Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-10 / 133. szám

6. OLDAL A L M A N A C H - 19 0 2003. Június 10., Kedd flfll A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű pajzs zöld me­zőjében lebegő helyzetű, felül széthajló hét arany búzakalász. Ennek összefogott szárai előtt egymáson harántirányban ke­resztbe tett, élével lefelé fordított kaszapenge látható. A címer ki­fejezi a község mezőgazdasági jellegét. A település 1947-ben hét puszta egyesüléséből jött lét­re, erre utalnak a búzakalászok, amik egyben vallási jelképek is. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 618 11 1990-ben 622 1970-ben 802 1960-ban 1034 k ' ’ 1950-ben 992 | ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8673 Somogymeggyes, Akácfa utca 4. Tel.: 84/370-102. A hi­vatali épületben hétfőtől csütör­tökig 7.30-tól 12-ig, illetve 12.30- tól 16 óráig, pénteken 7.30- tól 12-ig tartanak ügyfélfo­gadást. Weisz József polgár- mester naponta 8-9 óra között érhető el a községházán. Skerlecz László körjegyző csü­törtöki napokon 8-12 között tart fogadóórát a polgármesteri hiva­talban. Dudás Józsefné szerdán 8-12-ig rendezi a szociális ügyeket, Kreizingemé Poór Aliz pedig a gyermekvédelemmel kapcsolatos dolgokban segít. Nagy Zoltán falugazdász a hiva­talban keddi napokon 9-töl 11-ig ad tanácsokat a hozzá forduló gazdáknak. ORVOSI RENDELES Dr. Horváth Zsuzsanna háziorvos minden kedden 13 és 15 óra között fo­gadja a betegeket a ren­delőben, dr. Farkas Lász­ló tabi gyermekorvos pe­dig minden hónap 4. csütörtök­jén 13.30 és 14.30 óra között. Mikolainé Kövecs Katalin védő­nő szükség szerint látogatja a csecsemőket és a kisgyerme­keket a faluban s ad tanácsot a kismamáknak. ISTENTISZTELETEK A katolikus híveknek vasárna­ponként 9.45-kor Czinder Attila misézik. A nagyobb ünnepeken Galbavy Jenő József prior és dr. Sípos Imre celebrálja a szentmisét. Verrasztó Sándor tabi evangélikus lelkész kéthe­tente vasárnap 10 órai kezdettel tart istentiszteletet. Hiányzik a munkahely az összekötő út Sok az elszegényedett, rossz körülmények között igénytele­nül élő lakos, és ez meglátszik a község arculatán. Fejlődését gátolja, hogy sok a munkanél­küli, a szociális segélyekből élő. A fejlesztéshez a pénzen túl arra is szükség van, hogy változzék a lakosok gondolko­dásmódja.- A meggyesi emberek nem túl nagy bizakodással, de az uniós csatlakozásra szavaztak - mondta Weisz József polgármester. - So­kukkal beszélgetve kiderült: nem egészen értik, hogy miért fontos ez nekünk. A múltat megszokták, s idegenkednek az újtól. A vidéken élő emberek közül sok nem tudja, hogy mit kezdjen a hamarosan kö­telezővé váló európai uniós előírá­sokkal, követelményekkel. Bár ma­gam derűlátó vagyok, jól tudom: a csatlakozásból adódó előnyöket legföljebb a gyerekeink és unoká­WEISZ JÓZSEF 1944-ben szüle­tett Szóládon, 1944-től Somogy- meggyesen él. 1965-ben szerzett víz- és gázkészülék-szerelői képe­sítést, 1972-től a szakma meste­re. 1972-1995 között kisiparos­ként dolgozott. 2002 óta tisztelet- díjas polgármester. Nős, két gyer­meke és négy unokája van. ink fogják élvezni. Mi csak a ne­hézségekkel küzdünk.- Milyen gondok nyomasztják?- Az önkormányzat az idén 67 millió forintos költségvetésből gaz­dálkodik, de a forráshiány csak­nem nyolcmillió forint. Ez mindent elárul. A lakosság száma az utóbbi években csökkent, s egyre több az idős lakos. A településen alig van munkahely, így aki csak teheti, el­költözik. Nálunk évek óta nincs építkezés, tatarozás. Az önkor­mányzat bevétele kevés, s hiányzik a pályázatokhoz szükséges önerő is. Régóta üresen, kihasználatlanul áll az egykori varroda épülete.- Mi hozhat kitörést?- A falu zsákjellegének a meg­szüntetése: a Kötcse, Karád felé megépülő mintegy kilenc kilomé­ter hosszú összekötő út. Ezzel kö­zelebb kerülne a Balaton, s az idénymunkát jelentene néhány la­kosnak. A másik pedig az: a falu bekapcsolódhatna az idegenforga­lomba. Vonzó lehet itt a szép kör­nyezet, a tiszta levegő, a csend és a jó közbiztonság. A környék erdei vadakban gazdagok. Eddig nyolc német család vásárolt nálunk in­gatlant. Fejlettebb infrastruktúrá­val, jobb ellátással biztosan nőne a számuk. Weisz József polgármestertől tudjuk: céljaik eléréséhez hiányzik a pénz. Az utóbbi 12 évben építet­tek szilárd burkolatú utakat, van vezetékes ivóvíz, tavaly korszerűsí­tették a közvilágítást, és márciustól bevezették a szemét szervezett szállítását. Ez egymillió forintjában van az önkormányzatnak. Az idén megépül a vezetékes gázhálózat, számítógépeket szerelnek föl a pol­gármesteri hivatalban. Nélkülöz­hetetlen a kultúrházban a vizes­blokk kialakítása, a falu központjá­ban pedig a park és a focipálya megépítése. Távlati feladat a szennyvízelvezetés gondjának a megoldása. __________________■ _________Recept________ Nyú jtott rétes A nyújtott rétes kedvelt tészta a somogymeggyesi családoknál; receptjét özv. Fodor Lajosáétól kaptuk. Hozzávalók két sze­mélyre: 1/2 kg liszt, 2 tojás, só ízlés szerint, 3 dl víz. A töltelék összetevői: 1/2 kg tehéntúró, 2 tojás, 20 dkg kristálycukor, 4 dl tejföl. A lisztből, tojásból a só és a víz hozzáadásával jól kidolgo­zott tésztát készítünk, majd há­rom cipót formázunk belőle. Egyórányi pihentetés után ki­nyújtjuk. A tetejét megkenjük olvasztott zsírral, a szélét leszed­jük, összegyúrjuk, majd másfél órát pihentetjük. A kinyújtott la­pokra tesszük a tölteléket, ez­után zsírral és tejföllel megön­tözzük, s szemben összehajto­gatjuk. A tetejét ismét megzsí­rozzuk. Forró sütőben 45 percig sütjük. A nyújtott rétes készíthe­tő édes töltelékkel is. A fölszele- telt rétest tálban kínáljuk. ■ Három éve Polcz Zsolt vezeti a sport­egyesületet, amely 1952-ben alakult. Most harminc taggal tevékenykedik, s a labdarúgó-szakosztálynak felnőtt- és if­júsági csapata van. Ez az egyik olyan egyesület, amely összetartja a fiatalokat. A somogymeggyesi csapat 25-30 éve még a megyei első osztályban szerepelt. Aztán az átszervezések miatt is egyre lej­jebb csúszott. Többen abbahagyták a sportot, sok fiatal pedig elhagyta a falut.- A csapatunk öt éve a III. osztályú baj­nokságban játszik, a tabi csoportban - mondta Polcz Zsolt. - A 11 csapat között most a nyolcadik helyen zártunk. Tíz éve a II. északi csoportban még ezüstérme­sek voltunk. Az a nagy gond, hogy egyre nehezebb az utánpótlás nevelése, mert kevés a fiú. Az ifjúságiak között az általá­nos iskola felsősei és szakmunkástanu­lók lépnek pályára, s a felnőttcsapatban is sok fiatal. Annak örülök, hogy az alsó­sok között Kovács György tanító meg­kezdte az utánpótlás nevelését. A játékosok hét közben a tanulás és a munka miatt nem edzenek vagy csak nagyon ritkán. Büszkék arra, hogy id. Szabó József sok évig szerepelt a megyei bajnokság­ban, Horváth László pedig, aki most a felnőttcsapatban játszik, megyei ifjúsági válogatott volt. Az egyesületet az önkor­mányzat évi 800 ezer forinttal támogat­ja; az elnök elmondta: ebből fedezik a bajnokságba nevezést, az utazást és a bírók költségeit. Felszerelést viszont Nagy László, a falu szülötte adott, aki korábban FIFA-bíró is volt.- A következő bajnoki idényben sze­retnénk előbbre lépni - mondta Polcz Zsolt -, később pedig feljutni a megyei II. osztályba. Ezért nyár végén újjászer­vezzük a csapatot, új játékosokat igazo­lunk. Fontos, hogy a focipálya is beke- rüljön a faluközpontba. ______________■ Az öregfiú Barabás Tibor fo­cista 12 évesen kezdte pályafutását a meggyesi ifjúsági csapatban. Ezután a Kaposvári Rákó­cziban rúgta a bőrt három évig, majd visszakerült az anyaegyesületé­hez. Később Tabon játszott a megyei I. bajnokságban, 1989-től 1998-ig pedig szülőfaluja csapatában. Akkor abbahagyta az aktív labdarúgást, három éve pedig a tabi öregfiúk játékosa. A 28 éves Kovásznai Tamás a leg­fiatalabb polgárőr. Meggyesen 1992-ben alakult a bűnmegelőzé­si egyesület, ezt öt évvel később átszervezték. A fiatalember nyolc éve tagja a polgárőrségnek.- Az emberek biz­tonságérzetének növe­lésére szervezte meg annak idején Speri Jó­zsef az egyesületet. Egyetértettem a kitű­zött céllal, és csatlakoz­tam hozzájuk - mondta Kovásznai Tamás. - Nyolcadik éve vállalok főleg éjszakai járőr- szolgálatot. Havonta két-három alkalommal esik rám a sor, ez 12 óra elfoglaltságot jelent. Évente ez a tevékenység több mint 120 órára rúg. Nem érzem tehernek a feladatot, szívesen dolgozom. Főleg gyalog járőrözünk, szük­ség esetén pedig az egyesület gépkocsijával. Az egyesületi munka azért is jó, mert össze­kovácsolja a tagságot. Együttműködnek a rendőrséggel, és évente közösen értékelik a te­vékenységet. Ilyenkor vacsorával kötik egybe az összejövetelt.- Az éjszakai járőrö­zésén kívül az egyesület tagjai felügyelik a bálok, rendezvények helyszínét is, hogy ne legyen rendzavarás - tette hoz­zá. - Tevékenységünknek kö­szönhetően a faluban évek óta nincs házaló kereskedés és csök­kent a besurranásos lopás is. Ta­valy nem is követtek el vagyon el- leni bűncselekményt a faluban. ■ Visszaesett a hitélet Évtizedek óta csökken a temp­lomba járók száma. Vasárnap a szentmisén is csak 14-15-en van­nak, a templom csak na­gyobb ünnepeken telik meg. - Egyre kevesebb gyermek jár templomba - mondta özv. Nagy Józsefné, a templom gondnoka.- Szüleimtől örököl­tem a hitemet, gyermek­korom óta eljárok min­den szentmisére, s a gyermekeimet vallásom szerint neveltem. A három uno­kám is bérmálkozott, s rendsze­resen járnak misére. Kilenc éve vettem át a templomgondnoki te­endőket: rendszeresen takarítok, rendbe teszem a miseruhákat, ol- tárterítőket, készülök a szentmi­sére. Virágokkal díszítem az ol­tárt, kirakom a misekönyvet, a kelyhet, valamint a szószékhez a miserendet. Vasárnap szentmisé­re harangozok, illetve akkor is, ha valaki meghalt. Jó érzéssel te­szem mindezt. Özv. Nagy Józsefné elmondta: 128 katolikus család él a faluban, de csak mintegy száz fizeti a személyenkénti évi ezer forint egyházköz­ségi hozzájárulást. Ki- leric éve három egyházi esküvőt tartottak a templomban, s kilenc gyermeket kereszteltek. Somogymeggyesnek sosem volt önálló papja. Sokáig a kötcsei pap, majd 21 évig Kapolyról járt át Hegedűs István esperes. Az ő irányításával, a hívek társadalmi összefogásával készült el 1985- ben a modem templom. 1994-től Miklósiból jár a hívekhez Galbavy Jenő József vagy dr. Sí- pos Imre szerzetes. ___________■ DÍ SZPOLGÁROK A képviselő-testület 1997. au­gusztus 11-én döntött a díszpol­gári cím adományozásáról; ed­dig Rorbacher Géza és Nagy László kapta meg. Rorbacher Géza 1959-1979 között tanított a községben. Az ifjúság nevelé­sén túl sokat tett a sportélet föl- lendítéséért, a közélet javításá­ért is. Nagy László Somogy­meggyes szülötte, 1961-ig a fa­luban élt. Ismert FIFA-játékveze- tő volt. Jelenleg taksonyi vállal­kozó. Szülőfalujával ma is tartja a kapcsolatot, s anyagiakkal is támogatja a sportegyesületet és a polgárőrség tevékenységét. ■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta. Apjától örökölt zeneszeretet Zeneszeretetét Weisz Viktor az apjától örökölte; hároméves korától már énekelt az óvodai, iskolai meg a családi rendez­vényeken. Hatévesen vett elő­ször hangszert a kezébe.- Hétévesen már játszottam billen­tyűs hangszeren - mondta Weisz Viktor énekes, zenész. - Mostaná­ban inkább csak szólót énekelek; a szintetizátor mellett azonban otthon gitározom is. Két tabi, illet­ve a kaposfüredi együttesben sze­repelek. Tabon az Uniqm együt­tessel és egy alkalmi csapattal lé­pek föl, a kaposfüredi zenekarral pedig az idősebbeknek játsszuk az Edda és a Piramis nótáit. Ott vi­szont csak szólót énekelek. A 23 éves zenész kedvenc éne­kese Horváth Károly (Charlie), az általa képviselt irányzat áll hozzá a legközelebb. A zenekarok kö­zül a Tátrai Bandet és a dzsessz- számokat hallgatja szívesen. Le­hetőségei szerint otthon napi egy­két órát gyakorol.- Legutóbb a tábi gyermekna­pon, illetve hét végén az általános iskolában a pedagógusbálon lép­tem föl az Uniqm együttessel. A hatvanas évek dalaitól a legújabb számokig játszunk nótákat. Mint­egy 11 órányi az anyag. 190 nótát ismerek, s több mint száznak a szövegét fejből tudom. Weisz Viktor álma, hogy minél nagyobb közönség előtt szerepel­jen. Egy nagy fellépésről, a szege­di virág- és borfesztiválról éppen a napokban csúsztak le. A határ­időnél egy nappal később küldték el ugyanis a jelentkezésüket. ■ Weisz Viktornak Charlie a példaképe Rovarirtás vállalkozásban Rovarok s rágcsálók irtásával is foglalkozik Varga Sándor őster­melő. Az egészségügyi gázmeste­ri oklevelet 1986-ban szerezte meg, s Tolna és Fejér megyében is dolgozik. - Tizenhét éve váltot­tam tó a vállalkozói igazolványt. Először csak másodállásban vé­geztem, most már második éve ez a fő tevékenységem - mondta Varga Sándor. - Az uniós csatla­kozással szigorúbbak lesznek a követelmények, az élelmiszer- ipari egységek is bevezetik a HACCP minőségbiztosítási rend­szert, s az előírja az évente két­szeri rovar- és rágcsálóirtást. Ed­dig is fontos volt, de a vállalkozá­sok kevés gondot fordítottak rá. Az irtás tavasszal meg ősszel ad munkát, a mezőgazdasági üze­mekben pedig szinte folyamato­san végezzük a termények fertőt­lenítését. Elsősorban Tabon és környékén tevékenykedem az egyéni és társas vállalkozások­nál. Boltokban, vendéglátó- és élelmiszert előállító egységekben főleg csótány, hangya meg egér van. A Koppány völgyi megrende­lőkön kívül Tolnába és Fejérbe is hívják a mezőgazdasági terme­lők.- Mezőgazdasággal is foglalko­zom, őstermelőként hatvan hek­tárt művelek - mondta. - Somogymeggyesen a gazdálko­dás a domboldalakon - ötvenszá­zalékos vadkárral - egyáltalán nem jövedelmező. A család évi jövedelmének a 80 százalékát a rovar- és rágcsálóirtásból befolyó pénz adja. _m Fiatalokra épít az egyesület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents