnyű a dolguk: azt kell kitalálniuk, hogy mit enne szívesen a vevő. A cégnek háromszáz ügyfele van, ott is kóstoltatnak. Megváltozott az étkezési kultúra; több zöldséget, kevesebb sült húst és pörköltet, s hozzájuk kevesebb kenyeret fogyasztanak az emberek. Az egészségesebb életmód követeli meg, hogy sokfajta a pékáru; rozsos, magos, teljes őrlésű lisztből készült. A Royal Sütöde Kft sütőüzeme jelenleg hatvanszázalékos kapacitással dolgozik. Nagy Sándor azt mondta: érdemes lenne külföldre is szállítani, Magyarországon három éve nem tudják érvényesíteni az áremeléseket a kereskedelem miatt. Csatornáról, útról a Kanegérben- A csatorna nagyon hiányzik, még ha több is lenne a fizetnivaló; kiépülhetne a járda, megjavíthatnák az utakat; jó lenne, ha a helyi járatos busz a városrésznek erre a végére is elkanyarodna - egy csokorra való abból, amit a Kanegérben, a Kiliti-szerte ismert Rákóczi utcai vendéglátóhelyen hallottunk a környékben lakóktól.- Bár a városrésznek ez a nyugati fele mintha kissé elhanyagol- tabb lenne a másiknál (több utca akad még, ahol nem épült ki a szennyvízcsatorna és ennek hiányában a fiatalok nem tudnak építkezni), Kilitinek az azért sokat jelentett, hogy csaknem teljesen elkészült végre a 65-ös négy- sávúsítása és felépült a Tesco áruház - vélekedett Csák Gábor, a „műintézmény” tulajdonosa. Akadt, aki rögtön vitába is szállt vele, mondván: a 65-ös mentén az ugyancsak most elkészült kerékpárúton tízcentinyi bukkanok nehezítik a biciklisek dolgát, másrészt meg a hipermarket ellen éppen mostanában kezdődött aláírásgyűjtés, merthogy állítólag tönkreteszi a környék kiskereskedőit. Abban minden Kanegér- törzsvendég egyetértett: Kilitinek ez a része azért is fejlesztésre ítéltetett, mert erre (a Ságvári utca térségében, Papkuta irányában) adódik az egyetlen lehetőség a városrész további terjeszkedésére. ________■ Au gusztus 23.: Kiliti-nap a vásártéren Polgárvédelmi bázisból közösségi házat alakítana ki a Kilitiért Egyesület a Csárdaréti úton. Augusztus 23-ra pedig nagyszabású rendezvényt, Kiliti-napot szerveznek a piactérre.- A város és környékét megmozgató főzőversenyt tartunk augusztus 23-án, folytatva az előző két év halászléfőző-versenyeinek a hagyományát; bárki nevezhet, érdeklődhet, s immár nem csak halászlé főzésére nyílik lehetőség - mondta Újvári István, a Kilitiért Egyesület elnöke.- Most először vállalta föl a szervezést az egyesület tagsága. Lesz utcai felvonulás, térzene, mazsorettbemutató, zenekarok, neves sztárvendégek fellépése. Már elfogadta a meghívást a világ legerősebb embere címet elnyert Fekete László, szeretnénk megnyerni Hajós Andrást, az Emil Rulez és a Zanzibár együttest. Tavaly előtt a kiüti sportöltöző avatásakor rendeztek először ha- lászléfőző-versenyt, tavaly azt a helyet kinőve már a vásártéren tartották, ahogy augusztusban is. Az egyesület tárgyalásokat folytat arról, hogy a Csárdaréti úti polgárőrbázist birtokba véve azt átalakíthassa közösségi házzá. Újvári István szerint kell egy hely, ahol összejöhetnek az egyesületi tagok, a kilitiek. Internetes teleházat rendeznének be itt, nyolc számítógépük már most is van felajánlások révén. Olvasósarkot is kialakítanának itt könyvekkel, újságokkal, többen jelezték már, hogy könyveket szívesen adnak az egyesületnek, mások az épület felújításából vennék ki a részüket. A Kilitiért Egyesület vállalta: társadalmi munkában segít a Városrész általános iskolájának nyári felújítása során a festésben, ezzel is csökkentve a költségeket. A kiüti egyesület jó példája egyébként a jelek szerint ragadós, hiszen azt követően, hogy februárban létrejött, sorra alakultak a városrészek egyesületei; a töreki, a széplaki, a szabadi, végül a fokihegyi. Összefogtak a siófokiak jó célok érdekében, s éppen ezeknek a civil szervezeteknek a gyors megalakulása vetette föl a kérdést: miért nem már korábban került sor erre? Ezek az egyesületek pártsemlegesek, hiszen a szűkebb lakókörnyezet érdekében szívesen tesz emilyen, s amolyan beállított- ságú városlakó egyaránt. ______■ Kétsze r rendeztek halászléfőző-versenyt Kilitiben, a tavalyit a résztvevők nagy száma miatt már a piactéren; ez lesz a helyszín idén is Kilitiek Csőri-hegy, Csépány-tó, Papkuta. Megannyi története van a kili- tieknek ezekről a helyekről. Merthogy kilitiek ma is vannak, bár a falu harmincöt éve városrésszé vált, Siófokhoz tartozik. Az utóbbi években egyre komfortosabbá válik Kiüti, s lassan egybe is épül a várossal. De mégis azt mondják a fiatalok is: Kiüti vagyok! Pedig siófokiként is büszkék lehetnek a lakóhelyükre. A kiütiekről szól ez az oldal; arról, hogyan élnek és dolgoznak, s mire lehetnek büszkék. Tervünk szerint havi rendszerességgel lesz majd oldala a Somogyi Hírlapban a városrésznek. A falunak. A kiü- tieknek. ■ Balatonkiliti címere Szent Kilit a névadó Szent Kiüt pápa a falu és a katolikus templom védőszentje. Az első század végén élt, ő volt a harmadik pápa a sorban, tehát Szent Péter második utóda. Vértanú lett, mint általában az első keresztények. Nevének eredetileg két latin formája ismert: Anaklét, Klétusz. E név középkori magyar változata a Kiüt, s később már ez ment át a köztudatba, akkoriban ez elterjedt keresztnév volt. A kétszáz évvel ezelőtt épült kiüti katolikus templom első főoltárképe Szent Kilit megdicsőülését ábrázolja; restaurálás után ez mostantól látható újra a régi pompájában. ______■ Fö ldvár állt a déli végeken All. századi források a mai Siófok területén a Fok, vagy másképpen Sió mentén öt települést tartanak számon, köztük Kilitit. Az írásokban 1229-ben is szereplő Cleti a latin Cletus személynévből származik. Kiüti ek-, kor a székesfehérvári káptalané. Albeus mester 1237-1240 között említi a szentmártoni apátság népeinek háromhektámyi földjét. A falu határában feküdt a hajdani Sövényfalu. Kiüti község régészeti emlékei gazdag anyagot szolgáltatnak. A település déli végéhez közel egy alacsony, dombos területen földvár lehetett. A sánc keleti végében megközelítőleg 15 méter átmérőjű kőépület is állhatott. A szántásban előkerült leletek jellegtelenek, de úgy tűnik, az Arpád-kor- ban és a középkorban is létezhetett itt a vár. A község belsejében, a katolikus templom kertjében a leszakadt partoldalban 1977-ben sírok maradványai bukkantak elő, így például egy kislány koponyáján gyöngyös gárta, bronzpánt nyomaival. Az Árpád- és középkori temető mellett lehetett Kiüti egyháza. Mellette, főképpen á Kálvária-dombon középkori cserepek jelzik az egykori falu helyét. Kiüti határában, Törekitől északra, a homokbányában is középkori településnyomokat, leginkább kerámiákat találtak a régészek. (Forrás: Siófok, várostörténeti tanulmányok)______________■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: CZENE ATTILA, FÓNAI IMRE FOTÓ: GÁTI KORNÉL K I L I T I TÜKÖR A sütőüzem több mint hatvan embernek ad munkát, kenyeret Alapító tagok Mindkét felekezet papja alapitó tagja a Kilitiért Egyesületnek. BozsokfSólyom János lelkész megjegyezte: bár a vezetőségi tagok között alig akad „öskiliti”, talán nem véletlen, hogy éppen azok kerültek be az első körben, akik kiterjedt kapcsolatuk révén segíteni tudják a szervezet létszámgyarapodását, megerősödését. Kaposváron a Kecelhegyi Lakókertben panorámás, összközműves lakótelkeket kínálunk: családi-, iker-, társasházas beépítésre. n fiW Telekárak: 4.500- 5.500 Ft/m2 íiobil: 30/400-2182
