Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-07 / 81. szám

6. OLDAL 2003. Áprius 7., Hétfő CÍMER, ZÁSZLÓ A címer háromszögű pajzsa kék­kel és arannyal hasított, s ennek közepén a község nevére utaló szőlőfürt helyezkedik el a pajzs színeinek megfelelő váltakozó szí­nekben. A jobb oldali kék mező­ben arany, a bal oldali aranyme­zőben kék szinü. A jobbra fordult koronás sisak dísze az öblével jobbra néző arany postakürt. FOGADOORAK A polgármesteri hivatal címe: 8692 Szőlösgyörök, Szabadság u. 18. Tel.: 85/330-122. A hivatal hétfőn, kedden és csü­törtökön reggel 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13 óráig fogad­ja az ügyfeleket. Dakos László fa­lugazdász hétfőn délután 13-14- ig tart fogadóórát. Szekér István hegybíró hétfőn 134Ó116, szer­dán 13-tól 18 óráig érhető el. CIVILEK, VEZETŐK Az Őszi Rózsa nyugdíjasklubnak a vezetője Simon Józsefné, a sportegyesület elnöke Katona Ferenc, a polgárőrségnek a ve­zetője pedig Ágoston Richárd. ORVOSI RENDELES Dr. Szili Erzsébet háziorvos hétfőn és pénteken 8-11, kedden és szerdán 8-11 és 14.30-15.30, csütörtökön 8- 10 óráig rendel. Tóth Andrásné védőnő kedden 11 -12 óra között tart csecsemő-, kedden 11-12 között terhes­tanácsadást. A nőgyógyászati ta­nácsadás a hónap első keddjén 9- 10 óra, a gyermekgyógyászati tanácsadás a hónap harmadik hétfőjén 13-14, az általános ta­nácsadás hétfőn, kedden, szer­dán 8.30-10.30 óra között van. MISEREND A katolikus templomban vasárnap 11 órai kezdettel misézik Gyuriga Károly plébános. DOKTOR GIZELLA A Gárdonyi-müvek több alakjában is megtalálhatjuk a györöki embe­reket. A Doktor Gizella-novella Mittler Gizelláról, dr. Mittler Ignác lányáról, a 19 éves csinos zsidó gyógyszerészről szól, aki belesze­retett a tanítóba. A falu orvosa azonban vallási okokból hallani sem akart a fiatalok házasságáról, ezért a lány pecsétgyűrűjébe rej­tett méreggel véget vetett életé­nek. Ez annyira megrázta apját, hogy megőrült. A tanítót azonban nem Simándinak hívták, ahogy Gárdonyi írta, hanem Simity Edé­nek. A halálba menekülő lány sírja megtalálható a temetőben. Gár­donyi 1918-ban vagy 1919-ben járt Győrökön, s 3 sírkövet állítta­tott: egyet nagyszüleinek, a mási­kakat két öccsének. A falu ma is ápolja ezeket az emlékműveket. Az utcát, ahol az író nagyszülei s maga is lakott, róla nevezték el. A házon, amit édesanyja eladott egy kádármestemek, 1954-ben he- lyeztek el emléktáblát. _ ■ A CIKKEKET GÁLOONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓIG MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta SZŐLÖSGYÖRÖK Kelbe göngyölt rizses hús Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg sertéslapocka, 10 dkg szalonna, 20 dkg gomba és rizs, 15 dkg zöldborsó és reszelt sajt, kelká­poszta, vöröshagyma, gerezd fokhagyma, zöldpaprika, paradi­csom, 2 tojás, 0,5 dl olaj, 2 dl tej­föl, pirospaprika, petrezselyem, kömény, só. A rizst pároljuk, a kelt leveleire szedve leforrázzuk. A szalonnát s az apróra vágott hagymát aranysárgára pirítjuk. A . tűzről levéve meghintjük papri­kával, hozzáadjuk a kockára vá­gott húst. Sózzuk, zúzott fok­hagymával ízesítjük, pároljuk, beletesszük a kockázott gombát, s párolás után a kockázott papri­kát, paradicsomot. Hűlni hagy­juk, majd hozzákeverjük a rizst, tojást, a sajtfélét, a zöldborsót. Összedolgozzuk, a káposztaleve­lekbe tekerjük. Olajozott tálba té­ve tejföllel locsoljuk, és sajttal meghintve kisütjük. ______ ■ Őr zik a falu biztonságát A polgárőrség májusban he­lyiséget kap az önkormány­zattól. Megszervezik a riasztá­si láncot, hogy hatékonyabban küzdjenek a bűnözők ellen. A község polgárőrei már 1996-óta együtt dolgoznak, egyesületüket 2001-ben jegyezte be a cégbíróság - tudtuk meg Gál Bélától, a civil szervezet gazdasági vezetőjétől. Elnökének Ágoston Richárd rend­őr zászlóst, körzeti megbízottat választották, így kettős szerepben dolgozik a község biztonságáért. A körzeti megbízotti iroda és a polgárőrség elhelyezése is megol­dódik, ha megkapják a polgármes­teri hivatal szomszédságában levő épületrészt. Kiépítenék a riasztási hírláncot, erre egyre nagyobb az igény Győrökben. Az idősek is támo­gatják kisebb-nagyobb adomány­nyal, igy 36 ezer forint gyűlt ösz- sze. A Szőlősgyörökben élő kül­földiek is pártolják az elképzelést. Kari Josef Rippberger és felesége 100 ezer forintot adományozott, Peter Maas és neje infravörös messzelátót adott a polgárőrök­nek és havonta 1-2 ezer forint tá­mogatást. Tavaly 250 ezer forintot kaptak az önkormányzattól. Arra ügyelnek, hogy pályázathoz min­dig legyen saját forrás, mert csak így lesz több pénzük a tenniva­lókra. A Belügyminisztériumtól már nyertek benzinutalványt. Sok betörés volt a faluban, kü­Gárdonyi emlékét őrzik a diákok Közhasznú munka a közért A napokban indult a közmunka­program, amely az önkormány­zat számára lehetővé teszi, hogy négy embert foglalkoztasson. A megyei munkaügyi hivatal ugyanis fél évig 70 százalékban állja a foglalkoztatottak bérét. A legfontosabb feladatuk a közterü­letek karbantartása, a vízelveze­tés rendezése és a parkterületek szépítése. Ahogy a községben megfogalmazták: közérzetjavító, értékes az a munka, amit a köz­hasznú munkások végeznek. Győrökben ősztől tavaszig 10-12 százalékos a munkanélküliség, s ez a nyáron általában lemegy nyolc százalékra. ____________■ Ke rek évfordulóra készült a Gárdonyi Géza Általános Iskola, amely 25 éve vet­te föl az író nevét, aki 140 éve született. Az intézmény parkjában szeretnék lét­rehozni az emlékhelyet. Az általános iskola tanulói a szeptem­beri versenyekre, kiállításokra készül­nek. Sági Istvánná igazgató elmondta: hagyomány már, hogy az iskola név­adójának emlékére házi és területi ver­senyeket, sporttalálkozókat rendez­nek. Rajzpályázatot is hirdetnek, en­nek a témája Gárdonyi regényeinek az illusztrációja. Kiállításhoz gyűjtenek néprajzi tárgyú dokumentumokat. Keller Péter budapesti mérnök, az író dédunokája támogatja az iskola ren­dezvényeit, s mint az igazgató asszony elmondta, szívügyének tekinti a györö­ki iskola jövőjét. Az intézmény park­jában szeretnének fölállítani az író tiszteletére emléktáblát vagy emlék­helyet. Hogy melyik valósulhat meg, az a község anyagi erejétől függ. A gyerekek tavasszal a melegház­ban és a gyakorlókertben is szorgos- kodnak Aleitner István vezetésével. (Képünkön Kovács Mónika, Mráv Ka­talin, Berzsenyi Anett, hátul Rigó And­rea.) Palántákat nevelnek, s gyümölcs­fákat metszenek. A termésből jut az is­kolai konyhának, s értékesítik a falu­ban is. Nyáron minden osztály két hé­tig gondozza a kertet; sokuknak a to­vábbtanulásban is segítenek a gyakor­lati ismeretek. A diákok fele középisko­lába jelentkezik, fele-fele arányban gimnáziumba és szakközépiskolába, illetve szakmunkásképző intézetbe. ■ Nevét nem adja az iskola Gárdonyi Géza 1877-1881 kö­zött Karádon tani- tóskodott, de Győ­rökben nem jutott álláshoz. Pár évti­zede író rokonai még emlékeztek az Egri csillagok írójára. A Vadász (Weisman) család leszármazottja szerette volna, ha az iskola nevet vál­toztat, de erről szó sem lehetett. Az utolsó kántorválasztás Regénybe illő történet az, ahogy dr. Koltay Péter Szőlős- györökre szegődött kántorta­nítónak. Ez volt az utolsó kán- tortanító-választás, és 1947-et írtak. Akkor lett a falu történe­tének nemcsak a krónikása, hanem egyik szereplője is.- Baján végeztem a tanítóképzőt, s már főiskolás koromban he­lyettesként kántorkodtam, mert a kántor bevonult katonának. Kalocsán tettem kántori vizsgát. 1946 őszén a Tanítók Lapjában olvastam a szőlősgyöröki kán- tortanító-választásról, s ötödma- gammal megpályáztam - mond­ta dr. Koltay Péter. 1947. január 15-re kapta a meghívót, s három nappal korábban indult Bajáról. A Dunán a zajló jégtáblák között csáklyázva-evezve kelt át. A len­gyeltóti vasútállomásra délután érkezett. Egy férfit kérdezett, hogy juthat el Szőlős-györökbe. Azt mondta: az apostolok lován, s vele tarthat, mert ő is oda igyekszik.- A tanítóképzőben a hittaná­runk azzal búcsúzott tőlünk, hogy mindenkor bizalommal forduljunk a helység lelkészé­hez. Sajnos, az esperesnél nem kaptam szállást. A hóesésben kerestem a faluban, s végül egy, az utcát sepregető asszony befo­gadott. Igaz, előbbi érdeklődé­semre elutasított, mondván, sok a fehérnép a házában - emléke­zett dr. Koltay Péter. A választás egy része a katoli­kus templomban zajlott le sok la­kos részvételével, s tulajdonkép­pen nekik köszönheti a kántorta­nítói állást. A választásra megje­lent ifjúság az iskolába vonu­ló iskolaszék előtt kórusban énekelte: Baja­inak jó a hang­ja, az ifjúság őt akarja. Az egyház nem így gondolta, mert a hivata­los választás előtt magához hívatta Vértes Fe­renc esperes, illetve buzsáki plé­bános, és felajánlott egy buzsáki tanítói állást, ha lemond a györökiről. Látva az iskolaszék, a lakosság bizalmát, erre nem haj­lott. Mindez Szőlösgyörök törté­netének része. Hiszen az 1945 utá­ni kántortanítói választáson első ízben győzött a nép szava az egy­házzal szemben. ■ Kiváló borral kísérletezik A Szent Anna-borház tovább gya­rapította aranyérmeit kiváló bora­ival. A szakma elismeri Komáro­mi Gábor kísérletező kedvét, mert a balatonfüredi szőlész-borász találkozón arannyal jutalmazta a pinot noir blanc-t, s a kiskőrösi nemzetközi kadarkaversenyen a legtöbb pontot a 2002-es char- donnay szerezte meg. Mintegy húszféle bor készül a családi bor­ház pincéjében, több érdekes pá­rosítás. Ez a kísérletező kedv egyedülálló a borvidéken. Az év végi ünnepeken nagy sikere volt a pinot noir trilógiának és a merlot pinot noir cuvée-t, amit most kezdtek forgalmazni, ugyancsak jól fogadták a fogyasztók. Komáromi Ferenc a gyerekeivel alapította a borházat, állja a ver­senyt a piacon, és nem riasztják vissza a kihívások. Az elmúlt évek­ben a Bányá­szén és pince közelében el­terülő terüle­teken is tele­pített új sző­lőt - ezt foly­tatni szeret­nék -, és a technológiát is korszerűsí­tenék pályá­zati támogatással. Hosszú távon gondolkodik a családi borház jö­vőjéről. A jó minőség megtalálja a vevőt, mondta Komáromi Ferenc, s arra számít, hogy az Európai Unióban szabad mozgása lesz a hazai boroknak, hiszen megszűn­nek a vámok és megnő a kíván'csi- ság Magyarország iránt. _______■ Rec ept Győrökből Kistérségben az együttműködés ereje Szőlösgyörök a Balatontól 8 kilométerre vonzó kis telepü­lés, és sokat áldoz a közszol­gáltatások színvonalára. A Po­gány völgyi kistérségben egy­re gyarapodik.- Nem egyszerű kérdés az európai csatlakozás. Híve vagyok, de úgy látom, nem vagyunk felkészülve rá. Volt olyan idő az életünkben, amely kizökkentett bennünket az európai gondolkodásból. Az állam túlságosan gondoskodott - mondta Ékes József polgármester, aki arra számít, hogy a györöki emberek is eljutnak az európai színvonalú élethez. A polgármester meggyő­ződése, a munkahelyteremtés, amely a települések legnagyobb gondja, csak régiós és kistérségi szinten valósulhat meg. Azt láz­álomnak tartja, hogy minden tele­pülésen lesz elegendő munkahely. Az önkormányzatok egyedül ugyanis képtelenek munkahelye­ket teremteni, és nem is ez a felada­EKES JÓZSEF 1949-ben szüle­tett Szőlősgyörökben, Tabon vé­gezte el a gépszerelő-szakközép­iskolát, majd ezt követően Kapos­váron szerzett gépkarbantartó-ja­vító technikusi oklevelet. Dolgozott a szőlősgyöröki, majd pedig a bu­zsáki tsz-ben és a lengyeltóti víz­társulatnál. 1990-től polgármester, 1991-től főállásban tölti be tisztét. tűk. Elsősorban a feltételeket kell megalapozniuk. A háttér kiépítésé­ben viszont jelentős a györökiek si­kere. Ma már a minőség javításán gondolkodhatnak: a hónap végére a távközlésben kiépül az ISDN- rendszer, és az évvégére elkészül a szennyvízhálózat. A csatornázás, amely a térség csaknem négymilli- árd forintos beruházása, jól példáz­za a kis települések együttműködé­sének szükségességét. Győrök a méretéhez képest sok intézményt tart fenn, mégsem gon­dolnak arra, hogy bármelyikről le­mondjanak. Ékes József azt mond­ta: jó gazdálkodással képesek vol­tak megteremteni az intézmények zavartalan működését, s közben a fejlesztési forrásokat meg tudták toldani pályázati pénzekkel. Talán az idén először voltak gondjaik a fenntartási költségek előteremtésé­vel, tehát semmi sem maradhat úgy, mint eddig - mondta a polgár- mester. A falu gazdasági helyzete kényszeríti az önkormányzatot ta­karékosságra. Ennek a jegyében az óvodai csoportot az iskola területé­re költöztetik. Itt is jó színvonalú ellátást adnak a gyerekeknek. Fej­lesztésre már az idén nyertek tá­mogatást, 2,1 müliót kapnak útter­vekhez, s a Gárdonyi-Malom utca összekötésének a megépítéséhez is pályáznak. Most ötmillió forin­tos keretet különített el az önkor­mányzat pályázati alapnak, s emel­lett 22 milliós fejlesztési csomagot valósít meg.- Ha itt jól élnek az emberek, nem baj, ha az ipar Lengyeltóti­ban van - mondta Ékes József ar­ra utalva, hogy a kistérség telepü­lései csak együtt boldogulnak. Ennek a létjogosultságát jelzi, hogy az utóbbi években rengete­gen építkeztek, a falu újabb telke­ket alakít ki a fészekrakóknak. A polgármester szerint az évtized végére az emberek a jelenleginél jóval magasabb színvonalon él­hetnek, s beérik a kistérség közös fejlesztéseinek gyümölcse. ■ A L M A N A C H - 2 16 A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 1209 I 2001-ben 1213 1990-ben 1310 1980-ban 1490 * 1960-ban 1622 A '' 1925-ben 1227 | Gál Béla: Már sokkal kevesebb a bűneset lönösen a télen. Ez késztette őket arra, hogy megalapítsák a civil őr­séget s ne nézzék tétlenül az ese­ményeket. Mára jelentősen csök­kent a bűncselekmények száma, mert a polgárőrök - ma 22-en, köztük négy nő - szigorú beosz­tással őrzik a falut. A jó együttmű­ködés érdekében megállapodást kötöttek a fonyódi rendőrséggel, és biztosítással védik tagjaikat. Gál Béla azt mondta, ma már job­ban figyelnek az emberek a java­ikra, bár mostanában a besurra­nok okoznak gondot. A gyerekek érdeklődését szeretnék fölkelteni, járőrversenyt rendeznek nekik, hogy a biztonságra figyelő felnőt­tekké váljanak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents