Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-18 / Vasárnap Reggel, 20. szám
2003. MÁJUS 18. GAZDASAG Sikeres az eva Bár idén még csak egyszer kellett előleget fizetniük az evázó vállalkozásoknak, már most kijelenthető, hogy az új átalányadó fényesen bevált. Az első negyedéves befizetések mesz- sze felülmúlták a Pénzügyminisztérium várakozásait, ami szakértők szerint egyértelműen az adókulcscsökkentés mellett szóló érv. ■ Az egyszerűsített vállalkozói adó eddig fényes sikertörténet. Jó a vállalkozásoknak, hiszen bruttó árbevételük 15 százalékának befizetésével mentesülnek az áfa, a társasági adó, az osztalékadó, a cégautóadó, illetve az egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadó alól. S jó az államnak is, mivel - bár a pénzügyi kormányzat erre az évre 16 milliárd forint evaelő- leg-befizetésre számított - az első negyedéves befizetéskor csaknem 8,5 milliárd forint folyt be az államkasszába. A befizetett összeg alapján könnyen kiszámítható, hogy az evások az első negyedévben 56 milliárd forint bruttó bevételt könyvelhettek el. A staüszüka szerint a társas vállalkozások átlagosan 1,5 millió, az egyéni vállalkozók pedig 900 ezer forintos forgalmat bonyolítottak. A legtöbbet az ügyvédi irodák fizették: ebben a körben az átlagos evaösszeg 306 ezer forint volt. A szakmák szerinti csoportosításban a szoftver- készítők bevétele volt a legnagyobb, átlag havi 120 ezer forint.- Biztos voltam abban, hogy ebben a körben megnő az adózási fegyelem, mivel nagyon sok vállalkozás eddig a saját fogyasztását is „elköltségelte”- jelentette ki Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók egyesületének elnöke. Ezen vállalkozások többsége most valószínűleg úgy érzi: megéri befizetni a 15 százalékot, s utána nyugodtan aludni. A szakember úgy véli, beigazolódott ama tétel, miszerint az adókulcs-csökkentés nem jelent feltétlen bevételkiesést. Sőt. Mint mondta, a jelenség általános, Írországban is hasonló játszódott le, ahol az adó szintje olyan alacsony lett, hogy az adózók úgy érezték: ennyiért már nem érdemes vállalni az adóelkerülés kockázatát.- Persze a mostani, meglepően magas bevétel csak a serpenyő egyik tálkája - tette hozzá Zara. - A másikban majd az lesz, hogy mekkora lesz az áfa-, illetve a társasági adó-befizetések oldalán a kieső bevétel. Ez az összeg ugyanis valahonnét „eljött”. Zara kitért arra is, hogy az eva bevezetése előtt sokan tartottak az új adónemtől. Volt, aki attól félt, hogy az adóhatóság majd rászáll az evázókra, s akadtak olyanok is, akik nem hitték el, hogy az állam hosszú távon engedi a rendkívül előnyös átalányadózást. Előfordult, hogy valaki azzal mondott le a lehetőségről, hogy előbb nézzék meg, hogyan működik ez a többi vállalkozás esetében, s majd a tapasztalatok birtokában dönt.- Eredetileg 150 ezer vállalkozás választhatta volna az evát a jelenlegi 53 ezer helyett. Akik kimaradtak, most ezt bánhatják - jelentette ki Zara. - Én már tavaly év végén hangoztattam, hogy bármilyen rövid időre is megéri az evát választani, hiszen az az adómegtakarítás, ami ez idő alatt képződik, már mindenképp az adózó zsebében marad. Zara kijelentette, hogy azok a rémhírek is tévesnek bizonyultak, miszerint az eva következtében a könyvelők tömegesen veszítik el ügyfeleiket.- Nem tudok ilyen jelenségről. Legfeljebb annyi történt, hogy az éves inflációkövető könyvelői díjemelés az evás vállalkozásoknál - tekintettel a kevesebb adminisztrációra- idén elmaradt. Az eva sikere a szakember szerint arra utal, hogy a rendszer bevált, és még hosszú ideig meg is marad. Az Európai Unió részéről sincs olyan jelzés, amely kifogásolná ezt a fajta átalányadót.- Legfeljebb az áfával kapcsolatban képzelhető el valamiféle változás - mondta Zara. - Az ugyanis uniós alapelv, hogy a kiszámlázott adót az államnak be is kell fizetni. Márpedig az eva nálunk az áfát is kiváltja. Ezzel kapcsolatban sok múlik azon, hogy mit mutatnak majd jövőre az áfabevételek. Ha nagy lesz a hiány, valószínűleg ezt az adónemet kiveszik az evacsomag- ból. Ha azonban a kiesés elviselhető mértékű, maradhat minden úgy, ahogy most van. D. T. Demján Sándor, a díszpolgár ■ Demján Sándort a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) díszpolgárává avatták. A kitüntető cím adományozását Chikán Attila rektor kezdeményezte. Chikán az ünnepségen elmondta: az ismert üzletember a magyar gazdasági élet kiemelkedő szereplője, olyan sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Skála Áruház megalapítása, a Magyar Hitelbank pályára helyezése, az első nagy bevásárlóközpontok beruházásai, vagy a napjainkban zajló dél-pesti nagy léptékű ingatlanfejlesztések. Demján Sándor évtizedek óta kapcsolatban van a BKÁE-vel, a hallgatók számára megalapította a Skála-díjat, több alkalommal tartott előadásokat az egyetemen, és a közelmúltban jelentős összeget adományozott az intézmény kutatásainak támogatására. Magyar régiómultik ■ Az OTP Bank veheti meg a bolgár DSK Bank 100 százalékát a bolgár Bankkonszolidációs Társaság döntése alapján. A bolgár bankra a magyar pénzintézeten kívül még az osztrák Erste pályázott. Az OTP 311 millió, az Erste 293 millió eurót ajánlott. Az OTP ezzel nagy lépést tett afelé, hogy a régió meghatározó bankja legyen, s ha szerbiai térvei is sikerülnek, három éven belül a Magyarországon kívüli bankok adhatják a hitelintézet mérlegfőösszegének legalább a negyedét. A magyar vállalatok egyre nagyobb közép-európai dominanciája a Mól Rt. terjeszkedésében is tetten érhető: a cég nemrég a szlovák Slovnaft többségi tulajdonosa lett, pályázik a horvát nemzeti olajtársaság, az INA 25+1 százalékos részvénycsomagjára, és a napokban szövetkezett a szlovén Petrol céggel a szerb Beopetrol megszerzésére. HÍREK Hazánk már nem vonzó terep ÜK A külföldi tőkebefektetések értéke egy főre vetítve tavaly 127 dollár volt Magyarországon a Magyar Keres- I kedelmi és Iparkamara (MKIK) előzetes adatai sze- 1 rint. Ez jelentősen elmarad a régió országainak muta- | tóitól. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: az | egy főre jutó tőkebevonás Szlovéniában 936 dollár, | Csehországban 880 dollár, Szlovákiában 706 dollár f volt fejenként 2002-ben. Az elnök a kedvezőtlen trend visszafordításához elengedhetetlennek tartja egyebek mellett a Smart Hungary program felgyorsí- j tását, a befektetésösztönzés szervezeti hátterének | átalakítását, az ország kommunikációjának javítását. | I Üzletág a csalások ellen ■ A Deloitte and Touche magyarországi leányvállalata | azt tervezi, hogy a jövőben erőteljesen felfuttatja azt J az üzletágát, amely a vállalati tevékenységek során I felmerülő csalások, törvénysértések kárának felderítését segíti. Az új üzletág tevékenysége az adatbányá- j szattól kiterjed egészen a számítógépes rendszerének | ellenőrzéséig, a gyenge pontok feltárásáig. Egy hazai 1 felmérés szerint minden tizedik magyar vállalkozás J elveszíti nettó árbevételének 1 százalékát a kisebb- nagyobb csalások, munkaidő-lefaragások, illetve | számviteli szabálytalanságok miatt. I Modellezett légszennyezettség ■ Egy hazánkban eddig soha nem alkalmazott hatás- | tanulmányt készíttetett aTriGránit Rt. Két szimulá- f ciós szoftver segítségével azt vizsgálták, hogy a Mii- I lenniumi Városközpont megépítése hogyan változtat- § ja majd meg a környéken a széláramlást, illetve milyen hatással lesz ez a légszennyezettség alakulására. | A Levegő Munkacsoport által is független szakértő- j nek elfogadott Budapesti Műszaki Egyetem Áramlás- j tan tanszéke által elvégzett tanulmány csaknem 19 j millió forintba került, s azt az eredményt hozta, hogy j az objektum környékén a légszennyezettség éves át- | lagban csúcsórában 12 százalékkal csökken. I Készülnek a készházgyártók ■ A közelgő európai uniós csatlakozás, a piaci igények I növekedése egyre több külföldi készházgyártót vonz I Magyarországra. Magyarországon 2002-ben 860 | könnyűszerkezetes technológiájú készház épült, ez | mindössze 34 százaléka az új lakásoknak. Európa 1 fejlett országaiban ugyanez az arány 20-25 százalék. Ha néhány éven belül megvalósulna Magyarorszá- i gon a kívánatosnak tartott évi 40 ezer új lakás, a szervezet szerint reális lenne, hogy a könnyűszerkezetes épületek részesedése elérje a 10 százalékot. A péri reptér hamarosan fogad & ■ Egy hónap múlva elkészül a péri repülőtér új f kifutópályája, így már nyáron fogadhat 70-80 szemé- j lyes gépeket. A beruházáshoz 200 millió forinttal az 1 Audi cég is hozzájárult, s rendszeresen közlekednek I majd gépek Ingolstadt és Győr között. Ahogy már j írtuk, a pécsi (Pogány) reptér is épül, míg a szegedi | önkormányzat egyelőre befektetőt keres. INGATLANINFO % v Szigorított támogatású lakáshitelek Sok rémhír terjedt az elmúlt napokban az államilag támogatott lakáshitelek kamatváltozásairról. Olyan hangok is hallatszottak, hogy az állam visszamenőleg is módosítaná a szerződések feltételeit. Azóta kiderült, erről szó sincs, csupán a befektetési célú ingatlanszerzések támogatását szeretnék megszüntetni. Csökken az állami támogatás, ám az ügyfelek ezt nem éreznék meg, csupán a bankok, amelyek az ilyen típusú hitelek után a jövőben kénytelenek lesznek kisebb mértékű hasznot elkönyvelni. Szintén csökkentik a maximálisan felvehető hitelösszeget, valamint a futamidőt is felülvizsgálják. ■ A júniustól bevezetni kívánt kedvezményes lakás- hitelezésről szóló törvény- módosítás szerint nem változik az ügyfélre kirótt kamatteher összege - nyilatkozta minap Gál J. Zoltán kormányszóvivő. így egyelőre továbbra is legfeljebb 6 százalék marad az éves kamat és a kezelési költség. A lakáshitelezés júniusi szigorítására azért kerül sor, hogy a befektetési célú lakásvásárlás ne állami támogatásból valósuljon meg - tudtuk meg Horváth Csabától, a parlament infrastruktúra-fejlesztési és lakásügyi albizottságának elnökétől. Eddig ugyanis azok is kaphattak kamattámogatással hitelt, akik pénzük megfialtatására vették az ingatlant. Nyártól viszont olyan szabályok lépnek életbe, amelyek csak azok számára teszik lehetővé a kedvezményes hitel felvételét, akik valódi lakásproblémával küzdenek. Áz egyik lényeges változás szerint a hitelösszeg maximális mértéke 30 millió forintról 15-20 millió forintra mérséklődik. Horváth Csaba szerint a csökkentésre azért van szükség, mert a maximális hitelösszeget jelenleg azok használják ki, akik jövedelmi helyzetük alapján nem szorulnak állami támogatásra. Miután a hiteligénylők mindössze néhány százaléka vesz fel 15 millió forintnál nagyobb összeget lakásvásárlás céljából, ezért a módosítás e pontja vélhetően nem lesz nagy érvágás az igénylők számára - érvelt az elnök. A tipikus hitelösszeg 4 millió forint körül mozog - tette hozzá. A szigorítás szerint júniustól már csak azok igényelhetnek kedvezményes lakáshitelt, akiknek nincs lakóingatlanuk. Az új lakásba költözők régi lakásukat a hitelszerződéstől számítva 180-360 napig tarthatják meg, az ingatlan eladásából származó összeget pedig a hitel törlesztésére kell fordítaniuk. Szintén a befektetők lakáshitelezésből történő kiszorítását célozza meg az egyidejű hitelfelvételt megtiltó szabály is. Eddig lehetőség volt arra, hogy kedvezményes lakáshitelt egy időben több ingatlanra is felvegyünk, júniustól viszont ezt már nem tehetjük meg elvileg. Gyakorlatban azonban ez utóbbi szabály kikényszeríthetősége igencsak megkérdőjelezhető. Az állami támogatású la- káskölcsönöknek ugyanis egyelőre nincs egységes banki nyilvántartása. Jelenleg a hitelintézetek közötti adósnyilvántartó rendszer használható fel ellenőrzési célra, amely kizárólag a hitel típusáról (például lakáshitel), összegéről, illetve futamidejéről ad tájékoztatást, arról már nem, hogy a kölcsönre vet- tek-e igénybe állami támogatást. így amennyiben nem alakítják a rendszert, a szabály tiltása ellenére továbbra is egyszerre több támogatott lakáshitelt felvehetünk. A nyári módosítások várhatóan az állami támogatás mértékére is kiterjednek. Jelenleg a bankok kedvezményes lakáshitel nyújtásához 10 százalékos támogatást kapnak az államtól, ezt júniustól 6 százalékra mérséklik. Horváth Csaba indoklása szerint a bankok túl nagy nyereséget szereznek az állami kamat- támogatásoknak köszönhetően. Ha júniustól a támogatás mértékét a jelenlegi 10 százalékról csökkentenék, akkor a bankok járhatnának rosszul, hiszen a hitelek alacsony kamatozása megmaradna, az arra járó állami támogatás viszont csökkenne. Változni fog a használt lakásokra felvehető hitel futamideje is. Eddig a 12/2001. számú kormány- rendelet 20 évben maximálta a támogatással járó futamidőt, a nyártól viszont a tervek szerint a megkötött szerződéseket 10 év után felülvizsgálják. Amennyiben ekkor a piaci kamatláb és az infláció már elég alacsony ahhoz, hogy a támogatás nélkülözhető legyen, a következő 10 évben már a piaci kamatláb szerint törleszt az ügyfél. Cz. O.
