Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-05 / 130. szám

2003. Június 5., Csütörtök A L M A N A C H 0 4 3 7. OLDAL Recept Csömendröl Hagymás babos hús Hozzávalók: 1,5 kilogramm hagyma, 2 kilogramm csirke- mellfilé, 1 kilogramm szárazbab, 30 dekagramm sűrített paradi­csom, só, bors, csípős paprika, paprika, olaj, babérlevél, 2 fej fokhagyma. Veszünk egy 6-8 li­teres kondért, kevés olajon az apróra vágott hagymát üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk az elő­ző este beáztatott babot, vala­mint sót, babérlevelet. Egy órá­val később beleszórjuk a paradi­csomot, borsot, valamint a csir­kemelleket (amit előzőleg felné­gyeltünk) és a fokhagymát. Ezt további egy óra hosszat lassan főzzük. Végül belemehet a jó sok chili és a paprika. Ha szeret­jük, a babbal együtt tehetünk a lábosba füstölt húst is, csak fino­mabb lesz tőle. Kiadós és nehéz • egytálétel. Baráti összejövetele- ken mindig nagy a sikere. ■ Nehezen birkóznak a hétköz­napokkal Csömenden. Miköz­ben a falu fejlesztéséért küzd az önkormányzat, napról napra azzal is szembe kell néznie, hogy egyre öregszik a település.- A rendezési terv elkészítése lesz az év legnagyobb feladata - mondta Szabó István polgármes­ter. - Ehhez pályázaton is szeret­nénk támogatáshoz jutni, mert ha a teljes dokumentációt és engedé­lyeztetést önerőből kell elkészít­tetnünk, más fejlesztésre már nem lesz lehetőségünk. Pedig elképzelés bőven van. El­sősorban a polgármesteri hivatal épületét kellene felújíttatni. Az épület külső helyreállítását évek­kel ezelőtt ugyan elvégezték, de annyi pénzük akkor sem maradt, mint amennyi kellett volna a tel­jes munkára. Ezt szeretnék most pótolni. Fontos volna a falugond­Küzdenek a falu fejlődéséért CSOMEND Gondoskodik a faluról Gosztolai Tibor a falugondnok. Ebédet hoz, beteget szállít, bevá­sárol, s ha kell, a ház körül is segít. - Délelőtt papírokkal szaladgál­tam, azután mentem az ebédért, most meg alig szagoltam meg a le­vest, indulok a gyógyszerért - mondta. - Régóta csinálom már, de a saját bőrömön érzem, hogy egyre több rá az igény. Egyre több az idős ember, akinek segítem kell: 17 nyolcvan éven felüli van már a faluban, s több mint nyolc­van a nyugdíjas. Közöttük egyre több az olyan, aki egyedül él, mert a családja nincs a településen. Ők nem is számíthatnak másra, csak rám. Szívesen megteszem, amit lehet. Sokszor tényleg megállás nélkül. Ami biztos: ebédkor itt va­gyok a faluban, mert tíz öregnek Marcaliból hozom az ételt. Elége­dettek vele: a mennyiséggel meg a minő­séggel is. Az önkormány­zat támogatja, hogy valami­vel olcsóbb is legyen. Ami­kor ezzel onnantól ki­számíthatatlan a nap. Mindig az következik, ami éppen a legjob­ban kell. Nem mondom, hogy könnyű meg kevés ez a munka, de hálás. Az idősek ugyanis na­gyon megbecsülik, hogy van, aki segít és vált velük pár szót, hozza a híreket. Ezért szeretem csinálni, mert látom nap nap után, hogy fontos nekik. ■ Szépítik a zöldterületet Sokat szépült Csömend az utóbbi években. Az árkok mellől eltűn­tek a szeméthalmok, az utak kör­nyékén sem ér térdig már a gaz. A csinosodás annak is köszönhe­tő, hogy közhasznú munkások dolgoznak a településen. Az idén ráadásul a szokásos virágosítá- son kívül új szemétgyűjtőket és virágosládákat is kihelyeztek az utcákra.- Sok a faluban az üresen álló ház - mondta Miklovics Ferencné. - Azok előtt nekünk kell levágni a füvet, és télen a ha­vat is csak a közmunkások dobál­ják el. Ezenkívül elég nagy az ön- kormányzati közterület, s azt ugyancsak nekünk kell rendben tartani. Ennek kettős haszna is van. Az a tapasztalatunk ugyan­is, hogy amióta rendben vannak ezek a területek, mindenki job­ban igyekszik, hogy szép legyen a saját házának a környezete is. A falu a munkaügyi központ pályázatán kapott támogatást a közhasznú munkások foglalkoz­Egyre virágosabb és szebb a falu tatására. A hónap végén a négy ember munkaideje lejár, ezért az önkormányzat újra pályázik. Ez amellett, hogy munkát és megél­hetést ad, megoldja a település zöldterületeinek a karbantartását is, amire másként nem futná. ■ Fiatalosak még az idősek Harmincnál többen léptek be a nyugdíjasklubba. Ez a falu első civil szervezete, s bár még csak néhány hónapja alakult, igen mozgalmas a közösségi élet. Csömenden több mint 80 nyug­díjas él. Közülük a legtöbben te­vékenyek: kiveszik részüket akár az egyházközség, akár az önkor­mányzat feladataiból. Fator Sán­dor elmondta: a falu első civil szervezetének az ötlete nőnap­kor került szóba. Akkor ugyanis a szomszéd falu nyugdíjasai ad­tak ünnepi műsort. A sikert a csömendi öregek is megirigyel­ték, s elhatározták: összefognak. Az irodalmi és zenés műsorokon kívül közös kirándulásnak, szín­házlátogatásnak örülnének, de a szabadidő hasznosabb eltöltését is várják a ci­vil szervezet­től. Kutor Sán­dor szerint Csömend nem nagy fa­lu, a település két végén la­kók azonban ritkán jutnak el egymás­hoz. Legutóbb sikeres bátyus bált tartottak, most pedig keszt­helyi kirándulásra és kehidai für­dőzésre készülnek, de már a kö­zös szilveszter terveit is szövöge­tik a fiatalos idősek. Legutóbb pedig a marcali nyugdíjas ki mit tudón azt határozták el, hogy jö- vőre valamivel ők is fellépnek. ■ noki autó cseréje is, hiszen a gép­jármű már jelentősen túl van azon az üzemóra-mennyiségen, ami ideális, és így egyre több pénzt kell költeni a karbantartá­sára. Ezt a falugondnoki szolgá­lattal közösen szeretné pályáza­ton megoldani a falu. A temető­nek és környékének a helyreállí­tását az utóbbi években már meg­kezdte az önkormányzat. Most a kerítést szeretnék kicserélni, s azt is tervezik, hogy parkosítják a sír­kert előtti területet. Ugyancsak számottevő beruházást jelentene a csömendi játszótér korszerűsí­tése. A parkban már csak minősí­tett és szabványos játékokat lehet fölállítani, ez azonban jelentősen drágítja a beszerzést is.- A terveket csak akkor tudjuk valóra váltani, ha pályázatokon sikerül nagyobb rész támogatást szerezni a beruházásokhoz - mondta Szabó István. - A telepü­SZABO ISTVÁN 1940-ben született Csömenden. Mezőgazdasági tech­nikumot végzett. 1990-1998-ig már polgármestere volt a településnek. 2002-ben újra megválasztották. Egyedül él. lés tagja a Balaton kiemelt körze­tének, ezért több forrásszerzési lehetőségre számítunk. Eddig ugyanis még nem éreztük előnyét annak, hogy háttértelepülés va­gyunk. A pályázatoknál a nagy halak minden pénzt besöpörnek előlünk. Ezért bízunk az unióban is: talán úgy több jut majd a mi asztalunkra. A helyzet ugyanis az, hogy hiába igyekszünk közös­séget építeni - most is Erdélybe megyünk kirándulni a faluból az érdeklődőkkel -, ha a település nem fejlődik, elmegy innen még a maradék fiatal is. Akkor meg mi haszna az erőfeszítésnek? Ha csak nyaralók meg nyugdíjas külföldiek telepszenek meg, azoknak a kedvéért igazán nem érdemes ekkora áldozatokat hoz­ni. Olyan fiatalok kellenének, akik itt alapítanak családot. Sze­rencsére, néhányan már vannak ilyenek. _________________■ Kö zösséget teremt a templom Összefogtak, s építettek A templomot 1987-ben kezdték el építeni, s alig van olyan lakos, aki a munkájával ne járult vol­na hozzá. A falu közép­kori temploma a hagyo­mány szerint a török hó­doltság idején megsem­misült. Aztán összefog­tak, hogy saját templo­mukban imádkozhassa­nak. A templomot a Ró­zsafüzér Királynőjének ünnepén szentelték föl; október első vasárnap­ján tartják a búcsúját. Az idősek máig mesélik: mikor el­lenség támadt a falura, a lakosság kútban rejtette el a templom harang­ját, s ez sosem került elő. Nemrég azonban elkészült egy új harang.- Hívő emberek laknak Csömenden - mondta ThaRer József, az egyházközség elnöke. - Templom híján NiMára jártunk misére, de közben törtük egyfolytában a fejünket, hogyan lehetne saját templo­munk. 1987-re sikerült összegyűjteni hozzá mindent. Akkoriban ekkora fal­vakban nem épültek templomok. A sok utánajárás és a nehézség arra volt jó, hogy azóta is mindenki a sajátjának érzi.- Tizenöt év óta gondozom a templo­mot - mondta Gadányi Sándomé. - Most már kevesebben vagyunk vasárna­ponként a misén, hiszen egyre keveseb- b a lakó is Csömenden, de azért a na­gyobb ünnepekre összejön mindenki. Igyekszünk is, hogy olyankor szép le­gyen a templomunk. Most például nagy eseményre, esküvőre készülünk. Ritka­ság az ilyen, ezért is várjuk nagyon. Mindeközben pedig folyamatosan fejleszük a templomot is. Jótékonysági bált is rendeztek, ahol 167 ezer forint gyűlt össze az éjszakai díszvilágításra. Ehhez még a megyei önkormányzattól kémek segítséget, a munkát pedig egy helybeli mesterember, Pomozi Endre ké­szíti el. A falu német lakosaitól nemrégi­ben egy harangot kapott a közösség. A temetőben fogják felállítani. A haranglá­bat ehhez majd a szőcsényi erdőgazda- sági szakiskolában készítik el. ________■ Mi ndig egyre kevesebbet Varga Gézáik az utolsók a falu­ban, akik állatokat tartanak. Igaz, már nem annyit, mint korábban. Túl a hetvenen, nem is bírnának már annyi jószággal.- Honnan ez a sok széna?- Itt voltunk érte a falu szélén. Van ott egy kaszálónk, ott gyűjtöt­tük össze, amíg száraz.- Az állatoknak kell?- Azoknak. Van ez a lovunk, a Manci, meg a tehén, Duci, rajtuk kívül csak néhány aprójószág. Ne­kik gyűjtögettük.- Mennyi idős?- Hetven múltam.- Nem sok hetvenévesen ennyi munka?- Nem a munka sok, hanem én nem bírok már annyit. Már szok­tatom le róla magamat.- Nehéz leszokni a munkáról?- Igen nehéz. Sosem gondoltam volna. Aki ahhoz szokott életében, hogy mindig teszi, sosem ül, an­nak nagyon nehéz, még akkor is, mikor már nem bírja erővel.- Régebben nagyobb volt a gaz­daság? Vargáék és a jámbor Manci ló: sokat segít a- A téeszesítés előtt két lovunk meg két csikónk volt, aztán tehe­nek, s volt hozzá kedvünk meg erőnk is. Aztán jöttek, és tőlünk is elrabolták. Most ez a nyolcéves ló van, meg van egy tehenünk, azt nemsokára eladjuk, pedig sok tejet ad. Igen sajnáljuk ám. Egy gazdának olyankor a szíve szakad meg. A KÖZSÉG CÍMERE Vágással kettéosztott, álló há­romszögű pajzs, amelynek fel­ső aranymezejében a pajzs jobb felső sarka irányában átló­san repülő, mellén vörös tollú és hegyű fekete nyíllal átlőtt fá­cánkakas, az alsó kék mező­ben pedig egy aranyharang lát­ható. A nyíllal átlőtt fácánkakas a településnek, illetve a kör­nyéknek apróvadakban való gazdagságát jeleníti meg. A ha­rang történelmi emlék. A száj- hagyomány szerint a település harangját a törökök elől kútba rejtették. Ennek emléke a la­kosság körében ma is él. A cí­mer készítői a színekkel kíván­tak utalni bizonyos tulajdonsá­gokra. Az arany az értelmet, a vörös a hazaszeretetet, az ön- feláldozást, a tenni akarást, a kék a szabadságot, a szerete- tet, a reményt, a boldogságot és az egészséget jelképezi. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8700 Csömend, Árpád utca 2. Tel.: 85/336-128. Keddenként 9-11 óráig helyben intézhetik ügyeiket a csömendiek, a hét többi napján pedig Niklán a körjegyzőségen. Kalmár Gás­pár falugazdász Balatonboglár- ról jár Csömendre, minden kedden 8-11 óráig várja a gaz­dákat. Cseke Tibor a gyermek- védelmi társulástól hétfőn dél­előttönként van a faluban. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 348 11 1990-ben 387 1980-ban 560 1930-ban 670 H ORVOSI RENDELÉS Dr. Fülöp Rudolf háziorvos ' '■' a szomszéd faluból, Nikláról jár Csömendre. Minden kedden 8-tól 11 W óráig rendel, csütörtökön T 15-17 óráig fogadja a be­tegeket. ház körül- Szereti a házi tejet?- Azon élünk; csak azt szere­tem. Mindennap isszuk. A mama tegnap is meggyes-túrós rétest sü­tött házi tejből.- Honnan lesz, ha nem lesz te­hén?- Ha kapunk valahol, veszünk majd, ha meg nem, leszokunk ar­ról is. ■ MISEREND Csömenden katolikusok lak­nak. A közösség papja Nikláról jár Csömendre. Temesvári Já­nos vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tart szentmisét a templomban. FALU A BEREKBEN A települést először 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Az 1536-os adólajstromban Chemend-et Török Bálint birto­kának írták be, de annak a Fajszi Ferencnek is voltak itt földjei, akit Fájsz fejedelem le­származottjának tartottak. Ak­kor még a mai helyétől észak­ra, a Nagy-Berekben volt a fa­lu. Azt, hogy miért került az új helyére és ki volt az elpusztító- ja, csak találgatják. Vannak, akik szerint a török rombolta le, mások szerint a labancok éget­ték föl a régi települést. A je­lenlegi helyén 1726-tól áll. A XIX. század közepén lett a Szé­chenyi család birtoka, s akkor élte történetének legszebb éve­it. Lakosainak a száma csak­nem kétszer annyi volt, mint ma. ____ _■ A CIKKEKET FÁBOS ERIKA IRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents