Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-04 / Vasárnap Reggel, 18. szám

ELETMOD 2003. MÁJUS 4. KÖNYVAJÁNLÓ Zebulon a szerelemtengerben ■ A NASA-szakértő, űrhajós Zebulon Mayhew tiné­dzserkorú fiával visszatér élete legnagyobb szerelmi történetének helyszínére, hogy legalább valamit jóvátegyen azzal a nővel szemben, akit annak ide­jén cserbenhagyott az érzelmeivel. Ez az alaphely­zete Luanne Rice Égi szerelem című könyvének (JLX Kiadó), melyben egy be nem teljesült szerelem kel újabb életre. Van itt érzelem földön és égen, és némi pikantéria is: a szerelmes nő nővére szereti el az imádott férfit. Az Érzelmek viharában és a Nap­tánc szerzője a tőle megszokott briliáns stílusban keresi a választ a szív nagy kérdéseire. Egészségünkért Immunrendszert véd a fekete tea ■ Amerikai kutatók szerint a zöld és a fekete tea erő­síti az immunrendszert. Az egyik bostoni kórház orvosai naponta több mint fél liter fekete teát itattak meg tizenegy kísérleti személlyel. Kiderült, hogy immunrendszerük ellenállóbbnak mutatkozott a fertőzésekkel szemben, mint azoké, akik ugyan­azon idő alatt kávét ittak. A zöld és a fekete teában található L-theanin nevű aminosav erősíti az embe­ri immunrendszer úgynevezett T-sejtjeit. Ezek a sej­tek egyfajta járőrszerepet töltenek be az emberi szervezetben, megismerik és megtámadják a víru­sokkal fertőződött sejteket. Hipertermiával a rák ellen ■ A rákos betegek teljes testére kiterjedő hipertermiás kezelések alkalmazását az országban egyedül a Bács-Kiskun Megyei Kórházban engedélyezte az Egészségügyi Tudományos Tanács. Kecskeméten ezek után már nemcsak a legsúlyosabb fokozatban lévő rákos betegeket kezelhetik teljes testükre ki­terjedő hőterápiával. A hipertermia önmagában nem alkalmazható, csak gyógyszeres, kemo- vagy sugárterápiás kezeléssel együtt. Tavaly hatvan bete­get kezeltek, s közülük negyven százalék tünet­mentessé vált, fájdalmuk enyhült, életminőségük javult. A teljes testre kiterjedő hipertermiás kezelést egyelőre nem finanszírozza az OEP, mégis ingyenes a betegek számára. ERDEKESSEGEK Szimatdiagnózis a rendelőben ■ Kutyákkal tervezik kiszimatoltatni a prosztatarákot Angliában a cambridge-i egyetem kutatói. A tudó­sok labrador kutyákat képeznek majd ki arra, hogy a páciensek vizeletének szagából állapítsák meg a betegséget. A módszer nem új, hiszen az Egyesült Államokban már korábban rájöttek a kutatók arra, hogy a rendkívül jó szaglású ebek megérzik például a bőrrákot. Ennek még nem ismerik a mechanizmu­sát, de tapasztalataik szerint a szimatdiagnózis a tüdő- és a melldaganatoknál is működik. Női nyugtatószer férfiizzadságból ■ Pennysylvaniai biológusok olyan férfiak hónaljából vettek izzadságmintákat, akiket négy hétre eltiltot­tak a dezodor használatától. A mintákat vállalkozó kedvű nők orra alá kenték, és figyelték, hogyan vál­tozik a hangulatuk. E nők mindegyike mosolyogó- sabbá vált, szervezetükben megnőtt annak a hor­monnak a mennyisége, amely közvetlenül a pete­érés előtt jelenik meg. A férfiizzadságból előállított hatóanyaggal új távlatok nyílhatnak a meddő házas­párok kezelésében - mondták a kutatók. Ha csók, akkor eperízű Itt a május. Krúdy írta, hogy a nők zseb­kendője tele van a szerelem náthájával. E csókszezonban pedig a férfiak is tob­zódnak, akik szerint a természetes és testetlen női szájszél eperízű. Egy fel­mérés szerint pedig a válaszadó nők többsége szereti, ha a fülébe csókolnak. \ csók egyike azon kévés dolgoknak, ímelyben megegyez­nek a férfiak és a nők. A férfiak több mint harma­da vallja, hogy számára a leg- gat óbb, ha egy női ajak természe­tes, festet­ten és puha. A nők szere­tik, ha megcsókolják a nya­kukat, ha a férfi ajka erős és határozott, de nem erő­szakos. Többek között ez is kiderül a Harlequin Enterprises Tényleg csak egy csókról van szó? című felméréséből. Tizennyolc országból több mint 4000 férfi és nő vett részt benne. Az erősen vörös ajak­rúzst a férfiak 19 százaléka találja vonzónak. A klasszi­kus szín főleg Görög­országban, Angliában és Ausztráliában hódít. A leg­inkább megbotránkoztató- nak a rózsaszínű rúzst tart­ják. A kérdésre, hogy mi­lyen ízű csókot képzelnek maguknak, a legtöbb férfi az eperrel jött elő: az ango­lok 43, a magyarok 36, az amerikaiak 34 százaléka szavazott erre. A nőknél a pezsgőíz vezet, amit leg­jobban a portugálok szeretnek a spa­nyolok és a dánok előtt. A borsmenta ízű csókért a japán nők bolondulnak. Mi történik, ha Ő nem jól csókol? A megkérdezettek fele tovább, próbálkozik, egyharmada csóklecké­re utasítja partnerét, a portugál nők többsége azonnal szakít a csókoló­zásban gyenge férfiúval. A megkérdezettek negyede panaszkodott arra, hogy partnere csókolózás köz­ben harap. Erre igazán a franciák és a görögök hajla­mosak. A kérdezők kíván­csiak voltak arra is, hogy az ajkain kívül hol szereti még, ha megcsókolják? A leggyakoribb felelet: a nya­kamon. Ezt főleg az ameri­kaiak kedvelik. A férfiak között a „valamilyen intim testrészt” vezet, a nők csu­pán 17 százaléka nevezett meg intim testrészt. A válaszadók tizenegy százaléka szereti, ha a fülé­be csókolnak, különösen Németországban és Ma­gyarországon, ahol tizen­nyolc százalék szeret „fü­lelni”, az Egyesült Álla­mokban nem célszerű ez­zel próbálkozni. A csók fontos tartozéka a romanti­kus környezet. Ahogy táb­lázatunkból is kiderül, egy­előre autóban csattan el a legtöbb csók. És vajon utal- e a szexuális képességekre, hogyan csókol valaki? A vá­laszadók negyede felelt igennel, különösen a né­metek, a görögök és a dá­nok gondolják így. Nem­mel felelt a portugálok és a spanyolok többsége. Akárhogyan is van, Henny Youngman szerint egyetlen dolog biztos az ajkak vi­lágában: a legkisebb távol­ság két ember között a csók. Csontos Tibor Anyák napja: az érzelmek ünnepe Az anyák tiszteletéről az ókori Görögország­ban sem feledkeztek el: minden év tavaszán látványos ünnepségeken adóztak az istenek anyjának tartott Rhea előtt. A XVII. századi Angliában nagyböjt negyedik hétvégéjén tartották az úgynevezett anya-vasárnapot, amikor az uraknál dolgozó szolgálók, akik kenyéradó gazdáik házában laktak, haza­mehettek és köszönthették édesanyjukat. ■ Hivatalos ünneppé nyilvánítása a philadel­phiai Anna Jarvis nevéhez fűződik. Az édesanyjá­ra való emlékezésnek szánta, és az Anyák barát­ságának napja elnevezéssel kezdeményezte az anyák megünneplését, ezzel együtt a polgárhábo­rús sebek gyógyítását. Anna Jarvis 1907-ben, édesanyja halála után két évvel óriási erőfeszítés­sel küzdött azért, hogy hivatalos ünnepként tart­sák nyilván az anyák napját. Először 1910-ben Nyugat-Virginiában, majd sorra a többi államban is megvalósította álmát. Végül négy év múlva Woodrow Wilson elnök nyilvánította nemzeti ünneppé anyák napját. Anna Jarvist azonban felháborította, hogy kezdeményezése üzletté vált, ezért 1923-ban ke­resetet nyújtott be megszüntetéséért. Ő a szép ér­zelmek napját kezdeményezte, nem pedig a ha­szonszerzését. Szomorúan tapasztalta, hogy a „háborús anyáknak” tartott összejövetelen az asszonyok fehér szeg ut - ez volt az anyák szimbó­luma - árulnak, így gyűj- t ö t t e k pénzt. An­na Japis gyermektele­nül, az ünnep elüzletiesedése elleni küzde­lembe belefárad­va, 84 évesen, 1948-ban halt meg. Európában az el­ső világháború után terjedt el az ünnep, és talán nem véletlenül el­sőként a virágkereske­dők szervezetei népszerű­sítették. Ausztriában 1924- ben a katolikus egyház kezdte terjeszteni, hogy az iparosodás és a gaz­dasági törekvésekkel együtt járó elvilágo- siasodással szemben a természetes és egész séges élet, valamint az anyaság' mellett emeljenek szót. Magyarországon a Magyar If­júsági Vöröskereszt honosította meg az anyák napját: eleinte a Mária-tisztelet hagyományával kapcsolták össze. Az első meg­emlékezést 1925-ben tartották. Három év múlva miniszteri rendelettel sorolták a hivatalos isko­lai ünnepé­lyek közé az anyák napját. Ma már világszerte megemlé­keznek az anyákról, idő­pontja azonban or­szágonként eltér: Dániában, Finnor­szágban, Olaszország­ban, Törökországban, Ausztráliában, Belgiumban és az Egyesült Államokban május második, míg nálunk má­jus első vasárnapján tartják. RECEPTAJANLAT Sertés java sherrymártásban Hozzávalók: 60 dkg sertésszűz, 1 nagyfej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, egy csipet őrölt kömény, 25 dkg zöld­borsó, 1 evőkanál liszt, egy kevés marhahúsleves, 5 dkg olaj, 1,6 dl sherry (vagy más bor, esetleg tokaji!) 1 zöldpaprika. Az olajat felforrósítjuk és jól átsütjük benne a hús mindkét oldalát, a húst kivesszük a serpenyőből és mele­gen tartjuk. A visszamaradt zsiradékban világossárgára pirítjuk a hagymát, és hozzáadjuk a borsót meg a papri­kát; mindezt egy darabig együtt tovább pirítjuk, meg­szórjuk liszttel, és ismét tovább pirítjuk, ezután felöntjük marhahúslevessel, hogy sűrűn folyó szaftot kapjunk. Só­val és borssal ízesítjük, belekeverjük a sherryt; hozzá­adjuk a húst, és felforrósítjuk az egészet. Ezt az érdekes, fűszeres húsételt azonnal, forrón tálaljuk. MUHELY5AROK Stresszhelyzet a sorban állás Hovatovább az idegeskedés, a stressz szinonimája lesz a sorban állás postán, szuper­marketek pénztárai előtt, orvosi rendelőkben. Nincs ember, akinek a látszólagos semmittevéssel járó sorban állás a megnyugvást, a pihe­nés perceit jelentené. Sőt. * - Az élet nagy elhatározá­sai közé tartozik, hogy a szupermarketben melyik sorba álljunk - fogalmazó­dik meg bennünk, amikor a bevásárlás végén azt a pénz­tárt keressük, amelyik előtt a legkevesebben állnak. Sőt még arra is figyelünk, hogy az előttünk lévők kosara, bevásárlókocsija mennyire zsúfolt áruval. Idegrendsze­rünk nagy próbatétele, mi­ként bírjuk türelemmel a vá­rakozást az üzletben. Csak­hogy a legtöbbször nincs szerencsénk. Biztos, hogy az előttünk álló fizet bank­kártyával, és rossz kódot üt be. Amikor pedig mi kerü­lünk sorra, rendre kifogy a pénztárszalag, nem működik a vonalkód-leolvasó, vagy pont azon a pálpusztain nincs vonalkód, amit leemel­tünk a polcról, és így tovább. Múlnak a percek, a gyerek sír, a másikért rohanni kell az iskolába, az óvodába, mind­járt kezdődik kedvenc szap­panoperánk a tévében, a pál­pusztain pedig nincs kód. Ott állunk a sor fogságában, ar­cunk kipirul, szívünk heve­sebben ver, végigfuttatjuk magunkban a szalonképte­len szavak programját, szó­val idegesek leszünk, és már­is egy tipikus stresszhelyzet kellős közepén találjuk ma­gunkat. Nincs ez másként a postán sem. Olyan még nem volt, hogy ne előttünk adja­nak fel csomagot a pakisztáni Rawalpindibe. Ráadásul min­dig az kér áfás számlát öt­száz levél feladásáról, aki előttünk áll. A hipermarket­ben nem véletlenül a pénz­tárak előtt sorjáznak az apró csokis, rágógumis polcok, de a postán ugyan mit rág­junk sorban álláskor? Az orvosi rendelőkben a rendelés nem érkezési sor­rendben történik! felirat borzolja idegeinket, a házi­orvosra várakozáskor a gát­lástalan sorkerülők kezdik ki maradék nyugalmunkat. A beteg még betegebb lesz, a kezdetben nyugodtan érkező pedig már azzal nyit be orvosához, hogy stresszelek, kérem, írjon fel valamit. A sorban állóknak min­den perc örökkévalóságnak tűnik. Egy felmérés szerint ilyen helyzetekben leg- elébb a házaspárok kapnak össze. Már azon, hogy me­lyik sort válasszák. Mond­ják, hogy a nők, ha ilyenkor egyedül vannak, türelme­sebben viselik a sorban ál­lást. Mert a megelőző per­cekben senki nem üti bele az orrát abba, hogy mit ve­gyenek. Mégis van egy pil­lanat, amikor a sorban állás náluk is stresszel végződik. Amikor ránéznek a pénz­tárgép kijelzőjén látható végösszegre. Cs. T.

Next

/
Thumbnails
Contents