Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-21 / 143. szám

2003. Június 21., Péntek A L M A N A C H 1 9 5 7. OLDAL Recept Somogyszilból Hájas kráfli Hozzávalók: 70 dkg liszt, 50 dkg darált háj, 2 tojás sárgája, 5 dkg porcukor, csipetnyi só és 2-3 dl víz, 2-3 kanál tejföl és 10 százalé­kos ecet. A hájat a 2-3 kanál ecet­tel, majd 25 dkg liszttel összedol­gozzuk. Ha kész, hideg helyre tesszük, s nekilátunk a rétestész­ta készítésének. Ezt 2 tojás sár­gájából, csipet sóból, 45 dkg lisztből, 5 dkg porcukorból, a tej­fölből és 2-3 dl langyos vízből készítjük, jól kidolgozzuk. Vi­gyázzunk, a tészta ne legyen túl lágy! Kis téglalapokat sodrunk belőle, a tetejét megkenjük zsír­ral, s mintegy két órát állni hagy­juk. Utána a tésztát újból kinyújt­juk, majd kézzel rákenjük a liszt­tel összedolgozott hájat. Több­szöri sodrás, hajtogatás után tet­szés szerint ízesítjük, s kisütjük. A sütő addig legyen jó meleg, míg a kráfli fel nem jön! __ ■ Cs atornázást terveznek pénz nélkül Somogyszilban csak a szenny­vízcsatorna és egy telefonos átjátszótorony hiányzik. Az itt élők teszik a dolgukat, s abban bíznak, hogy a csatla­kozás után hamarosan érez­hető lesz a változás. Kiszámít­hatóbbá válik az értékesítés, biztosabbá a megélhetés.- Somogyszil lakosainak a többsé­ge a mezőgazdaságból él. Az ér­deklődésre jellemző, hogy amikor a csatlakozással kapcsolatos elő­adások voltak, tudtak kérdezni - mondta Sámoly Endre polgármes­ter. - Mindenki azt várja, hogy ja­vul a helyzete. Az első időkben ez hiú ábránd, hiszen idő kell ahhoz, hogy elfogadjuk az európai gon­dolkodást, s az unió is elfogadjon minket. Úgy gondolom, idővel Somogyszil mindenképpen nyerte­se lesz a csatlakozásnak.- Mit vár a településnek?- Pénzt, pénzt és pénzt. A gáz­beruházás lezajlott, de ha uniós tá­mogatásból nem lesz pénz, a tér­ség önállóan nem tudja megoldani a csatornázást. Hitelt nem veszünk föl, s attól tartok, nem is kapnánk, olyan nagy összegről van szó. A csatornázás többe kerülne 500 mil­lió forintnál. Most elkészíttetjük a terveket, s a többit majd meglátjuk.- Milyen hozománnyal mennek Európába?- Somogyszil kis község; nincs hozományunk, nincs népi együtte­sünk, különösebb műemlék, neve­zetesség s az átlagosnál szebb kör­nyezetünk sincs. Egy dunántúli fa­lu, ahol az emberek szorgalmasan dolgoznak, s próbálnak megélni.- Vannak kitörési pontjaik?- A turizmus a Balaton-parton is, Igáiban is csökkent. Szil a falusi turizmusra is alkalmatlan. Csak öt­hat olyan család van, amelyik vál­lalkozna rá. A munkanélküliség itt SÁMOLY ENDRE Somogyszilban született 1949-ben. Mezőgazdasági üzemmérnöki diplomája van, a gigei téesz után 1973-tól 1992-ig a helyi Petőfi agrárszövetkezet növényter­mesztési ágazatvezetője volt. 1992- től főállású polgármester. Nős, egy lánya van. Hobbija a kertészkedés. nem okoz gondot, a szövetkezet­ben 80-90 ember megkeresi a ke­nyerét, s itt a pékség, a Fomettí és az igali fürdő. Sokan kivették a földjüket, s azon gazdálkodnak.- Az önkormányzat anyagi hely­zete nem túl rózsás, fölmerült az is­kola bezárása is.- A szülők jól lobbiztak, s marad az iskola. A testület nem fogadta el előterjesztésemet, hogy szűnjön meg a felső tagozat. Két pedagó­gust kell elbocsátani; a gyerekek összevont osztályokban tanulnak, kivéve a matematikát és a magyart.- S hogyan tudnak pályázni?- A pályázati rendszer előjátéka az uniósnak. Az utóbbiról csak annyit tudunk, hogy szigorú és utólag számol el. A saját erőt vagy hitelből lehet előteremteni, vagy a megyei, illetve országos költségve­tésből lehet valami pénzt leszakíta­ni. Ez nagyon sok önkormányzat- nak gondot okoz. ____________■ Fá cán pótolja a bevételt Hét éve még több mint tízezer hektáron gazdál­kodott a Fekete István vadásztársaság, amely­nek Kocsis Gyula az el­nöke. Akkor a tagok egy része kivált, s a mintegy négyezer hektáron új társaságot alakított. Az­óta nem sok változás tör­tént, de kisebb területen kevesebben vadásznak.- A társaság bevételének jelen­tős részét az őzbak vadászata adja, de van vaddisznó, gím- és dám­szarvas is. Bár ez utóbbiak csak át­vonuló vadak, az üzemtervben szerepel a kilövési számuk. Külföl­di vadász csak őzbakra jön. Az idén a Fekete István vadász- társaság területén is gyengébbek a bakok, kisebb a trófeák súlya; a legnagyobb bak 390 grammos volt.- A kemény tél meglehetősen megviselte a vadállományt. Az őz­baknak a vadásztatásá­ból is csak körülbelül 7-800 ezer forint a társa­ság bevétele. Ez nem sok­ra elég. A vadhús ára je­lentősen csökkent, így a társaságunk is csak úgy tud gazdálkodni, hogy a tagoknak mélyebben kell a zsebükbe nyúlni. A ha­vi tagdíjat kétezer forintra emeltük, pedig viszony­lag keveset fizetünk vadkárra, hi­szen a tagjaink egy része földtulaj­donos, így nem kér kártérítést. A vadásztársaság a bevételeit fácán- és kacsaneveléssel is igyek­szik kiegészíteni, bár a tavalyi kel­tetés, mint mondta, nem sikerült.- Rendszeresen betörtek ide, és elviszik a madarakat. A rendőrség­nek köszönhetően azonban leg­utóbb elfogták a tetteseket, így bízunk benne, hogy a következő kel- tetés talán majd jobban sikerül. ■ ÚJ GÉP A GAZDASÁGBAN. Csiszár Ferencet és Csiszárné Kispapp Erikát a családi földek visszavásárlása ösztönözte a Szilikalász kft megalapítására. Földet is vettek, s most több mint 300 hektáron ter­melnek napraforgót, kukoricát és búzát. Ez utóbbiból vetőmagot is. A gépparkjukat állandóan fejlesztik, a legújabb szerzemény egy telesz­kópos rakodógép. így a talaj-előkészítéstől a betakarításig bérmunkát is végeznek, vállalva szárítást, és segítenek az értékesítésben is. ___a Öt venféle pékáru naponta Szeretik az emberek az Ide-Süss- kenyeret A somogyszili üzem­ben naponta két és fél ezer ke­nyeret s több mint ötvenféle sütő­ipari terméket készít 50 ember. Szép József, a Petőfi tsz-szel s egy német befektetővel 1991-ben alapí­totta az Ide-Süss pékséget. Az együttműködés nem volt felhőtlen, végül két éve a magyar félnek sike­rült kivásárolni a sütödét.- Meglehetősen lerobbant álla­potban volt a pékség, s a német tulajdonos minden nyereséget ki­vitt. Ennek ellenére tavaly már jó évet zártunk - mondta Szép Jó­zsef. - Bár a gondjaink is szapo­rodnak, hiszen a csatlakozásig eurokompatibilisnek kell lennie a pékségnek, s ezért mintegy 40 millió forintos fejlesztést kell elvé­gezni. A tervek készen vannak, a munkát az ősszel kezdjük. Aki nem tud átállni az uniós normák­ra, nem működhet tovább. Mintegy ötvenféle pékáru és hatfajta kenyér hagyja el naponta a sütödét. Köztük félbarna kenye­rek s különböző magos termékek is megtalálhatók. Termékeik 70 százalékát fagyasztva szállítják, s a felhasználóhelyeken, látványke­mencékben öt perc alatt készre sütik. A talpon maradáshoz nél­külözhetetlen a kiváló minőség, a megbízhatóság és a fejlesztés.- Forgalmunknak több mint a felét a saját boltjainkban bonyolít­juk le. A multi cégekhez szinte le­hetetlen bekerülni, mert saját pék­ségük van. Nagy a kihívás, de en­nek meg kell felelni, ha élni, dol­gozni akarunk. A falunak is kell ez a pékség, hiszen az egyik leg­nagyobb munkáltató vagyunk. A helyzetünk nem könnyű, de van- nak terveink, és bizakodunk, a Gondokkal küzd az iskola Új játszótér a templomnál Somogyszil új játszóterét a tavasszal avatták; az ön­kormányzat építtette 600 ezer forintból a régi evan­gélikus templom udvarán. Tervezésében részt vettek a szülök s az óvónők, a fá­ból készült játékokat, pa­dokat Balatonkeresztúron készíttették el. Korábban a községben - az iskolán és az óvodán kívül - nem volt olyan hely, ahol a kis­gyermekek biztonságos körülmények között játsz­hattak volna. Ám hiába szép a játszótér, ha nem vigyáznak rá. Az átadás óta sok játék már vesztett a fényéből, s látszanak raj­tuk rongálások is. Pedig az elkerített rész őrzése, a környék tisztán tartása közös érdeke kell legyen. Másodszor mentették meg a szülők a megszűnéssel fenyegetett somogy­szili általános iskolát. Ősszel az új tanévet kevesebb pedagógussal és szűkített költségkerettel kezdi meg az intézmény, de a tanulók megtar­tásáért több lehetőséget kínálnak. Komoly anyagi gondokkal küszködik Somogyszil is. Önerőből fölépítették a rég vágyott játszóteret, de a forrásai­kat kimeríti a csaknem 300 éves álta­lános iskola fenntartása. A község há­rom felekezeti iskolájából csak ez - a korábbi katolikus - maradt meg. Jó 40 éve még száznál is több diákja volt, akkor új tantermekkel bővítet­ték, de a hetvenes évek végére a léte kétségessé vált. A gyermekek számá­nak későbbi emelkedésével jóra for­dult a sorsa, de az utóbbi öt évben vá­ratlan csökkenés következett. Az idén 80 diák járt ide, és a következő tanévre csak 71-et írattak be.- A tanulók számának a csökkené­se demográfiai és működésbeli okok­ra vezethető vissza - mondta Lesz Gyula iskolaigazgató. - A lehetősége­ink korlátozottsága és a szakkörök hi­ánya okozza a legnagyobb gondot, mert az önkormányzatnak nincs több pénze. Az iskola bezárása, a gyerekek Igalba átíratása is szóba került. Meg­alakult azonban az iskolaszék, és a szülők nyomására a képviselők elve­tették a polgármester javaslatát. Az iskola fennmaradásának azon­ban ára is van: ilyen a létszámcsök­kentés, az osztályösszevonás és a szi­gorú gazdálkodás, a költségmegtakarí­tás. Két pedagógust elbocsátanak, az ősztől csak az ötödik és hatodik évfo­lyam lesz önálló osztály, és csaknem hárommillió forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk. Az intézmény vezeté­sének az oktatás minőségének a bizto­sítása és a fejlesztés a legfontosabb cél­ja. A következő tanévben húszféle in­gyenes szakkört indítanak, ezeket a te­lepülés értelmiségiéi és a pedagógusok társadalmi munkában szervezik. ■ Nagy kárt okoz a kis bogár Erdei Imre 12 éve kezdett gazdál­kodni 110 hektáron. A családi gazdaságban főként a növényter­mesztés ad munkát. Eddig a ku-. korica volt a főtermény, most azonban szójatermesztéssel pró­bálkoznak. Az alaptevékenység­hez gépesítve van a gazdaság; a betakarítás kivételével minden munkát elvégeznek, sőt szolgál­tatásként a gazdáknak is.- A váltásra a kukoricabogár kényszerít bennünket - mondta Erdei Imre. - Ellene csak a vetés­forgó alkalmazásával vagy más növény vetésével lehet védekez­ni. Nagy gond a bogár. Öt éve ki­jelentettem, hogy Szilban 150 mázsa lesz a hektáronkénti átlag­termés, de a bogár hihetetlen kár­okozásával keresztülhúzta a szá­mításokat. A kormány, sajnos, nem veszi komolyan a kártételét. Társadalmi összefogás kellene e gond kezelésére, mert a gazdákat teljesen tönkreteszi. Erdei Imre szerint a kukorica- bogár-nemzedékek nem úgy fej­lődtek, ahogyan a tudósok megál­lapították. - Több nemzedék is van egy tenyészidőben. Mi még októberben is találtunk olyan egyedeket, amik petéztek, s a lár­vák különböző időben kelnek ki. A szója, mióta a Jacobs-kór meg­jelent, mindenütt nagyon kere­sett lett, hiszen állati fehérjéből készített tápot nem lehet etetni, így ennek mindig van piaca. Most még Amerika a legnagyobb be­szállító, de ha megfelelően terme­lünk, csökkenthetjük az importot. Erdei Imre egy világhírű vetőmag-for­galmazó cég­nek a képvise­lője. Nemcsak szaktanácso­kat ad, hanem jó minőségű vetőmagot is.- A gazdák ez elmúlt években különböző minőségű kukoricát vetettek. Akkor keres­tem meg a céget, s több mint tíz éve vagyok a képviselője. Somogyszilban a termelők mint­egy 60 százaléka ma már ilyen vetőmagot használ, s úgy tapasz­taljuk, ez felel meg legjobban az itteni adottságoknak. _________■ SO MOGYSZIL A KÖZSÉG CÍMERE Az álló, csücskös talpú pajzsnak a kék mezőjében egy jobbra for­dult, s fölemelt szablyát tartó páncélos kar látható; ennek a könyökhajlata fölött a pajzs vo­nalán három arany búzakalász, a két szélső egy-egy levéllel. A páncélos kart fent egy vörös ék­kövekkel díszített háromágú aranykorona, lent egy élével jobbra fordított ezüst ekevas ve­szi közre. A címer felhasználta a település korábbi jelképeit; már a XVIII. század végi pecsétjén is ott volt a korona, az ekevas, a búzakalász és a könyökben meghajló kar (ez akkor még bal­ra fordult). 1835-től a búzaka­lászok száma három lett, s a kar jobbra fordult. A címert 1995- ben véglegesítették. A korona Szil egykori mezővárosi rangjá­ra, a páncélos kar a hajdani haj­dútelepülésre utal. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 882 i 1999-ben 886 1960-ban 1650 1930-ban 2166 1 CIVILEK, VEZETŐK A szili gazdakör vezetője Erdélyi Imre, az Egészséges Ifjúságért alapítványnak Lesz Gyula a ku­ratóriumi elnöke. ÜGYFÉLFOGADÁS Somogyszil Gadáccsal alkot körjegyzőséget. A polgármesteri hivatal címe: 7276 Somogyszil, Szabadság utca 25. Tel.: 82/372-101. A hivatalban hétfő­től csütörtökig 8 és 16 óra kö­zött, pénteken 8-tól 12 óráig tar­tanak ügyfélfogadást. Medveczky Sándor falugazdászt kedden 13 órától és csütörtö­kön 9-12 óra között kereshetik föl a gazdák. ORVOSI RENDELES A település háziorvosa dr. Grexa Sándor Zoltán; 1 : 1 hétfőn, szerdán, csütörtö- : kön és pénteken 8-13 óra i között, kedden 14-16 órá- 1 ig rendel. Dr. Kozáry Miklós nőgyógyász minden máso­dik hét csütörtökén délelőtt ren­del, dr. Tóth Beáta gyermekorvos minden negyedik hét szerdáján látja el a kicsiket. Tóth Mária vé­dőnő kedden 14-16 óra között, a többi napokon délelőtt 8-tól 9- ig tart tanácsadást. ISTENTISZTELETEK A katolikusoknak vasárnapon­ként 10.15-kor celebrál szent­misét Sülé Lajos plébános. Az evangélikusoknak háromhetente vasárnap 14.30 órai kezdettel tart istentiszteletet Kőszegi La­jos lelkész. MÚLTIDÉZŐ A községben az 1930-as évek­ben 438 ház állt. Az első világ­háború idején innen 400 férfi vonult be katonának. A háború befejeztével a hősi halottak szá­ma 45 volt, a hadiözvegyeké tíz, a hadiárváké pedig 35. A földre­form idején 700 hold mező­gazdaságilag művelhető földet és 71 házhelyet osztottak ki. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését a Csiszár Építési Vállalko­zás Kft és az önkormány­zat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents