Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

2003. Június 3., Kedd I T THION E URÓPÁBAN 11. OLDAL Kérdések és válaszok a mobilitásról- Milyen lesz a mobilitás, a közle­kedés az EU-ban?- A változások következtében felgyorsul, kényelmesebbé, zökkenőmentesebbé válik az Eu­rópán belüli közlekedés. A vonat­tal utazókat nem fogják néhány óránként megállítani a határőrök és a vámellenőrök az útlevél és az elvámolnivaló iránt érdeklőd­ve. Az autópályán sem kell meg- állnunk és besorolnunk egy nyo­masztóan hosszú kocsioszlop vé­gére és órákig várakozni - mehe­tünk nyílegyenesen a Földközi­tengertől az Északi-tengerig.- Kell-e tartanunk Brüsszel túl­szabályozásaitól?- Az Európai Unió egységes belső piaca számos egységesítő szabályozást követel. Ezek az egész EU-ban érvényesek, hiszen e nélkül az egységes piac nem volna működőképes. Éppen ez a lényeg: az egységes európai sza­bályozás megkönnyíti a vállalko­zások és a fogyasztók dolgát. Az Európa-szerte működő vagy több európai országba is szállító cége­ket megkíméli attól, hogy min­den egyes tagállam szabályozá­sára külön oda kelljen figyel­nünk. A fogyasztók pedig széle­sebb választékhoz és biztonságo­sabb, jobb minőségű árukhoz és szolgáltatásokhoz juthatnak.- Biztonságos-e az tintás ha­tár?- A külső, uniós határ egyik fontos jellemzője, hogy rendkí­vül biztonságos. A korábban em­lített Schengeni Információs Rendszernek köszönhetően az ellenőrzés a külső határokon nemcsak gyors, de megbízható is. A rendszer egy pillanat alatt kiszűri, ha olyan valaki akar be­lépni az EU területére, akinek ko­rábban megtiltották a belépést, nem megfelelő az útlevele, a ví­zuma, esetleg korábbi tartózko­dása alatt szabálysértést, bűncse­lekményt követett el, vagy példá­ul nemzetközi körözés alatt áll.- Miért nem lépett ki még sen­ki az EU-ból?- Minden tagállam tapasztalja, hogy néha rendkívül nehéz min­denkinek előnyös kompromisz- szumokat találni, ráadásul mind­ezért hosszú, fáradságos vitákat kell lefolytatni. Azonban abban is egyetért mindenki, hogy sokkal jobb folyamatosan vitatkozni a közösen meghozandó döntések­ről, mint kívülről, vita nélkül al­kalmazkodni mások döntéseihez. A kilépés ugyanis a döntésekből való kimaradást és nem függet­lenséget hozna, hiszen a mai vi­lágban - de különösen Európá­ban - ma már minden ország köl­csönösen függ egymástól. Ezért jobb bent vitatkozni és nemzeti érdekeket képviselni, mint kívül­ről szaladni a többiek után. ■ Országhatárból megyehatár Ha röviden akarunk válaszolni arra a kérdésre, hogy voltakép­pen milyen is az utazás az Euró­pai Unióban, akkor egyszerűen azt kell mondanunk: szabad. A tagállamok közötti belső határ- ellenőrzéseket megszüntették, akadálytalanul, útlevél nélkül utazhatunk az unió egyik csücské­ből a másikba. Kifelé az EU-nak szigorúan őrzött, de könnyen át­léphető külső határai vannak. A külső határ ugyanakkor - bár sokan ettől tartanak - nem új vas­függöny, nem fogja kirekeszteni a határon túli magyarokat sem. Az egységes Európának az összehan­golt közlekedés is jellemzője, amelyet megkönnyít a jogosítvá­nyok kölcsönös elismerése, az összekapcsolódó közlekedési há­lózat, valamint a dinamikus vasút- és közútépítés, amelyhez Magyar- ország is komoly pénzbeli támo­gatásra számíthat - sőt már eddig kapott is. Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik leg­kézzelfoghatóbb következménye az lesz, hogy jelentősen egyszerű­södik utazásunk, s könnyebben vállalhatunk akár munkát is az egyes tagállamokban. Az Európai Unión belül mindenki oda utazik, ahova akar, ugyanis a Schengeni Egyezménnyel megszüntették az egymás közötti határellenőrzése­ket. Nagy-Britannia és Írország ki­vételével a schengeni térségben mindenki ott és akkor megy át az egyik országból a másikba, ahol és amikor kedve tartja.___________■ Uniós nyertesek Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy hétről hétre egyre többen olvassák a Somogyi Hírlap euró­pai uniós mellékletét. Ez abból is látszik, hogy a kvízjátékunknak folyamatosan nő a megfejtői tá­bora. Az pedig különösen jóleső érzés, hogy a megfejtések 90 szá­zaléka helyes. Ahogy ígértük, ha­vonta ajándékcsomagokat sorso­lunk ki a helyes megfejtők kö­zött, a leghűségesebb játékosa­ink - akik legalább 10 játék meg­fejtését elküldik - között pedig az uniós mellékletünk utolsó megje­lenésekor egy jóval értékesebb nyereményt is kisorsolunk. Májusi nyerteseink: Kovács Mihályné siófoki, Sápi Endréné és özv. Horváth Lászlóné kaposvári olvasóink. Gratulálunk, és várjuk újabb helyes megfejtésüket. i®” www.somogyihirlap.hu . Unió: a mozgás szabadsága Munka számítógépen. A munkavállalásnál csak a szaktudás számít A személyek szabad mozgásá­nál az alapvető kérdés: a csatla­kozás után mennyivel köny- nyebben léphetjük át az ország nyugati határait, és mennyivel könnyebben élhetünk az EU- tagállamokhan - akár turista­ként rövid időre, akár munka- vállalóként, egyéni vállalkozó­ként, tanulóként vagy nyugdí­jasként hosszabb időre? A személyek szabad mozgásának köszönhetően bármelyikünk hi­vatalos formaságok nélkül átlép­heti az EU belső határait. Ha pél­dául turistaként látogatunk vala­melyik EU-tagországba, nem ér­deklődhetnek utazásunk célja és időtartama, vagy a rendelkezé­sünkre álló pénz mennyisége fe­lől. Bizonyos feltételek mellett szabadon telepedhetünk le min­den tagállamban, azaz hosszabb időre is elmehetünk egy másik országba tanulni, dolgozni, vagy egyéni vállalkozóként próbálha­tunk szerencsét. Mondhatjuk persze, hogy - bi­zonyos feltételekkel - eddig is megtehettük mindezt. Ám ha pél­dául kozmetikai szalont szeret­tünk volna nyitni egy EU-ország- ban, akkor előírhatták, hogy az egyéni vállalkozói engedély kivál­tásához az adott ország állampol­gárának kell lenni, és egyébként is csupán az vághat neki, aki ren­delkezik az adott ország által ki­adott mestervizsgával. Az EU- csatlakozás után ilyen kikötése­ket nem írhat elő számunkra egyetlen tagállam sem, ehelyett egységes feltételekkel kell biztosí­tania letelepedésünket. Minden uniós polgárnak joga van szabadon mozogni, utazni és letelepedni a többi'tagállamban. A részletszabályokból ugyanak­kor kiderül, hogy csupán a hatá­rok hivatalos formaságok nélküli átlépése jár mindenkinek. A lete­lepedés aszerint biz­tosított az EU-állam- polgároknak és raj­tuk keresztül család­tagjaiknak, hogy ki milyen céllal utazik a másik tagországba: dolgozni, tanulni, vállalkozni vagy nyugdíjasként élni. A szabad letelepedést tehát az unió a kü­lönböző csoportok­nak más-más feltéte­lekkel teszi lehetővé. A jelenlegi EU-szabályok sze­rint egy EU-polgár munkavállalá­si engedély nélkül dolgozhat, de ha három hónapnál hosszabb időre szeretne elhelyezkedni, ak­kor tartózkodási engedélyt kell kérnie. A tartózkodási engedélyt automatikusan megkapjá, kiadá­sát csupán két esetben tagadhatja meg a tagország: ha a családfő belépése és ott-tartózkodása az ország közrendjét, közbiztonsá­gát vagy közegészségügyi szabá­lyait sérti. Megtagadhatja akkor is a tartózkodási engedély kiadását, ha olyan munkahelyre pályázik, amelyet csak az adott ország ál­lampolgárai tölthetnek be. Ezek kizárólag olyan foglalkozások le­hetnek, amelyek az állami közha­talom gyakorlásához kapcsolód­nak, például bírók, ügyészek, mi­nisztériumokban dolgozók. A munkavállaláshoz hasonló az egyéni vállalkozóként igényelt tartózkodási engedély. A tagál­lamnak biztosítania kell, hogy az oda érkező uniós állampolgár ugyanolyan feltételekkel válthas­sa ki a vállalkozói igazolványát, mint saját állampolgárai. ______■ Sz abad a vállalkozás Az EU-iagállamokban az unió minden polgára szabadon vállalkozhat. A polgárokhoz hason­lóan szabadon vállalkozhat minden olyan gaz­dasági társaság, amelyet valamely tagállam jogszabályainak megfelelően alapítottak, és amelynek székhelye vagy fő területe az unión belül található. Társaságnak tekintendő a pol­gárok által létrehozott szervezetek széles kő­re, ám a letelepedés szabadsága csak a gaz­dasági tevékenységet jövedelemszerzési cél­ból végző szervezeteket illeti meg. A nyitott munkaerőpiac igénye Az átmeneti időszakban a tag­országok továbbra is előírhat­ják, hogy a magyar munkavál­lalóknak munkavállalási enge­délyt kell beszerezniük, de egy- egy tagállam úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem korlátoz­za a szabad munkavállalást. A csatlakozás utáni ötödik év végé­től pedig már csak akkor lehet fenntartani esetleges korlátozó sza­bályokat, ha igazolják, hogy a ma­gyar munkavállalók komolyan ve­szélyeztetik a munkaerőpiacot. Svédország, Dánia, Írország, Nagy- Britannia és Spanyolország máris úgy nyilatkozott, hogy a csatlako- zás pillanatában megnyitja munka­erőpiacát a magyar munkavállalók előtt, vagyis a képzeletbeli orvos­hoz hasonlóan a csaüakozás után, egy regisztrációt követően várható­an szabadon dolgozhatunk majd ezekben az országokban. Az átmeneti időszak alkalmazá­sát Magyarország csak bizonyos feltételekkel fogadta el. Ezek közül a legfontosabb, hogy a korlátozás ellenére a magyar állampolgárok munkavállalási lehetőségeinek ja­vulnia kell. További feltétel, hogy a korlátozást választó tagországok­ban is előnyben kell részesíteni a magyar munkavállalókat a nem EU tagállambeli munkakeresőkkel szemben, vagyis ha egy munka­helyre jelentkezik egy magyar és egy horvát munkavállaló, akkor a magyar igénylőnek kell a munka- vállalási engedélyt előbb kiadni. Végül Magyarország a megállapo­dás szerint egyenértékű korlátozá­sokat alkalmazhat azon tagálla­mok munkavállalóival szemben, amelyek korlátozásokat tartanak fenn Magyarország viszonylatá­ban. A velünk együtt csatlakozó or­szágok tekintetében az alaphelyzet az, hogy kölcsönösen beengedjük egymás munkavállalóit, de ha egy esetleges nagyobb mértékű be­áramlás veszélyeztetné a munka­erőpiacunkat valamelyik ország­ból, akkor átmenetileg visszaállít­hatjuk a korlátozó szabályokat, vagy­is újból bevezethetjük az engedé­lyezési eljárást. Az EU által kért átmenet össze­foglalva csak azt jelenti, hogy a je­lenlegi tagországok még maximum hét évig eldönthetik, hogy munka- vállalási engedéllyel vagy a nélkül engedik be a magyar munkaválla­lókat. Más esetben nem lesz, nem is lehet különbség. ____________■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóin­kat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehe­tőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes hon­lapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir- lap@axels.hu . A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1. Hogy hívják közkeletű szóval az EU határait? a. Brüsszeli határok b. Uniós határok c. Schengeni határok d. Európai határok 2. Melyik ország nem lép be 2004. május 1-jén az EU-ba? a. Magyarország c. Csehország b. Bulgária d. Szlovénia 3. Melyik főváros nevezetessége a Tower? a. Edinburgh c. Hága b. Stockholm d. London Álláspontok az elnökségről Elmozdulás volt megfigyelhető a magyar küldöttek álláspontjá­ban az Európai Konvent legutób­bi ülésén olyan, az unió alapvető intézményi rendjét illető kérdé­sekben, mint a megerősített együttműködés elve, vagy az uniós elnökség intézménye. Magyarország eddig, ha nem is utasította el teljesen kategoriku­san, de meglehetős ellenszenvvel tekintett arra a javaslatra, hogy az Európai Unió szorosabb integráci­óra vágyó tagállamai megerősített együttműködésre lépjenek egy­mással bizonyos területeken, egy­fajta uniós „kemény magot” hozva létre. A legtöbb tagjelölt országgal együtt Magyarország attól tartott, hogy ez az unió feldarabolódásá- hoz, első- és másodrangú tagság kialakulásához vezethet. Az EU reformjával megbízott konvent pénteki plenáris ülésén a magyar kormány képviselője, Gottfried Péter integrációs államtit­kár már azt mondta, hogy a megfe­lelő garanciák esetén Magyaror­szág nem csak elfogadja, de hasz­nosnak is tartja a megerősített együttműködést. A fontos az, hogy elkerüljük, hogy különböző jogok­kal és kötelezettségekkel rendelke­ző csoportok alakuljanak ki - mondta. Gottfried szerint ezt úgy lehetne biztosítani, hogy legalább a tagállamok felében szabjuk meg azt a küszöböt, ami szükséges a megerősített együttműködés meg­indításához, valamint nem csak nyitva hagyjuk ezt a „belső klubot” a többi, esetleg később csatlakozni akaró állam előtt, de aktívan támo­gatjuk is őket ebben. A másik fontos kérdésben, az Európai Unió elnökének tekinteté­ben szintén mutatkoztak jelek arra, hogy egyes magyar küldöttek eset­leg elmozdulhatnak korábbi, eluta­sító álláspontjukról. Magyar kor­mányilletékesek eddig mind nyil­vánosan, mind a színfalak mögött kizárták, hogy hazánk elfogadja a legnagyobb tagállamok azon javas­latát, hogy az Európai Tanács élére állandó elnök kerüljön. Helyette a rotációs elnökség megreformálá­sát, valamilyen csoportos rendszer bevezetését pártolják. A hagyományos magyar gya­nakvásnak az az oka, amitől a töb­bi kis és közepes méretű állam is tart: egy állandó elnökség a na­gyobb tagállamok befolyását erősí­tené az unióban, erodálná a tagálla­mi egyenjogúságot, feleslegesen és valószínűleg károsan duplikálná az Európai Bizottság („a másik el­nök”) szerepkörét. Ezért a kicsik és közepesek - egy-két kivétellel - ra­gaszkodnak a rotációs rendszer fenntartásához, még ha el is fogad­ják, hogy az reformokra szorul, ha­tékonyabbá teendő. ___________■ KÖ ZELEDŐ OROSZORSZÁG. Közös gazdasági tér kialakítása, a vízummentesség megteremtésé­nek vizsgálata. Többek között ez szerepelt abban a zárónyilatko- zátban, amelyet az Európai Unió- Oroszország csúcs végén fogad­tak el a résztvevők Szentpétervá­ron. A nyüatkozatban az EU és Oroszország jelezte, hogy erősíte­ni kívánják együttműködésüket annak érdekében, hogy hosszú távon közös gazdasági teret hoz­zanak létre. El akarják mélyíteni kapcsolataikat a bel-, igazságügy, a kutatás és a külbiztonság terén is. Az eddigi Együttműködési Ta­nácsot felváltja majd az Állandó Partnerségi Tanács, amely sokkal gyakrabban és különböző for­mákban ülésezik majd. MENEKÜLTÜGY. A bizottság hamarosan közzéteszi állásfogla­lását a menekültügyek kezelésére tett brit reformjavaslatokról. Lon­don korábban felvetette, hogy az Európai unióba érkező menekül­teket az Unión kívüli táborokban helyezzék el, amíg kérelmük elbí­rálására várnak. A brüsszeli bi­zottságban azonban javasolják, hogy a kérelmek elbírálása már kezdődjön meg az EU-n kívül. Megvizsgálják annak a lehetősé­gét is, hogy később az unióban menekültstátusszal rendelkező­ket az egyik tagállamból átszállít­sák egy másik, fejlettebb EU- országba. A bizottság ennek a rendszernek a kereteit dolgozná ki, de a tagországokra hagyná el­döntését, hogy milyen mértékben vesznek részt az eljárásokban. EJNYE A FRANCIÁKNAK. A pénzügyminiszteri tanács követ­kező ülésén várhatóan elfogadja az Európai Bizottság javaslatait a magas költségvetési hiányt pro­dukáló Franciaország „megregu- lázására”. A stabilitási paktum­ban lefektetett, a GDP három szá­zalékában maximált mértéknél Párizs magasabb deficitet muta­tott ki tavaly, és az idén sem fa­ragja le jelentősen a hiányt. A pénzügyminiszterek ultimátu­mot készülnek adni francia kollé­gájuknak: a szükséges intézke­déseket október 3-ig meg kell hoznia Párizsnak. Jövőre a struk­turális hiányt a GDP 0,5 százalé­kával, a teljes hiányt pedig a ha­zai össztermék 3 százalékára kell visszaszorítania. SEGÉLY CIPRUSNAK. A bi­zottság 12 millió eurós segélyt és az ipari export megindításához szükséges forrásokat juttat Észak-Ciprusnak. A megosztott sziget déli, görögök lakta része 2004. május 1-jén csatlakozik az EU-hoz, a török közösség azon­ban kimarad a bővítésből. A bi­zottsági támogatás célja, hogy se­gítség a szigetrész felzárkózását a fejlettebb görög terület gazdasá­gához. Észak-Ciprus cégei a Bi­zottság javaslatai szerint expor­tálhatnának az EU-ba. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents