Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-14 / 137. szám
: li 2003. Június 14., Szombat HÉTVÉGE 13. OLDAL Zarándokút Székelyföld szívébe Évente több százezer zarándok indul útnak, hogy felkeresse vallása szent helyét. így telik meg hatalmas embertömeggel a csíksomlyói Kissom- lyó-hegy nyerge is pünkösd szombatján. Az Erdélybe indulók vallásos vagy világi zarándoklata azonban számtalan meseszép vidéken vezet keresztül, míg célját eléri. Várak, diszkók, Dáciák A Székelyföld szívébe vezető utak közül a legnépszerűbb Déva vára felé vezet. A közel nyolcvanezres város Hunyad megye székhelye. A 13. század dokumentumai már említik az 1849. augusztus 12-én egy lőporos hordó felrobbanása következtében beomlott fellegvárat. A 371 méter magas hegytetőn álló várromhoz nem kis erőfeszítéssel lehet csak feljutni a meredek ösvényeken. Aki mégis megteszi, láthatja a történelmi városrész impozáns épületeivel és a modem lakóteleppel kissé eklektikus város látképét. Aki ezt az utat választja a csíki vidék felé, minden bizonnyal elidőz egy keveset Gyulafehérváron. Erdély történelmi fővárosa ma egy 71 ezres nagyváros. Traianus császár a dákokkal vívott győztes háborúja után ezen a helyen jelölte ki a Dáciát ellenőrző katonai és közigazgatási kormányzat helyét. Ha a vár parkolójában van helyünk a közlekedés legelemibb szabályaira is fittyet hányó Dácia személyautók, furgonok és kabriók különböző generációi között, akkor semmi akadálya a 70 hektáros várterület megtekintésének. Különleges látnivalót kínál a római katolikus székesegyház, és a fejedelmi palota is. Ha még mindig nem teltünk be a vársétákkal, akkor feltétlenül nézzünk szét a segesvári műemlékrengetegben. Az Óratorony alatti főkapun mehetünk fel a várba, amelynek falai közel egy kilométer hosszúak. Több egykori kézműves, iparos és polgári ház homlokzatát renoválták, ugyanakkor meglepő módon két diszkó is dübörög F i évezredes zarándokhely A csíksomlyói pünkösdi búcsúnak több száz éves múltja van. IV. Jenő pápa 1444. évi körlevelében arra buzdította a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul a kor szokása szerint búcsút is engedélyezett a jótevőknek. 1567- ben János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a környék katolikus népét az unitárius vallásra kényszeríteni, ám azok István gyer- gyófalvi plébános vezetésével fegyvert fogtak hitük védelmére. A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. A csata diadallal végződött és a győztesek nyírfaágakkal ékesí- • tették fel lobogóikat, s úgy vonultak le a Hargitáról. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra, s vesz részt a körmeneten és a szentmisén. Idén is több tízezren vettek részt a zarándoklaton fotó: kosz andrea A Szent Anna-tó kápolnája a kereszttel az egykor fejedelmi mulatságoknak otthont adó épületegyüttesben. A Szűz Mária-kolostortemp- lom és az evangélikus vártemplom mellett érdekes látnivalót kínál Drakula gróf háza is, amelynek előterében hangulatos terasz várja a kortyolgatni vágyókat... Szikla, fenyő, pezsgőfürdő A pünkösdi zarándoklat napjaiban szinte lehetetlen szállást találni Csíkszeredában. A virrasztóknak persze nem is kell, de egy többnapos túra során néha nem árt egy biztos szálláshely. Az útikönyvek bátran ajánlják Tusnád-fürdőt, a monarchia egykori elegáns fürdőhelyét. A hetvenes években a turizmus fejlesztése címszó alatt a fürdőtelepet átépítették, s mi tagadás, érezhető a kommunizmus barbarizmusa. A kempingben mindenesetre van meleg víz, és esténként egy kéttagú „szintetizátor-zenekar” nyomja a hetvenes és nyolcvanas évek magyar slágereit a polgármesteri hivatal dolgozóinak. Aki inkább fürdőt venne, azt várja a borvizes szabadtéri strand. Ez tulajdonképpen két közepes méretű, hideg ásványvizes medence, amelyet vörösre festett a színes ásvány. A medencében inkább pan- csolgatni és hűsölni lehet, mint úszni. A pezsgőfürdőhöz mindenképpen szükség van egy üveg pezsgőre is. A hegyek oldalát beborító fenyők és kiugró sziklacsúcsok között kanyargó úton érkeznek el a modernkori zarándokok Csíkszeredába, a Székelyföld meghatározó szellemi és kulturális fellegvárába. Hargita megye közigazgatási központjában 2001-ben nyílt meg a Sapentita Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az első csak magyar szakokból álló felsőoktatási intézmény. Ennek megfelelően rengeteg fiatal él az ötvenezres városban, s alighanem ez a titka a kávéházi teraszok kellemes hangulatának. Búcsú, ima, koldusok Innen vezet az út Csíksomlyóra, a székelyek és csángók vallási központjába. Idén is több tízezres tömeg hömpölygött az árusok sátorvárosa között a kegytemplom felé. Sajnálatos jelenség, hogy a kézművesek remekei mellett egyre több a bóvlit áruló „piacos” is a búcsúban. Emellett elkeserítő a tízméterenként pár lejért vagy forintért könyörgő koldusgyerek látványa. Mindezt némileg ellensúlyozza csak a keresztaljaknak nevezett zaA csíksomlyói búcsújárók egyik csoportja, a Szent Ágoston-plébánia keresztalja get és veszélyt rejt, hiszen a vulkanikus kráterben fekvő természetes víz szinte minden évben követel emberáldozatot. A történelem főutcáján Ha délnek érkeztünk erre a vidékre, akkor visszafelé érdemes észak felé venni az irányt. Székelyudvarhelyen és környékén gyönyörű székely kapuk mesélnek a gazdag múltról, az iskolaváros pedig templomaival és műemlék épületeivel nyűgözi le a látogatót. Kihagyhatatlan állomás Korond, Székelyföld legjelentősebb fazekasközpontja. Az egész falu egy végtelennek tűnő kirakodóvásár, ahol a köröndi kerámián kívül Székelyföld többi részéről származó népművészeti tárgyakat is árulnak. Bár az üzletek választéka nem nagyon különbözik egymástól - és sok helyütt a giccs is megjelenik kitartó kereséssel értékes „kincsekre” bukkanhatunk a „székelyföldi történelem főutcáján”. A következő állomás nem lehet más, csak a Szováta melletti sóvidék fő látványossága: Parajd. Rozzant autóbusz szállítja a turistákat a bánya belsejébe, ahová szívbetegeknek és klausztrofóbiásoknak nem ajánlatos a bemenet. A holdbéli tájra emlékeztető sóbánya üregei játszóteret és ökumenikus templomot is rejtenek. A hideg bánya után felüdülést jelenthet a szová- tai Medve-tó, amelynek lagúnája megőrizte az egykori tenger leülepedett sóját. így nemcsak úszni könnyű vizében, hanem gyógyászati lehetőségeket is rejt magában. Utunk végső állomása lehet Kolozsvár a csodálatos Szent Mihály- templommal, a Bánffy-palotával, Bocskai és Hunyadi Mátyás szülőházával Tény, hogy a katolikus templom mellé ortodox templomot építettek, hogy Mátyás szülőházán a magyar felirat alig látható, amíg a román nyelvű fényesre suvickolt, s hogy évtizede keresik a dák emlékeket a föld felszíne alatt. Mindezzel együtt válik csak világossá, hogy a vallási indíttatáson túl miért is keresik fel százezrek Csíksomlyót minden évben pünkösd szombatján. TAKÁCS ZOLTÁN rándokcsoportok felvonulása. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a Csíkszeredái Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai vitték. Idén a Kis-Som- lyó hegyi domboldalon található, Makovecz Imre tervezte Hármashalom színpadon Jakubinyi György érsek celebrálta a szentmisét. A kissé túlpolitizált beszéd helyett azonban a lelki feltöltődés igazi élményét az akár ötven kilométeres zarándokutat gyalog is vállaló keresztaljak tagjai és a székely kapukban régi ismerősként integető magyarok adták. A csíksomlyói búcsú másnapján számtalan magyar turistabusz fordul meg Gyergyó- szentmiklóson és a pár kilométerre fekvő Gyilkos-tónál. A fenyvesek közt megcsillanó tó különleges élményt nyújt, hiszen egy 1832-ben bekövetkezett hegyomlás eltorlaszolta a völgyet, amely ma a tó medre. A hajdani erdő facsonkjai ma is láthatók még, bár a vízfelszín évről évre szűkül. Az út további szakasza a Békás-patakot beszorító, égbe nyúló szildák között vezet a szorosba. A Békás-szoroson átvezető úton mégsem a magasság, hanem az irdatlan autóforgalom miatt életveszélyes a gyalogséta. A Szent Anna-tó hasonló szépséKönyvajánló Szerepcsere E mai koldus és királyfi történet szerzője, Kirsten Boie a német nyelvterület legnépszerűbb ifjúsági írója, könyveit számos nyelvre fordították le, magyarul most jelenik meg először. Boie kitűnően ismeri a kamaszokat. Nem idealizálja világukat, nagy empátiával ír róluk, ezúttal arról, mi történik, ha két fiú - akik úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másiló-a - egy kis időre helyet cserél. Hogyan találják fel magukat a megszokottól igencsak eltérő szociális környezetben, milyen tanulságokkal jár ez a tapasztalat. Erről szól ez a sok humorral fűszerezett, fordulatos történet. (Animus kiadó) ■ Egy könyv a vidámságéit A Nevetés költészete címmel jelent meg dr. Druzsin Ferenc harmadik könyve. A somogyi gyökereit büszkén valló szerző írásában egy csöppnyi vidámságot ad egy olyan korban, melyben több sírnivaló jut az emberek osztályrészéül. Dr. Druzsin Ferenc, az ELTE rektorhelyettese büszkén vallja: életének első, legfontosabb évtizedeiben Somogy megye volt az otthona. Fiatalságának két fontos állomáshelye Tarany, valamint a kaposvári Táncsics Mihály Giipnázi- um volt. Az egyetem elvégzése után Merő Béla igazgató felkérésére tanított egykori gimnáziumában, később pedig a tanítóképző főiskolán. A megyét 1974-ben hagyta el, de az ifjúkori emlékek és a szülői ház kedvessége miatt a nyarakat Taranyban tölti, a falu két éve díszpolgárává választotta. A szerző első „könyvecskéje” Kaposváron íródott az orosz gyermekirodalomból.- Oroszt tanítottam a tanítóképzőben, ebben a műben a lehetőséget és a szükségest kapcsoltam össze - mondta dr. Druzsin Ferenc. - Somogyból elkerülvén egy tíz-tizenöt éves néma időszak következett. Később, az egyetemen, újra lehetőségem adódott a publikálásra. A mostanában napvilágot látó könyvek annak a kornak az érett termékei. Jó ember az ma, aki a nevetnivalót kitalálja, mert sok olyan sors van ma, amely a símivalót találja ki.” Ez, a most is aktuális Tömörkény-idézet adja a harmadik könyv mottóját, ami a korábban megjelent Hiedelmek és Ünnepek költészetének következő darabjaként látott napvilágot.- A sorozat története a bolgár folklór megismerésével kezdődött. Ez döbbentett rá, hogy a magyar folklór terén milyen hiányosságaim vannak. Később felismertem, hogy az egyetemen tanított korszakom -19. század második fele - tele van folklórizmussal és mitologizmussal. A most kiadott Nevetés költészete ugyanezt a korszakot veszi alapul, egyebek közt Arany, Vörösmarty és Mikszáth munkásságán keresztül. Szomorúan tapasztalom, hogy manapság már mindent humornak nevezünk, pedig az egy nagyon pontosan meghatározható fogalom. A népi nevetéskultúrát kell újra felidéznünk, hogy észreDr. Druzsin Ferenc: Somogy volt az otthonom vegyük az értékeit. Ebben segít ez a könyv, amely lehetőséget nyújt az olvasóknak, hogy mosollyal és derűvel tekintsenek magukra és környezetükre akkor, amikor az igazi vidámság ritka dolog. horváth zsolt „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Tüneti kezelés Döntse el a kedves olvasó, nyel- vészcikk-e a mai, esetleg több annál! Példás büntetést hozott az MLSZ: betiltott egy pályát, pénz- büntetésre ítélt egy labdarúgócsapatot és egy vezetőt stb. Bizonyára azért, hogy elejét vegyék a pályákon eluralkodó durvaságnak és erőszaknak. Elérik- e, elérhetik-e ezzel céljukat? Aligha. Addig, amíg a pénz oly hatalmas szerepet játszik a különféle sportágakban; amíg a vezetők, edzők, játékosok tevékenységét elsősorban ez motiválja (cselekedeteiket ösztönzi); amíg a játékvezetők nem lépnek fel erélyesen a durva, a másik játékos testi épségét veszélyeztető labdarúgóval szemben, mert félnek, hogy a pénz hatalmasai őket „meszelik el”; mindig marad miért átlépni a sportszerűség határait sportolónak és szurkolónak egyaránt. Addig, amíg nincs értelmes cél az ifjúság, az emberek előtt; addig, amíg sokan úgy érzik, életük értelmetlen; ezrek próbálják megtalálni önmagukat tév- utakon: nyáladzó zenekarokhoz csapódnak; szélsőséges ideológiák képviselői (mert nincs helyettük más, értelmes, emberi) a tisztességes szurkolók közé vegyülnek, és itt élik ki durvaságban, brutalitásban, erőszakban megnyilvánuló tenni akarásukat, addig minden meghozott döntés és ítélet csupán tüneti kezelés. Az ilyen elemek tevékenységét erőteljesen elősegítik a különféle bulvárlapok, a rádió és a televízió, ahol szinte mást se lehet olvasni (micsoda stílusban!), hallani és látni a hírekben és a híradókban, hogy ki kit ölt meg és hogyan, hol robbantottak föl ártatlan embereket, miként dőltek össze a házak, hogyan verte agyon az apa a pici gyermekét, miként végzett az „édesanya” az éppen csak megszületett piciny fiával... Aztán ott vannak a színvonaltalan, otromba, minden gátlástól mentes további televíziós műsorok (Való Világ, Big Brother, a kibeszélő show-k stb.), hogy a nyakra-főre a képünkbe zúduló akció-, thriller-, horror-, pornófilmekről ne is beszéljek, amelyek igazán „csodálatos” dolgokat, ideológiákat, erkölcsöt és beszédmódot közvetítenek a fiatal és idős nézőnek egyaránt. Van miből tanulni! Van min nevelkedni! Majd ha ezeknek elébe megyünk, majd ha a tanár nem fordítja félre a fejét, amikor nem iskolába való dolgot lát, vagy nem csinál úgy, mintha süket lenne, ha nem oda illő szavakat hall; majd ha a szülő nem elégszik meg azzal, hogy nyugodtan, gondtalanul ülhet otthon, míg a kisfia vagy a kislánya nem neki való, az éjszakába nyúló „filmalkotást” néz végig, hanem helyette veszi a fáradságot és Arany j művét, a Toldit, vagy Petőfiét, a János vitézt, esetleg magyar népmesét olvas esténként gyermekének; majd ha példamutatással, értelmes, emberi célok elérésének lehetőségével nőnek fel gyermekeink... Akkor tettünk valamit azért, hogy az évtizedek alatt társadalmivá növő durvaság, brutalitás, ocsmányság és erőszak helyét a szép, élni érdemes élet vegye át, amelyben nem mások legázolása vagy gl- pusztítása áll példaként a felnövekvő ifjak előtt. A tüneti kezelés nem segít. Meg kell találni társadalmunk eme betegségének fő okát, és ha megtaláltuk, akkor már csak a megfelelő gyógymódot kell kiválasztani. Megtaláltuk? Meg akarjuk találni, vagy megelégszünk továbbra is a látszatmegoldásokkal, a tüneti kezeléssel? MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ
