Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-05 / 103. szám

2003. Május 5., Hétfő A L MANA C H 1 0 1 7. OLDAL Recept Kerekiből Scsevabcsicsa avagy mititi Legalább kétféle húsból kell készí­teni a szerbül scsevabcsicsának, románul mititinek emlegetett ele­delt, amivel Nagypál György kü­löndíjas lett a minap a falunapi fő­zőversenyen. - Nagyváradon él­nek a rokonaink, tőlük tanultam ezt az általuk mititinek nevezett étel elkészítését - mondta Nagy­pál György. - Sertés- és marha­húst tettem bele, de van, ahol bir­kából is készítik. Az eredeti recept ugyan nem tartalmazza, de én foldiagymát is tettem bele, s ez egyáltalán nem ártott neki. Ha­gyományos fűszerek, só, bors kel­lenek bele, az utóbbival már csak azért sem szabad spórolni, hogy bőven lehessen rá inni. A húsból gombóckákat gyúrunk, aztán parázson kisütjük; olajat kell rá tenni, hogy ne legyen száraz. Várral is csalogatnák a vendégeket A vár adta turisztikai lehetősé­gek kihasználása lehet Kereki szinte egyetlen kitörési pontja Marton Lajos polgármester szerint. Az uniós csatlakozás­tól azt várja, hogy végre való­ság legyen a régóta tervezett szennyvízcsatornából.- Ha már itt a vár, akkor használ­juk ki, éljünk a lehetőséggel - mondta Marton Lajos. - Pihenő- és kirándulóhellyé szeretnénk fej­leszteni, hogy kínálhassunk vala­mit a Balaton ezen tájára érkező turistáknak. Jó lenne állandó nyá­ri műsorokat is szervezni, kicsi­ben valami olyat, mint a visegrádi várjátékok. Ennek érdekében föl­vesszük a kapcsolatot azokkal, akik ebben segíthetnek az önkor­mányzatnak. Más kitörési pont nem nagyon látszik, munkahely- teremtésben pedig továbbra sem igen bízhatunk. Fölszámolták a korábbi legfőbb megélhetési for­rást, a szövetkezetét, és a varroda is hol üzemel, hol meg nem, s leg­inkább csak néhány asszonyt fog­lalkoztat. Kereki alatt, a Séd-patak völgyé­ben 37 fokos termálvizet találtak. A kincs ugyan adva van, de a pol­gármester szerint ennek a haszno­sítására nincs sok remény. - A te­rület nem az önkormányzaté, és a környéken sem maradt ilyen in­gatlan, a víz esetleges hasznosítá­sát tehát aligha tudjuk befolyásol­ni - magyarázta. - Sajnáljuk, hogy ilyen kevés múlik rajtunk. Az uniós csatlakozást tekintve - Marton Lajos szerint - kevés az igazán bizakodó ember a falu­ban. Elárulta: ő is arra számít, hogy kezdetben, átmenetileg sok nehézséggel kell szembenézni. - Talán a gazdálkodószervezetek többet várhatnak, mint egy ki­csiny önkormányzat - tette hoz­MARTON LAJOS 1940-ben szüle­tett. Tabon a bankfiókban dolgozott, majd tsz-fökönyvelö, aztán több szállodában gazdasági igazgató volt, az őszödi kormányüdülőben általá­nos igazgatóhelyettes. Jelenleg nyugdíjas. Október óta Kereki pol­gármestere. Nős, egy leánya van. zá. - A csatlakozásból fakadóan a lehetőségeink számottevően, kez­detben legalábbis nem fognak bő­vülni. Abban azért bízom, hogy az uniós tagság végre magával hozza, hogy megvalósulhat a régi ál­munk, a szennyvízcsatorna kiépí­tése. A környezetvédelem ugyanis kiemelt fontosságú, és Kereki mégiscsak a Balaton közvetlen hátterében található. Az elképzelé­seink szerint három másik község­gel összefogva készítenénk el a be­ruházást, és építenénk közös tisz­títóművet is. Továbbra is pályá­zunk, egészen addig, amíg sikerrel nem járunk. Az a baj, hogy egyelő­re senki sem biztat bennünket semmivel. A kereki polgármester arról is beszélt: a csatlakozás haszonélve­zője igazából majd csak a követke­ző nemzedék lehet. Ennek érdeké­ben azonban már a mostani lako­soknak is sokat kell tenniük. ■ Megmozdultak a kerekiek Megélénkült a közösségi élet, az utóbbi néhány hónap óta újra végeznek Kerekiben társadalmi munkát. Büszkén mutatták a fa­lubeliek: a futballpálya mögötti területet, ahol nemrégiben még gaz meg szeméttenger volt, al­kalmassá tették rendezvények megtartására. Ott tartották meg a minap a fa­lunapot is. Munkára hívták a kerekieket, s az első szóra össze­fogtak, akárcsak a közösségi ház és a polgármesteri hivatal előtti park vagy a temető környékének a rendbetételekor. Kevés pénze van az önkormányzatnak, s így segíthetnek a gondon. Eddig egyesület sem volt, amelyik mozgósított volna kicsit és na­gyot, ám az idén már kettő is ala­kult: a nyugdíjasok és a fiatalok is úgy látták, hogy együtt köny- nyebb és többre mehetnek. ■ Újságszerkesztő fiatalok Ifjúsági klub alakult nemrégi­ben; mintegy húszán hozták létre. Korábban a vöröske­reszt révén csak egy civil szer­vezet tevékenykedett Kereki­ben.- Több rendezvényt is szervez­tünk már a fiataloknak, innen adódott az ötlet, hogy létesítsünk saját klubot is - mondta Bodó Ildi­kó, akit Ster Nikolettával együtt megválasztottak a klub vezetőjé­nek. - Két hónapja alakultunk meg, s elsősorban a tizennégy-ti- zennyolc év közti fiatalokra szá­mítunk. Önálló helyiségük sincs még, a kultúrház egyik termében kaptak ideiglenesen helyet. Ez viszont nem zavarja őket a munkában; számítógépek segítségével már készítik az újságjukat.- Az önkormányzat pályázott a számítógépekre, s ezeket a klub kapta meg - tette hozzá Bodó Ildi­kó, aki egyébként a siófoki gim­názium negyedikes tanulója. - Ezeken készítjük el a hatoldalas és havonta megjelenő Ifjú(j)ság nevű kiadványunkat. Az első szám várhatóan május közepén jelenik meg. Ebben a kereki fiata­lok nyelvezetével, látásmódjával A falunapon is sokat dolgoztak a fiatalok fogalmaznánk, s természetesen a falut érintő gondolatainkat. Az ifjúsági klub tagjai dolgoz­nak egy alapítvány létrehozásán, hogy igénybe vehessék majd a pályázati lehetőségeket is. Most sem üres a kasszájuk, mert a megalakulás óta több felajánlás is érkezett nekik. A pénzre nagy szükségük lesz a rendezvények szervezéséhez is. Kirándulásra mennek Pécsre, s azon bárki részt vehet. A kereki társadalmi munkákban is serények.______■ Tízéves a MÁN bontó Arab telivért tenyésztenek Pelsonius a címerben is A ló hozzátartozik a so­mogyi kis község képé­hez, s jellemző az arcu­latára is. A shagya s az arab telivérek tartása egy­részt új munkahelyet is jelentett néhány lakos­nak, s hozzájárult a falu híréhez is. A ló még a község címerében is he­lyet kapott. A vörös me­zőben ágaskodó paripa éppen az itt létesült ne­mes egyedekből álló Pel­sonius ménest jelképezi. Csak Bábolnán található ehhez ha­sonlóan nagy arab lótenyészet, mint Kerekiben. Ez a lófajta főleg a távlovaglásban kiváló. Ötödik éve működik már Kerekiben a Pelsonius arab ménes, ahol úgynevezett shagya arab, illetve arab telivér fajtákat tenyésztenek. Jelenleg százhetven lóval foglalkoznak a telepen, ezeket értékesí­tésre nevelik, ületve versenyeken vesz­nek részt. Hasonló nagyobb tenyészet az országban csak Bábolnán található.- Ezek a fajták elsősorban távlovaglás­ra alkalmasak - mondta Parti Imre, a mé­nes vezetője. - A tenyészszemléken rendszeresen jó eredményt érnek el, en­nek is köszönhető, hogy az értékesítésre szánt lovainknak mintegy a fele külföl­dön talál gazdára. Mielőtt tenyésztésbe vesszük a lovakat, az apaállatnak fedező ménvizsgát kell tennie, az anyaállat pe­dig bizottsági szemlén esik át. A versenyeken Parti Imre is részt vesz a lovaival, s ő tölti be az arabló-te- nyésztők egyesületének az alelnöki tisztét is. Az országos bajnokság leg­utóbbi fordulójában például harmadik helyet szerzett távhajtásban, s ott a ket­tes fogatával kilencven kilométeres tá­vot kellett teljesíteni.- A tavalyi országos bajnokságot nem tudtam befejezni, ugyanis elkeltek a lovak - tette hozzá. A ménes Pest megyei székhelyű, csak a lótenyésztést végzik Kerekiben. Amellett, hogy munkalehetőséget bizto­sítanak a helybeli lakosoknak, a község­gel is jó kapcsolatot alakítottak ki, és ha kellett, pénzzel is segítették a falut. ■ Letette a pipát a világbajnok Már nem esett jól a pipázás, s úgy döntöttem, abbahagyom - mondta dr. Zsákai Zsolt házi­orvos. Korábban tíz évig volt magyar bajnok, 1997/98-ban pedig világbajnokságot is nyert lassúsági pipázásban. A versenyzéssel csak átmenetileg, néhány évre hagyott föl, végleg nem tett le róla a kereki háziorvos. Két-három havonta rágyújt egyik vagy másik pipájára (csinos kis gyűjteménye van), hogy ki ne jöj­jön teljesen a gyakorlatból. Egyéb­ként pedig téved, aki azt hiszi, hogy a doktor dohányos: soha nem cigarettázott, és nem is mulasztja el fölhívni a betegei figyelmét, hogy ez milyen káros az egészségre.- Mikor versenyeztem, gyakran nekemszegezték a betegek: miért „papolok” a dohányzás ártalmairól - emlékezett dr. Zsákai Zsolt. - Min­denkinek elmondtam, s ma már jól tudják: a pipázási verseny nem azt jelenti, hogy ki tud több dohányt el­füstölni, hanem épp ellenkezőleg, csak három gramm dohányt kap­nak, s azt kell füstölni, izzásban tar­tani minél tovább. Ez két-három szál cigarettának felel meg. Egyéb­ként a pipa jóval kevésbé káros az egészségre. A szervezetem viszont jelezte, le kell állni... 1986-ban látogatott el először egy kapos­vári pipaklubba, s ak­kor fogta meg ez a szenvedély. Verse­nyezni kezdett, s egy­re jobb eredményeket ért el. Rövid idő alatt az ország, később a vi­lág legjobbja lett, nála senki sem tudta hosszabb ideig füstölni a né­hány gramm­nyi dohányt. Teljesen fel­újított szolgá­lati lakással várta a falu Zsákai Zsoltot 1993-ban. A háziorvos Kereki mel­lett Bálványos és Pusztaszemes be­tegeit is ellátja. - Kevés településről jutottak el szervezetten a nők a ka­posvári emlőszűrésre, Kerekiben ezt megoldottuk - mondta. - Rend­szeresen hívok előadókat vagy szű­réseket szervezek, hogy ne kelljen elmenni máshová a helybélieknek. Ilyen alkalmakkor a helyi vöröske­resztes szervezet mozgósítja a la­kosságot. Nemrég volt csontritku­lás-vizsgálat, a közeljövőben pedig addiktológus szakértő „jön ház­hoz” a fiatalokhoz. ■ Simon Koméit tanítja Vannak Zsákai Zsoltnak tanítványai is, hiszen a pipázás tudomány - vallja a doktor. - Rá kell jönni a fortélyára, hogyan nem lesz rossz Ízű, s mit kell tenni, hogy ne aludjon ki hamar. Mostanában a siófoki kórház belgyógyászatát vezető Simon Koméi professzort is „tanítja”. A KÖZSÉG CÍMERE Háromszögpajzs vágással két me­zőre osztva. A felsőben rovátkolt fehérvárfal nyitott kapuval, három vörös tetős toronnyal. Az alsóban zöld halmon jobbra fordult ágasko­dó fehér ló. A pajzsot alul kereszt­be tett szárú, aranymakkokkal ra­kott tölgyfaágak szegélyezik. A fe­hér vár Kereki híres középkori erő­dítményét jelképezi, a ló pedig a községben létesített nemes egye- dekböl álló ménesre utal. A lomb­koszorú a falu erdőit és szép ter­mészeti környezetét jeleníti meg. A FALU LAKOSSÁGA 2003-ban 569 1990-ben 571 1980-ban 620 1970-ben 609 1950-ben 640 1930-ban 565 1900ban 509 1870-ben 582 I FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8618 Kereki, Petőfi Sándor utca 64. Telefon: 84/365016. A balatonföldvári körjegyzőség helyben szerdán 8 és 10 óra kö­zött tart fogadóórát. A falugazdász kedden 8 és 9 óra között várja a tanácsért hozzá fordulókat. ORVOSI RENDELÉS Dr. Zsákai Zsolt háziorvos hétfőn, szerdán és pénteken 7.45-9.45-ig, kedden és pénteken pedig 10-12 óra között rendel. Dr. Kelemen Zoltánné gyermekorvos csü­törtökönként 9-től 10-ig. CIVILEK, VEZETŐK A vöröskereszt helyi szervezetét Balassa Tibor vezeti. A nyugdíjas­klub az idén alakult, és Fehér Miklósné a vezetője. Az ifjúsági klubot is ebben az évben hozták létre, ezt Bodó Ildikó vezeti. MISEREND Szentmisét minden vasárnap reggel 8 órai kezdettel tartanak a faluban. MŰEMLÉK A VÁR A feltehetőleg XV. századi Fejér­kővár megyénknek a leginkább épen maradt várromja. A török hó­dítás idején pusztították el a magya­rok, hogy az ellenség ne találjon benne menedéket. Állítólag 1830- ban a templomot is ennek a téglái­ból építették. 1961 /63-ban végez­tek feltárást. Alapítvány is szerve­ződött nemrégiben a vár megmen­tésére. Az önkormányzat kitábláz- tatta, merre található; az alapítvány segítségével rendbe tették a kör­nyékét, s az oda vezető gyalogutak VADÁSZREPÜLŐ A LÁPBAN AII. világháború során egy ma­gyar vadászrepülö zuhant le a te­lepülés központja közelében levő lápos területre. Ma is élnek még szemtanúk, akik pincéjükből lát­ták, amint lelövik a gépet. Egy 24 éves budapesti főhadnagy ért ilyen szerencsétlen véget Kereki­ben. Az önkormányzat azt tervezi: föltáratja a vadászgép maradvá­nyait, és ott emléktáblát helyez el. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA fotóke gáti körnél Az oldal kiemelt támogatója az Alcar Agrogumi Kft. Az oldal megjelenését a kereki önkormányzat támogatta BOCK ÉS SAS KFT Kereki 8616, Petőfi utca 2. Telefon: 06-84/365-028, Fax: 06-84/365-344 tünk, ma csak mintegy tizet. En­nek ellenére a korábbi értékesíté­sek révén megmaradt a vevőkö­rünk. Nemcsak belföldről, hanem a környező országokból: Ukrajná­ból, Romániából, Horvátország­ból, Szlovákiából és Szlovéniából is van ügyfelünk. A cég vezetője bízik benne, hogy az uniós csatlakozás után is megtart­ják külföldi partnereiket. A belföldi forga­lom viszont, mint mondta, vélhetően csökken­ni fog, hiszen a vevők közvetlenül külföldről is beszerezhetik az al­katrészeket. A cég fontosnak érzi a település támogatását, ha most nem is tehe­ti oly nagyvonalúan, mint például öt éve, mikor még jobbak voltak a gazdasági lehetőségek. a Októberben már 10. születésnap­ját ünnepli a Bock és Sas Kft ha­szongépjármű-kereskedés és ka­mionbontó, ahol az országban egyedülálló módon csak egy típus­sal, a MÁN kamionokkal foglal­koznak. Ezekhez szinte minden alkatrészt biztosítanak, a 90 száza­lékát külföldről szerzik be.-Akik MAN- tulajdonosok vagy ilyen tí­pust vezetnek, azoknak a tele­fonjában bizto­san ott van a cé­günk telefonszáma - mondta Sas Attila, a kft ügyvezetője. - Az utóbbi két évben a nehéz gazdasá­gi helyzet miatt megtorpant a cég fejlődése. Kevesebb pénzük van az embereknek, ezért elmaradnak az ügyfeleink s így kisebb a bevé­telünk. Korábban évente száz ha­szongépjárművet is értékesítet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents