Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-29 / 124. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 7 4 2003. Május 29., Csütörtök hosszúvíz A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú aranypajzs hullámvonallal vágott kék pajzstalppal. A hullámvonalból zöld halom emelkedik ki, azon egy barna törzsű, zöld lombú fa áll, amit mindkét oldalról nádszál kísér. A címer a község természeti viszonyait jelképezi, a kiterjedt vízfelületet nádasokkal és nagy erdőkkel. Hosszúvíz Belső-Somogyban, a Marcaliháttól keletre található, keleti oldalán folyik a Boronka-patak. A faluból földúton megközelíthető, több mint háromhektáros erdőmaradványban 170 éves tölgy és 80 évesnél idősebb kőris is akad. Ezt jelzi a címerben látható fa. Az arany pajzsmező az uralkodó homoktalajt szimbolizálja. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8716 Hosszúvíz, Fő utca 45. Tel.: 85/329-103. Ügyfélfogadás: helyben kedd délelőttönként tartanak fogadóórát. Á LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 72 11 1998-ban 79 1960-ban 290 1930-ban 325 w ORVOSI RENDELÉS Dr. Szikra Sándor ,,, mesztegnyői háziorvos jár ■ át a településre, hogy el- : lássa az időseket. Minden ] héten csütörtökön 12.30- W tói 13.30-ig végzi a gyó- T gyítómunkáját. MISEREND Katolikusok laknak Hosszúvízen, s minden második héten tartanak a településen misét. Mesztegnyöről jár át Nikii Zsolt káplán. MÚLTIDÉZŐ Kevés írásos emlék maradt fenn a község történetéről. A falu a környék települései között fiatalnak számít: a szájhagyomány szerint az 1760-as években Mária Terézia telepítette be az első lakóit. Akkoriban szinte az egész lakosságot svábok tették ki. A község első neve Hidas volt, bizonyára a környék patakjai miatt. Ez a falu is Hunyady-birtok volt. Legtöbben az 1930-as népszámláláskor lakták. A mindig hozzá tartozó pusztával, Cserfekvéssel együtt 420-an éltek Hosszúvízen. Jelenleg 59 állandó lakosa van. HOSSZÚ A FALU Hosszúvíz területét a török időkben még alig lakták. Mivel azonban a házak egymástól messze voltak, Hosszúfaluként emlegették... A környéken Hidasnak nevezték, ugyanis csak hidakon lehetett megközelíteni a láp miatt. A hosszúvizi svábok azonban a disznóólaikat nevezték hidasnak és azt gondolták, gúnyolódnak velük a környékbeliek. Helységnévtáblákat készítettek annak érdekében, hogy elfeledtessék a gúnynevet. A Hosszúfalu névből az első világháború előtti években született meg a Hosz- szúvíz elnevezés. ■ A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta. Bizonytalan, de nem reménytelen a jövő Mesztegnyőtől pár percre, a Gyótai-erdő alján bújik meg Hosszúvíz. A kis település az utóbbi években főként a pihenni vágyók körében népszerű. Az egykor több mint 300 lakosú településen ma alig több, mint hatva- nan élnek. Elnéptelenedni azonban természeti adottságai miatt talán sosem fog ez a falu.- Hosszúvízen évek óta nem lehet építési telket kapni, mert az összes elkelt és a néhány eladó háznak olyan ára van, mint a Ba- laton-parton - mondta Urr Béla polgármester. - Kapósak vagyunk, de azt kell mondanom: sajnos. Akik ide jönnek, azoknak ugyanis pontosan az érték, ami nekünk nehézség. Itt az vett ingatlant, aki a csöndet szereti és a nyugalmat. Ennek azonban számunkra nagy az ára. Nekünk mindenért meg kell fizetnünk. Az önkormányzat, bár igen kevésből URR BÉLA 1937-ben született Újfehértón. Iskolai végzettsége középiskolai érettségi. 1990 óta a falu polgármestere. Nős, négy fiúgyermeke és hat unokája van. gazdálkodik, hozzájárul a busz- közlekedéshez, az iskolához meg amíg volt, még a bolthoz is.- Mi lesz így Hosszúvízzel?- Tíz éve még azt mondtam: nem lesz semmi, kiürül. Ma már nem ezt mondom. Minden infrastruktúránk megvan, csak a csatorna hiányzik. Gondolkodunk már a közös megoldáson. Talán az unió segít majd, hogy pályázni tudjunk valami olcsóbb biomegoldásra. A rendes vezeték ugyanis olyan sokba kerülne, ötven emberért elhozni idáig, hogy azt sosem tudjuk megfizetni. Az elnéptelenedéstől tehát nem félek. Pihenni nagyszerű ez a település. Az infrastruktúrából már csak a csatorna hiányzik, a napi gondok azonban annál égetőbbek. Az utak állapotán és az ivóvíz minőségén kellene javítani mindenekelőtt, de hiába, ha szinte az élethez is kevés az éves költségvetés.-Mi ad reményt?- Az ilyen apró települések, sajnos, nem kellenek senkinek - mondta Urr Béla. - Mi nem számítunk, így az sem, hogy mennyire nehéz a boldogulás. Nagy örömünkre nyaranta több mint kétszáz ember is megfordul itt, de a nem állandó lakosság után nem jár támogatás. Abban bízunk, hogy folytatódik a beköltözés, s nemcsak üdülni, hanem lakni is többen jönnek ide. S egyre többen fölfedezik Cserfekvést is. Tizenegy gyerek van már. Az unióban állítólag mindenki azt mondja, hogy a természetes környezet, a háborítatlanság érték. Abban bízunk, hogy ezeknek az értékeknek a megóvását majd segítik és támogatják is, nem csak elismerik. Egy ekkora település ugyanis ennyi pénzből hosszú távon nem tud gondos gazdája lenni egy ilyen környezetnek. Tudjuk mi is, hogy többet kéne tenni érte, de ha egyszer nincs miből, be kell látni, hogy nem megy minden. ■ Recept Hosszúvízről Tojásos, rizses egytálétel Hozzávalók: 6 darab tojás, 5 dkg zsír, 10 dkg vöröshagyma, 2 dl tejföl, 16 dkg rizs, 8 dkg vaj, 10 dkg ketchup, 10 dkg ementáli sajt, őrölt fehér bors, szerecsendió, só. A keményre főzött tojásokat hosszában ketté, majd szeletekre vágjuk. A meleg zsírba beletesszük a hagymát, pároljuk, majd hozzáadjuk a tojásokat és a tejfölt. Mire a tejföl fölmelegszik, megsózzuk. Közben a megtisztított rizst megfőzzük, lecsöpögtet- jük, s összekeverjük a vajjal és a ketchuppal. Hozzáadjuk a fűszereket. Egy tűzálló tálat kivajazunk, beletesszük a ketchupos rizst, s közepében kis fészket formálunk, abba tesszük bele a tejfölös tojást. Reszelt sajttal meghintjük, vajdarabokat teszünk a tetejére, és középmeleg sütőben pirosra sütjük. ______________■ Fö lfedezték a falut a fiatalok Cserfekvésre egyre több olyan fiatal költözik ki a városok nyüzsgéséből, aki csendben és rohanás nélkül szeretné fölnevelni a kisgyermekét. A faluhoz tartozó településen már több az iskolás gyermek, mint Hosszúvízen, s ez biztató. Az azonban már nem annyira, hogy Cserfekvésre még mindig ugyanaz a földes út vezet ki, mint ami száz évvel ezelőtt és továbbra sincs ivóvize a településnek. Igaz, akik választották, nem a komfortja miatt döntöttek a település mellett. Gállá Tünde három évvel ezelőtt költözött családjával a pusztára. Azóta minden évben született egy újabb kisbaba a családban. Decemberben Márton érkezett. Egy nagy fiún kívül ő az ötödik kisgyerek a családban. S ezzel Gallóék végleg ki is nőtték a legszélső házat.- Hozzáláttunk már az építkezés előkészítésének, de sajnos nem olyan egyszerű - mondta Galló Tünde. A szokásos engedélyeken kívül a természetvédőktől is hozzájárulás kell, hogy bővít- hessük a házat. Gyönyörű a környezet, s ahogy egyre jobban berendezkedünk, egyre inkább szeretjük ezt a pusztát, mégha a környék lehetne kicsit mozgalmasabb is a mostaninál. Ha lenne a közelben egy pezsgő életű város, igazán tökéletesen elégedettek lennénk. Az elmúlt öt-hat évben több mint húszán költöztek ide és beszélik, hogy a kápolnát is felújítják. Jó lenne, ahogy az is jó lenne, ha kicsivel több figyelem és támogatás jutna Cserfekvésre is, de bem vagyunk elégedetlenek. Itt a csöndben és a nyugalomban türelmet is tanul az ember. ■ Erdők csendjét választották Cserfekvésen valaha többen laktak, mint Hosszúvízen. Iskolája, kápolnája, boltja volt a közösségnek. Arra senki nem emlékszik, ki volt Cserfekvés első lakosa, arra sem, miért választotta az erdő csendjét. Biztosan jó oka volt rá, különben nem követték volna száznál többen a példáját. Gyöngy az élet Hosszúvízen Évtizedek óta, télben-nyárban leteker hat kilométert. Azt mondja, ennyi mozgás már hozzátartozik az életéhez. Csernalovics Lászlóné a szülőfalujába kerekezik mindennap, s nemcsak a postát viszi a hosszúvízieknek.- Hosszúvíz mellett Mesztegnyő fele is hozzám tartozik - mondta Csernalovics Lászlóné. - Kilométerhiányom tehát nincs, de örülök is neki, hogy én járok ebbe a faluba. Itt születtem, így mindenkit ismerek, az öregeknek meg tényleg olyan vagyok, mint egy családtag.- Aki mindennap látogatóba jön...- Valóban. Meghallgatom, kinek mi a gondja, s ha kell valami a faluból, azt is szívesen elhozom, mivel bolt nincs Hosszúvízen. Örülnek az idősek, hogy van valaki, aki jó szót szól hozzájuk, meg segít, amiben tud. Ez a falusi postások élete; nem könnyű, de én szeretem.- Mostanában sokat hallani a kis posták megszüntetéséről. A hosszúvízieket ez nem érinti? . - Nem, arról csak a hatszáz lelkesnél, kisebb településeken volt szó. Mi Mesztegnyőhöz tartozunk, az meg jóval nagyobb; tehát jövök, amíg bírok.- Azt mondja, itt született. Miért ment el innét?- Nem is tudom. Akkoriban a hatvanas évek végén úgy tetszett, könnyebb boldogulni a nagyobb településen. Sokan mások is így gondolták. Én mindenesetre megbántam. Szeretem Meszteg- nyőt is, de Hosszúvízen igazi kincs az élet. Itt nyugalom van, és most már, hogy naponta megjáA postás Zsuzsa, mindenki csak így ismeri rom ezt az utat, azt is tudom: a távolság sem nagy. Mintha Mesztegnyő egyik szélső utcája volna. ■ Fiatalítani kellene Grasselly László 1956-ban hagyta el az országot, majd ismét hazaköltözött - jó egy évtizede. Nagyatádra települt, ezt a nyugalomért fölcserélte Hosszúvízre, de nem teljesen elégedett. - Nekem a jó levegőt jelenti ez a kis település - mondta Grasselly László. - Amikor bekanyarodik ide az ember, szinte érzi, hogy teljesen más itt a klíma. A környezet csodálatos. Ausztriában, Svájcban és Németországban éltem, mérnökként dolgoztam. Fiatal korom óta arra készültem, hogy ha nyugdíjas leszek, hazajövök és valami nyugalmas helyen letelepszem. Ez sikerült is, de nem vagyok teljesen elégedett. Sőt, mióta itt élek, pedig annak lassan már tíz éve, itt nem történt semmi fejlődés. Külföldön az ekkora falvaknak, mint Hosszúvíz, nem volt külön önkormányzatuk. Négy-öt tartozott egybe, és akkor a falunak folyósított támogatás nem arra ment el, hogy a polgármestert meg az alkalmazottakat fizették belőle, hanem fejlesztésre fordították. Fiatalítani kellene, egyedül az lenne megoldás. Egy fiatal, korszerű gondolkodású embernek kellene vezetnie ezt a települést. ________________■ El fogynak a Megfogyatkoztak az őslakosok Hosszúvízen. Már alig néhány található csak azok közül a családok közül, amelyek annak idején benépesítették a települést. Hidas 1760 táján épült, Mária Terézia uralkodása idején. Alig húsz sváb családot telepítettek ide akkor. A Vadál, a Nébli és a Nemecz nevűek biztosak lehetnek abban, hogy családfájuknak magyarországi gyökereit Hosszúvízen kell keresniük - állítják a régi öregek. Azt is tudni vélik: a mai Hosszúvíz, akkor még Hidas első lakói a Nemeczek voltak. Közülük Nemecz Pált pólyában hozták; az ő leszármazottai ma a hosszúvíziek. Nemecz László apjának az ükapja volt a pólyás. Ma már csak két Nemecz lakik Hosszúvízen. Nemecz Lászlóval majd ez a hagyomány is megszakad: mindketten Mesztegnyőn telepedtek le, igaz, így is sokat vannak a szülőfaluban és tesznek is érte ha kell.- Nem olyan már ez a falu, mint régen - mondta Nemecz László. - Itt már se munka, se iskola, se szórakozás. És a közösség sem olyan, mint régen. - A téőslakosok Rossz időben kukoricakobzás a munka len betörtek az egyik családhoz és elvitték kéthavi nyugdíjukat - veszi át a szót Nemecz Lászlóné. - Az önkormányzat segíthetett volna, mégsem tette és a faluból is csak kevesen álltak melléjük. Régen, ha kellett, összefogtak itt a népek és a kevésből is jutott. A mi korosztályunkból mára már csak három család maradt itt. Sajnos, ez a falu már nem hasonlít a régire. Abból már egyre kevesebb marad, fiatal meg aki tehetne, vagy segíthetne nem jön, csak nyaralóba... ____________■ Vi rágokkal pompázik a rét Hosszúvízen két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, ahol a kipusztulástól is veszélyeztetett állat- és növényritkaságok találhatók. Az egyik az egykori homokbánya, ahová partifecskék és gyurgyalagok települtek. A megyében ezeknek a madaraknak egyik legnépesebb populációját itt figyelhetjük meg. Egy madárról kapta nevét a település határában levő védett legelő is. A Gó- lyás-réten gyakran előfordul az Európa-szerte ritkaságnak számító fekete gólya. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert számos szigorúan védett növényritkaságnak ad otthont. A tőzikétől kezdve egészen késő őszig nyílik itt valamilyen védett vadvirág. Nagy számban fordulnak elő a kosborok, a tárnicsok és a különféle nárciszok. Legtöbbet hóvirágból és tőziké- ből találni. Kora tavasszal egész rétnyi területek borulnak fehérbe, szinte szőnyegszerűen virágzik a tavasz első két vadvirága. _____■
