Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

A L M A N A C H 1 6 5 7. OLDAL 2003. Június 4., Szerda Rinyakovácsi recept Citromos-mézes sült csirke A pikáns ízű csirkesült receptjét Orbán Margit polgármestertől kaptuk. Elkészítésekor a csirkét alaposan bedörzsöljük sóval. Két deci étolajba beleteszünk 2 evő­kanál mézet, egy citrom levét és borsot ízlés szerint. Mindezt jól összekeverjük, s a csirkére lo­csoljuk. Olajjal kikent tepsibe tesszük, és előmelegített sütőben közepes lángon először fólia alatt sütjük, közben a levével több­ször meglocsoljuk, majd a fóliát levéve szép pirosra sütjük. Zöld­séges rizst vagy burgonyapürét adunk hozzá. A körethez egy po­hár rizst olajon megpárolunk, fel­öntjük három és fél pohár vízzel, beleteszünk egy egész hagymát, zöldpaprikát és a felaprított zöld­ségfélét is: sárgarépát, cukor­borsót, kukoricát. Lefedve a sütőben készre pároljuk. ______■ Cs ak a teleház, a turizmus segítene A legtöbb zsáktelepülésen a fej­lődést a „zsák” megszüntetésé­től várják. Rinyakovácsiban más­ként gondolkodnak. A hátrány­ból akarnak előnyt kovácsolni, megőrizve a táj érintetlen szép­ségét, a levegő tisztaságát.- Érdeklődőek az itt élők, de nem tudják, mi jót hozhat nekik a csat­lakozás. Jobbat, szebbet remélnek, ez meglátszott a népszavazáskor is, hiszen mintegy 60 százalékos volt a részvétel, s csak néhányan szavaztak nemmel - mondta az uniós csaüakozásról Orbán Margit polgármester. - Ez egy hosszabb folyamat, s az első években nem valószínű, hogy bármi fejlődést észlelnek. Legalább öt-hat év kell, hogy véleményt formálhassunk.- Mit hozhat a falunak?- Nagyon szegényes az infrast­ruktúránk: csak vizünk és villa­nyunk van. A gázberuházásból ki­maradtunk, s nagyon távolinak tet­szik a csatornázás. A gázberuhá­záskor az volt az indok: kicsi a falu, kevés a pénzünk. A lakosság szá­mát, sajnos, nem tudjuk növelni. Még nem világos, hogy ezekre a fej­lesztésekre lesz-e állami vagy uniós pályázati lehetőség. Ez a következő években kiderül. Minden pályázat­hoz önerő kell, s azt szinte lehetet­len előteremteni. Másodszor pá­lyáztunk a falugondnoki buszra; nem valószínű, hogy benne le­szünk az elfogadott háromban. Ta­valy is elutasították, pedig az itt élőknek nagyon kellene a busz, hi­szen még az orvosi ellátás sem tö­kéletes; évek óta helyettesítéssel oldja meg a gesztor település, és he­tente csak egyszer van itt rendelés.- Mik az értékeik?- Elsősorban az, hogy ez zsákte­lepülés, és szeretnénk, ha az ma­radna. A természeti adottságaink csodálatosak. Vadban gazdag erdő ORBÁN MARGIT Rinyakovácsiban született. Húsz évig a csökölyi terme­lőszövetkezetben volt titkárnő. 1990- től tiszteletdíjas, 1992-től főállású pol­gármester. Hobbija a rejtvényfejtés - ám hiába küldi be a megfejtést, eddig sohasem nyert - és az utazás. övezi a falut gyönyörű kiránduló- helyekkel, s tiszta, portalan a leve­gő. Mikor nyílik az akác, esténként szinte balzsamos a levegő. A „zsáknak” köszönhetően itt nincs átmenő forgalom.- Vannak kitörési pontjaik?- A turizmus az egyetlen, abba kapaszkodhatunk. Paradicsommá lehetne tenni ezt a falut. Kaposvár csak 25 kilométerre van, s az nem távolság. A lovasturizmust is meg­alapozhatnák. Fenyveseken, töl­gyeseken át vezetne az út. Fejlődni szeretnénk; most adtunk be egy pályázatot, s ha kedvezően bírálják el, teleházat létesítünk. A számító­gép, az internet elengedhetetlen a XXI. században. Akik itt élik le éle­tüket, azoknak is legyen lehetősé­gük e szolgáltatások igénybevéte­lére, és ennek segítségével tanul­hassanak. Nagyon fontos a nyelv­tudás. E nélkül a jövő és Európa is elérhetetlen távolságba kerül. ■ Saját bőrén érzi a gondot Molnár Józsefné munka- nélküli. Érettségi után varrónőnek tanult, s 26 évig dolgozott a szakmá­jában, de apja betegsége miatt ezt föl kellett adnia.- Haláláig ápoltam, s most regisztrált munka- nélküliként kutatok vala­mi munka után. Ötévi ki­hagyás után nehéz lenne visszaülni a varrógép­hez. Újra el kellene mélyednem a divat világában, ám a szemem meg a kezem nem a régi. A finom mun­kához már eldurvult. Itt, a faluban pedig ebből a szakmából megélni nem lehet. Az emberek már nem varratnak; gyönyörű ruhákat le­het kapni a vásárokon, szinte po­tom pénzért. Jobban megy annak, aki nagyban, szériában dolgozik. Molnárék az asszony édesany­jával és nagymamájával élnek a fa­lu legszebb házában, ami családi örökség volt, de úgy kel­lett visszavásárolniuk. A gyerekek kirepültek, egyikük egészen Olasz­országig. Molnár József­né alpolgármesterként hivatalból, egyébként a maga bőrén is érzi a tele pülésen élők égető gond­ját, a munkanélküliséget.- A legnagyobb gond a munkanélküliség, külö­nösen ilyen kis faluban. Bízunk az uniós csatlakozásban, hogy meg­mozdul az állóvíz. Tagja vagyok a Zselica szövetségnek, bízom a tu­rizmus fejlődésében. A házunk al­kalmas volna a turizmusra, de egy­részt az ismertebb települések el­szippantják a vendégeket, más­részt csak étkezéssel és szállással nem lehet őket ide csalogatni. Ah­hoz különböző rendezvények is kellenek. Ezt pedig csak kistérségi összefogással érhetjük el. ______■ Ér téket is őriz a körjegyző A képviselő-testület 2001 tava­szán úgy döntött, hogy kiválik a falu a körjegyzőségből, és inkább Bárdudvarnokhoz csatla­kozik. Horváth Zsolt az­óta látja el a körjegyzői feladatokat.- A jelenért helyben na­gyon sokat tehetnek, ezért kihasználjuk a lehe­tőségeket, s keresünk úja­kat is. Ezek a lakosok élet- körülményeinek jobbá té­telét szolgálják. Olyan fej­lesztést kell eszközöl­nünk, ami ismertté teszi a közsé­get. A természeti értékek megőrzé­se, bemutatása és a szolgáltatások színvonalának emelése elsődleges feladat. Évekkel ezelőtt Horváth Zsolt a rendőrőrs parancsnoka volt Rinya­kovácsiban. Sokan éppen ezért idegenkedve fogadták.- Kara Pál helyettes államtitkár egyszer azt mondta, a jegyzői munka nem túl népszerű, sőt esetenként népszerűtlen. Engem rég­ről ismernek itt, hiszen rendőr voltam. S akik ak­kor összetűzésbe kerültek a törvénynyel, nem fogad- ■ tak kitörő örömmel. Ak­kor is végeztem a dolgo­mat, és teszem most is. Ám nem kellett két év sem ahhoz, hogy kezdeti kétkedé­süket leküzdjék az emberek. He­tente két alkalommal van ügyfélfo­gadás, bárkinek bármüyen ügyes­bajos dolga van, ott megtalál, s bár­mikor elérhet, ha úgy érzi, hogy szükség van a segítségemre. ■ Fiatal kora óta a mezőgazdaság­ból élt Bertalan Lajos. Később a téeszben dolgozott, majd trakto­ros lett. Most újra gazdál­kodik, hogy kiegészítse a nyugdíját. - Az itteni la­kosok kilencven százalé­ka öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjból él - mondta. - A munkanél­külieken a családjuk se­gít: közösen művelik a háztáji földet. Kevés álla­tot tartanak az emberek; a földek nem elég na­gyok, hogy takarmánynövényt is termesszenek. A megélhetési gon­dok mellett nincs pénzük arra, hogy több földet vásároljanak, és túl drága a takarmány is. A község legfőbb gondja a köz­lekedés körülményessége és az orvosi ellátás hiányossága. - A közeli Kadarkútra például egyál­talán nem lehet eljutni - mondta Bertalan Lajos. - Csökölybe kora reggel megy a busz, és délután jön vissza. A városba csak az jár be, akinek fontos dolga van. Volt egy nagyon jó doktor­nőnk, s tíz év után itthagyott bennünket, s most állandó orvosunk sincs. A betegek Gigébe járnak, ott fel­váltva hetente egyszer rendel a felnőtt- meg a gyermekorvos. A faluban olyan ember sincs, aki törődne a gyerekekkel és ösz- szefogná őket - panaszolta. Az én időmben a tanító meg a pap foglalkozott velünk, az előadása­inkkal még vidékre is jártak. Ma csak a bálokon gyűlnek össze a fi­atalok, a férfiak meg a kocsmában munka végeztével. ___________■ Kl ubszoba helyett játszótér Gondjuk van a gyerekekre A gyerekekre és a fiata­lokra gondoltak a község vezetői, amikor annak idején a Gyermek-, Ifjúsá­gi és Sportminisztérium pályázatára beadták a tá­mogatási kérelmüket a játszótér megépítésére. Nyertek, és a falu köze­pén nekilátva a munká­nak kialakították a hintá­val, libikókával, valamint cölöpös homokozóval és filagóriával fölszerelt ját­szóteret. Öt év telt el az­óta, hogy a legkisebbek és az egy kicsit nagyob­bak birtokukba vették az európai uniós előírások­nak megfelelő területet. A faluközpontban, az egykori tej­csarnok helyén alakították ki a ját­szóteret. Nemcsak az egészen ki­csiknek, hanem a nagyobbaknak is ez a találkozási helye, ez nyújt­ja itt a szórakozás lehetőségét. Megállt a falu elöregedése; örvende­tes, hogy egyre több a fiatal. Mintegy hatvanan vannak a község 18 évesnél fiatalabb lakosai. Nekik építették ezt az új játszóteret. Jóllehet a serdülteb- bek már sokkal jobban szeretnének találkozóikra egy klubhelyiséget. Erre alkalmas épület azonban csak az át­építés után lenne nekik. Az új pályá­zatot azonban már a klubszoba és a teleház kialakítása érdekében adja be az önkormányzat.- A faluból elköltöző családok kö­zül jó néhány megtartotta az itteni portáját. Egyelőre nyaralónak, hétvégi háznak, de többen bíznak a falusi tu­rizmus beindulásában is - mondta Or­bán Margit. - Ehhez sok egyéb feltéte­len kívül a falu képének alakulása és alakítása is hozzátartozik. A faluban meglehetősen sok a zöldterület. Rend­betétele a közhasznú munkások dol­ga­A falu mindhárom utcájában figyel­nek az idős emberek portájára is. A hatvanévesnél idősebbeknek nem kell a ház előtti területtel bíbelődniük, en­nek a tisztán tartása a munkások fel­adata. Aki pedig a saját kertjével, ud­varával sem bír, annak is segítenek. Mindezt azért, hogy tiszta és rende­zett legyen a falu. Minden évben pályázatot adnak be virágosításra, fásításra is. Az idén is nyolcvanezer forintot nyert Rinya­kovácsi. Ezekből a pénzekből az utób­bi években facsemetékkel ültették be az utak két oldalát, s rengeteg egynyá­ri virágot is telepítettek. Az is nagy szó, hogy a virágokat senki nem tépi le és nem lopja el. ________________■ Új könyvtáros több reménnyel Új vezetője van a községi könyvtárnak. A kinevezését már megkapta Hegedűs Rená­ta, csak még nem tudta birtok­ba venni a bibliotékát, mert a leltár szerinti átadás-átvétel még nem zajlott le.- Eddig csak könyvkölcsönző láto­gatóként jártam a könyvtárba, most pedig egy kicsit elszoruló to­rokkal lépek be a helyiségbe. Ez lesz az új birodalmam. Először meg kell próbálnom, hogy vissza­csábítsam, illetve olvasására bír­jam az embereket - mondta Hege­dűs Renáta - A harminc beiratko­zott olvasó közül talán öt-hat a rendszeres könyvtárba járó. Ennek a kis falunak viszonylag nagy a könyvtára, hiszen mintegy 1600 kötetből válogathatnak az olvasók. Évente alig több mint húszezer forint támogatást tud adni az önkormányzat, ám a pénzszűke miatt nemcsak új könyveket vesznek, hanem örömmel fogadják a megyei könyvtár már kiselejtezett, de még jó állapotban levő köteteit is. A könyvtárellátóval kötött szer­ződés alapján pedig egy kicsit ol­csóbban tudják megvenni az új könyveket.- A gyerekek a mesekönyveket, az iskolások a kötelező olvasmá­nyokat keresik, kelendőek azon­ban a szerelmes könyvek és a bűn­ügyi történetek is - tette hozzá, fel­idézve a könyvkölcsönzők igénye­it. - A szép- irodalmat, a klasszikuso­kat szinte csak a por le­pi. A könyv­tár nyitva tar­tása alkal­mazkodik a faluban élők igényeihez, így szomba­ton lehet köteteket kölcsönözni. Jó lenne, ha a könyvtár nemcsak az olvasni vágyókat vonzaná, hanem amolyan találkozási pontja is len­ne a fiataloknak, ahova jó bejönni, mert értelmesen tölthetik el a sza­badidejüket. Ehhez még egy-két társasjáték is kellene. __________■ RI NYAKOVACSI A KÖZSÉG CÍMERE Hasítással és vágással négyfelé osztott kerek talpú pajzs első mezőjében arany gabonakéve, amit jobbról egy csoroszlya, bal­ról ezüst ekevas kísér. A máso­dik mezőben három, a harma­dikban négy jobb haránt ezüst­pólya, a negyedik mezőben bar­na szarvas ágaskodik. A vörös szívpajzsban zöld lombú fa áll. A gabonakéve a falu 1908 után használt pecsétjéből való, s a gazdálkodásra utal. Az Ester­házy család volt itt 1726-tól a birtokos, szerepe meghatározó volt a falu történetében. Erre utal a módosított pólyamotívum átvétele. A szívpajzs fája, a szar­vasa, illetve a másik két mező zöld színe a vidék gazdag nö­vény- és állatvilágát jelképezi. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 188 1990-ben 192 1960-ban 360 1930-ban 323 II v ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7527 Rinyakovácsi, Béke tér 4. Tel.: 82/481-222. A hivatalban mindennap 8 és 16 óra között tartanak ügyfélfogadást. A falu­gazdász, Jakab Zoltán kedden délelőtt 10 és 12 óra között tar­tózkodik a községben, és fo­gadja a tanácsot kérő gazdálko­dókat. Baloghné Csemus Melin­da, a gyermekjóléti szolgálat ve­zetője minden kedden 9 és 12 óra között tart fogadóórát. ORVOSI RENDELÉS A hónap első és harmadik hetében csütörtökön 8 órá­tól dr. Kovács Zoltán Elek, a páros heteken szerdán 13 és 15 óra között dr. Izer Ildikó gyermekorvos rendel Rinyakovácsiban. T ISTENTISZTELETEK A reformátusoknak havonta egy­szer vasárnap tart istentiszteletet Bakai László. A katolikus hívek­nek Lukácsi Géza celebrálja a szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott jó nyolcvan-száz évvel ezelőtt Fa­jankó és Kincsespuszta. Az I. világháborúba 55 lakos vonult be, s nyolc halt meg, hátra­hagyva két hadiözvegyet és két árva gyermeket. A hősi ha­lottaknak emléktáblát állítottak. A községi bírót Török János­nak hívták, s Orbán József a helyettese. A református lel­kész Szabó József volt, Teremi Gábor pedig az elemi iskola ta­nítója. Bognár volt a faluban Fekete János, a kovács Sárkö­zi János, Domsa László pedig kőműves. Cséplőgép-tulajdo­nos Bertalan Márton, Filotás Sándor, Mátés János és Török János, a fűszer- és vegyeske­reskedő, valamint a kocsmá- ros Viszló Imre. A birtokosság földhaszonbérlője Petracsek Béla, a bérlet 1940-ben járt le. A krónika két malomtulaj­donos, Futás János és Göncz Ferenc nevét is följegyezte. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR, TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta ♦ Kevés a föld, sok a gondja

Next

/
Thumbnails
Contents