Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-21 / 117. szám

2003. Május 21., Szerda A L M A N A C H 1 8 1 7. OLDAL Recept Somogyaszalóból Esztike kuglófja Hideg Lajosné kuglófjához 6 to­jás, 7 kanál cukor, 8 kanál liszt, fél csomag sütőpor, fél csomag mazsola, 1 deci rum, 3 kanál szilvalekvár, 3 kanál étolaj kell. A tojás fehérjét 4 evőkanál cu­korral habosra keverjük. Össze­keverjük a 6 tojás sárgáját az ét­olajjal, lekvárral és a maradék cukorral. Kevés fahéjat, kakaót, szegfűszeget is teszünk bele. Fél csomag mazsolát a rummal ad­dig főzünk, míg megdagad, utá­na hűtjük. Fél csomag sütőport teszünk 8 kanál lisztbe, s az egé­szet összekeverjük; kuglófsütő­ben lassú tűzön fél óráig sütjük. A kefireshez 2 pohár kefirt, 2 po­hár cukrot, 4 pohár lisztet, 1 po­hár étolajat és kevés szódaport összekeverünk, majd pedig zsí­rozott, lisztezett tepsibe téve megsütjük. A tetejére meggyet, mazsolát szórunk. ■ Kell a pénz, rengeteg a tennivaló Somogyaszalóban teljes az inf­rastruktúra, jók a termőföldek, s a közeli Deseda is vonzza a tu­ristákat. Lovas- és kerékpár­utat, panziót terveznek; az el­képzeléseknek csak a pénzhi­ány szabhat gátat.- Az emberek főként a médiából tájékozódtak, és ellentmondásos érzésekkel várják a csatlakozást - mondta Fajcsi János polgármes­ter. - Azt mindenki tudja, hogy csodát nem várhatnak, s abban bíznak, hogy a gyerekeiknek már egy kicsit könnyebb, de legalább­is jobban tervezhető életük lesz. Nekünk most az a dolgunk, hogy lerakjuk a jövő alapjait. Abban bí­zunk, kitágulnak a pályázati lehe­tőségek; kell a pénz, mert a köz­ségben még sok a tennivaló. A he­lyi vállalkozóknak erősödniük kell a maguk érdekében s a mun­kavállalókéban is. A kisvállalko­zókat még mindig nem támogat­ják kellően, s így nem tudnak megfelelni az új kihívásoknak. Sok a jó ötlet, elképzelés, de a megvalósításhoz hiányzik az anyagi háttér.- Mennyire európai Somogy- aszaló?- Elérjük vagy legalábbis meg­közelítjük a hasonló adottságú uniós településeket. Az infrast­ruktúránk teljes, egészséges az ivóvíz, van gáz, telefon, s pár hét múlva átadják a szennyvízcsator­nát. Főút melletti településként bárkivel könnyen kapcsolatot te­remthetünk.- Mit vár a csatlakozástól?- Megélénkülhet az idegenfor­galom, hiszen közel a megye- székhely és a Deseda, ez az üdü­lési és a horgászlehetőségeivel vonzó a külföldieknek. A na­FAJCSI JÁNOS 1948. május 18- án született Göllében. 1965-től a VBKM esztergályosa volt, majd 1980-84 között forgácsolótech­nikusa. 1984-től tanácselnök, 1990-től pedig főállású polgármes­ter. Nős, két gyermeke és két uno­kája van. Hobbija a kisállattartás. gyobb forgalom pedig fejlődést hozhat a falunak is. Aszaló min­dig a mezőgazdaságáról, állattar­tásáról volt ismert, bár ez utóbbi néhány éve visszaesett részben a bizonytalan felvásárlási árak mi­att. A termőföldjeink jók, magas az aranykorona-értékük, s meg­vannak az állattartás feltételei.- Mik a kitörési pontok?- Az idegenforgalom és a turiz­mus. Bekapcsolódnánk a So- mogysárdtól Répáspusztáig terve­zett lovasút kialakításába, és kelle­ne kerékpárút a desedai arborétu­mig is. A rendezési tervünket már így alakítottuk ki, sőt panzióépí­tésre is van lehetőség. A környe­zetvédelmi előírásokat nagyon ko­molyan kell venni, s ez bizonyos fokig gátja a beruházás kezdésé­nek, mert oda is kell az infrastruk­túra. A tó védelme folytán sokkal szigorúbbak az előírások. ■ Pödörihez kötik a gyökerek Kevesen ismerik jobban Antal- majort, mint Dóra József. Itt szü­letett 1945-ben, s ma már a településrész egyik öregének számít. Bár arra ő sem tudott vá­laszolni, miért hívják Pödörinek.- A település régen sokkal szebb, rendezet­tebb volt - mondta. - Az iskola a kastélyban volt, ezt most megvette valaki és átépíti. Mindenütt gyümölcsös és vetemény díszlett. Mások voltak az öregek is, jobb körülmények között éltek. Kis falu ez, s nincs igazán gazdája, hiszen közigazgatásilag Aszalóhoz tarto­zik, az iskola Toponáron van, munkát meg a szentgáloskéri té- esz ad. A polgármester időnként kijön, elbeszélget az emberekkel. Az egyik idős ember azt mondta, „ha mi meghalunk, nem lesz itt gazda”. Igaza lett. Dóra József harminc éve dolgozik az állatte­nyésztésben. Otthon kertet művel, állatokat tart. Ha úgy adódik, el is ad belőle. Két éve van a nyugdíjig, de az életét nem tudja máshol el­képzelni. - Soha nem gondoltunk elköltözés­re. Hajdan az anyósom azt mond­ta, ne itt vegyünk házat, de ma­radtunk. Két lányunk, három unokánk van. A kisebbik lányunk itt lakik, neki mi is azt mondtuk, hogy költözzenek Kaposvárra. De ahogy mi nem hallgattunk az öre- gekre, ő sem hallgat ránk. _____■ Ká nkánnal is hódítanak Nincs szomorúbb egy üres kultúr- háznál, mikor a vezetője arra vár, hogy valaki betévedjen. Aszaló­ban állandóan élettel teli a ház, hiszen itt kaptak helyet a nyugdíjasok, van foltvarró szakkör és tánccsoport. Ide járnak a fiatalok és az olvasni vá­gyók is.- Esténként és hét vé­gén van igazán élet a házban - mondta Szita Gyulámé, a ház vezetője.- Olyankor jönnek fel egy kicsit szórakozni, bi- liárdozni, asztaliteniszezni, tévét nézni, zenét hallgatni, beszélget­ni, videózni és néha olvasni a gye­rekek. Ez utóbbiból, sajnos, egyre kevesebb van; nem szeretik a be­tűt a fiatalok. A kötelező irodal­mat még elolvassák, a szépiroda­lom helyett pedig inkább a pony­vát, a sikerkönyveket keresik. A könyvtárban 2500 kötetből válogathatnak. A klasszikus és a szépirodalom mellett megtalálhatók a lexiko­nok, ismeretterjesztő könyvek, szótárak is. - Évente mintegy 80 ezer forintot költhetek, ez elég kevés, ezért kell ál­landóan pályáznunk. Tavaly sikerült felújíttat­ni a berendezést, a So­ros-alapítványtól nyer­tünk annyit, hogy kifes­tettük a helyiséget s új bútort vettünk. A kultúrban próbálnak a tán­cos lábú lányok is. Tízen álltak össze, s legutóbb fergeteges kán­kánnal örvendeztették meg a falu lakóit. Olyan nagy sikerük volt, hogy már a környező települések- re is hívják őket._____________■ Szárító száztízmillióért Egy-két év gyakornoki munka után tavaly vette át anyjától a gazdaság vezetését Kovács And­rea. Akkor kezdték el építeni a saját magszárí­tójukat.- Kétszáz hektár föl­dön gazdálkodunk, és 150 hektáron végzünk bérmunkát is. A szárítót azért kellett megépíteni, mert amikor igazán szükség van rá, nehéz szárítót találni; minden­ki akkor akarja igénybe venni a szolgáltatást - mondta. - Ha beérik a napraforgó, és a szá­rítókapacitás hiánya miatt nem lehet időben leszedni, akkor vé­ge. A kukorica esetében ha várni kell a szárítóra, akkor állnak a gé­pek. S ha nem szántunk idejé­ben, a következő évben már nem olyan jó a termés. A beruházás 110 millió forint­ba került, ehhez hitel, pályázati pénz és saját tőke is kellett.- Volt takarékszövetkezet, ahol rugalmasan intézték az ügyet, s volt, ahol egy kicsit nehezebben, de túl vagyunk rajta; most már csak törleszteni kell. Bérszárítást is vég­zünk, a saját 300 hektá­runkról származó mag mellett még egyszer ennyit száríthatunk. Számításaink szerint talán négy év múlva már nyereséget hozhat a szárító. Az uniós csatlakozástól egyelőre félünk, mert magasak a követelmények. Már most is úgy keresnek terményt, hogy ezer tonnát egyfajta vetőmagból. Ezt nagyon nehéz összeszedni, mert mindenki más fajtát vet. Ha nem tudjuk a termelést összehangolni, nehéz lesz eladni a terményt. ■ Kíváncsi kicsik mesevilága Tanulás és játék Bár az óvónőknek volt lehetőségük arra, hogy kész nevelési programot válasszanak, mégis in­kább a helyi sajátosságo­kat vették figyelembe, és írtak egy újat. A régi mód­szert, a tanulási tevékeny­ségi formát alkalmazták. Az óvodások nagycso­portjában a második fél­évben már vannak köte­lező jellegű feladatok is, olyanok, amilyenek elvár­hatók az iskolában. Az óvodában a fő figyelem a gyermekek játékán és a játékos nevelésen van. Ezzel alakíthatják legjob­ban a kicsik egyénisé­gét. Jó időben kint az udvaron, rosszban a cso­portszobában. Játék köz­ben szinte észrevétlenül tanulnak akisgyerekek. Két szöszke kislány jön elénk kí­váncsian, majd a saját bátorságuk­tól megrettenve visszaszalad a többihez, s elmerülnek a homok­várépítés rejtelmeiben. Gyerekzsi­vaj és kacagás; a jó idő az udvarra csalta az ovisokat.- A legkisebbek és az iskolára készü­lők egy csoportba járnak - mondta Ballay Aladámé, az óvoda vezetője. - Ha mind a 25 beíratott gyermek itt van, egy kicsit nehezebb a foglalkozás. Ilyenkor a kicsiknek csendes foglalko­zás van: rajzolnak, gyurmáznak. Mennyire kell felkészíteni a gyere­keket az iskolára? Mi az, amit feltétle­nül tudniuk kell?- Játékosan kell megismertetni a gyerekekkel a világot, a természetet. Ezért nagyon sokat kirándulunk. Élet­koruknak megfelelően rengeteg dolgot magukba szívnak. Évről évre értelme­sebbek. A kíváncsiságukat kell kihasz­nálni, hiszen a gyermek azért kérdez állandóan. Nem az a cél, hogy hatéve­sen írni-olvasni tudjon. A szülők egy része, sajnos, ezt igényli. Nem beszél­getnek, nem játszanak a gyerekkel, ha­nem írni tanítják. S utána előfordul, hogy az iskolában unatkozik. Fontosabb a beszélgetés, mint az oktatás, s erre a szülőknek egyre keve­sebb az idejük. Ezért olyan sikeresek a lefekvés utáni beszélgetések. A gyere­kek igénylik, hogy elmondják öröme­iket, bánatukat. A mese előtt beszélge­tünk. Szinte mindegyik kicsi el akarja mondani, mi történt otthon. Megnyíl­nak, s egymást is végig kell hallgatni­uk. Amikor úgy érzik, elég a beszélge­tésből, azt kérik: óvónéni, most már mesélj! Időnként az óvónők a beszélgetése­ken komolyabb gondokkal is szembe­sülnek. Ilyenkor a szakemberek taná­csát kérik.- Kevés eszköz van a kezünkben, a család életébe nem szólhatunk bele. Egy-egy rendkívüli családlátogatás se­gíthet, ha elbeszélgetünk a szülőkkel, de kértük már a gyermekorvos, a gyer­mekjóléti szolgálat segítségét is. Közö- sen jobban megoldhatók a gondok. ■ Fejőház a fennmaradásért Mintegy harminc éve került Asza­lóba Szalai Károly, s mindig állat­tartással foglalkozott. A családi gazdaságban ötvennél több tejelő tehén van és több ló. Ma már a fi­ának jut a munka oroszlánrésze.- Fölmerült bennünk is, hogy az uniós csatlakozás miatt át kel­lene állnunk a húsmarha- tenyésztésre, de ez még kiforrat­lan dolog - mondta. - Most is ne­héz eladni a marhát, s egy állo­mányt nem néhány hónap alatt nevel föl az ember. A tanyánk kö­rül 30 hektár legelő van, ott van­nak a marhák, csak fejéskor jön­nek be az istállóba. A bizonyta­lanra nem adjuk föl a meglevőt. A húsmarháért nem tolakodnak a felvásárlók. Bár a tejértékesítéssel is vannak gondok. A múlt évig hazánk egyik meghatározó tej­ipari vállalatának szállítottunk, de kikötötték, hogy csak extrate­jet vesznek át. Meg kell felelni kü­lönböző egészségügyi követelmé­nyeknek. Már tavaly szerettünk volna fejőházat építeni, de még mindig csak a tervezésnél tar­tunk. A fennmaradáshoz azon­ban elengedhetetlen. Szalai Károly elégedetlen a tá­mogatással. Próbált Sapard- pályázaton is pénzt szerezni, de szerinte túl bürokratikus és hosszú folyamat. - Támogatás nélkül is meg­építjük a fejő­házat, mert különben nem lehet el­adni a tejet. A takarmányt megtermel­jük, mintegy száz hektáron gazdálko­dunk, az ete­tőanyag mellett van kukorica és búza is. A mezőgazdasági árak elég nyomottak, de a terményt mindig el lehetett adni. Nem ad­juk fel, s reménykedtünk, hogy jobb lesz. __________________■ A KÖZSÉG CÍMERE Álló vörös, csücskös talpú tár­csapajzs kék pajzstalppal. A pajzs vörös mezejében jobbra fordult, a pajzs vonalán ágaskodó ló fölemelt két mellső lábával két levéllel megrakott arany szőlő­fürtöt tart. A kék pajzsban három jobbra úszó ezüsthal látható. A cimerpajzsot kétoldalt egy-egy alul keresztbe tett szárú, arany­makkal megrakott, zöld tölgyfaág keretezi. Somogyaszaló a Deseda északkeleti részén fek­szik, a címerben levő halak a tóra utalnak; a két tölgyfaág az erdőre, a szőlőfürt a mezőgaz­daságra, gyümölcstermesztésre. A faluban régen is jelentős szere­pe volt a lótartásnak, a gazdák még kiállításokra is vitték állataikat. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 806 V 1995-ben 765 1 i 1960-ban 980 t 1938-ban 860 É ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7452 Somogyaszaló, Kossuth u. 107. Tel.: 82/704-504, fax: 82/704-650. A hivatal és a pol­gármester fogadóideje hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, pén­teken 8-14 óráig tart. Bíró János falugazdász csütörtökön 8-12 óra között kereshető föl. CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasklub vezetője Péter Lajosné, a sportegyesület pedig vezetőváltás előtt áll. A labdarúgó­szakosztály munkáját Harkó Attila, a sakkszakosztályét dr. Ballay Attila irányítja. A Somogyaszaló Egészséges Lakosságáért alapítvány kuratóriumának az elnöke Dekker Imréné, az Egészséges Óvodai Nevelésért alapítványé Ballay Aladámé. ORVOSI RENDELES Dr. Halmos Éva háziorvos kedden és pénteken 8-11 óra között rendel, dr. Fin- tics Klára gyermekgyó­gyász pedig szerdán 11 órától. ISTENTISZTELETEK Kovács Szilvia református lelkész vasárnap 9 órakor tart istentiszteletet. Zalai Ferenc plébános Aszalóban minden harmadik vasárnap 14 órától celebrál szentmisét. A FALU HÍRES SZÜLÖTTEI A községben született 1936-ban Papp Árpád költő, műfordító, tanár. Nyugdíjas éveiben haláláig itt élt Gerő Kázmér fes­tőművész, s a fiatal éveit itt töltötte Tarr Lajos festőművész. MÚLTIDÉZŐ A községnek 1932-ben 860 lakosa volt, s már akkor hozzá tar­tozott Antalmajor, népszerűbb nevén Pödöri. Hogy ezt a nevet honnan kapta, még a település­részen élők sem tudják. Az I. világháborúba 121-en vonultak be a faluból, s 21 soha sem tért haza. 13 asszony maradt özvegyen, a hadiárvák száma hat. A bíró Hideg József volt, Bejczi János a köz­gyám és Kiss József a református elemi iskola kántortanítója. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támoga i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents