Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-20 / 116. szám

2003. Május 20., Kedd 7. OLDAL ■I ITTHON E URÓPÁBAN Uniós diplomák, diplomás unió Kiderült, hogy az elméleti fel- készültség, az általános szak­mai alapismeretek területén a magyar képzés állja a versenyt a nyugati színvonallal. Ugyan­akkor a gyakorlatra irányult­ság, az alkalmazási készségek és különösen a projekt- és ön- menedzselés tekintetében je­lentősen eltért a hazai felkészí­tés a nyugati standardoktól. Mindez intézményrendszeri szin­ten a felsőfokú akkreditált szak­képzés 1997-es bevezetésével ala­kult át. A gazdasági-társadalmi igé­nyeknek megfelelő képzési tartal­mak és struktúra formálódásában ugyanakkor a magyar felsőoktatás egyre inkább szinkronba kerül a nyugat-európaival. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az uniós országok felsőoktatása is ezekben az években szembesül a megválto­zott munkaerő-piaci és globalizá- ciós kihívásokkal. Ezek között a hallgatói létszám folyamatos emelkedésének követ­kezményei és az ezzel összefüggő színvonalproblémák jelenük Ma­gyarországon a legnagyobb gon­dot. A felsőoktatás tömegesedése elkerülhetetlen társadalmi érdek, azonban nincs konszenzus Ma­gyarországon a tekintetben, hogy milyen képzési típusok és szintek fogadják az egyre növekvő számú továbbtanulót. A szakterületi el­oszlás szintén viták tárgya, amiben ugyancsak hasonlítunk az uniós állapotokra. Feszültségeket kelt az is, hogy a munkaerőpiac ugyan megköveteli a felsőfokú diplomát, de alacsonyabb igényeket támaszt a konkrét alkalmazás során. A magyar képzés rugalmassága, az intézmények átjárhatósága ugyanakkor jelentősen elmarad a nyugati felsőoktatásétól. A kred­itrendszer bevezetése és terjedése Magyarországon biztató fejle­mény, de gyakran ez-csak átneve­zése a korábbi osztályzásoknak. Nem kellően szabályozott a tanul­mányok szabadabb ütemezése, a teljesített kurzusok, vizsgák kon­vertálása más intézmények, képzé­si szintek követelményeiben. Az egyetemi integráció egyelőre nem járt együtt a menedzsmentek kor­szerűsödésével, az adminisztráci­ós és vezetési szintek racionalizálá­sával. A felesleges párhuzamossá­gok sem csökkentek, nem kon­centrálódott hatékonyan az okta­tói-kutatói potenciál, nem érvénye­sül a versenyhelyzet. Mindez azt jelzi, hogy a magyar felsőoktatás nem formai, inkább működési okokból áll kihívások előtt. A financiális elmaradás is je­lentős, ami nem csökkenthető pusztán a költségvetési ráfordítá­sok emelésével. Ugyanis a mai ok­tatói kar generációs és képzettségi összetétele, egyenlősítő bérstruk­túrája nem teszi lehetővé, hogy a többletforrások hatékonyan javít­sák a képzés minőségét. Azt az ál­talános tendenciát pedig, amely a közvetlen állami finanszírozás visszaszorulását mutatja, valószí­nűleg a magyar felsőoktatás sem kerülheti el. ■ Kérdések és válaszok a felsőoktatásban- Ingyenes marad-e a magyar felső- oktatási- A szónak abban az értelmé­ben, hogy az első felsőfokú alap­képzésben a hallgatónak nem kell tandíjat fizetnie, a válasz egyértel­műen igen. Természetesen ez nem jelent tényleges ingyenességet, te­hát a „járulékos” költségeket (tan­könyv, tanszer, a lakhatás bizo­nyos hányada stb.) a hallgatónak - ill. családjának - kell viselnie. Az el­ső diploma megszerzésének feltét­eleiben a kölcsönösség alapján az Európai Unióba történő belépé­sünk után sem lesz változás az adott ország (és így Magyarország) hivatalos nyelvén folyó képzésben.-Több lehetőség nyílik majd a magyar fiatalok számára, hogy külföldön tanuljanak?- Természetesen amint Magyar- ország vonatkozásában is megva­lósul a személyek szabad áramlá­sának elve, még több lehetőség lesz arra, hogy a többi tagállamban tanulhassanak a magyar diákok. Ez azt is jelenti, hogy várhatóan megnő a hazánkban tanuló külföl­diek száma is. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ahhoz, hogy az uniós tagsággal több fiatal éljen a külföldön való tanulás lehe­tőségével, már most meg kell kez­deniük az előkészületeket. Elen­gedhetetlen legalább egy uniós nyelv ismerete, érdemes fejleszted a számítógépes ismereteket is, va­lamint fontos, hogy a magyar fiata­lok tájékozottabbak legyenek, ol­vassák a napi sajtót, tisztában le­gyenek a világon zajló fontos ese­ményekkel. A nyelvoktatást az uni­ón belül a Lingua program segíti, melynek a csatlakozást követően hazánk is részesévé válik.- A magyar tanárok fizetése ho­gyan viszonyul EU-s kollégáik fize­téséhez? Az EU-ban az alapfokú oktatás­ban (14. osztály) a tanári fizetések átlaga az egy főre eső GDP-hez mérten 97-162 százalék között mo­zog. Az alsó középfokú oktatásban (4-8. osztály) az EU-átlag 103-172 százalék között mozog. Hazánk­ban ez az érték ezen az oktatási szinten 43-77 százalék között van. A felső középfokú általános isme­reteket adó oktatásban (gimnázi­um) 109-189 százalék az EU-átlag. Hazánkban ezen a szinten 50-85 százalék között mozognak a fizeté­sek. A legalacsonyabb GDP ará­nyos minimum fizetést Franciaor­szágban (65, 71 százalék), a leg­magasabbat Portugáliában (331 százalék) találhatjuk. ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir-lap@axels.hu . A he­lyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepe­tés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Melyik európai uniós főváros nevezetessége azAtonium? a/Párizs b/ Amszterdam c/ Brüsszel 2. Melyik uniós tagországban nem euró a fizetőeszköz? a/ Egyesület Királyság b/ Svédország c/ Franciaország 3. Minek a rövidítése COPA? a/ Közös Mezőgazdasági Politika b/ Az EU Mezőgazdasági Szervezeteinek Bizottsága c/ A Mezőgazdasági Együttműködés Bizottsága Az uniós felsőoktatási és tudo­mányos együttműködési prog­ramokban kiemelkedően ered­ményes a magyar részvétel, a csatlakozási tárgyalások során pedig az elsők között zárták le a képzési-kutatási fejezeteket. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettségek elisme­rése automatikus lesz az unióban, mivel ezek esetében valamennyi tagállamban, valamint az Európai Gazdasági Térség további államai­ban (Norvégia, Svájc) és a csatla­kozó országokban is megtörtént a képzés összehangolása. Az auto­matikus elismerés azt jelenti, hogy a hatóságok nem vizsgálják és nem is vizsgálhatják az adott dip­lomához vezető képzés milyensé­gét, mert az Unióból származó ok­levelet az ágazati irányelveknek megfelelően az elismerést végző ország oktatási intézményeiben megszerzett oklevéllel automati­kusan azonosnak kell tekinteni. A többi szakképzettség esetében könnyített elismerési eljárás lefoly­tatására lesz lehetőség. A jogszerű­en kiállított oklevél elismerését ar­ra hivatkozva, hogy nem megfele­lő képzés után szerezték, nem le­het elutasítani, legfeljebb kiegészí­tő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási idő­szak teljesítését vagy alkalmassági illetve különbözeti vizsga letételét lehet előírni. Az elismerést kérő döntheti el, hogy a vizsgát vagy az alkalmazkodási időszakot választ- ja-e. Az alkalmazkodási időszak lé­nyegében szakmai felügyelet alatt történő munkavégzést jelent. Mindezek fényében a magyar Egyetemi vizsga előtt. A diploma szükséges, de nem elégséges az uniós boldoguláshoz diplomások helyzete akár irigylés­re méltónak is tűnhet föl. Az értel­miségiek versenyképessége azon­ban az EU-ban nem szabályozási kérdés, hanem a felsőoktatási in­tézmények és a diplomások telje­sítményétől függ. Mindez nem jelenti a magyar értelmiség mozgásának korlátnél­küliségét - különösen nem a csatla­kozás előtt. Bár a lehetőségeket döntően a humánerőforrás-gazdál­kodás piaci viszonyai korlátozzák, az adminisztratív körülmények sem kedvezőek. A tagországok szakképesítéseinek, diplomáinak kölcsönös és általános elismerése több évtizedes törekvés az Unió­ban, hiszen ez alapfeltétele a mun­kaerő szabad mozgásának, mint a négy szabadság egyikének. Ugyanakkor a törekvés ütközik egy hasonlóan erős szerveződési elv, a nemzeti kompetencia érvé­Nyugat-európai a felsőoktatásunk A kilencvenes évek első felének változásai ugyanis megteremtették az egyetemi demokrácia, a tudományos minősítés, a kormányzati irányí­tás és az akkreditáció azon intézményeit, amelyek megfelelnek az uni­ós elveknek. A hallgatói létszám dinamikus emelkedése, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése pedig egyértelművé tette: a magyar egyete­mi-főiskolai rendszer alapstruktúrája megfelel a nyugat-európainak. Fogadjuk a külföldi hallgatókat A magyar felsőoktatás felkészül a külföldi hallgatók fogadására. Már jelenleg is számos szakterü­leten folyik idegen (angol, német, francia) nyelvű képzés a felsőok­tatási intézményekben, alapkép­zésben és posztgraduális szinten egyaránt. Vannak idegen nyelvű szakmai továbbképzések, amelyekben ha­zai és külföldi felsőoktatási'intéz­mények működnek együtt. A ta­pasztalatokból kiindulva ez a kér­dés nem jelent majd problémát. A számadatok a következőket mu­tatják: a hazánkban tanuló összes külföldi diák közül az EU jelenle­gi államaiból 1279 diák tanult 2000-2001-ben magyar felsőokta­tási intézményben. Az EU-ból származó hallgatók több mint 80 százaléka két országból (Német­országból, illetve Görögország­ból) érkezett. A jövőre belépő or­szágok (Málta kivételével) itt ta­nuló polgárainak száma is csak mindössze 2270 fő, ennek közel 80 százaléka szlovákiai magyar hallgató. Ez azt jelenti, hogy az EU jövőbeni 25 tagországából származó hozzávetőleg 3500 hall­gató (amelynek több mint fele ha­táron túli magyar) akik az összhallgatói létszámnak alig va­Brüsszelböl jelentjük Továbbra sincs kész adócsomag Az olasz fenntartások miatt a tizen­ötök pénzügyminisztereinek nem sikerült hivatalos döntést hozniuk az adócsomag elfogadásáról. Műit ismeretes, Róma a tej túltermelése miatt az olasz gazdákra kiszabott pénzbüntetés eltörlésétől, illetve az olasz tejkvóta megemelésétől teszi függővé az adócsomag hivatalos jóváhagyását. A miniszterek politikai kötele­zettséget vállaltak arra, hogy júni­usban megállapodásra jutnak a tel­jes adócsomagról, amelynek már csak egy eleme nem került a helyé­re, a magánszemélyek és vállalko­zások külföldi bankbetétei után származó megtakarításainak adó­zása. A miniszterek egyúttal utasí­tották a tagállamok állandó képvi­selőit (COREPER), hogy júniusban dolgozzanak ki megállapodást az olasz tejkvótákra. A görög elnökség beterjesztett egy javaslatot, amely több évre elnyújtotta volna az ösz- szesen 648 millió eurós büntetés befizetését és eltekintett volna a ka­matoktól. Hollandia, Dánia és Svédország hevesen ellenzett min­denféle engedményt és zsarolással vádolta meg az olaszokat. A hosszú évek óta asztalon lévő adócsomag három részből áll. Az egyik a tanácsi irányelv javaslat EU- állampolgárok más tagországok bankjaiban elhelyezett pénzeiből származó megtakarítások meg­adóztatására. A tagállamok megál­lapodtak arról, hogy fokozatosan áttérnek az információszolgáltatás­ra. Ausztria, Belgium és Luxem­burg többéves haladékot kapott. A másik a társasági adózásra vo­natkozó magatartási kódex. Célja a tőkebefektetéseket csábító káros adógyakorlatok felszámolása. nyesítésével. A dilemma feloldásá­ra az EU meglehetősen bonyolult, sok éven keresztül finomított rend­szerében igyekeznek kialakítani az elismerés általános szabályait, amelyek azután érvényesíthetők a tagországok mindegyikében. A tartalmukban is egyeztetett képzések, az úgynevezett szabá­lyozott szakmák esetében jók a magyar alkalmazkodás esélyei, hi­szen az eddig meghatározott hét területen a magyar képzés szabá­lyozása lényegében megfelel az EU-kívánalmaknak. Az általános elvek sem okoznak várhatóan gon­dot, mivel a magyar belső szabá­lyozások és intézményi megoldá­sok általában megfelelnek vagy könnyen megfeleltethetők az EU- elvárásoknak mind a felsőfokú, legalább hároméves szakképzés, mind a középfokot követő, rövi- debb ciklusú képzések területén. Ugyanakkor a magyar diplomák hivatalos európai elfogadása még nem megoldott - döntően azért, mert az „európai elfogadás” kifeje­zésnek ma még nincs érdemi tar­talma. Az európai szintű akkred­itáció kiépítése csak most indult, s a nemzeti akkreditációk többsége sem előzte meg a magyar rendszer kiépülését. _______________■ la mivel több mint egy százalékát teszik ki. Ha „robbanásszerű” nö­vekedés következne is be, ez azt jelentené, hogy a tagországokból származó hallgatók aránya az összhallgatói létszámnak legfel­jebb öt százalékára emelkedne, amit bőven ellensúlyoz a nyitás révén külföldön tanuló magyar di­ákok létszámának emelkedése. Összességében sem létszám, sem finanszírozás tekintetében nem okoz problémát a felsőoktatási pi­ac megnyitása, sőt, a magyar hall­gatók külföldi tanulmányi lehető­ségeinek bővülésével a mérleg nyelve a javunkra billen.______■ A harmadik az egyazon céghez tartozó, de különböző országok­ban működő leányvállalatok kö­zötti kamat- és jogdíj átutalásokra fizetett forrásadó eltörlésére vonat­kozó irányelv tervezet. A 25 pénzügyminiszter ülésén egyébként a határon túli ÁFA-lev- onások kapcsán László Csaba is hozzászólt, mivel ezen a ponton úgymond konkrét magyar állás­pontot kellett ismertetnie. Ez utób­bi lényege abban állt, hogy a most formálódó javaslat értelmében a magyar költségvetés is hátrányos helyzetbe kerülhet, amit Magyaror­szág mindenképpen el akar kerül­ni. Az ÁFA levonások ügyét a mi­niszterek egyelőre levették a napi­rendről, egészen addig, amíg az Európai Bizottság elő nem áll az új ÁFA-stratégiára vonatkozó elkép­zeléseivel. ■ EU Hírek BALKÖZÉP BELGÁK. A szocia­listák és liberálisok vezette koalí­ció kormányozhatja a következő 4 évben is Belgiumot, miután a vasárnap rendezett parlamenti választásokon mind a vallon, mind a flamand régióban ez a két párt szerepelt a legjobban. Az eddigi eredmények alapján valószínűsíthető, hogy Guy Verhofstadt eddigi kormányfő, a flamand liberálisok (VLD) vezé­re kap mandátumot a következő kormány megalakítására. Négy évvel ezelőtti szereplésükhöz képest a szocialisták mindkét tartományban megerősödtek, Brüsszel-régióban ezúttal is a franciaajkú liberálisok (MR) sze­rezték messze a legtöbb szava­zatot. Ehhez a párthoz tartozik Louis Michel külügyminiszter. Megfigyelők szerint a szocialis­ták nagyrészt a csalódott zöld szavazók átcsábításával, illetve korábbi híveik visszaszerzésével gyarapították táborukat. KORRUPCIÓGYANÚ. A Párizsi Törvényszék vizsgálatot indított az Európai Unió statisztikai hiva­tala, az Eurostat két vezetője el­len. Az EU csalás elleni irodája, ; az OLAF korábbi vizsgálata alap­ján azzal gyanúsítják Yves Franchet általános elnököt és az egyik részleg igazgatóját, Dániel Byket, hogy egy luxemburgi bankban 900 ezer euróval szám­lát nyitottak; a brüsszeli forrás­ból származó pénznek az Eurostatnál és nem a magán­számlán lett volna a helye. Byk elismerte a számla létezését, de úgy nyilatkozott, hogy azt egy külső személy hozta létre, és I sem neki, sem Franchet-nek nem volt hozzáférése ahhoz. A gyanú- I sítást éppen az Eurostat ötven­éves fennállásáról tartott ötnapos megemlékezés-sorozat közben hozták nyilvánosságra. PADLÓN A GAZDASÁG. A vártnál is gyengébben teljesíte­nek Európa vezető gazdaságai az Eurostat minap közzétett adatai szerint. A csütörtökön közölt eredmények szerint Né­metországban 0,2, Hollandiá­ban 0,3, míg Olaszországban 0,1 százalékos csökkenést regiszt­ráltak. Ezek után ismét nyomás nehezedik az Európai Központi Bankra (EKB), hogy az élénkü­lés érdekében kamatot csök­kentsen. A legnagyobb európai gazdaságban, ahol munkanél­küliség is többéves magasság­ban van, növekszik a félelem a recessziótól. Hans Eichel, a ber­lini kormány pénzügyminiszte­re jelezte, hogy Németország várhatóan megszegi a stabilitási paktumban rögzített a költség; vetési hiányt a GDP három szá­zalékában maximáló küszöböt. A visszaesés legfőbb okának az iraki háborút tekintik, és annak gyors befejezése reményt ad ar­ra, hogy az év második felében megindul a fellendülés. ______■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Kihívások előtt a felsőoktatás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents