Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

6. OLDAL ITTHON E URÓPÁBAN 2003. Április 29., Kedd KELLENEK A REFORMOK. A Gazdasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezete (OECD) figyel­meztette az eurózóna országait, hogy helyezzék a hangsúlyt a gazdasági reformokra, ha meg akarják fordítani a gyenge növe­kedés és a duzzadó költségvetési hiányok tendenciáit. A szervezet előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága 2003-ban 1, 2004-ben 2,4 százalékkal növekszik majd. A legnagyobb országok költség- vetési hiányai középtávon sem soványodnak - annak ellenére sem, hogy a stabilitási és növeke­dési paktum elvileg 0,5 százalé­kos deficitet engedélyez. BŐVÍT EZ EUROPOL IS. Az Europol vezetői azt várják, hogy a tagjelölt országok 2004 elejére készen állnak a szervezettel való együttműködésre. Jürgen Stor- beck főigazgató úgy fogalmazott, hogy ennek érdekében az új ta­goknak alá kell írniuk és ratifikál­niuk kell a szervezet működését rögzítő konvenciót. Az Europol vezetője úgy véli, a bővítés nagy­ban hozzájárul majd a drogkeres­kedelem, az illegális bevándorlás, vagy az euróhamisítás okozta ve­szélyek csökkentéséhez. A Tízek közül eddig Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Magyaror­szág és Szlovénia írt alá már együttműködési megállapodást az Europollal, amely lehetővé te­szi az információcserét. CIPRUSI GONDOK. Élesen bí rálta Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Rauf Denktas ciprusi vezető lépését, amellyel maxima­lizálta a sziget két része között húzódó, és pénteken megnyitott határon átlépők számát. Az 1974 óta megosztott szigetország görö­gök és törökök lakta részét elválasztó „zöld vonalat” több he­lyen megnyitották, és azon az egymástól évtizedek óta elzárt tö­rök és görög ciprióták átmehettek a másik szigetrészbe. Ankara cél­ja nem más, mint a megoldás megtalálása és kiindulási alapnak az újraegyesítést felvázoló Annan-terv elfogadása. OLASZ HONLAP-HIÁNY. Alig egy hónappal az olasz soros EU- elnökségi mandátum megkezdé­se előtt a római kormány még nem indította be majdani tevé­kenységét bemutató honlapját. Az eddigi szokásrend szerint az elnökségi oldal címe www. eu2003.it lenne, de ezen a címen egy iraki háború elleni tiltakozás található, .^szolgáltatásként” pe­dig egy Oszama bin Laden háttér­kép tölthető le. Az oldal fenntar­tója egy belga egyetemista, aki akciójával fel kívánta hívni a fi­gyelmet arra, hogy szerinte nem mennek jól a dolgok az Európai Unióban. A 23 éves fiatalember célja, hogy eladja a megszerzett domaint az olasz kormánynak, de Rómából nem válaszoltak ed- digi megkereséseire. __________■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖc VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA EU: a munkaerő is versenyez Magyarországon a foglalkozta­tás szintje jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. Ma­gas az inaktivitás, míg egyes régiókban és foglalkozásokban a szakképzett munkaerő hiá­nya okoz munkaerő-piaci fe­szültségeket. Ezeken a gondo­kon csak átfogó programokkal lehet segíteni. A munkaerő-piaci és társadalmi ki­rekesztődés fokozottan sújtja a leg­hátrányosabb helyzetű csoporto­kat, köztük a romákat, a hátrányos helyzetű térségekben élőket, a fo­gyatékkal élő embereket. Bár a né­pesség iskolázottsága folyamato­san nő, a társadalom tudásszintje, tudásbázisa, a munkaerő alkal­mazkodóképessége elmarad a vál­tozó gazdasági körülmények által támasztott követelményektől. Az iskolarendszerű képzés nem bizto­sítja kielégítően az alapkészségek, a kulcskompetenciák elsajátítását. Az oktatás és képzés rendszere nem igazodik kellőképpen a gaz­daság igényeihez. A humán erőforrások területén megfogalmazott kihívások megol­dására a Nemzeti Fejlesztési Terv kijelölte a szükséges fejlesztési irá­nyokat a Humánerőforrás-fejlesz­tés Operatív Programban. Az eb­ben megfogalmazott célok: a fog­lalkoztatási szint emelése, a mun­kaerő versenyképességének javítá­sa a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettség és tudásszint biztosításával, és a társadalmi beil­Alacsony foglalkoztatottság Magyarországon nemzetközi összehasonlí­tásban alacsony a foglalkoztatottság, és ma­gas a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló inaktívak aránya. A foglalkoztatási szint növe­léséhez az aktív munkaerő-piaci politika esz­közei többek között a munkanélküliség meg­előzésével, a munkanélkülieknek a munka­erőpiacra való visszailleszkedésének előse­gítésével járulhatnak hozzá. ' Életkép a munkaügyi hivatalban. Képzettség nélkül az unióban sem lesz könnyű leszkedés elősegítése. A munkaerő iránti kereslet növelését elsősor­ban a gazdaságpolitika eszközei segíthetik elő, új munkalehetősé­gek létrehozásához azonban a hu­mánerőforrás-fejlesztés is hozzájá­rulhat az újonnan létrejövő mun­kahelyek igényének megfelelő munkaerő biztosítása révén. A munkaerő-kínálat oldaláról a fog­lalkoztatás bővítését a munkanél­küliek és az inaktív népesség mun­kaerőpiacra való visszatérésének lehetővé tételével kell elősegíteni. A munkaerő versenyképességé­nek javítása szempontjából straté­giai fontosságú az oktatási rend­szer és a gazdaság közötti kapcso­latok erősítése. Az oktatás és kép­zés rendszerének biz­tosítania kell a mun­kaerő-piaci igények­nek megfelelő kép­zettség, tudás és kész­ségek megszerzését. A humánerőforrás-fej­lesztésnek ugyanak­kor a társadalmi beil­leszkedés elősegítését is szolgálnia kell az esélykülönbségek csökkentésével, a tár­sadalmi-gazdasági helyzetből fa­kadó hátrányok leküzdésének se­gítésével. Fontos, hogy az állástala­nokkal elsőként kapcsolatba kerü­lő munkaerő-piaci szervezet meg­felelő információval rendelkezzen az országos, regionális, térségi munkaerőigényekre vonatkozóan, hozzájáruljon az oktatási és képzé­si rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősödéséhez, és biz­tosítani tudja a munkaerő-piaci képzéseknek a gazdaság igényei­hez való igazodását. A társadalmi beilleszkedés elő­segítésének, a szegénység és a tár­sadalmi kirekesztődés megelőzé­sének és leküzdésének egyik leg­fontosabb eszköze az oktatási rendszer integrációs kapacitásá­nak megerősítése és a munkaerő­piaci részvétel elősegítése. Az in­tézkedések célja a társadalmi ko­hézió, a beilleszkedés elősegítése a tanulási nehézségekkel küzdő fia­talok oktatásának támogatásával, a hátrányos helyzetű csoportok ré­szére célzott foglalkoztatási, szoci­ális, közösségfejlesztő és a társa­dalmi szolidaritást erősítő progra­mok biztosításával, a társadalmi kirekesztés megelőzésével. ■ Szabad a munka Európában Az Európai Unió tagállamai között nem jelentős mértékű a polgárok áttelepülése. Felmé­rések szerint a közel 380 mil­lió lakosú Európai Unióban - 200 millió főnyi munkaválla­lóból - 3-4 millió dolgozik más tagországban. Azaz: a dolgo­zóknak 1,5-2 százaléka vállal más EU-államban munkát. Uniós állampolgárként néhány éven belül akár két tucat európai országban is minden megkötés nélkül munkát vállalhatunk, letele­pedhetünk, méghozzá a közvetlen családtagjainkkal együtt. A diákok már a belépés napjától ugyanúgy jelentkezhetnek francia, brit vagy éppen lengyel egyetemekre, mint­ha Budapestre vagy Szegedre fel­vételiznének. Hasonlóképpen a nyugdíjasok is maguk dönthetnek arról, hogy hazai nyugdíjukat eset­leg egy másik tagországban kéz­hez kapva akarnak megtelepedni. Az eljárás a következő: bár­mely EU-tagországban minden más tagállambeli állampolgár vál­lalhat munkát vagy alapíthat vál­lalkozást. Mindehhez még mun­kavállalási engedélyre sincs szük­ség. Rájuk is vonatkozik ugyan­akkor, hogy ha három hónapnál tovább kívánnak a kiválasztott EU-tagállamban maradni, akkor tartózkodási engedélyért kell fo­lyamodniuk. Ehhez vagy munka- szerződést kell bemutatni, vagy pedig a vállalkozók esetében iga­zolni kell, hogy az általuk üzlet­szerűen folytatandó tevékenység nem esik a nemzeti korlátozás alá. Az engedélymegadás auto­matikus és általában öt évre szól, amit azonban kérésre meghosz- szabbítanak. Nincs szükség tar­tózkodási engedélyre, ha a vállalt munka szezonális jellegű, vagy ha a munkavállaló rendszeresen legalább hetente visszatér az ál­landó lakhelye szerinti tagország­ba. A tartózkodási engedély meg­tagadható, ha a kérelmező nem tud megélhetésre alapot nyújtó feltételeket igazolni, illetve a ké­relmező belépése, illetve tartóz­kodása a közrendet, közbiztonsá­got vagy közegészségügyi szabá- lyokat veszélyeztetheti. ________■ Kér dések a munkavállalásról A személyek szabad mozgása az Európai Unióban , a négy szabadság egyike, s e szabad­ság egy részterülete a szabad munkavállalás. A munkaerő szabad áramlásának elvét azonban a tagországok - nem­zeti munkaerőpiacuk védel­mében - közvetlenül a bővítést követően bizonyos feltételek­kel kívánják alkalmazni.- Milyen munkavállalási jogokkal élhetnek az EU állampolgárai?- Az EU tagállamaiban minden állampolgár az adott ország állam­polgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, vagy ala­píthat vállalkozást. Ha három hó­napnál tovább kíván a kiválasztott tagországban maradni, tartózko­dási engedélyért kell folyamodnia. Ehhez csak a munkaszerződésre van szükség, vagy pedig - vállalko­zók esetében - igazolni kell, hogy az általuk üzletszerűen folytatan­dó tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. Az engedély meg­adása lényegében automatikus, ál­talában öt évre szól, amit (kérésre) automatikusan meghosszabbí­tanák. Nincs szükség tartózkodási engedélyre, ha a munka szezoná­lis jellegű, vagy ha a munkavállaló rendszeresen - legalább hetente - visszatér az állandó lakóhelye sze­rinti tagországba.- Milyen lehetőségei lesznek a magyar munkavállalóknak?- Az Európai Unió által kért át­menet kizárólag a magyar munka- vállalók jelenlegi tagállami munka­erőpiacra jutására vonatkozik. Amennyiben a magyar munkavál­laló legálisan már jelen van a mun­kaerőpiacon, akkor minden más szempontjából egyenlő bánásmód illeti meg a jelenlegi tagállamok munkavállalóival. A jelenlegi tagál­lamok legfeljebb hét évre korlátoz­hatják a magyar munkaerő szabad piacra jutását. Az úgynevezett „2+3+2 éves” átmeneti időszakot szabályozó megállapodás szerint a csatlakozást követő első két évben a tagállamok továbbra is saját nem­zeti joguk rendelkezéseit alkal­mazzák. Ennek keretében azon­ban a tagállamok saját hatáskörük­ben a munkaerő teljesen szabad piacra jutását is biztosíthatják.- Melyek lesznek a magyarok munkavállalási feüételei az egyes EU-tagállamokban?- A munkaerő szabad áramlá­sát kilátásba helyezett tagállamok Svédország, Dánia, Hollandia, Ír­ország, az Egyesült Királyság és Spanyolország. Közülük Írország teljes piacnyitást tervez, védin- tézkedés nélkül, a többiek a védin- tézkedés alkalmazásának lehető­ségét fenntartják. Várhatóan eh­hez a csoporthoz fog tartozni Gö­rögország is. A kedvező, de továb­bi megerősítést igénylő nyilatko­zatot tett tagállamként tartjuk nyil­ván Olaszországot. Portugália a csatlakozási tárgyalásokon tett kö­telezettségvállalást megerősítette, és közölte, hogy végső pozíciója kialakításával megvárja a tagálla­mi álláspontok letisztulását.- Mit jelent a korlátozás a gya­korlatban?- Ahol nem alkalmaznak átme­neti korlátozásokat, a magyar munkavállalók már közvetlenül a csatlakozás után szabadon vállal­hatnak munkát, munkavállalási engedélyt kapnak, vagy azt sem kell igényelniük.- Van-e megengedett maximális munkaidő az EU-ban?- Igen. A munkaidő hosszára vonatkozó keretszabályozás elvár­ja, hogy a tagországokban az átla­gos munkaidő bármely hétnapos időszak során - a túlmunkát is be­leértve - ne haladja meg a 48 órát.- Ugyanannyi bért kaphatunk- e, mint azon EU-ország munkavál­lalói, ahol dolgozunk?- Igen. Az európai uniós szabá­lyozás kiindulópontja, hogy a munkavállalókat tilos megkülön­böztetni, azaz egy EU-tagállamban dolgozó magyar munkavállaló nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást, mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott he­lyi állampolgár.- Ha több tagállamban is válla­lunk munkát, melyikben kell adót fizetnünk?- Ahol a munkavégzés történik. A tagállamok közötti kétoldalú megállapodásoktól függően azon­ban a két tagállam között ingázók, illetve az egyszerre több tagállam­ban munkát végzők gyakran a la­kóhely szerinti tagállamban fizetik be jövedelemadójukat. _________■ Ad atbázis az álláskeresőknek Ahogy van országos munkaközve­títő szervezet, ugyanígy ma már létezik olyan adatbázis, amely va­lamennyi tagország szintjén szá­mon tartja a munkaerőpiac válto­zásait, tájékoztat a különböző or-' szágokban kínálkozó álláslehető­ségekről vagy netán a telítődésről. Az EU már 1993-ban létrehozta az időközben továbbfejlesztett - EURES elnevezésű - számítógépes információs rendszerét. Adatbázi­sa két részre oszlik: az egyik tartja számon a munkahelyi üresedése­ket, a másik olyan általános infor­mációkat tartalmaz, mint például egyes EU-országokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalom- biztosítási, szociális és más egyéb, hasonló előírások. Az információs rendszer nem csupán elektroni­kus nyilvántartásból áll: tanácsadó irodák láncolatát is magában fog­lalja. Taggá válása után Magyaror­szágon is lesz - magyar nyelvű - EURES iroda, ahol személyesen is lehet tájékozódni az uniós munka­erőpiac pillanatnyi állásáról. ■ Megfigyelők a Parlamentben Május elsejétől biztosítja a megfi­gyelői státust az Európai Parla- . ment az új uniós tagok parlamen­ti küldöttei számára. Ugyanezen j a napon döntik el véglegesen, I hogy a tíz belépő állam által dele- i gált összesen 162 megfigyelő - | köztük 24 magyar - mely politi­kai csoportokat erősíti majd. A megfigyelői státus idején az j Európai Parlamentbe delegált I nemzeti parlamenti képviselők j továbbra is saját hazájuk parla­mentjétől kapják fizetésüket. Úti­költségüket saját országuk fővá- I rosából Brüsszelbe és Strasbourgba azonban már az EP fizeti, s az európai parlamenti helyszíneken való tartózkodás idejére 250 eurós napidíjat is át­utal számukra. 2004. május 1-jétől, amikortól már Magyarország teljes . jogú tagja az Európai Uniónak, az új tagok immár főállású EP- képviselői is jogosultak lesznek az uniós parlament bőkezű fize­tésére, illetve a havi több ezer eurót kitevő egyéb juttatásokra. Strasbourgbári az euroképviselök nem nemzeti alapon, hanem az európai politikai családok men­tén szerveződött frakciókban ül­nek. Az EP-be küldött tíz MSZP-s megfigyelő az előzetes megálla­podások alapján a második legna­gyobb frakció, az Európai Szocia­listák Pártja széksoraiban foglal­hat helyet, a kilenc fideszes és a három MDF-es képviselő a legna­gyobb EP-frakcióval rendelkező Európai Néppárt keretein belül fejti majd ki tevékenységét, a két SZDSZ-es eurohonatyd számára pedig az EP liberális képviselő- csoportja fog politikai otthont te­remteni. , A tagjelölt képviselők megfi­gyelői státusa pontosan egy évre, 20Ó4. április 30-ig szól. 2004. május 1-jén, a csatlakozá­si szerződés napján he­lyüket teljes jogú EP- képviselők veszik át, ugyanolyan számban. Már a megfigyelői stá­tus idején jogosultak lesznek a csatlakozók küldöttei a bizottsági és a plenáris üléseken való rész­vételre. Míg azonban utóbbiakon csupán jelenléti joguk lesz, előb­bieken javaslattételi és felszólalá­si joguk is, bár tisztségekbe ter­mészetesen a bizottságokban sem választhatják meg őket, és szavazati joguk sem lesz 2004. április 30-ig. _ ________ ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszo­kat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A helyes választ bekül­dők közt havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, soroza­tunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűsége­sebb és legjobb játékosainkat! Mi a neve az uniós munkaközvetítő szervezetnek? a! EUJOB b/ EURES c/ JOBLINE Meddig ér a tervek szerint a Transzeurópai Úthálózat (TEN)? a/ Athénig illetve Isztambulig b/ Bukarestig, illetve a Fekete-tenger partjáig c/ Moszkváig Hány éves korig számít újnak egy autó az EU-ban? a/ Egy éves korig vagy 10 ezer kilométerig b/ Egy hónapos korig vagy ezer kilométerig c/ Féléves korig vagy 6 ezer kilométerig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents