Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-24 / 145. szám

2003. Június 24., Kedd A L M A N A C H 1 7 9 7. OLDAL Recept Ácsáról Bánomhegyi pincepörkölt A pincepörköltet gyakran készíti Porczió Vendelné. Hozzávalók: 2 kg sertés- vagy vadhús, 3 fej vö­röshagyma, 1 evőkanál piros- paprika, 1 erős zöldpaprika, fél liter vörösbor, 3 dl víz, 2 dl para­dicsomlé, 1 evőkanál őrölt bors és delikát, 1 babérlevél, 8 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál kristály- cukor, 3 evőkanál zsír, só ízlés szerint. A húst apró kockákra vágjuk, a vöröshagymát hosszú­kásra szeleteljük, majd a zsíron aranysárgára dinszteljük. Ezután a pirospaprikát, a vizet, a paradi­csomlevet, a borsot, a fokhagy­mát, a cukrot, a babérlevelet, a vörösbor felét vegyítve felforral­juk. Hozzáadjuk a húst, majd lassú tűzön egy órát főzzük, közben az elfőtt levet vörösbor- ral pótoljuk. ________________■ As zfaltúim mennének Európába A somogyacsai emberek mun­kahelyeket, a fiatalok megtar­tását, az infrastruktúra fej­lesztését és jobb megélhetést remélnek az uniós csatlako­zástól. Ezt mutatja, hogy a szavazáson részt vett 124 la­kos közül 104-en az EU-hoz való tartozásra voksoltak.- Az uniós csatlakozás nélkül Somogyacsa és a hozzá hasonló zsáktelepülések ellehetetlenül­nek - állította Szakály Ferenc pol­gármester. - A valamikor fiatalok­kal teli, nyüzsgő életű falu a munkahelyek hiánya miatt las­san elnéptelenedik. Nemrégiben még a téesz autóbusza 25-30 dol­gozót szállított munkába. Jelen­leg az önkormányzat hat sze­mélyt foglalkoztat, és ezzel a leg­nagyobb munkaadó a község­ben. A munkanélküliek száma mintegy negyven. Somogyacsán az utóbbi tíz év­ben 1,3 kilométer hosszú aszfal­tút épült, ám a Táncsics Mihály utca egy részén és Gerézd-. pusztán is csak murvás út van. 1991-ben kiépült az egészséges ivóvizet biztosító hálózat, idő­közben felújították a hivatalt és a kultúrház épületét, új tetőszer­kezetet kapott az egykori iskola épülete, de az évek óta kihaszná­latlan. A múlt év őszén korszerű­sítették a közvilágítást, ez év ja­nuárjában bevezették a heti szer­vezett szemétszállítást. Ennek költségeit 2003-ban az önkor­mányzat magára vállalta. Csatla­koztak a térségi földgázberuhá­záshoz, mely még az idén ki­épül. Hetven ingatlanra kérték a bekötést.- 38,8 milliós költségvetésből gazdálkodunk, ám a forráshiány meghaladja a 3,6 millió forintot - panaszolta Szakály Ferenc. ­SZAKÁLY FERENC 1950-ben Törökkoppányban született. Mezőgaz­dasági gépszerelő szakképesítést 1978-ban Ádándon szerzett. A szo- rosadi mezőgazdasági részvénytársa­ság háztáji ágazatvezetője. Nős, két felnőtt gyermeke van. 1985-90 között a falu elöljárója. Hobbija a szőlészet. Csak a kötelező feladatok ellátá­sára van pénz, illetve minimális összeg az állagmegóvásra. Nagy gondja a falunak a szennyvíz el­helyezése. Csatornázásra a te­repviszonyok miatt nem lesz le­hetőség. A megfelelő szikkasztó- és ülepítőtelep csak összefogás­sal, központi pénzből készülhet el. Somogyacsa fejlődését pályá­satok kiaknázásával igyekszünk elősegíteni, bár az önerő biztosí­tása jelentős korlátokat szab. A külföldiek és a városokban lakók között népszerű a zsákte­lepülés. A szép környezetben el­helyezkedő faluban jó a levegő, Igái és a Balaton közelsége nagy vonzerőt jelent. A 180 lakóház­ból nyolcvan nem állandó lako­soké: 44 külföldi rendelkezik Ácsán ingatlannal. így a házak nem elhanyagoltak, azokat a ha­zai és külföldi vásárlók rendbe hozták. ■ Fociláz a hétvégeken A Somogyacsához tartozó Gerézdpusztán lakók egyet­len szórakozási lehetősége a vasárnap délutánonkénti kis­pályás foci. A csapatot Far­sang Gábor, Grósz János, Hor­váth Kálmán és Sélley Zoltán kezdeményezésére 1995-ben alakították meg. A csapat tagjai a pusztán hétvégi házzal rendelkező budapesti, székesfehérvári tulajdo­nosok és fiaik, illetve gerézdi és acsai fiata­lok. A csapat „mene­dzsere” Sélley Zoltán, aki gondoskodik arról, hogy a szorosadi pálya alkalmas legyen a mér­kőzésekre, de figyel ar­ra is, hogy legyen elég labda, ásványvíz, a szü­netben. A csapat min­denese mérkőzéseket is vezet, ugyanis korábban járási és me­gyei első osztályú meccsek veze­tésére szóló játékvezetői engedé­lye is volt.- Csapatunk évek óta részt vesz a Koppányvölgye kispályás labdarúgó-bajnokságban, ame­lyet 1998-ban meg is nyertünk - mondta Sélley Zoltán. - Ezután a Miklósiban rendezett bajnokság­ban is elsők lettünk. Van két má­sodik helyezésünk és jelenleg is stabilan tartjuk a második helyet. A sportprogramok pe­dig összetartják a geréz­di és a hétvégi nyaraló­házakkal rendelkező városlakókat és a kör­nyékbeli falvak csapata­inak játékosait, vezető­it. Egy-egy mérkőzés után Gerézdpusztán egyik támogatónk por­táján közösen elfo­gyasztott halászlé, bab­gulyás vagy pörkölt még szoro- sabb barátságot sző. __________■ Be fektetők kerestetnek Több mint fél évszázadot töltött külföldön Eggert Júlia, akit 3-4 hónapos korában Soltvadkertről vittek szülei az egykori Jugoszlá­viába. Évtizedek óta ér­lelődött benne, hogy visszajön Magyaror­szágra. 2000-ben So­mogyacsán vásárolt há­zat.- Somogyacsa nagyon szép fekvésű zsáktelepü­lés, ahol tiszta a levegő, nincs zaj és nagy forga­lom sem - mondta Eggert Júlia. - Közel van az igali fürdő és a Balaton is. Szo­morú, hogy a község lélekszáma folyamatosan csökken. Ez ellen tenni is szeretnék, ugyanis sza­badidőpark kialakításához két né­met társammal együtt befektető­ket keresünk. Itt lovaglásra, úszás­ra, teniszezésre lehetne biztosítani a területet a külföldi és hazai láto­gatóknak. Somogyacsán üdülőhá­zakat is lehetne építeni, amivel a falu bekapcsolódhatna az idegen- forgalomba. Eggert Júlia szerint álma néhány éven belül megvalósulhat. Először a képviselő-testület és a falu lakosságának véle­ményére kíváncsi. Ha a képviselők adókedvez­ménnyel támogatják az elképzeléseket, akkor megkezdődhetnek az előkészítő munkák.- A község polgármestere jó­nak tartja az ötletet, de várjuk a testület írásos jóváhagyását. Az engedélyek beszerzéséhez a „szaladgálást” vállalom, illetve felkutatjuk azokat, akik tőkével rendelkeznek és a településen fektetnék be pénzüket. _______■ Ös szetartó acsai hívek A templom díszítője Lengyel Ferencné leg­alább ötven éve rendsze­resen jár a szentmisére. A templomban található Kálmánhegyi boldog asz- szony-, a Pápai kisjézus-, illetve a Mária-szobomál levő térítőkét rendszere­sen mossa és vasalja, de cseréli a virágokat is. Évti­zedekkel ezelőtt két oltár- teritőt is hímzett Isten há­zának díszítésére. A templom a XVIII. század második felében épült késő barokk stílusban. Tornyát csak később fe­jezték be. A feltárt épület­maradványokból arra is le­het következtetni, hogy helyén középkori temp­lom állhatott. A településen több évtized után a múlt évben szűnt meg a katolikus egyház plébániája, azóta a Kisbárapáti plébánia filiájaként tartják számon. Az egyházközség gondnoki teendőit 1991-től Major Ferenc látja el, aki korábban is ak­tívan segítette az egyházközség munkáját. A faluban élők 95 százaléka katolikus vallású, ám az évi 800 forint egyházi adót csak mintegy százan fizetik. A va­sárnapi szentmisére pedig sokkal ke­vesebben járnak: általában 35-40 hívő vesz részt rajta, jobbára idősebbek.- Az utóbbi 15 évben felújítottuk a templom tetőszerkezetét - mondta Major Ferenc. - Ebben az évben is tönkretette a vihar a tető egy részét, a javítása 77 ezer forintba került. A mun­kákat mindig szakemberrel végeztet­tük egyházi adóból, illetve ezekhez a munkákhoz a lakosság egy része kü­lön adományokkal is hozzájárult. így szeretnénk elvégeztetni a kálvária re­konstrukcióját is. A templom környékének gondozá­sát és a takarítás egy részét is az egy­házgondnok végzi, ingyen. Hívőként szívesen látja el ezt a munkát. Azt mondta: a rendszeresen templomba járók, az egyházi adót fizető emberek összetartanak. Ám nagy gond, hogy évről évre fogy a hívők száma.- 2001 karácsonyán - több mint másfél évtized után - az éjféli szentmi­se előtt Szakály Andrea és Lengyel Ka­talin irányításával a falu iskolásai pász­torjátékot mutattak be - mondta Major Ferenc. - Sajnos a fiataljaink közül mindössze néhányan járnak csak templomba. A nagyobb ünnepek al­kalmával 80-100 személy is bejön a misére. Mostanában viszont egyre gyakoribb, hogy a legfiatalabb résztve­vő a 62 évével Lengyel Ferencné. Somogyacsán 1984-ben volt utoljára bérmálás. Elsőáldozás sem volt már másfél évtizede. Egyházi esküvőt sem tartottak 4-5 éve. Tavaly viszont hat­vanéves házassági évfordulót, az idén pedig három ötvenéveset rendeztek a templomban._____________________■ Dalok sütés közben Gazdag múlt, titokzatos jövő A település és a család múltjá­nak kutatásával mintegy het­ven éve foglalkozik a 88. évé­ben járó Csizmazia Ferenc. Az idős férfi porosodó dokumen­tumokból és levélmásolatok­ból göngyölíti fel a múlt kacs- karingós történeteit.- Ezek a dokumentumok több év­századra visszamenően követik nyomon a családunk és a falu múltját - magyarázta a nyugdíjas férfi. - Könyvek, levéltári iratok, egyházi papírok bizonyítják, hogy a Csizmazia família miként kötő­dik Ácsához. Kiterjedt a család­fánk: nagyapámék és apámék is hárman voltak testvérek, mi pedig négyen. Már kisgyermek korom­ban is kíváncsiskodó voltam. Fi­gyeltem apámék és az idős embe­rek elbeszéléseit a falu történeté­ről. Az érdeklődés megmaradt fel­nőtt és idős koromra is. Azt szeret­ném, ha falunknak feldolgoznák a múltját, történetét. Nagyon fontos lenne, ha a mai fiatalok is megis­merhetnék: milyen volt egykor a veszprémi püspökséghez tartozó Ácsa, amelyet az oklevelek először 1406-tól említenek. Csizmazia Ferenc a birtokában levő dokumentumok alapján úgy véli: írásba kellene foglalni a település gazdag múltját. Mikor te­lepítették újra, milyen volt a hit­élet, a közigazgatás, mikor indult meg a fejlődés, hol tart ma a falu és milyen irányba halad. _________■ Cs izmazia Ferenc kiváncsi a múltra SOMOGYACSA KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű pajzs első vö­rös mezejében jobbra fordult, jobbjában ezüstkardot tartó aranyoroszlán, második kék me­zejében arany lóherelevelű ke­reszttel díszített, lebegő helyzetű aranyszegélyű vörös püspöksü­veg, melynek tetején aranyke­reszt áll. A harmadik zöld mezőt ezüst hullámpólya osztja ketté, a mező jobb felső sarkában nyolc­ágú aranycsillag, bal felső sar­kában ezüst újhold. A negyedik, vörös alapú mezőben jobbra fordult ezüst könyöklő kar szőlő- fürtöt tart. Az oroszlán a Babó- csay család címeréből szárma­zik, a püspöki szimbólum a veszprémi püspökséget jelképe­zi. A harmadik mező a Koppány patakot ábrázolja, míg a szőlő- fürt a szőlőtermelésre utal. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 266 I 1990-ben 389 1960-ban 977 1949-ben 1130 1910-ben 1310 <' ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7283. Somogyacsa, Kossuth L. u. 187. Tel: 84/ 377-604. A hi­vatalban hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között tartanak ügyfélfo­gadást, a jegyző is ebben az időben áll az ügyfelek rendelke­zésére. Szakály Ferenc polgár- mester csütörtökön 8-12 óra kö­zött fogadja a problémával őt fel­kereső lakókat. Porczió György falugazdász hétfői napokon 9-töl 11-ig fogadja a tanácsokat kérő gazdálkodókat a polgármesteri hivatalban. ORVOSI RENDELÉS Dr. Barbély István j \' törökkoppányi háziorvos ' :' minden szerdán 10 órától : fogadja a betegeket a Kos- : suth L. utcai rendelőben. 1 Bohémé Kovács Zsuzsán- | na védőnő szükség szerint jár ki Somogyacsára és a hozzá tartózn Gfirézrlm isztára na védőnő szükség szerint jár ki Somogyacsára és a hozzá tartozó Gerézdpusztára. CIVIL SZERVEZET Egyetlen civil szervezetként a vö­röskereszt alapszervezete tevé­kenykedik a faluban, melynek je­lenleg 15 tagja van. A titkári te­endőket Szakály Ferencné látja el 1985 óta. SZENTMISE A katolikus templomban vasárna­ponként fél 12-től Hollányi István Kisbárapáti plébános celebrál szentmisét. A HÍRES SZÜLÖTT Ujváry Ede dr. 1876-ban szüle­tett a településen. A középiskolát Pécsett végezte el, majd 1899- ben Budapesten szerzett jogi diplomát. Ebben az évben került Szombathelyre mint a vármegye közigazgatási gyakornoka. 1902. szeptember 25-én Szom­bathely főjegyzője lett, majd 1908-ban tanácsnokká lépett elő. 1914. április 20-tól polgár­mester-helyettes. irodalmi tevé­kenységet is végzett: 1914-ben szerkesztésében és kiadásában jelent meg a „Magyar Alkotmány Tankönyve” cimü kiadvány. __■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK! GÁTI KORNÉL. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. énekkarának. Általában népdalo­kat adunk elő, többször szere­peltünk már Homokszentgyör- gyön is. Többtucatnyi népdalt ismerek, de leg­inkább a „Rétest ettem” című törökkoppányi népdalt szeretem. Ott-, hon sütés-főzés közben is rendszeresen dalra fa­kadok. Lengyel Katalin nem véletlenül választotta az élelmiszer-ipari sza­kot. Gyakran áll a tűz­hely mellé. Kedvenc étele a som­lói galuska, amit maga is rend­szeresen készít. Ha végez a kö­zépiskolában, akkor élelmiszer- ipari menedzser szakon tanul tovább. _____________________■ A nagymamájától és édesanyjától örökölte kellemes énekhangját, a népdalok iránti szeretetet a most 17 éves Lengyel Katalin. Tagja volt a törökkoppányi általános iskola énekkarának, je­lenleg pedig a kaposvári Baross Gábor kollégium énekkarának tagja. Emellett a kaposvári Ki­nizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola világ­banki és élelmiszer-ipa­ri szak 10. évfolyamá­nak hallgatója. - Kisgyermek ko­rom óta figyeltem és dúdoltam a népdalokat - mondta Lengyel Katalin. - Ezért is jelentkeztem az énekkarba. Középiskolásként pedig tagja vagyok a kollégium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents