Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

2003. Június 17., Kedd ITTHON E URÓPÁBAN 7. OLDAL Költségvetés és elvárások Csatlakozás az eurózónához A munkanélküliség alakulá­sa, illetve a foglalkoztatáspo­litikai eszközök kapcsolatban vannak a költségvetési kiadá­sok nagyságával. Éppen ezen a hatáson keresztül teremt korlátokat a Gazdasági és Pénzügyi Unió létrejötte után a munkahelyteremtés szem­pontjából az a referenciaér­ték, miszerint a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Érde­mes áttekinteni a költségveté­si kiadások alakulását az egyes EU-tagországokban, hi­szen rövid távon nem képzel­hető el a GDP-ben mért kiadá­si szint jelentősebb változása. Figyelemre méltó, hogy az Egye­sült Államok egyetlenegy mutató­ja sincs 40 százalék felett, az EU 15-öké pedig 46 száza­lék alatt, tehát a szociá­lis háló kiépítettsége je­lentős mértékben eltér az amerikaitól. 1994 óta az EU-ban évről év­re csökken a költségve­tési kiadások GDP-ben mért nagysága. 1996- tól kezdve ugyanakkor a megfelelő amerikai mutatók is csökken­nek, így a korábbi mintegy 10 százalékpontnyi kü­lönbség 1999-re az EMU esetében több mint 13, az EU egészét te­kintve pedig több mint 12 száza­lékra nő. Ez mutatja, mennyire rugalmatlan a kialakult költségve­tési kiadási szerkezet, illetve azt is, hogy minél kisebb a költségve­tési kiadások aránya a GDP-ben, annál nagyobb azok rugalmassá­ga­A Gazdasági és Pénzügyi Unió első évében a költségvetési kiadá­sok az előrejelzések szerint négy országban: Belgiumban, Ausztri­ában, Finnországban és Francia- országban haladják meg az 50 százalékot. A francia mutató je­lentős hatást gyakorol nemcsak az EMU összesített mutatójára, de az euróba vetett nemzetközi bizalomra is. A magas kiadási szint ugyanis Franciaország ese­tében magas munkanélküliséggel párosul, így a politikai ígéretek beváltása esetén növekedhet a ki­adások szintje. Ez egyben a fran­cia gazdaságpolitikai prioritások megváltozását is jelezné: a szigo­rú költségvetési politika meg­szűnne első számú prioritás len­ni, helyét a munkahelyteremtés foglalná el. Ez középtávon nem zárható ki, amint az sem, hogy a prioritásokban bekövetkező vál­tozás akár az euróba vetett biza­lom csökkenéséhez is vezethet. A magas mun­kanélküliségi rátájú Spa­nyolországban az egyik legalacsonyabb a GDP- ben mért költségvetési kiadások szintje. Hason­ló mértéket (43,1 száza­lékot) mutat a portugál adat is, vagyis a fiskális politika oldaláról egyi­kük sem igazi veszély az EMU-ra. Az EU-tagok közül egyedül Írországban csök­kent a GDP-ben mért költségveté­si kiadások súlya 40 százalék alá. Ennek oka az lehet, hogy a tartós növekedés egy felzárkózó ország­ban jelentős lökést kap, ha a költ­ségvetési kiadások növekedése nem tart lépést a GDP növekedé­sével. Hiszen a felzárkózáshoz szükséges tőke csak relatíve ala­csony adók mellett vonható be, főleg ha hosszabb időszakról van szó. ■ Segítenek a támogatások A magyar gazdaság fejlesztése az Európai Unió előcsatlako­zási eszközeinek felhasználá­sával, majd uniós tagságunk idején a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap minél haté­konyabb és eredményesebb igénybevételével történik. A Phare-forrásból a legnagyobb összeget a közlekedési tárca használta fel; az utóbbi években megvalósított, illetve elindított programjaihoz mintegy 119 mil­lió euró (28,6 milliárd Ft) támo­gatást kapott. Az összeget tanács­adásra és projektfinanszírozásra fordította a tárca. Ezek közül ki­emelkedik az esztergomi Mária- Valéria híd újjáépítése, valamint egyes vasúti rekonstrukciók. Ma­gyarország 2000-től évi 88 millió euró ISPA-támogatást kap, amely egyenlő mértékben oszlik meg a környezetvédelmi és közlekedési szféra között. Ez mintegy 20 mil­liárd forint hazai költségvetési társfinanszírozási forrást kíván meg. Kialakították az ISPA és az Alapok fogadását célzó segélyko­ordinációs struktúrát, beleértve a monitoring- és a függetlenített el­lenőrzési egységet is; emellett meghatározták a szervezeti és működési szabályzatát. A Strukturális Alapok és a Ko­héziós Alap fogadására történő felkészülés már több éve meg­kezdődött. Az EU az adott ország GDP-je négy százalékát meg nem haladó összegű támogatást nyújt, így akár a jelenlegi előcsatlakozá­si alapok nagyságának akár a tíz­szerese lehet az Alapokból jutó összeg. Számos ágazat jogosult lesz arra, hogy a Strukturális Ala­pokból támogatást vegyen igény­be. ■ Fonalgyártás Nagyatádon. A cégek már euróbán számolnak, ami nem mindig öröm Az EU-tagság nem vonja maga után automatikusan az euró be­vezetését. Magyarország ebből a szempontból „átmenettel ren­delkező tagállam” lesz mindad­dig, amíg gazdaságunk nem tel­jesíti a közös pénz bevezetésé­nek feltételeit. | Az euró a csatlakozás után egy ide­ig még nem váltja fel a forintot a fi­zetési forgalomban, a monetáris és I az árfolyam-politikát továbbra is Budapestről irányítják majd. Igaz, e téren kötelesek leszünk figye­lembe venni az EU közös érdekeit. Ugyanakkor a csatlakozás napjától ■ Magyarország részt vesz a Gazda­sági és Monetáris Unióban, ami nemcsak lehetőség hazánk számá­ra, hanem az EU-tagságból fakadó kötelezettség is. A magyar gazda­ságpolitikát úgy kell alakítani, j hogy az összeegyeztethető legyen [ az euró majdani bevezetésével. • A feltételek közül az egyik leg­fontosabb, hogy Magyarországnak legalább két évet el kell töltenie ab­ban a közösségi árfolyamrendszer­ben, amelyet az unió az euró- övezeten kívüli tagállamok számá­ra alakított ki. A kétéves időszak­ban a forint központi árfolyamát nem szabad megváltoztatni, azt fi­xen az euróhoz kell kötni. Elvárás a forinttal szemben az árfolyam stabilitása is, azaz hogy e két év alatt a forint tartósan ne veszítsen értékéből az euróval szemben. Az árfolyam ugyanakkor viszonylag | széles sávban mozoghat a közpon- J ti árfolyam körül, a piaci kereslet- J kínálat függvényében. Mindez azt is jelenti, hogy az EU-belépés után legkorábban két év múlva lesz le­hetőség csatlakozni az euró­zónához. Ugyancsak fontos feltétel az árak stabilitásának megteremtése. Az inflációs rátát megfelelően ala­csony szintre kell leszorítani, és ezzel párhuzamosan a kamatlábak megfelelő csökkenése is elvárás. Az alacsony infláció mellett a köz­ponti költségvetés egyensúlyban tartása is követelmény, ezért mér­sékelni kell az államháztartás hiá­nyát, az államadósság szintjének tartósan alacsonyan tartása mel­lett. Az állam nem költekezhet és nem adósodhat el túlzott mérték­ben, a kiadásoknak és a bevételek­nek egyensúlyban - vagy ahhoz közeli állapotban - kell lenniük. Ezeket a feltételeket az EU-t létrehozó Maastrichti Szerződésben hatá­rozták meg 1991- ben. A maastrichti kritériumok mara­déktalan teljesítése az előfeltétele annak, hogy egy EU-tagál- lam az euróövezet ré­szévé válhasson, az­az esetünkben a forintot felváltsa az euróval történő fizetés. A köve­telmények teljesítése minőségileg nem új kihívás a magyar gazdaság- politika számára, mivel céljaink között már régóta központi helyet foglal el a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megterem­tése, az infláció leszorítása és az ál­lamháztartás pénzügyi helyzeté­nek javítása. Magyarországon a kormány és a Nemzeti Bank közös célkitűzése, hogy a magyar gazdaság mielőbb megfeleljen a feltételeknek, és az euró minél hamarabb, legkoráb­ban 2007-ben felváltsa a forintot. Ennek oka, hogy hazánk esetében az euró bevezetésének előnyei meghaladják az abból származó hátrányokat. Az euróra való áttérés ugyanis újabb lendületet ad a gaz­dasági növekedésnek, miután megszűnnek a pénzváltási költsé­gek és kockázatok, csökkennek a kamatok, ami olcsóbbá teszi a vál­lalkozások finanszírozását, bővül és egyszerűsödik a külkereskede­lem. Nem elhanyagolhatóak per­sze az egész Európában érvényes fizetőesáóöz megjelenésének ide- 1 genforgalmi előnyei sem. ______■ Az árfolyam-politika változásai Az euró bevezetésének előkészítése szem­pontjából fontos a magyar árfolyam-politika át­alakítása is. Az árfolyam-politikát ugyanis - az EU-alapszerződés előírásai szerint - csak a tagállamok közös érdekének figyelembevéte­lével lehet folytatni. Ennek érdekében az el­múlt időszakban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank az EU-követelményeknek telje­sen megfelelő, új rendszert alakított ki. Irányelvek a multiknak A multinacionális vállalatok műkö­dését, tevékenységét, viselkedés- módját az OECD keretében 1976- ban kidolgozott irányelvek kísérel­ték meg alapvetően önkéntes jel­leggel - azaz nem kötelezően és szigorúan véve nem jogi érvénnyel - szabályozni. A nemzeti elbánás a tagországok számára olyan válla­lást jelent, hogy az országukban működő külföldi ellenőrzésű válla­latok részére a nemzetközi joggal összhangban lévő elbánást biztosí­tanak, amely nem kevésbé kedve­ző, mint a nemzeti vállalatok szá­mára hasonló helyzetben biztosí­tott (nemzeti) elbánás. Az irányelvek a multinacionális vállalatok számára önkéntesen vál­lalt viselkedési normák betartásá­ról rendelkeznek. Közös célkitűzés az is, hogy a tagországok elhárít­sák az akadályokat, amelyek a vál­lalatok tevékenységét kedvezőtle­nül befolyásolhatják, elősegítve a multik nyújtotta előnyök ösztön­zését. A nemzetközi befektetési ösztönzők és ellenösztönzök lé­nyegében arról szólnak, hogy a tagországoknak figyelemmel kell lenniük egymás érdekeire, úgy, hogy a meghozott intézkedések át­láthatók legyenek, róluk informáci­ók azonnal rendelkezésre álljanak, és elkerüljék, illetve csökkentsék az egymásnak ellentmondó köve­telmények alkalmazását. Mind­ezek érdekében a tagországok ké­szek egymás között konzultációkra is. Az ellentmondó követelmények körében a tagországok készek az olyan célú együttműködésre, amelyben minimaíizálni kívánják a multinacionális vállalatokat sújtó ellentmondó előírásokat. ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóin­kat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehe­tőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes hon­lapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir- lap@axels.hu . A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1. Az EU melyik szervezete készíti elő az uniós Alkotmányt? a. Európa Parlament b. Európai Bizottság c. Konvent d. Nemzetközi Bíróság 2. Melyik ország nem lép be 2004. május 1-jén az EU-ba? a. Ciprus c. Románia b. Málta d. Lengyelország 3. Melyik európai főváros nevezetessége a Trevi kút? a. Milánó c. Bécs b. Róma d. Párizs Képlékeny még az uniós alkotmány A magyar kormány konvent- beli képviselője miközben üd­vözölte az alkotmányozó- munka eredményes befejezé­sét, világossá tette, hogy - a kormányközi konferenciával - tulajdonképpen csak most kezdődik a történet. Balázs Péter az ősszel kezdődő kormányközi konferencia előtt „jó kiindulópontnak” tekinti az al­kotmányos szerződés múlt pénte­ken elfogadott szövegtervezetét, szándékosan nem a mások által használt „kedvező alap” megfo­galmazást használva, amelyet túl puhának talál. A magyar kormány képviselője néhány más ország­hoz hasonlóan alaposabb változ­tatást is elképzelhetőnek tart a do­kumentumon - elsősorban annak intézményi részein - a Konvent többségi véleményével szemben, amely abban bízik, hogy a 15 hó­napos munka árán kidolgozott szövegtervezet úgyszólván sértet­lenül átvészeli majd a tagállamok „sebészi beavatkozását”. Balázs Péter jó hírnek nevezte, hogy a legfontosabb intézményi kérdésekben - így a tagállami sza­vazatok kérdésében vagy az Eu­rópai Bizottság összetételében - 2009-ig érvényben maradnak majd a 2000 decemberében Niz­zában lefektetett szabályok. A brüsszeli magyar EU-misszió ve­zetője fontosnak tartja, hogy a miniszteri tanácsi elnökségnél el­fogadták az egyenlő rotáció elvét. Figyelemre méltónak nevezte azt a rendelkezést, amely az állam- és kormányfők testületét explicite megfosztotta a jogalkotás lehető­ségétől, a stratégiai és politikai út­mutatásra korlátozva az Európai Tanács szerepét. Balázs szerint ennek jelentősége, hogy a jövő­ben nem fordulhat még egyszer a nizzaihoz hasonló hatalmi alku­dozás az állam- és kormányfők részvételével. A képviselő szerint az alkot­mány szövegében ugyanakkor túl markáns a kormányközi jelleg, amit elsősorban az Európai Ta­nács állandó, 2 és fél évre válasz­tandó elnöke testesít meg. Szak­értők emlékeztetnek rá, hogy a hivatalosan korlátozott jogkörök­kel rendelkező elnök rendkívül nagy informális befolyásra tehet szert azzal, hogy például a csúcs- találkozókat megelőzően ő keresi fel a tagállamok fővárosait. A ma­gyar kormányküldött a kettős többségi szavazás ötletét (a dön­tésekhez a tagállamok egyszerű többsége és az EU-lakosság 60 százalékos támogatása kell) is a nagy tagállamok által, azok su­gallatára erőszakosan bedobott javaslatnak tartja, amely nincs kellően modellezve. Magyar rész­ről úgy vélik, hogy a kettős több­ségre való áttérés (legkorábban 2009 után) csökkentené Magyar- ország súlyát a döntéshozatal­ban, amely a nizzai alkuban 12 szavazatot jelent. _____________■ EU-Hírek A SZENNYEZŐ FIZET. Az EU környezetvédelmi miniszterei el­fogadták a „szennyező fizet” el­vet. Ennek értelmében, a jövő­ben a környezeti károk helyreál­lításáért minden esetben a kár­okozót terheli majd az anyagi fe­lelősség. Kivételt képeznek majd azok az esetek, ha a tevékenysé­get, a szennyezést okozó kibo­csátást korábban hivatalosan en­gedélyezték. Ebben az esetben annak a tagállamnak kell a költ­ségeket állnia, amelynek terüle­tén a szennyezés történt. Abban az esetben is az adott tagállam költségvetését terheli a teher, ha a szennyező cég felelősségét nem sikerült megállapítani. KAMATCSÖKKENTÉS. Gyen gén teljesített az első félévben az eurózóna gazdasága - szögezte le Wim Duisenberg az Európai Parlament gazdasági és pénz­ügyi bizottsága előtt. Az Európai Központi Bank (EKB) első em­bere leszögezte, hogy az EKB célja az árstabilitás, ennek érde­kében pedig az infláció 2 száza­lék alatt, illetve annak közelé­ben való tartása, ami hatékony küszöb a deflációs veszély elhá­rítására. Bármi elképzelhető, vá­laszolta Duisenberg az esetleges újabb kamatcsökkentést firtató kérdésre. Hozzátette azonban, hogy egyelőre túl korai ismételt csökkentésről találgatni. PÉNZÜGYI CSOMAG. Az Eu rópai Bizottság határozatterve­zetet fogadott el egy 250 millió eurós programról, amely a har­madik országokban a bevándor­lási és menekültügyek pénzügyi és technikai feltételeinek megte­remtését hivatott elősegítem. A forrásokat 2004 és 2008 között használnák fel. A dokumentum a vándorlási folyamatok gyöke­reinek megtalálását helyezte előtérbe, a menekülthullámok partneri kezelésére szólított fel az érintett országok közös érde­keire alapozva. A kommunikáci­ós papír jogi kereteket ad és ki­egészítő pénzügyi és technikai segítséget irányoz elő a harma­dik országoknak a menekülthul­lámok hatékonyabb kezelése ér­dekében. FEJLESZTÉSI PROGRAM. Az olasz kormány több milliárd eurós fejlesztési programot mu­tatott be, amely a magánszektor­ból és az Európai Befektetési Banktól (EIB) származó forráso- i kát állítaná az európai gazdasági fellendülés szolgálatába. A július elsejétől a féléves uniós soros el­nökséget átvevő római kabinet pénzügyminisztere az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságában vázolta fel a közle­kedési és kutatási infrastruktúra fejlesztésére összpontosító ter­vet. A projektek évente 50-70 milliárd eurós befektetést feltéte­leznek a tizenöt tagállamban, és bevonnák a tagjelölteket is. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ! VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents