Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-28 / 98. szám

2003. Április 28., Hétfő A LMANAC H 0 1 9 7. OLDAL Recept Balatonújlakról Aludttej es prósza Kedvelt étel Újlakon az aludtte- jes prósza, amit a jellegzetes so­mogyi ételek között is számon tartanak. Újabban kefirrel készí­tik, mert a ma kapható zacskós, illetve tartós tej kevésbé alkal­mas jó házi aludttej készítésére. Hozzávalók: négy-öt pohár kefir, egy tojás és annyi liszt, amennyi a lágy palacsintatésztához kell. Az aludttejes prósza elkészítése nagyon egyszerű: összekeverik a kefirt és a tojást, valamint a lisz­tet úgy, hogy sűrű palacsinta­tésztát kapjanak. A masszát ter­mészetesen enyhén megsózzák. Kizsírozott tepsibe öntik, majd a tetejét olajjal és tejföllel meg­kenik. Forró sütőben kell kisüt­ni, míg meg nem pirul a teteje. Házi meggy-, illetve szilvalek­várral fogyasztják, s van, aki porcukrot is szór a tetejére. ■ Kitörést remélnek az újlaki gazdák Az újlaki gazdálkodók jobb megélhetést remélnek földjeik­ből. Az önkormányzat a közszol­gáltatások bővítésével és az inf­rastruktúra fejlesztésével teremt jó alapokat a falu jövőjének.- Reménykedve tekintenek a bala- tonújlakiak az Európai Unióra. A 489 választó 42 százaléka szava­zott, és 83 százalékuk igent mon­dott a csatlakozásra. Ez az orszá­gos átlaghoz hasonló - mondta Mazzag Ferenc polgármester. - Az emberek zöme mezőgazdaságból él, s főleg arra kíváncsi, hogyan se­gíti majd az unió a mezőgazdaság­ból élő időseket. Ebből adódnak a fenntartásaik is. Visszaigényelték a | földjüket, mert az osztatlan közös tulajdonban látják a kibontakozás gátját. Ma is elégedetlenek a földki­adó bizottságok munkájával. A ki­törési pont nekik az új típusú szö­vetkezés lesz, de ehhez földcsere, birtokrendezés kell. A gazdálko­dók is azt várják, amit én: azokat a szakembereket, akik jártasak a pá­lyázatírásban. A falugazdász sokat segít, de erre kevés lesz az ideje.- Hogy segít az önkormányzat?- Összkomfortos a falu, a köz­művek mind kiépültek. A régi utak, járdák zömét is felújítottuk. Most a Kossuth utcai járda egy kilométeres szakaszát szeretnénk megépíteni, erre pályázunk. Régi terv a dráva- balatoni kerékpárút, ez érinti Újla­kot is. A kistérség is szorgalmazza, meglátjuk milyen pályázati támo­gatást tudunk nyerni hozzá.- Mennyiből gazdálkodnak?- A község költségvetése 59 mil­lió forint. Hitel nélkül gazdálko­dunk, és csak a legszükségesebb adókat vetettük ki, mert nem akar­juk tovább terhelni a lakosságot. A kommunális adó ugyan 6000 ezer MAZZAG FERENC 1941-ben szüle­tett Balatonújlakon. Budapesten járt szakközépiskolába, majd pedig a ba- latonkeresztúri gamesz műszaki veze­tője volt. Nyugdíjas, két gyermeke van. Az 1970-es évektől vett részt a helyi közéletben. 1985-től elöljárója volt a falunak, 1990-től polgármester. forint, de ebből fedezzük a szemét- szállítást is. Használt kukákat ve­szünk, hogy egységes edényzetbe gyűjtsük a hulladékot. A képviselő- testület majd minderről dönt.- Sok a közösségi épület. Szeret­nek együtt lenni a balatonújlakiak?- Három éve megüresedett az óvoda, a gyerekeket Máriafürdőre visszük. A hivatal az átalakítással kedvező körülmények közé került. Az ifjúsági ház 1993-ban épült, ott helyeztük el a könyvtárt. A műve­lődési ház épületében van az orvo­si rendelő, s most felszabadultak a hivatal korábbi helyiségei, így ott teleházat létesítünk. Az önkormány­zat számítógépeket nyert, ezeket ott helyezzük el. Ezzel együtt az épületet is felújítjuk. Valóban sze­retnek az emberek együtt lenni, s igyekszünk megteremteni a feltéte­leket a rendezvényekhez, ezzel bő- vítjük a közszolgáltatásainkat. ■ Segít az embereknek Ötödik éve a falu jegyzője Tö­rök Csilla. Előtte öt évig az ön- kormányzat pénzügyeit intézte mérlegképes könyvelőként és adótanácsadóként. Munka köz­ben végezte el az államigazga­tási főiskolát, most a pécsi tu­dományegyetem jogi karának hallgatója. Elmondta: éppen húsz éve kötelezte el magát a helyi közigazgatásnál, s ez egy életre szóló elkötelezettség. Tősgyökeres balatonújlakiként nem könnyű a helyzete, mert időnként a falubelieknek kelle­metlen döntéseket is kell hoz­nia. Talán ezért is kedveli job­ban a pénzügyeket. A falu ter­mészetesen elfogadta, a telepü­lésnek előny, hogy sokoldalúan képzett szakember irányítja a helyi közszolgáltatásokat.- Szeretem a problémákat megoldani, igyekszem a jogsza­bályoknak megfelelően legjob­ban eljárni az ügyekben. Öröm számomra, hogy meg tudom ol­dani az emberek gondjait ­mondta. Min­dig is ez von­zotta, és tuda­tosan készült a hivatására. Újlakon nem­csak a hivatali munka körül­ményei vál­toztak jelentő­sen, hanem a kiváló szak­emberek is segítik munkáját. Pintér Veronikában egykori ön­magát látja viszont a jegyző asszony, mert a pénzügyese sze­reti ezt a tevékenységet. Pillér Sándorné régi szakemberként intézi egyebek között az adó­ügyeket, s Meretei János rész- munkaidőben segít a műszaki ügyekben. Számítógépeken dol­goznak, s a szakterületek nyil­vántartásában alkalmazzák az informatikai rendszereket. Min­den feltétel megvan ahhoz, hogy színvonalas legyen a közszolgál­tatás. ■ Édesanyja kezét örökölte A falubeliek úgy tartják számon, hogy ő a hímzések mestere. Büszkék arra, hogy Horváth Jenőné somogyi térítőjét kiállítot­ták a Néprajzi Múzeumban is. Azóta volt már kaposvári kiállítá­son, és másfél évig egyik bemuta­tóról a másikra vándorolt. Hama­rosan Pécsen is látható lesz a ke­ze munkája, mert egy ottani be­mutatóterembe kérték.- Úgy indultam, hogy magam­nak meg az unokáknak hímzek - mondta. - Szecsődi Árpádné ve­zette itt a hímzőszakkört, ez há­rom telet ért meg. Én édesanyám kézügyességét örököltem, s ő mindenre megtanított, amit egy lánynak tudnia kell. A nyugdíjas éveimben kezdtem újra hímezni. Sokféle hímzést ismer Hor­váth Jenőné, térítőkre varrja a vi­dék jellegzetes öltéseit. Talán azért szomorú egy kicsit, hogy nincs kinek továbbadnia a tudá­sát. Unokái távol vannak, s nincs Horváth Jenőné igazi mestere a hímzésnek módja őket tanítgatni. - Az öcsém menye csinálja - mondta reménykedve. _________________■ Sá toros diákokat várnak Balatonújlak mint a régió vala­mennyi települése igyekszik megragadni a lehetőségeket, hogy többletbevételhez jusson a turizmusból. Szerencsés, ha a te­lepülés nem épít fellegvárakat, hanem arra alapoz, amit nyújtani tud. Nos, az újlakiak olyan turiz­must szorgalmaznak, amely ma már kiveszendőben van a tó part­ján. Nyaranta olyan diákokat lát­nak vendégül kedvezményes dí­jazásért, akik sátort vernek a sportpályánál. Úgy számolnak: nem a bevétel az elsődleges, ha­nem szeretnék megismertetni fa­lujukat leendő vendégeikkel. A felújított sportöltözők és a közeli ifjúsági klubház kiváló hátteret nyújtanak a diák turis­ták fogadásához. Nemcsak az el­látásban, hanem a szabadidő el­töltésében is. A Balaton-part pe­dig innen mindössze néhány ki­lométernyire van, így hamar elérik. A nyáron balettnöven­dékeket várnak, s egy dunaújvá­rosi főiskola is jelentkezett már. Vannak visszatérő diákcsopor­tok is. A művelődési ház terve­zett átalakítása is hozzájárul a sátoros turizmus körülményei­nek javításához, mert tervezik egy szociális blokk létesítését. ■ Évszázados küzdelem a templomért Smaragdfenyők a parkban Száznegyven fenyőt ül­tettek el tavaly a bala- tonújlaki templomot övező kertben, s ugyan­abban az évben végez­tek a templom tetőze­tének a felújításával is. A munkák költsége egymil­lió forintra rúgott, ennek mint az egyházközség vezetői - Varga Zoltán, Horváth László, Varga Géza, Kovács Árpád - eh mondták: egyharmadát ismét a lakosság adomá­nyozta, s több mint 338 ezer forintot gyújtott ösz- sze. A templomot az ok­tóberi búcsún avatták föl. Azt tervezik, hogy sövény­nyel körbeültetik a kertet. Többször is nekiláttak a múlt szá­zadban templomuk megépítésé­nek a balatonújlakiak, de két há­ború keresztezte az útjukat. A nyolcvanas évek elején építették meg a lélek házát, s ezt nagy örömmel látogatják. Annak idején Kéthelyre jártak misére a balatonújlakiak, mivel nekik nem volt saját templomuk. Az idősebbek még jól emlékeznek rá: vasárnaponként út­ra kelt az egész falu. Télen-nyáron, esőben vagy hóban megtették az oda- vissza három kilométeres utat. Hor­váth László, Varga Zoltán templom­atya, Kovács Árpád és Varga Géza jól emlékeznek a nyolcvanas évek erőfe­szítéseire. Varga Zoltán még őrzi a fényképeket, amikor a templom alap­jait lerakták. Felemelő érzés volt, mert a második világháború utáni években, bizony, széthordták már egy templom­alapot, és hiába próbálkoztak az első háború előtt is. Horváth László természetesnek tartja, hogy összefogott a falu, hiszen az emberek mindig részt vettek min­den közös munkában. Dr. Földvári Im­re kéthelyi plébános segített az építke­zés irányításában. 1982-ben szentelték föl a templomukat, aminek a Rózsafü­zér Királynője lett a patrónusa. Az újlakiak büszkék a hitéletükre, bár szomorúan megjegyzik, hogy a fi­atalok manapság csak a bérmálkozásig látogatják szorgalmasan a templomot. Így a keresztény szellemiséget itt is a közép- és az idősebb korosztály élteti. Bár Sass Rudolf plébános 30-35 gyer­meket oktat hittanra és a vasárnapi mi­séken legalább száz mindig részt vesz, s ez szép dolog egy 590 lelkes faluban. Kovács Árpád azt mondta: a hitélet a közösségi összefogásnak is az eszkö­ze. S nemcsak a balatonúj lakiakban él­teti a közösség fontosságát. Már négy­öt éve minden évben kirándulást is szerveznek a kéthelyi, az újlaki, a szent- páli és a boronkai hívek. Meglátogat­nak egy-egy templomot, és az imádság után önfeledten szórakoznak. ■ Minden földet megműveltek Talpalatnyi föld nem volt vala­ha, amit ne műveltek volna meg - mondta Horváth Jenő, a falu egyik legidősebb embere. Egy­kor a téesz alakulásakor irodis­taként segítette a közös munkát. Horváth Jenő jól emlékszik, hogy az utolsó pillanatban írta alá a be­lépést a téeszbe. Azt mondta, ak­kor lép be, ha a többség is úgy dönt. Aznap, 1960. január 1-jén alakult meg az Új Elet Tsz. Az emberek természetesen kölcsö­nösen figyelték, ki hogyan hatá­roz a dologról és örömmel fogad­ták a döntését. Horváth Jenő ugyanis a módosabb gazdák kö­zött került a vezérkarba. Mint mondta, a gerincbántalmai miatt nem bírta a földeken a munkát, így vállalta a pénztárosi, bér- számfejtői, SZTK-ügyintézői munkakört. Sokáig kezelték, még a sportkórházban is gyógyították Pesten. Mindig szerette a szá­mokkal kapcsolatos tevékenysé­get, mert jó tanuló volt az iskolá­ban, bár csak hat osztályt végzett. Már az irodán dolgozott, amikor esti tagozaton befejezte a 7-8-at.- Mindig is szorgalmas embe­rek voltak a balatonújlakiak - mondta Horváth Jenő. - Megbe­csülték, megművelték a földjü­ket. Búzát, kukoricát termesztet­tek a közösben. Jó híre volt az it­teni szőlőknek, az otellót egy bé­csi kereskedő vette meg rendszeresen, illetve a pécsi borkombinát­nak is szállí­tották. So­mogy távolab­bi helyeiről is szívesen eljöt­tek érte. Az­tán a téesz véget vetett a virágzó szőlőkultúrának, felszántották a terület egy részét. A téesz első elnöke egykor Mészégető János volt, az agronó- mus Lőrincz István, az irodán pe­dig Horváth János mellett Csön- dör József dolgozott. ______ ■ BA LATONÚJLAK CÍMER, ZÁSZLÓ A község címere ezüsttel és zölddel hasított, csücskös talpú pajzs, ennek a jobb mezejében balra fordult, álló és vörössel fegyverzett fekete medve a bal mellső mancsával fekete nádbu­zogányt tart; a bal oldali mező­ben koronából kinövő arany- lombú ág látható. A pajzs fölött falkorona, alóla jobbról fekete­ezüst, balról zöld-arany foszlá­nyok keretezik a pajzsot. A feke­te medve a Hunyadi család cí­meréből vett elem, a koronából kiemelkedő ág a Fáncsy család címerének sisakdísze. A falko­rona a török időkben a falu ha­tárában álló erődítményre utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 581 2002-ben 595 2001-ben 610 1990-ben 780 1960-ban 840 u CIVILEK, VEZETŐK A sportegyesület elnöke Mazzag Ferenc, a gazdakör vezetője Tüske Gábor, a vöröskeresztes szervezet vezetője Tüske Gá- bomé, a horgászegyesület ve­zetője Géczi Lajos. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalnak a címe: 8712 Balatonújlak, Templom u. 3. Tel/fax: 85/575-066 A hivatal hétfőtől csütörtökig 8- tól 16.30-ig, pénteken 12-14 óráig van nyitva. Az ügyfeleket hétfőn és pénteken 8-12, ked­den 13-15, szerdán 8-12 és 13-16 óráig fogadják. Mazzag Ferenc polgármester és Török Csilla jegyző fogadóórája hétfőn 8-12, szerdán 14-16 óráig tart. Csóti Klára falugazdász csütör­tökönként 12-13 óráig fogadja a lakosokat; Stanné Malmos Tí­mea és Schweigemé Kovács Erika a gyermekjóléti és család- segítő szolgálattól csütörtökön 8-9 óráig. ORVOSI RENDELES Dr. Varga Zsuzsanna házi­orvos hétfőn 14-15, szer­dán 8-10 óráig, dr. Moór István háziorvos kedden és pénteken 8-10-ig rendel. Halbrucker Vilmosné védő­nő minden hónap második csütörtökén 14-15 óráig tartja a tanácsadást. Ugyanakkor a házi­orvos is látogatja a gyermekeket. T MISEREND Sass Rudolf plébános vasárnap 8-tól, csütörtökön 18 órától tart misét a katolikus templomban. IDÁIG ÉRT A BALATON Valaha a község határát mosták a Balaton hullámai, mára né­hány kilométerrel északabbra van a tó. A régészek szerint ró­mai falu volt itt, s az annak helyén épültet a középkori kró­nikák is említik. A Fánchy és a Csányi család birtoka volt, majd a Hunyadyak tulajdona lett. Ér­tékesek a Kossuth utca népi emlékei. Balatonújlakról köny- nyen elérhető a marcali domb­hát és a Nyugati-övcsatorna, ami a horgászoknak kedvelt csukázó- és harcsázóhelye. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatja

Next

/
Thumbnails
Contents