Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 0 2003. Május 30., Péntek SOMOGYARACS CÍMER, ZÁSZLÓ A kék háromszögű pajzsban egy római katona, Szent Flórián áll, jobbról hatágú aranycsillag, balról arany félhold kíséri. A szent jobb­jában nyeles faedény, abból vizet önt a lábainál levő égő házra. Bal kezével átkarolja a testéhez szorí­tott zászlót. 1877-ben a faluban tűzvész pusztított, erre utal a címer, s a lakosság Szent Flóriánt válasz­totta a falu védőszentjéül. Már a kora középkorban is gyakran a helység védőszentjének képét vésték a város, falu címerébe, pecsétjébe, ezt a hagyományt újí­totta fel Somogyaracs lakossága azzal, hogy a tűzoltók védőszent­jét, a hitéért vértanúhalált halt kato­natisztet választotta címeréül. A falu zászlaja 1:2 arányú fehér lobogó, hosszanti élein zöld szél­lel. A rúd felőli harmadpontjában van a címer. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 231 I 2000-ben 232 f 1998-ban 225 1996-ban 216 1994-ben 209 1992-ben 210 1990-ben 228 CIVILEK, VEZETŐK A Somogyaracsi Cigányokért Közalapítványnak Bogdán József a vezetője. A Régi Aracsiak Klubjá­nak az irányítója Petrinovics Pálné, ez a csoport húsz tagot számlál. FOGADÓÓRÁK A polgármester minden kedden a művelődési házban tart fogadó­órát. Nyáron 18-19, télen 17-18 óra között várja a község polgárait. Somogyaracs a körjegyzői hivatalt Babócsával közösen tartja fenn, lakosai ott intézhetik az ügyeiket. A hivatal címe: 7584 Babócsa, Rákóczi utca 12. Tel/fax: 82/491- 012. A babócsai körjegyzőségen mindennap fogadják az ügyfeleket hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13 óráig. ORVOSI RENDELÉS Kéthetente csütörtökön ren­del az orvos a faluban. Dr. Burián András babócsai háziorvos látja el az aracsi betegeket. A rendelést az idősek klubjában tartják, ott alakítottak ki számukra orvosi szobát. I! MISEREND Minden héten szombatonként 14 órai kezdettel a katolikus temp­lomban tartják a szentmisét. A falu Csorba Tamás lábodi plébános­hoz tartozik, ö gondoskodik az aracsi hívőkről. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Idősek klubja, Fő utca 98. Tel.: 82/491-026. Polgármesteri hivatal és művelődési ház: Fő utca A barcsi áfész vegyesboltja: Fő utca 59. Tel.: 82/491-916 MUNKANÉLKÜLIEK A rendszeres szociális segé­lyezettek száma 37. Közülük közhasznú munkásként egysz­erre általában három-négyet foglalkoztat az önkormányzat. A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Elkerüli a külföldi a zsáktelepülést Somogyaracs lakosainak az 54 százaléka cigány. Amilyen ütemben fogy az őslakosság, úgy növekszik a romáké. Né­hány éve még csak 30 gyermek volt a faluban, ma 85 van, s az akkori száz nyugdíjas közül mára 30 maradt. Mára megfordíthatatlan ez a folya­mat Traxler Balázs polgármester szerint. Ezen az uniós csatlakozás és a külföldi ingatlanvásárlók sem változtatnak. - Sok nyugat-európai nyugdíjas költözik hazánkba, és még több fog, mert a nyugdíjukból odahaza szegényen, itt viszont jó­módban élhetnek. Aracsról azon­ban gyorsan kifordulnak, mihelyt meglátják a gondozatlan portákat, az ott lakó cigánycsaládokat - mondta. - Pedig a község jó adott­ságú, közel van Csokonyavison- tához, és rendkívül olcsón megvá­sárolhatók a házak. TRAXLER BALÁZS 1953-ban szü­letett Tatán. Bábolnán, Pécsen, Gö­döllőn nevelkedett. Mezőgazdasági gépészmérnök. 1985-ben telepe­dett le Somogyaracson, és 1986 óta dolgozik a babócsai Határőr szövetkezetben. 1990 óta a falu tiszteletdíjas polgármestere. Három saját és két nevelt gyermeke van. Van mire büszkének lenniük, hi­szen bevezették az ivóvizet, elindí­tották a központi szemétszállítást, jó a telefonhálózat, és tevékenyke­dik a falugondnokság is. Már a pró­baüzemnél tart a csatornahálózat, s a gáz kivételével összkomfortos a falu. A legutóbbi pályázatukkal két számítógépet és internetcsat­lakozást nyertek, ezeket a nyugdí­jasklubban helyezik el, ott minden érdeklődő hozzáférhet. - A legna­gyobb előrelépésnek a csatornázást tartom; most végzik a szennyvíz- bekötéseket. Lassabban haladunk vele, mint terveztük, de még ott is igénylik, ahol pedig nincs fürdő­szoba. Sokan - látva a csatornázást - hozzákezdtek a fürdőszoba-épí­téshez. Az önkormányzat költségvetése évek óta forráshiányos. Az idei jó évnek számít, mert csak 2,3 millió forint a hiány. Szűkén jut az alapfel­adatokra; a legsúlyosabb kérdések megoldása pedig, mint a közbiz­tonság és a megélhetés javítása, rég túlnőtt már az önkormányzaton. Az uniós csatlakozástól sem várnak csodát, abban azonban bíznak, hogy sorsuk a következő években majd egy kicsivel jobbra fordul. - Meggyőződésem, hogy a mezőgaz­daság nem fizet rá a csatlakozásra - mondta Traxler Balázs. - A csatla­kozással a honi mezőgazdaságba több pénz jut, s ez közvetve a falu életét is előnyösen kell, hogy befo­lyásolja. Ha elkezdődnek a földala­pú támogatások és az agrárágazat­nak tett ígéretek lassanként megva­lósulnak, egyáltalán nem lesz rossz Magyarországon parasztnak lenni. Az unió is főképpen azoknak az életét teszi majd könnyebbé, akik nem félnek a munkától. Akik ma is csak a lábukat lógatják és még a sa­ját kertjüket sem művelik .meg, azok viszont az, unióban sem szá- míthatnak sokkal jobbra. _______■ Rec ept Somogyaracsról Babos káposzta és lebbencs Egyszerű és olcsó étele volt a régi somogyaracsiaknak a babos ká­poszta, a paprikás krumpli galus­kával meg a lebbencsleves. Ez utóbbit úgy készítették, hogy a hagymát összevágták, majd a tűzhelyre tették, s ebbe beletör­delték a tésztát, és megpirították. Paprikát tettek rá, és vízzel fölen­gedték, s ebbe tették bele a krumplit. Mindezt jó sűrűre ösz- szefőzték, hogy szinte ne is ma­radjon leve, s így tálalták. Közismert és gyakori étel volt a galuskás paprikás krumpli is. Ez annyiban különbözik a ha­gyományos paprikás krumplitól, hogy ebbe kanállal galuskát szag­gattak. A módosabbak fejenként egy-egy tíz centi hosszú kolbászt is szoktak beletenni. A babos ká­posztához alapként bablevest kell készíteni, majd ezt káposztá- val összefőzik, és így tálalják. ■ Kilencedik éve tart fenn tanulószobát az önkormányzat; a napközisek többsége cigány, csupán egy két magyar akad kö­zöttük. Nem könnyű velük, Petrinovics Pálné többszörösen kiérdemelte már a pedagógusdiplomát. Ha csak egyetlen gyerek elkallódását is sike­rült megakadályozni, már megérte a renge­teg munkát - mondta Petrinovics Pálné. - A tanévben velem írják meg a leckét, s ha el­készültek, jöhet a játék. A ház nyaranta is nyitva van a gyerekek előtt. A babócsai strandra járunk, rendezvényeket, vetélkedő­ket szervezünk, tábortüzet gyújtunk. Az a cél, hogy az aracsi gyerekek ne az utcán tölt­sék a napot, hanem felügyelet mellett értel­mes foglalatossággal. Fél egytől fél ötig tart a napközi, s ez elég a tanulásra. A szorgalma­sabba odahaza rátanul - tette hozzá. - Büsz­ke vagyok rá, hogy nálunk ritka a bukás. Fél­évkor sem bukott egyetlen gyerekem sem. Tizenhatan járnak most napközibe, bár a faluban 25 az iskolás. - A többieknek már beköszöntött a nyári szünet. Az elsőstől a nyolcadikosig minden évfolyamnak nyitva áll a napközi, de nem él vele mindenki. A harmadikos Orsós István azt mondja: sze­ret ide járni, bár néha ő is elkerüli a tanuló­szobát. - Egymástól is kikérdezzük a lec­két, de az a legjobb, hogy jut idő játékra és beszélgetésre is.- Meg szoktam kérdezni, mi történt az iskolában. Jólesik nekik, mert odahaza nem mindegyiktől kérdezik meg a szülők - mondta Petrinovicsné. - Sok értelmes, jó eszű gyerek fordult meg itt, csak foglalkoz­ni kellene velük és figyelni rájuk. A legtöbb cigány szülőt azonban nem érdekli, hogy a gyereke megtanulta-e a másnapi leckét. Petrinovicsné az idősebbeket is össze­fogta az aracsiak klubjában. - Többen is mondták: jó lenne a találkozásokat rend­szeressé tenni. Teadélutánokat rendezünk, régi nótákat énekelünk, beszélgetünk. Té­len többen, nyáron kevesebben vagyunk. Főleg asszonyok jönnek, zömmel egyedül­állók. Mikor először megkérdeztük, zenét hallgatnának-e vagy beszélgetnének, az utóbbit választották. Kicsi ez a falu, de az öregeknek mégsem eléggé. Ritkán talál- koznak egymással a falu két végén élők, i Hazahozzák a gyerekeket A babócsai isko­lában is eltölthet- nék délutánjaikat a gyerekek, de több érv is a falu­si napközi létre­hozása mellett szólt. Mindenek­előtt olcsóbb; így több mint egy­millió forintot ta­karít meg vele az önkormányzat, arról nem is be­szélve, hogy egyúttal munka­helyet is terem­tett. Az is fontos érv volt, hogy így nem este jutnak haza Babócsáról a kisiskolások. Versbe szedte a fájdalmát Egyik-másik verse nyomtatás­ban is megállná a helyét. Az aracsi asszony fiatalon pró­bálkozott először költemény­nyel, s majd fél évszázadot várt a bemutatásával. Tizenhat évesen írta az első versét Nagy Mihályné, s azóta is rímbe szedi élete meghatározó élményeit. Hatvankét éves koráig a fiók mé­lyén őrizte verseit, s csak nemrég egy teadélutánon lépett velük kö­zönség elé. Addig a falubeliek sem tudták, hogy verset ír.- Az életemről szól valameny- nyi; a szüleim, a párom haláláról, a gyerekeim születéséről és anyám­ról, „aki nem mondta el nekem, hogy milyen nehéz lesz, ha elenge­di a kezem...” Másról nem tudok ír­ni, csak amit átéltem. Kértek már tőlem verset ismerősök, de rende­lésre nem megy. Egy békési kis faluban szüle­tett, s mindig szerette az irodal­mat. - A sors más útra vitt; nem adatott meg, hogy tanuljak. Korán munkába kellett állnom; voltam szarvasmarha- és sertésgondozó, később kocsmáros, dolgoztam a barcsi fűrészüzemben. Verset csak titokban, rejtőzködve írtam, mert mindenkitől azt hallottam, hogy ez fölösleges, ebből megélni nem lehet... A legfájdalmasabb emlékeit is versbe szedte. A nyolcvanas évek­nek az elején halva született a gyermeke. Mihelyt az asszony fel tudott ülni a kórházban, egy szal­vétára írta ki magából a keservét.- Amikor végigolvasom egy-egy régi versemet, mintha fény­képet vennék elő. Fölidézi bennem azt az időt és ese­ményt, amikor készült. So­sem rendez­gettem össze az írásaimat, de talán most, a sikerüket látva nekikezdek. Eddig mindig azzal hagytam félbe, hogy nincs olyan ember, aki kíván­csi volna egy nehéz élet eseménye­ire. Ezért hagytam abba a napló­írást is. Minek örökítsem meg a sok nehézséget, ami utamon kísért? Jobb azokat inkább elfelejteni. ■ Két arany kettes fogattal A dédapja híres huszár volt, Zsálek Zsolt pedig lótenyésztő lett. A lovak iránti vonzódásában meg­határozó volt Babócsán szerzett élménye. - Édesapám a Határőr té- eszben dolgozott, s ügetőlovakat is tenyésztettek j mondta az ara­csi fiatalember. - így már kiskorom­ban gyakran jártam a ménesnél, és beleszerettem a lovassportba. Ko­rán megtanultam lovagolni is. Akkor otthon még nem voltak lovaik, később ő alakította ki a szép állományt. - Az egyik üge- tőm már Pesten is nyert rangos vi­adalt; a két kisbéri félvért, a 7 éves Bakót és Luppót amatőrversenye­ken hajtottam. Ezzel a kettes fogat­tal kétszer is győztem a dél-somo­gyi területi bajnokságon - mondta. - Ügetőlovakat tenyésztek, de van­nak magyar félvéreim is; öröm ve­lük dolgozni, s versenyeken is szinte tökéletes köztük az össz­hang. Nagyon szeretem a lovai­mat, a legszebbektől nem is tud­nék megválni. A 14 patás eltartása azonban elég költséges, ezért csökkenteni akarja az állományt. ■ Életmentő falugondnok Tizenegy éve Petrinovics Pál a falu gondnoka. Esőben-hóban is viszi iskolába, óvodába a gyerekeket, or­voshoz az időseket. Kirándulni, fürdőre is fuvarozza az aracsiakat, néhány nap múlva például színházba készül Kaposvárra a falu több nyugdíjasa. Somogyaracs valameny- nyi lakosa megszokta már: ha valahová utaizma kell, akkor gondjával bát­ran fordulhat a falugon­dokhoz. Ma már szom­baton és vasárnap is be­kopognak hoz^, ha eszükbe jut. Elmondta: már életet is mentett. - Vasárnap délután jött át az egyik idős asszony, hogy megkérjen, vi­gyem át a férjét másnap a házior voshoz, mert nincs túl jól. Láttam, hogy ez enyhe kifejezés, az öreg igen rosszul van, s nyomban mondtam: irány Nagyatád. A kór­házban tudtuk meg: azért maradt életben, mert nem vártunk más­napig... Nemegyszer elő­fordul, hogy a mentő he­lyett engem hívnak, mert így hamarabb eljutnak a kórházba. Előfordult, hogy éjjel kettőkor ug­rasztottak ki az ágyból. Veszélyességi pótlék jár­na, amennyi beteget - felnőttet, gyereket - szállítottam. A legtöbb fertőző betegségen már át­estem, de a vírusok ellen én sem vagyok védve; gyakran elkapom az utasaimtól. ■ Tizennégy nyugdíjas jár rendsze­resen az idősek klubjába, nekik ide hozza az ebédet a falugond­noki autó. Az idősek többsége csak ebédidőben jön, de aki tehe­ti, szívesen marad beszélgetni, zenét hallgatni, tévézni és olvas­gatni is. Traxlemé Suszter Margit otthonvezető elmondta: jól föl­szerelt könyvtáruk van, a kapos­vári városi könyvtárból rendsze­resen - évente kétszer-háromszor is • - kapnak könyveket. Ezer könyvből álló állományuk van már, és sok újság is jár. Nem kell rá előfizetni a nyugdíjasoknak, hiszen a kis nyugdíjakból nem is igen telne rá. Igényük viszont van, szívesen forgatják mind az újságot, mind a könyveket. Vé­giglapozhatják az újságokat, és itt nyomban meg is tárgyalhatják a híreket. A klub 1989 óta működik, gya­korlatilag változatlan létszám­mal. Az intézményben alakítot­ták ki az orvosi rendelőt is. A ren­delési időben természetesen többszörösére nő a klub látoga­tottsága^ ___________________■ Ta psifüleseket nyertek A héten megérkeztek azok a ket­recek és nyulak, amiket pályáza­ton nyert a község a szociális és családügyi minisztériumtól a hát­rányos helyzetű családoknak. A válságkezelés keretében Somogy­aracs másfél millió forintra tett szert, s így tíz család tenyészthet nyulakat. A pénzből állatokat, eszközöket és takarmányt vásárolnak azok­nak a rossz körülmények között élő családoknak, amelyek vállal­ják az állattartást. A tenyésztés felügyeletét a falugondnoki szol­gálat és az önkormányzatok vég­zik. Aracson szinte valamennyi család helyzete nehéz, így köny- nyen kiválaszthatták a résztvevő­ket. Igyekeztek olyan családokkal szerződést kötni, amelyek meg­bízhatóan dolgoznak az állatok tartásáért. A résztvevők már megtanulták a nyúltartás legfontosabb szabá­lyait, szaktanácsokat is kaptak. A családokhoz egy apaállatot és négy-öt anyát visznek, ezeknek a tenyésztését vállalták ugyanis legkevesebb három évre. ■ Napköziben tizenhat nebuló Ebéd mellé olvasnivaló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents