Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-26 / 147. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 0 0 2003. Június 26., Csütörtök SOMOGYVÁR ZÁSZLÓ, CÍMER Álló, kerek talpú pajzs vörös mezejében zöld talajon hét-hét ablakkal ellátott kéttornyú ezüst­templom áll, toronycsúcsain ezüstkereszttel. A templom fö­lött nyelével aranykoronán át­szúrt, jobbra fordított kék csa­tabárd lebeg. A pajzstartók: jobbra aranygriff, balról termé­szetes színű szarvas, melyek aranyornamentikán állnak. A LAKOSSÁG ALAKULÁSA 2003: 1855 1 2001: 1890 1990: 1903 1980: 1915 ’ FOGADÓÓRÁK Körjegyzői hivatal címe: Somogyvár, Kaposvári u. 2. A hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfőn és szerdán 8.00-12.00 óráig, kedden 13.00-16.00 órá­ig, csütörtökön 8.00-16.00 órá­ig. Pénztári nyitva tartás: hétfőn és csütörtökön 8.00 -12.00 óráig, kedden 13.00-15.00 órá­ig. A polgármester: csütörtökön 9.00 -11.00 óráig tart fogadó­órát, az alpolgármester: kedden 14.00- 16.00 óráig, a körjegyző a Somogyvári hivatalban hétfőn 10.00- 12.00 óráig, csütörtökön 14.00- 16.00 óráig, Pamukon kedden 9.00-12.00 óráig várják az ügyfeleket. A gyermekjóléti szolgálatnál Németh Juliannát (Faluház, Kossuth L. u. 11.) ked­den, csütörtökön és pénteken 9.30- 11.30 óráig lehet felkeres­ni. A falugazdász, Gelencsér Jó­zsef (a körjegyzői hivatalban) minden hétfőn 10.00-13.00 óráig várja a gazdálkodókat. Az ifjúsági referens Csizmadia Tibor pedig (Faluház, Kossuth L. u. 11.) hétfőn 11.00-18.00 óráig, kedden 11.00-14.00 és 15.30­18.00 óráig, szerdán 8.00­12.30 óráig, csütörtökön 11.00­18.00 óráig intézi a település fi­ataljainak ügyeit. ORVOSI RENDELÉS Somogyváron dr. Gyenis 1 \1 Sándor háziorvos gyógyítja a betegeket. Az orvos hét- : főtől péntekig 8.00-11.00 « óráig rendel. A fogak egészségére dr. Kozsár Mária fogorvos vigyáz. Hétfőn 11.30- 15.00 óráig, kedden 7.30- 12.00 óráig, iskolafogászat 12.00- 15.00 óráig, csütörtökön 7.30- 12.30 óráig, pénteken 10.00- 12.00 óráig, iskolafogá­szat 12.00-13.00 óráig rendel. MISEREND A somogyvári lakosság döntő többsége katolikus vallású. A te­lepülés plébánosa Ungvárszki Imre. A szentmisét vasárnapon­ként 11 órakor tartják. CIVILEK, VEZETŐK „Színes falevelek” Nyugdíjas Klub: Farkas Gergelyné, Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület: Ta­kács Ferenc, „Belőle nőttem én...” Közalapítvány: Murzsán József, Somogyvár Műemlékei Védelmében Közalapítvány: He­ves János, Somogyvárt Pártolók és Öreg Diákok Köre Egyesület: Kristóf János, Községi Sport- egyesület: Móring József Attila AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta. Nehéz, de eredményes évet zárhatnak Az utóbbi időszak legnehezebb esztendeje az idei Somogy­váron. A rendszerváltás óta először fordul elő a település életében, hogy nagy összegű hitel felvételére kényszerült és a fejlesztések érdekében ko­moly takarékosságra is szük­ség van.- 21,9 millió forint hitelt vett fel az önkormányzat - mondta Móring József Attila polgármester. - Ez ko­moly lépés volt, amire nehezen szántuk el magunkat, de más vá­lasztás nem volt. Az erdészet egy­kori irodaházát mindenképpen meg szerettük volna venni. Egy­részt tökéletesen ideális megoldás­nak látszott a körjegyzőség számá­ra, másrészt nem szerettük volna, hogy egy külföldi család magántu­lajdona legyen a település köz­pontja, hiszen a hirdetésre ilyen ér­deklődő is jelentkezett. Azóta már MÓRING JÓZSEF ATTILA 1968-ban született Kaposváron. Eredeti vég­zettsége szerint tanító, oligofrén­pedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. 1998 óta Somogyvár polgár- mestere, 2002 decembere óta pe­dig országgyűlési képviselő. Nős, egy gyermeke van. túl vagyunk a költözésen és kide­rült: megérte az áldozat, hiszen egy a korábbinál sokkal inkább ügyfélbarát hivatalt tudtunk kiala­kítani. A 36 millió forint persze nem volt kevés, de egy új hivatal felépítése ennél jóval többe került volna és a hivatal épületéhez tarto­zik két szolgálati lakás is, amit még lehetőleg az idén szeretnénk négy­lakásosra bővíteni.- Ezenkívül milyen fejlesztésekre marad forrás és lesz lehetőség?- A csatornahálózat kiépítése az idei évben fejeződik be, amely szintén jelentős anyagi áldozattal jár. Ezenkívül két fontosabb mun­kát terveztünk az idén. Az egyik egy új ivóvizes kút megépítése, a másik pedig az önkormányzati kis­teherautónk cseréje. Ez a jármű már 15 éves és jelentős szervizkölt­séggel lehet csak használni. Ezért úgy döntöttünk, hogy helyette egy traktort vásárolunk. Ezt nyáron a közterületek rendben tartásához, télen pedig hótoláshoz tudjuk használni. Az óvodai csoportok és a tornaszoba korszerűsítéséhez, valamint a ravatalozó felújításához a terveket szeretnénk elkészíteni.- Mit várnak az uniós csatlako­zástól?- Szerencsés helyzetben van Somogyvár, hiszen egy EU-tagál- lam önkormányzatával van testvértelepülési kapcsolatunk. Éppen ezért látjuk azt is, hogy na­gyon sok téren van még komoly lemaradás. Azt gondolom, egyér­telműen kulcskérdés, hogy az ön- kormányzatok tudnak-e uniós színvonalú pályázatot készíteni és az is, hogy ehhez rendelkeznek-e megfelelő önerővel. Az önkor­mányzatok nagy többsége sajnos mindegyik téren el van maradva, és ha ezen nem sikerül változtat­ni, nem lehetünk nyertesei a csat­lakozásnak. ■ Recept Somogyvárról Csirke jóasszony módra Hozzávalók: csirkemell vagy csirkeaprólék, tej, 2-3 fej vörös­hagyma, burgonya, füstölt sza­lonna, 1 fej fokhagyma, zsira­dék, só, fekete bors. A csirkeap­rólékot vagy a csirkemellet leg­alább fokhagymával és fekete borssal ízesített tejben 1 napig pácoljuk. (ízlés szerint rakha­tunk bele, nem kell sajnálni, úgy lesz finom.) Pácolás után a húst zsiradékban kicsit átsütjük. Egy tepsi alját beborítjuk vékonyra szeletelt füstölt szalonnával, erre rakunk egy réteg krumplit (akár többet is, ha elfér), a rétegeket sózzuk, majd a tetejére 2-3 fej nagyobb darabokra vágott hagy­mát teszünk. Ezek után ráhe­lyezzük a csirkét, a zsiradékból amiben sült, és kevés vízzel, és fóliával lefedve forró sütőben 40 percig sütjük, majd 10 percig fó­lia nélkül pirítjuk. ___________■ Sz épül a történelmi emlékhely Mindössze három történelmi emlék­hely van hazánkban: Ópusztaszer, Mohács és Kupavár. A somogyváriak büszkék erre, ezért erejük szerint fo­lyamatosan fejlesztik a létesítményt. Az idén elkészült a kilátó és egy kőtá­rat is terveznek. A somogyvári önkormányzat azért járta ki a romterület üzemeltetési jogát, mert sze­retnék elérni, hogy az egykori bencés apátság a település jelképe legyen és sok­kal többen látogassák. Ne csak rendezvé­nyek alkalmával, hanem az idegenforgal­mi szezonban és év közben is. A település vezetői szerint ugyanis jó szervezéssel a balatoni turisztikai attrakciók között is he­lye lehetne a magyar történelemben soká­ig fontos szerepet játszó területnek. A falu szakemberek bevonásával egy hosszú távú fejlesztési tervet is el­készített. Ebben kőtár- és kilátóépítés, középkori mesterségeket, ruhákat és fegyvereket bemutató kiállítás éppúgy szerepel, mint a folyamatos nyitva tar­tás, rendhagyó történelemórák vagy színházi előadások megszervezése. A tervek közül a kilátó építése már meg­történt, és a kőtárat is szeretnék minél előbb megépíteni. Ehhez az ad re­ményt, hogy a terület kezelője, a kincs­tár ebben az évben 25 millió forintot tervez elkölteni Kupavárra. Ami azon­ban még a közeljövőben megvalósul, az a romterület kivilágítása és egy egy ajándékbolt létesítése, ahol somogy­vári emléktárgyakat vihetnek maguk- kal a látogatók. ___________________i A megye névadója A bencés apátsá­got 1091-ben László király alapí­totta. A lovagkirályt 1095-ben itt temették el. A magyar középkori írásbeliség fontos dokumentumai születtek ebben a kolostorban, s a vármegye központ­ja is volt. Erről kapta Somogy a nevét. Orgonakoncertek a templomban A nyár végére készül el a so- mogyvári templom orgonájá­nak felújítása. A hangszert egy szakmai konferencián a meg­őrzendő nemzeti kulturális kincsek közé sorolták. Az országos felmérést a Nemze­ti Kulturális Alapprogram zenei kollégiuma végezte el. Ebből ki­derült: a somogyvári az ötödik legértékesebb templomi hang­szer az országban azok közül, amelyek felújításra várnak. Ezenkívül az is érdekessége, hogy a híres magyar orgonaépí­tő műhelyben készült. A sopro­ni König Fülöp és családja arról ismert, hogy a németalföldi or­gonaépítők hegemóniáját meg­törve több hangszert is készített Európa számos templomába. Közülük a legtöbbet Alsó-Auszt- riába és Magyarországra vitték. Ezek közül ma mindössze öt van az országban, de csak a somogyvári működőképes, és ez az egyetlen kétmanuálos nagy orgona. A hangszer helyreállításához a Nemzeti Kulturális Alapprogram­ból hétmillió forintot nyert az ön- kormányzat. Az orgona teljes fel­újítása tízmillió forintba kerül. Ungvárszky Imre, Somogyvár plébánosa elmondta: az orgonát több mint hatezer darabra szed­ték szét, s úgy vitték Sopronba. A hangszerjavító műhelyben elő­ször összerakták, úgy kezdték meg a felújítását. A helyreállított orgonát egyben hozzák vissza Somogyvárra, és majd egy nyár végi koncerttel mutatják meg, mi­lyen volt eredeti értékében a kü­lönleges hangszer. A település elképzelései sze­rint a felújított hangszeren orgo­nahangversenyeket szerveznek majd. A kulturális programot a Nemzeti kincs a somogyvári orgona nyári kupavári programok közé szeretnék beilleszteni a követke- ző idegenforgalmi szezonban. ■ A föld ad megélhetést Karmacsi Ernő autószerelőnek tanult, de volt már fakitermelő is. Mindig olyan elfoglaltságot keresett, amiben szabadsága is volt a munka mellé. Évekkel ezelőtt úgy döntött: megpróbál megélni a mezőgazdaságból.- Nagyon sok a munka és nagyon kiszolgáltatott az ember a mező- gazdaságban mégis azt mondom, aki szereti és tudja ezt a fajta mun­kát, az sosem fog éhen halni - mondta Karmacsi Ernő. - Jelenleg 48-50 hektáron gazdálkodunk, aminek csak kis része bérlemény, a többi családi birtok. Elsősorban kukoricát, napraforgót és gabona­féléket termelünk. Ezenkívül amennyi lehetőségem marad, bér­munkát is végzek a gépeimmel.- Megéri a fáradság?- Én azt mondom megéri, igaz, a megélhetésünkön kívül én még egy fillért sem vettem ki az elmúlt öt év­ben a vállalko­zásból. Min­dig volt valami fejleszteni va­ló, egy új gép vagy gépfelújí­tás, ami a kö­vetkező év szempontjá­ból fontos volt. Most már igazából az van hátra, hogy ha lehetőség adódik, a földeket gyarapítsuk.- Miért éppen Somogyváron képzeli el a jövőt?- Itt születtem és fiatalon itt építkeztem. Aztán amikor már családot alapítottam, egyértelmű volt, hogy itt kell boldogulnom és nem is panaszkodom. Az ekkora méretű településekhez viszonyít- va elégedettek lehetünk. ■ Huszonöt év Kupaváron Sándor Istvánná 25 éve minden napját a kupavári romoknál tölti. Azt mondja, el sem tudja képzelni az életét az emlékhely nélkül.- Minden úgy indult, hogy ami­kor az ásatások elkezdődtek Kupa­váron, kerestek valakit, aki gond­nokként ellátja a feladatokat a szakemberek, később az építő­munkások körül - mondta Sándor Istvánná. - Ez öt évig tartott, ami­kor pedig végeztek a munkálatok­kal, kellett valaki, aki a látogatókat kalauzolja a területen. így lettem gondnokból a kupavári romterület idegenvezetője.- 25 év az nem kevés, nem unalmas, mindennap ugyanaz?- Érdekes, de nincs két egyfor­ma nap. Mindig más jön, mindig mást kérdeznek, én pedig már szinte a sajátomnak érzem ezeket a történelmi köveket. Tudják, ha kicsit szomorúbb vagy fáradtabb vagyok, csak kisétálok ide, felme­gyek a dombra és imádkozom. Ez annyira feltölt és megnyugtat, mint semmi más. Ennek a helynek Annus néni minden napját Kupaváron tölti egyébként szabályos pozitív su­gárzása van, nem hiába megszen­telt hely, azért csak gondoljunk be­le, több száz évig imádkoztak itt. Nem csoda, hogy az emlékhely szellemisége ekkora hatással van mindenkire, aki itt megfordul. ■ Családi hangulat a kiskupábán Öt évig állt üresen a Kiskupa ven­déglő épülete. Az önkormányzat hiába keresett üzemeltetőt, nem volt jelentkező a létesítményre. Egy helybeli család úgy gondolta: megpróbálják fellendíteni a tele­pülésen a vendéglátást.- Az épület a helyi szövetkezet tulajdona és eredetileg is vendég- fogadási céllal épült - mondta Papp Józsefné. - Egy óriási boros­pince van az épület alatt, és egy viszonylag nagy konyha is tarto­zott a létesítményhez. Persze je­lentős ráfordítással tudtuk csak beindítani a fogadót. Elsősorban azokra a vendégekre számítunk, akik a történelmi emlékhely miatt látogatnak a faluba, hiszen legközelebb csak a Bala­tonnál lehe­tett éttermet találni eddig, és természete­sen a falu ren­dezvényeit is szeretnénk ki­szolgálni. A hely méretéből és lehetőségeiből adódóan házias konyhát igyek­szünk üzemeltetni és amennyi­ben lesz kereslet, további szabad­téri lehetőségekkel szeretnénk fejleszteni a vendéglőt. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents