Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

2003. Április 26., Szombat 7. OLDAL PÁLMAJORI RECEPT Kárnye ku kurecs Az óvoda szakácsnőjétől, Bogdán lmrénétől kaptuk annak a húsos káposztának a receptjét, aminek a cigány neve kárnye ku kurecs. Négy személyre egy kiló sava­nyú káposzta, egy doboz sűrített paradicsom, egy kiló oldalas, egy zöldpaprika, egy fej vöröshagy­ma, babérlevél, só és bors kell, a rántáshoz pedig zsír, liszt és pi­rospaprika. A húst földarabol­juk, s föltesszük főni, beleszel­jük a vöröshagymát, babérleve­let, és ízlés szerint fűszerezzük. Mikor a hús majdnem megpu­hult, belekeverjük a paradicsom­pürét és a káposztát. Ha megfőtt a káposzta, elkészítjük a rántást. Zsírban vagy olajban aranybar­nára pirítjuk a lisztet, majd a tűz­ről levéve belekeverjük a piros- paprikát. Ezt beleöntjük a leves­be, s ízlés szerint fűszerezzük, és még egyszer fölforraljuk. ■ Határtalan bizalom zenével, punyával A település csak 1993-ban lett önálló. Lakosainak a többsége a cigány kisebbséghez tarto­zik, és bizakodással várják az uniós csatlakozást. Munkahe­lyeket remélnek, és legalább a gyerekeiknek jobb életet.- Értesüléseiket az itt élők is újsá­gokból meg a tévéből szerzik, s gyakran az utcán is megállítanak kérdéseikkel - mondta Bomss Lász- lóné polgármester. - Bebizonyoso­dott, hogy megértették a csatlako­zás szükségességét. A szavazók itt háromnak a kivételével mind a csatlakozásra voksoltak. Ezek az emberek tele vannak reményekkel, tervekkel, s bíznak abban, hogy lesz munkahelyük, remélik a na­gyobb nyugdíjat és egy jobb vilá­got. Bár azzal is tisztában vannak: nem biztos, hogy ők is érezni fog­ják a változásokat, de tudják, hogy a gyerekeiknek már jobb élete lesz.- Milyennek látja a falu jövőjét?- Remélem, a csatlakozás után fejlődésnek indul. Ha elkészül a ter­vezett út, annak itt, Pálmajomál lesz a felüljárója. Azzal minket is beköt az országos úthálózatba. A főút melletti falu értékesebb egy vállalkozó szemében. Ez munka­helyeket teremthet. A gázon kívül teljes az infrastruktúránk. Most tár­gyalunk egy emutenyésztővel. Azt kéri, a külterületünkre vigyük ki a vezetékes telefont. Ez igen sokba kerül, s egyelőre nincs rá pénzünk. Nemcsak tenyészteni akar itt, de feldolgozná a tollat és a húst is. Pá­lyázati támogatás nélkül ez nem va­lósul meg. Egymásra vagyunk utal­va, kölcsönösen segítjük egymást.- Mit visz Pálmajor hozomány­ként az unióba?- Mint minden szegény telepü­lésnek, csak a hagyomány az érté­ke. Ezt visszük: a zenét, a táncot és a romaételeket. Sokan nem tudják BOROSS LÁSZLÓNÉ Kiskunmaj- sán született, s 1954-ben került Pálmajorba tanítónőnek. 1994-től tiszteletdíjas, 2002-től pedig főállású polgármester: Férjezett, három gyer­meke és hét unokája van. Hobbija az utazás, a főzés meg a kézimunka. például, mi az a punya; kenyér he­lyett sütik ezt a romák, s inkább kalács, de nincs benne élesztő, csak sütőpor. Az itt élők szorgal­masak, dolgosak. Itt hagyományos volt a teknővájás, valaha abból él­tek, de ma már szinte senki sem foglalkozik vele. Akik értettek hoz­zá, meghaltak, az unokáik pedig soha nem művelték. Ezt a mester­séget is újra kellene tanítani.- Mik a kitörési pontok?- Csak az, ha ránk talál egy vál­lalkozó és munkahelyeket teremt. Az itt élők szorgalmas, becsületes emberek. Pálmajorban nincs bű­nözés, nincs verekedés, így itt nincs dolguk a rendőröknek. Még a szociális segélyből élők is igye­keznek: próbálnak egy kis többletet előteremteni. Kezdődik a metszés, s aki teheti, möst a gyümölcsösök­ben dolgozik. Megragadnak min­den kereseti lehetőséget; nehezen élnek, de becsületesen. ■ Táncban elsők a romák Régóta dédelgetett álma vált való­ra 1990-ben Kövesdi Istvánnak. Kezdeményezésére akkor alakult meg a hagyományőrző egyesület, s ennek a ve­zetőjévé választották. Célul tűzték ki, hogy föl­elevenítik, megismerte­tik a cigány kulturális hagyományokat, az éne­keket, táncokat a kör­nyezetükkel is. A hatta­gú együttes azóta nép­szerű fellépő a környező településeken és a kü­lönböző versenyeken is. Kövesdi István lányáról, Kláráról hamar ki­derült, hogy jó a hangja. Azóta ő is oszlopos tagja az együttesnek.- Nemcsak a környező telepü­léseken lépünk föl. Jártunk már Pécsen a Gandhi gimnáziumban és barcsi művészeti táborban is. Gyakori résztvevői vagyunk a kulturális versenyeknek, sereg­szemléknek. Onnan ál­talában első helyezéssel szoktunk hazatérni - mondta Kövesdi Klára. Az énekek, táncok be­tanításában Kövesdi Ist­ván segíti a fiatalokat. Gyakran a település idő­sebb lakói is szóvá teszik, ha egy szalag vagy fo­dor nem ott van a ruhán, ahol hajdanán hordták.- A ruhánkkal is megkíséreljük felújítani a roma viselet, ehhez segítséget kapunk. Az itt élők nagyon örültek a csoport megala­kulásának, ők is érzik, hogy a ha­gyományaink elvesznek, elfelej- tődnek, ha nem ápoljuk őket. ■ Papírjáték ajándékba Negyedik éve tanít Pálmajorban Törő Krisztina. Most 24 gyereket oktat a számolás, olvasás, írás alap­jaira az összevont négy osztályban.- Sajátos a helyzetünk; kevés az ilyen kisiskola, és ebből származik az előnyünk is- mondta. - Családias a légkör, ha valaki belép az osztályba, tényleg úgy ér­zi, mintha egy családhoz tátogatott volna. Ez adja -‘az értékeinket: az egyéni ^törődést, a nagyobb fi­gyelmet. Ezeknek a gye­rekeknek vannak hátrá­nyaik, hiába adnak meg nekik szinte mindent a szülők, s hiába tartják fontosnak a tanulást. Sok mindent nem tud­nak előteremteni, s ezt igyekszünk pótolni. A nevelési tervezetünkbe beleépítettünk egy cigány kisebb­ségi oktatási részt is. Az a célunk, hogy a gyerekek belső értékeit fel­színre hozzuk, ne szégyelljék a származásukat, és legyenek büsz­kék arra, amit elértek. Az iskola kötelező felszerelése megfelel az előírások­nak, de nem tudnak tel­jes nyelvi labort beindí­tani, nincs minden gye­reknek internetes hoz­záférése. - Ebből kima­radnak, de reméljük: ötödikben sem lesz még késő, hogy megis­merkedjenek a számí­tástechnikával. Nagyba­jomban folytatják a ta­nulást, és ott már lesz számítógépük. Mások ezek a gyerekek, mint a városban élők. Sokkal hálásabbak, nyitottabbak, szeretettel jobban lehet őket irányítani. S egy hajtogatott papír­játéknak is igazán örülnek. ■ Jót főznek az óvodai konyhán Tavaszváró kicsinyek Az óvodában a legfonto­sabb tevékenység a já­ték, így tanulják meg az alapvető higiéniai tudni­valókat, és a környezet ismeretét is játékosan sajátítják el a gyerme­kek. Tevékenységköz­pontú programot válasz­tottak az óvónők, és ezt kiegészítették az etnikai kisebbség hagyománya­inak a megismerésével, előtérbe helyezve a családot, a természetet és az évszakokat. Most, hogy itt a tavasz, a virá­gokkal s a színekkel fog­lalkoznak a legtöbbet, tanulják a tavaszról szó­ló verseket, énekeket. Most 34 kisgyermek jár az óvodába, de jövőre várhatóan már a 40-et is meghaladja a számuk. Horváth Jó- zsefné óvodavezető örül ennek, bár a helyszűke némi gondot okoz.- A szülők igénylik az óvodát, és szíve­sen hoznák már a hároméveseket is. Most a nagy létszám miatt csak az idő­sebbeket tudjuk fölvenni - mondta Horváth Józsefné. - Fontos, hogy köz­vetlen s jó kapcsolatunk legyen a taní­tónővel is, mert egymásra vagyunk utalva. Nekünk az iskolaérettséget kell elérnünk, neki a felső osztályokra kell fölkészítenie ugyanazokat a kicsiket. Sokszor célszerűbb, ha még egy évig itt maradnak a gyerekek. Ha kell, logopé­dushoz, a tanulási képességet vizsgáló bizottság elé küldjük őket. A nagybajo­mi speciális tagozatra meglehetősen kevés gyerekünk kerül, mert megfelel­nek az iskolai követelményeknek. Bár kicsi az óvoda konyhája, min­den igényt kielégít. Mikrohullámú sü­tő éppúgy van itt, mint mosogatógép. A kis konyhában főznek az iskolások­nak, és innen viszik az ebédet az idő­sek is. Mintegy hatvanan kapnak na­ponta meleg ételt. A fenntartó az ön- kormányzat, és szemet hunynak, ha időnként átlépik a normát.- Az a fontos, hogy jóízű, kiadós és koruknak megfelelő ellátást, ételt kap­janak a gyerekek. Bár nincs egyetlen olyan kicsi sem, aki reggel korgó gyo­morral jönne. Az étlapunkon rendsze­resen van gyümölcs, sajt, tej és tejter­mék. Figyelünk az egészséges táplál­kozásra. Kiskertünk ugyan nincs, de próbálunk ott vásárolni, ahol olcsóbb. Ottjártunkkor éppen hideg gyümölcs- leves, másodikként sült csirke, rizs, savanyúság és alma volt az ebéd. A gyerekek többsége pedig a jóllakottak ebéd utáni pihentető álmát aludta. ■ Tört szemmel olcsóbban A kellemesen berendezett lakás nappalijában a fő helyet a hifito­rony és a tévé foglalja el. Minde­nütt rend, tisztaság. Kalányos Zol­tán, a házigazda vörös­borral kínál, miközben beszélgetünk.- Itt jártam iskolába, ide köt minden - mond­ta - Hat éve élünk ebben a házban, s Kaposváron a malomban dolgozom targoncavezetőként. Ál­latokat tartunk, és van egy kis kertünk. Olcsóbb az élet, ha az ember megtermeli, amit tud. A városban egy reggeli vagy ebéd is ezrekbe kerül, s inkább viszem a napi betevőt. Most fialt a göbe hét kismalacot, s elég sok baromfi sza­ladgál az udvaron. A mélyhűtőnk sosem üres. A munkahelyemen kedvezményesen tudok tört sze­met vásárolni, így a sertéstartás is jobban megéri. Megtermeljük a zöldséget, a krumplit, kukoricát. A hűtőből nem hiányzik a cukorbor­só, asztalunkról a zöldség, gyü­mölcs. Kénytelenek va­gyunk ilyen önellátó élet­módra berendezkedni. Kalányos Zoltán hob­bija a horgászás volna, de a rávalót a konyha­pénzből kellene lecsip­penteni. - Nagyon szere­tek horgászni, de nem­igen engedhetem meg. Drága, s az időm is ke­vés. Havonta még így is 80-100 ezer forintot köl­tünk; a gyerekek iskolába járnak, s nem szeretem, ha nincs náluk leg­alább egy-kétszáz forint. Faluhe­lyen, ahol adottak a lehetőségek. Áz itteni lakosok nemcsak várják a segélyt: mindenki azon van, hogy legyen valamije. S képviselőként is megpróbálok dolgozni a faluért. ■ Öt gyerekkel készül az esküvőre Tizennégy éves volt Orsós Teréz, amikor az első gyermeke szüle­tett. Ma pedig heten ülik körbe az ebédlőasztalt. A legkisebb, a két hónapos baba azonban már a saját házukba érkezett.- Építkezni tavaly júniusban kezd­tünk - mondta Orsós Teréz.- Elő­ször a szüleim kis házában indult a közös életünk, épp ennek a helyén, majd az építkezés idejére az apó- somékhoz költöztünk - magyaráz­ta a fiatalasszony. - Ez a ház két és fél szobás, mintegy 80 négyzetmé­teres. Víz, villany van, s cserépkály­hával fűtünk. A párom 27 éves, munkanélküli, semmilyen jövedel­me nincs, én főállású anya vagyok. A polgármester segítségével és a szocpol támogatásból építkeztünk. Orsós Teréznek a gyerekek mel­lett a munkanélküliség a legna­gyobb gondja. Mindössze hat osz­tályt végzett, így különösen nehéz lesz majd később elhelyezkednie.- Valamilyen munkahelyet kell majd találnom, ha lejár a gyes. Mindössze hat osztályt végeztem el, de remélem, hogy a gyerekek elvégzik legalább a nyolc osztályt. Remélem, nekik több eszük lesz, mint a szüleiknek. Nálunk egyéb­ként elég gyakori, hogy a lányok fi­atalon szülnek. A párommal most tervezzük az esküvőt. Persze nem túl flancos lagzira gondolunk, csak egy egyszerű szertartásra. Orsós Teréznek nincsenek ál­mai, csak nagyon határozott tervei.- Most az a legfontosabb, hogy a bojlert beköttessük, hogy legyen meleg víz. Negyvenezer forintba kerül, s a nyárra talán összegyűjt­jük a pénzt - mondta, beavatva a terveibe. - Kerítésünk még nincs, és jó lenne néhány baromfit is be­szerezni. A kert kialakítása is várat Orsós Teréz reméli: a kicsiknek jobb lesz magára. Dolog van éppen elég. Ál­maim nincsenek. A szegénysé­günkből többre nem várhatok. Utazni hiába vágynék, öt gyerekkel azt nem lehet megvalósítani. ■ PÁLMAJOR A KÖZSÉG CÍMERE Hasítással kettéosztott álló, csücs- kös talpú pajzs jobb zöld mezőjé­ben balra fordult fehér ló ágasko­dik, a bal oldali vörös mezőben zöld lombozató fa áll, törzse kö­zépső részén leveles aranykoro­nával. A címer a község múltjára és lakosságára utal. Nevét.egyik birtokosáról, Somssich Pálról kapta. Először Páltelke, majd a múlt század elejétől Pálmajor né­ven említik, de csak 1993-tól önálló. A Somssich családra em­lékeztet az aranykorona. A fa és a ló mint a cigányság ősi életformá­jának jelképe került a címerbe. Az utóbbi a hajdani vándorlásokra utal, a fa pedig ősi mesterségük­re, jelenlegi főfoglalkozásukra. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban . 329 A 1993-ban 337 1983-ban 348 1973-ban 355 || FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7561 Pálmajor 69. Tel.: 82/357-132. Boross Lászlóné polgármester, Boross László, a gyermekjóléti szolgálat vezetője és dr. Fehér József jegyző min­den kedden 12-14 óra között tart fogadóórát. Kutarek Gyula falugazdász is kedden kereshe­tő föl 11-töl 12 óráig. CIVILEK, VEZETŐK 1990-ben alakult meg a pálma- jori cigányszervezet és a hagyo­mányőrző egyesület. Mindkettő­nek Kövesdi István a vezetője. ORVOSI RENDELÉS Dr. Gulyás Sándor házior­vos minden pénteken 12 órától rendel, dr. Izer Ildikó gyermekorvos pedig min­den harmadik pénteken. Akkor tart tanácsadást Bodri Ágnes védőnő is. MISEREND Az iskola tantermében minden második vasárnap 11-töl Horváth Loránd plébános celebrál misét. HÍRES SZÜLÖTTEK A településen született dr. Egyed Miklós belgyógyász, he­matológus főorvos. KITÜNTETETTEK Boross Lászlóné 1970-ben lett kiváló tanító, 1984-ben meg kapta a megyei pedagógiai díjat, majd 1990-ben az életműdíjat; 1999-ben a Pálmajorért kitünte­tést vette át. Boross László munkáját 1990-ben Arany Ka- tedra-dijjal ismerték el. MÚLTIDÉZŐ Somogy vármegye 1932-es al- manachjában Pálmajor még nem szerepel önálló település­ként, csak Nagybajom része 214 lakossal. Lakóinak a több­sége cseléd volt. 1923-ban nyílt itt népiskola, mintegy 70 tankö­teles gyerek járt ide. A húszas évek végén nőtt meg a cigány lakosok száma. AII. világhábo­rúban súlyos károkat szenvedett a környék, mert majdnem négy hónapig itt állt a front. 1945 után a lakosság száma 570-re nőtt. Az iskola 1962-ig műkö­dött, és 1964-től van itt óvoda. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta k v i A L M A N A C H - 15 3 ________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents