Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-08 / 106. szám
2003. Május 8., Csütörtök A L M A N A C H 1 3 9 7. ÖLDAL Recept Nemeskisfalupből Virslis nudli Hozzávalók: nudli, virsli, 2 pohár tejföl, két tojás, 10 deka reszelt sajt, vöröshagyma, fokhagyma, só, bors, paradicsompüré. A krumplinudlit elkészítjük, ahogy a gombóc tésztáját. A vöröshagymát felkockázzuk, s megfuttatjuk olajon. Ha jól kiszaladta magát, mehet rá a virsli, aztán a paradicsompüré (kb. 3-4 evőkanálnyi), só, bors és a zúzott fokhagyma. Kikenjük a tűzálló edényt vajjal, s beleborítjuk a nudlit, erre tesz- szük a virslit, és jól összekeverjük. Ha kész, a tojásokat beleütjük egy nagyobb edénybe, és jól fölverjük. Erre ráöntjük a tejfölt, s jól összekeverjük. Ha ez is kész, akkor ráöntjük a nudlira úgy, hogy mindenhol befedje a szósz. Megszórjuk reszelt sajttal, és a sütőbe tesszük. Előmelegített, forró sütőben addig sütjük, míg a sajt megpirul. ______■ A k özség új polgármestere nem tősgyökeres kisfaludi. Első hallásra talán hátránynak tetszik, de Vida Ferenc szerint előny. Azt mondta: így mindenki tiszta lappal indul, s mindenkit a teljesítménye és nem előítéletek szerint ítélnek meg. Abból ugyanis az utóbbi időben több volt, mint teljesítményből.- Gondolom, azért nyertem, mert nyugalmat ígértem az itt lakóknak - mondta Vida Ferenc polgármester. - Évek óta napi kapcsolatban álltam a településsel, hiszen eddig is a köz- igazgatásban dolgoztam a böhö- nyei hivatalnál, s Nemeskisfalud abba a körjegyzőségbe tartozik. Gyakran jártam ki ide hivatalból is.- Honnan az ötlet, hogy esetleg polgármesterként is kijárhatna?- Olyan emberek kerestek meg ezzel a kéréssel, akik hiteles tagjai ennek a közösségnek.- Miért vállalta a megméretést? Régóta nem volt egyszerű a helyzet itt a közéletben.- Talán éppen azért vállaltam, mert úgy vélem: ideje véget vetni a személyeskedésnek, s a munkára kell figyelni. Főként az utóbbi egy évben itt sokan nem a község érdekét nézték, hanem azt: mivel bosz- szanthatják a másikat. Ettől pedig nem jut előbbre egy település sem. Kisfaludon pedig az idő is kevés. Az utolsó pillanatban vagyunk, ha még meg akarjuk menteni a falut. S az is hozzájárult: nagyon kedvelem ezt a községet. Mindig örömmel és nyugalomban töltöttem itt az időt.- Vannak terveik a fejlesztéshez?- Rengeteg a tennivaló; inkább az a nehéz, hogy melyikkel kezdjük. Nagy segítség számomra, hogy a képviselő-testületben sok új ember is munkát vállalt, s nagyon elszántan úgy gondolják, hogy sikert érhetünk el. A távlati terv az, VIDA FERENC 1964 augusztusában született Marcaliban. Az eredeti végzettsége szállitástechnikus. Eddig a böhönyei körjegyzőségen dolgozott pénzügyi előadóként. Az időközi választáson társadalmi megbízatású polgármesternek választották. Nős, három gyermeke van. hogy a nyugalomra, a pihentetően szép környezetre alapozva létrehozunk itt egy üdülőfalut. Ez több évre való feladatot is ad; az első az, hogy rendbe tegyük a közterületeket és javítsuk az utak állapotát. Ugyanüyen fontos a szociális ellátásnak a javítása is. A rászorulókról gondoskodnunk kell. Szeretnénk közmunkára pályázni és falugondnokot munkába állítani. A segítségére és egy bármikor közlekedő gépkocsira nagy szükségük van az időseknek. Az infrastruktúra kiépítésében eddig megtörtént minden fejlesztés, ebből a szempontból tehát szerencsés itt a helyzet. A többi munkához pedig igyekszünk pályázaton pénzt szerezni. A költségvetés lehetőségei ugyanis eléggé szűkre szabottak egy üyen kis faluban. No, de bízurik benne, hogy új erővel és a korábbinál nagyobb egységgel és békességben sikerülni fog. ■ Makacs harcos Madarászok Nemeskisfalud ébredésre vár A települést a XVIII-X1X. században birtokló kisnemesek közül országosan ismert volt a Madarász család. Két híres politikust is adott a hazának. Madarász László (1811-1909) Somogy megye követeként részt vett az 1848 előtti rendi országgyűlésen, majd Kossuth Lajossal együtt a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztette. Vezető szerepet játszott a szabadság- harcban, egy ideig rendőrminisz- ter is volt. Később az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Tevékenységéért egyébként - távollétében - halálra ítélte az önkény- uralom. Öccse, Madarász József (1814- 1915) hasonló elveket vallott, mint a bátyja. 1847-től volt országgyűlési képviselő. A forradalomban is szerepet vállalt, s ezért Világos után kilencévi várfogságra ítélték. Ellenezte a kiegyezést; 1874-től egyik vezetője volt a Függetlenségi Frontnak. Az ő kitartásának nyomán született az azóta is élő mondás: nem enged a 48-ból. ■ Változtatni akar a testület Csak második nekifutásra sikerült megválasztani Nemeskisfaludon a képviselőket. A testület ennek ellenére - vagy épp ezért - nagy lelkesedéssel s tettre készen kezdte a munkát.- Április végén volt a képviselő-választás a faluban. A régi testületből csak én maradtam meg, a többiek mind újak. Csaknem egy évtizede költöztünk ide, s 1998-ban indultam először a választásokon; ez lesz a második ciklusom - mondta Horváth István képviselő. - Rengeteg tennivaló vár ránk, és igyekszünk is fejleszteni a települést. Egy bolthálózatot kell kialakítanunk, és mielőbb ki kell építeni a községben a vizesblokkot is. Emellett szeretnénk javítani az utcák burkolatát, ezzel is könynyebbé téve a mozgássérültek közlekedését. Fel kell újítani a temető kerítését is. Ott is lesz munka bőven.- Igyekszünk minél több pályázati lehetőséget megragadni, mert csak azzal a segítséggel tehetünk valamit, a testület ugyanis önerőből képtelen volna fedezni a kiadásokat - mondta Z e n g e r Györgyné. - A gyereke Böhönyén és Mesztegnyőn tanulnak, s ezenkívül a nyugdíjasok majdnem egy kilométert gyalogolnak a buszmegállóig, ezen a gondon egy gondnoki busz beállításával igyekszünk segíteni. Közösen, összefogva dolgozni a falu érdekében. A célok eléréséhez viszont a testületnek ki kell kérnie a lakosság véleményét is, s erre sem volt még példa az utóbbi időben. ■ Örömét leli a virágokban Első ránézésre Nemeskisfalud nem tetszett Simon Miklósnak. Később megszerette. S noha csak hétvégi házat vett itt, ma már ha csak teheti, itt tölti az idejét.- A családunk erdélyi származású, csaknem egy évtizede telepedtünk át - mondta Simon Miklós. - Egyik ismerősöm ajánlotta 1994-ben, a második házasságom után ezt a békés kisközséget. így jöttünk ide és kezdtünk el építkezni. 1999-ben költöztünk Budapestről Nagyatádra, majd ide, a faluba. Az első években nem tetszett, de mára nagyon megkedveltem ezt a nyugodt légkört. Nem szakítottunk meg minden kapcsolatot Budapesttel sem: az egyik fiam most ott dolgozik, így gyakran járok a fővárosba is, de már kora délután nagyon zavar az a hatalmas nyüzsgés, a rengeteg ember. Olyankor mindig eszembe jut a kisfaludi nyugalom. A fővárosban építészként dolgoztam, nyugdíjba vonulásom óta pedig Simon Miklós: Kedvelem ezt a légkört kertészkedéssel, a virágok ápolásával és a ház körüli munkákkal telnek a napjaim. A téli hónapokat Nagyatádon töltjük, de amint az időjárás engedi, rögtön jövünk Kisfaludra. Nagyon megszerettük ezt a falut. ■ Szószékéről buzdítottak A nemeskisfaludi templomhoz valaha iskola és lelkészlakás is tartozott. Pezsgő volt az élet a faluban. Az egykor majdnem kétszáz tagú egyház- község a múlt század elején építette az imahelyet. Azóta viszont a korábbinak töredékére fogyott a közösség lélekszáma. Ma csak huszonöt református él a településen. A templomuk a falu egyetlen műemlék jellegű épülete. A régi öregek úgy tudják, hogy ennek a templomnak a szószékéről az 1848/49-es szabadság- harc idején Madarász József buzdította hazaszeretetre a kisfaludiakat. Nemeskisfalud a csend és a nyugalom birodalma. Az egykor félezer lakosú falu látott sokkal forgalmasabb napokat is. Valamikor átszelte a vármegye főútja, ezt csak a háború előtt szüntettek meg. Ha utat újból nem is, azt azért szeretnék a kisfaludiak, ha többen keresnék föl a hangulatos települést. Az egykor szebb napokat megélt község a fénykorában 300 lelket számlált. Manapság legföljebb a novemberi halottas ünnepek hozzák haza emlékezni a kisfaludiakat. Lassan elfogy a nép a fűszeres illatú somogyi erdő karéjából. Pedig a teremtő bőkezűen osztogatta errefelé a föld javait. Bőven terem a határ, akárcsak a falu gyümölcsfái, s itt, a falu határában, a barátságos, csendes lankák között ered Somogy folyója, a Rinya. A csendet és nyugalmat egyre többen keresik. Három család is hétvégi pihenőnek vásárolta meg a falu egy- egy régi házát. Arról pedig az a hatszáz méhcsalád tanúskodik, hogy minden másnál nyugalmasabb és tisztább a község határa. Nemeskisfalud mindig református község volt. Az egykor csaknem 300 lakosú faluban helyben lakott a lelkész. Aztán évtizedekig nem volt a gyülekezetnek lelkipásztora. Manapság minden második vasárnap tartanak itt istentiszteletet. Alig maréknyi a templomba járók száma.- Huszonötén vallják magukat reformátusnak - mondta Bokor Jánosáé. - De csak kevesebb, mint a fele jár közülük is istentiszteletre. Sajnos, nagyon megfogyatkoztunk. Akkor lehetne újra ereje ennek a közösségnek és a falunak is, ha jóval többen lennének közöttünk fiatalok. így azonban csak magunkra számíthatunk. A község egyetlen műemlék jellegű épülete a református templom. A kedves kis épületet a kilencvenes évek elején újították föl. A munkát azonban ismételni kellene. A falak ugyanis nagyon nedvesek, és emiatt egyre csak romlik a templombelső állapota is. ■ Sürgető a fiatalok megtartása Nemeskisfaludon született, aztán éveket Marcaliban töltött Fadgyas Ferenc. Hivatásos katona volt, és csak a közelmúltban tért vissza családjával a szülőfalujába.- Fiatal koromban mintegy 400- an laktak a faluban, havonta két- három alkalommal volt bál, s nagyon sokan jöttek ide szórakozni a környező falvakból is - idézte fel a régi időket. - Aztán az évek során a térségben egyre rosszabbak lettek a munkalehetőségek; a fiatalok szakmát tanultak, és itthagyták a falut. Csak az utóbbi néhány évben állt meg a lakosság lélekszámúnak a csökkenése. Mi is a közelmúltban tértünk vissza, I és szomorúan tapasztaltam a mostani állapotot. Ügy érzem, sürgősen tenni kell valamit a falumért, de ez csak széles körű ösz- szefogással lehetséges. Szeretném kivenni a részem a hasznos munkából, s így, idős fejjel társadalmi munkában elvállaltam az alpolgármesteri feladatokat. Fadgyas Ferenc szerint nagyon fontos teendő a település jövője szempontjából, hogy a fiatalokat és a középkorúakat próbálják megtartani, illetve a faluba telepíteni. Jelenleg ugyanis Nemeskisfaludnak 74 lakosa van, és félő, hogy ha ezen a téren nem lesz mielőbb változás, csak hírmondó marad a faluból. Az mindenesetre biztató, hogy a nemrégiben három - eddig üresen álló - ház is vevőre talált. Egy német család és két fővárosi házaspár úgy gondolta, hogy ez a község megfelelő hely lesz a pihenésre._______m A KÖZSÉG CÍMERE Álló háromszögű pajzs vörös mezejében zöld hármas halom közepén egy aranyfészekben kiterjesztett szárnyú és fiókáit a saját vérével tápláló pelikán van. A hármas halom mezejében arany tölgyfalevél látható. A pajzson levő, ékkövekkel díszített, aranyko ronás sisakból két arany búzakalász között szembefordult arany- szarvú ezüst bikafej nő ki. A takaró jobbról vörös-ezüst, balról zöldarany. A települést a XVIII. század elején nemes jogállásúak lakták, ezt jelképezi a korona. A pelikán egyrészt a Madarász családra utal, amely a XIX. században a település legnagyobb birtokosa volt, másrészt jelképezi a református vallású lakosságot. A környezetre a halmok utalnak és az őshonos tölgy. A sisakdísz a mezőgazdasági termelést jelzi. A LAKOSOK SZÁMA 2002-ben 74 '1 1998-ban 81 1980-ban 180 1960-ban 450 ,r ÜGYFÉLFOGADÁS A körjegyzőség címe: 8719 Böhönye, Fő utca 26. Telefon: 85/322-202, 322-210. Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 8-14 óráig van, pénteken 8-12 óráig. ORVOSI RENDELÉS Helyben nincs rendelés, á betegeknek Böhönyére I, kell járniuk orvoshoz. Dr. Szijjártó Henrik és dr. Hu- ] szár Zoltán látja el a kisfaludiakat. Sürgős eset- ▼ ben mind a két orvos Nemeskisfaludon is fölkeresi a rászorulókat. ISTENTISZTELETEK A reformátusok minden második vasárnap gyűlnek össze a templomban. Az istentisztelet délőtt fél tízkor kezdődik. A nagyobb ünnepeken azonban nemcsak az imádkozás idejére maradnak együtt a közösség tagjai, hanem utána beszélgetni is. A katolikusoknak nincs templomuk Nemeskisfaludon: ők Szenyérbe vagy Böhönyére járnak misére. A FALU TÖRTÉNETE A település nevét először 1331- ben említi oklevél, de az utána következő 200 év története teljesen ismeretlen. Később, a XVI. században bukkan elő újra a falu neve, amikor bizonyos Könczöl Mihály és Somogyi István volt a határ tulajdonosa. 1627-ben már címere és zászlaja is volt a községnek. A XVII-XVIII. században változtak a birtokviszonyok; kevés földü nemesek lakták a falut, közülük kiemelkedik a Madarász család, ez az 1800-as években két neves politikust is adott hazánknak. Bár annak a századnak végén még több mint 300-an éltek itt, akkora sohasem volt a falu, hogy önálló legyen; hol Sze- nyérhez, hol Tapsonyhoz, végül Böhönyéhez tartozott. Nemeskisfaludon ered a megye folyója, a Rinya. A falu dombjai közé bújik,' és kettéosztja a kis települést. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÉS JUHÁSZ TAMÁS ÍRTA FOTÓKi TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatt"
