Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

2003. Április 24., Csütörtök EGYHÁZAK ÉLETE 13. OLDAL Árpád-házi Szent Erzsébet Református őrzi a zsinagóga kulcsát Alig néhányan emlékeztek meg a holoka­uszt áldozatairól a minap a siófoki zsina­gógánál. A zsidók pedig jelentős szerepet játszottak Siófok fürdővárossá fejlődésé­ben, úgy is nevezték valaha az üdülőhelyet félig tréfásan, félig komolyan: Zsidófok. Siófok Régi képeslap Siófokról: a Balaton Szálloda megépítése is egy zsidó család nevéhez fűződött A déli vasút 1863-as megépülte után egyre többen ismerték föl: Siófok partja és sely­mes fövenye minden korosztálynak kivá­lóan alkalmas a fürdésre. Megkezdődött a fürdőtelep kialakulása, számos zsidó ke­reskedő települt le. Néhány év múlva már 347 zsidó, közte 70 kereskedő élt a telepü­lésen. Magyar nyelvű izraelita iskola épült a mai főposta helyén, később Sámuel Aranka magánóvodát is nyitott. A fürdő­kultúra akkor indult jelentős fejlődésnek, amikor a Glatz Henrik által alapított Sió- fok-Balatonfürdő Rt megnyitotta a gyógy­fürdőt. A három Érti testvér aztán tizenöt évi munkával tette Európa egyik vonzó üdülőhelyévé; rózsaliget, angolpárk, lovaspálya épült, valamint színház, kaszi­nó. A fürdőszállók éttermét Cannesból szerződtetett konyhamester vezette, hogy a külföldi vendégek kényes ízlését is kielé­gíthessék. Mivel a nyaralók jelentős része zsidó volt, ezért mondták Siófokot Zsidó­foknak. A település a pesti nagypolgárok, színészek legkedveltebb szórakozóhely­évé vált. Karinthy Frigyes, Rejtő Jenő szá­mos írása született itt, Karinthy (akinek a Hozbor-vendéglő volt a kedvence, vagyis a mai Csárdás étterem) Siófokon, a Vitéz-pan­zióban halt meg 1938 nyarán. A korábban ide szintén „hazajá­ró” Faludy György költő vetette föl a sió­foki zsidók történetét könyvben megörökí­tő Matyikó-Sebestyén József múzeumigaz­gatónak: létesüljön a hajdani Vitéz-panzió­ból Karinthy emlék­múzeum. Áz ötlet egyelőre nem valósult meg. A holokauszt idején 1944. június 29-én vagonírozták be a siófoki zsidókat, akiket aztán az ausch­witzi koncentrációs tábor birkenaui rész­legébe vittek. A közel ötszáz üldözött kö­zül 72 tért vissza Siófokra. Az áldozatok számára három évvel ezelőtt rendeztek emléknapot a településen. A siófoki zsina­gógánál azonban az idén már csak keve­sen tartották fontosnak, hogy fejet hajtson a városépítő elődök emléke előtt. Kálmán (Koppstein) Imre világhírű operettkomponista, dr. Révész Géza pszi­chológiaprofesszor, Hirsch János, Ameri­kában ismertté lett színházi rendező - va- lahányan abból a siófoki izraelita iskolából kerültek ki, melynek helyén ma az 1986- ban épült zsinagóga áll. Falait az idő már kikezdte, s csak júliusban és augusztusban nyílik meg az ajtaja; péntekenként, amikor e két hónapban imaórát tartanak benne. Kulcsát egy református vallású, helybéli polgárra bízták. ____ fónai imre MA TYIKO-SEBESTYEN JÓZSEF múzeumigazga­tó: - Nem lehet tudni, ma hány zsidó is él a vá­rosban. Az is vitatott: mennyi esett a fehérterror áldozatául. Úgy vélem, a tehetősebb helybéli csa­ládok elmenekültek a különítményesek elől. Két­ségesnek tartom, igaz-e a jeruzsálemi holokauszt- múzeum adata, miszerint Horthy tisztjei 300 zsi­dót végeztek ki és dobtak a Balatonba. HARASZTI LÁSZLÓNÉ. a Siófok-Netanya ba­ráti társaság vezetője: - Azért igyekszünk ten­ni, hogy fennmaradjon a korabeli siófoki zsidó­ság emléke, a fiatalság szembesüljön a múlttal, ne merülhessen feledésbe. Annak idején ezért tartottuk fontosnak, hogy megszervezzük az emléknapot, és emlékezzünk évről évre a holokauszt helyi áldozatairól is. Elismerés az évfordulón Balás Béla megyéspüspök az egyházmegye alapításának tíz­éves évfordulója alkalmából öt plébános, köztük három somo­gyi, munkáját ismerte el azzal, hogy kitüntette őket. Kiss Iván préposti címet kapott. Minden kitüntetés egy kis megál­lásra ösztönzi az embert - mondta Kiss Iván címzetes prépost. - Kap­tam már a megyétől is Somogy Pol­gáraiért díjat, de ennek a kitünte­tésnek most jobban örültem, mert a saját egyházamtól kaptam. 10 évvel ezelőtt kellett a kemény dön­tést meghoznom, hogy a Balaton legszebb részéről eljövök-e egy volt szocialista város plébánosá­nak... Egy éjszakába került, de nem bántam meg, hiszen azóta tu­dom, hogy a jó Istennek itt van rám szüksége. Köszönöm, hogy püspö­kömtől sok feladatot kaptam: kerü­leti esperes lettem, megbíztak a hitoktatás felügyeletével, az egy­házmegye kommunikációs felelő­se vagyok, a Somogy Megyei Köz­gyűlésnél képviselem az egyház­megyét. Mikor Marcaliba kerül­tem, ragadtak rám a fiatalok, az el­ső közösség, ami létrejött, az X, az ő érdemük. Velük hoztuk létre kö­zösségi házunkat, az X házat, mely azóta közössé­gi életünk élet­tere. Aztán sorra jöttek létre más kö­zösségek is - jó munkatár­sakkal talál­koztam -, most húsvét előtt, a lelki napon jöttem rá, mennyire sajátjuknak érzik már az egyházközséget, hogy mindenre van emberünk, a terítővarrástól a beruházásokat irányító templom­atyát is említve. Ma már 700 gyer­meket hitoktatunk Marcali iskolái­ban, akiket próbálunk bekapcsolni az egyházközség életébe. Azon is elgondolkodtam, hogy­ha más kapja ezeket a feladatokat, lehet, hogy jobban csinálta volna, éppen ezért csak nagy alázattal szabad elfogadni ezt az elismerést. Hiszen ezalatt a tíz év alatt sokan tettek csendben és nem látványo­san, ha mást nem, imádkoztak ér­tünk és az egyházmegyéért. A kérdés úgy szólt: mi van eb­ben a kitüntetésben? Püspököm által küldött levélben az indoklás az, hogy az egyházmegye alapítá­sának tízéves jubileuma alkalmá­ból, lelkipásztori munkája elismerésé­ül. Benne van a tíz­éves egyházmegye, melynek egy kis sze­replője voltam, sok paptestvéremmel és jó hívekkel. Végső bíránk majd Isten lesz, akinek jóságá­ról szeretnénk a to­vábbiakban is tanú- ságot tenni. ■ Prépost A szó elöljárót jelent. Eredetileg a szerzetesi rendek elöljárójának elnevezése volt. Kelet­kezésének története a középkor egyházá­ban gyökerezik. Jelvényei a süveg, a gyűrű és két kereszt, valamint a lila szegélyű és gombolású reverenda. Az egyik legma­gasabb egyházi cím. A címzetes prépostság az egykori préposti birtokok címén adható. Ilyen hat van az egyházmegye területén. Hírek ÚJ ÁLLAMTITKÁR. Megkezdte munkáját Gulyás Kálmán, a Minisz­terelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős új államtitkára. Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy nyilatkozott: a jövőben bizonyos, az egyházakat érintő meghatározó kérdésekben, az egyház és a kor­mány együttműködésében hangsúlyosabb szerepet kíván betölteni a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter. Magyarországi Szent Erzsébet a feleségek, a fiatal anyák, a fe­rences harmad rend és a szeretetszolgálat, a Karitász védőszent­je. Nemcsak hívők számára példa alakja, hanem minden humá­nusan gondolkodó ember számára is. Áldozatos élete a századok se án számos művészt megihletett: festmények, zeneművek, iro­da írni alkotások tisztelegnek előtte. Az evangélium fénye Árpád­házi Szent Erzsébet példáján keresztül máig sokaknak világít. Erzsébet, Lajos király későbbi felesége, 1207-ben született II. Endre és Gertrúd - a Bánk bán-fé­le összeesküvés áldozatául esett merániai királyné - házasságá­ból.. Neve azt jelenti: „az én Iste­nem hetedikje". Életrajzírói ki­emelik ezt a jelképértékű hetes számot. Az irgalmas szeretetéről közismert szent ugyanis egész életében az irgalmasság hét csele­kedetét gyakorolta. A magyaror­szági királylány nemes jellemét hite még nemesebbé tette. Úgy érezte, elérte az evangéli­umi szegénységet, s igazán Assi­si Szent Ferenc és Szent Klára nyomán járhat. Az ő lelkiségüket élte a ferences harmad rend tag­jaként. Szegénységére jellemző a következő eset. Történt, hogy Magyarországról küldöttség ér­kezett Erzsébethez, aki szerény öltözékben gyapjút fonva fogad­ta az előkelőségeket. „Soha ki­rálylányt ilyen ruhában és ilyen hitvány gyapjút fonni még nem láttam!" - kiáltott fel a küldöttség egyik gróf tagja. Erzsébet a szolgáló szeretethez az imából kapta az erőt. Imádság közben gyakran látták ragyogni arcát. Özvegyi javaiból kórházat rendezett be Marburgban, ott szolgálta a betegeket - a ferences harmad rend ruhájában - egészen 1231 novemberében bekövetke­zett haláláig. Feljegyezték: Hal­doklása idején egy kismadár vi­gasztalta csicsergésével, halála után pedig sok madár gyűlt köré­je és örömteli dalokat énekeltek. Akik sírját hittel felkeresték, gyógyulást - akik közbenjárását kérték, meghallgatásra találtak. Négy év múlva IX. Gergely pá­pa a szentek közé iktatta a 24 éve­sen meghalt édesanyát. Alakjá­hoz számtalan legenda fűződik. Közismert a rózsákká változott kenyerek csodája, vagy a leprás koldus esete, akit Erzsébet férje ágyába fektetett. A hazatérő férj a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban. Ekkor értette meg felesége „esztelen" szeretetét: „Amit egynek tettetek akár a legkisebbek közül, nekem tettétek" (Mt 25,40). ■ ELISMERÉS A PERJELNEK. Korzenczky Richárd apát a Tihanyi Apátság perjelének ítélte oda a Balaton Szövetség a Balaton-díjat. Az el­ismerést azok a társadalmi, civü vagy települési vezetők vehetik át, akik munkájukkal hozzájárulnak a Balaton elismertségének növeléséhez. AZ ÉRSEK A HÚSVÉTRÓL. Erdő Péter prímás, esztergom-buda- pesti érsek húsvéti szentmisét mutatott be vasárnap, Krisztus feltá­madásának napján a budapesti Szent István-bazilikában. Erdő Péter utalt arra, hogy a keresztény vallás legnagyobb ünnepének számító húsvét reményt adhat az embereknek, családoknak, népeknek és az egész világnak a békességre. Az érsek az evangéliumot idézve utalt arra, hogy a Jézus üres sírjára bukkanó apostolok is rögtön hittek Krisztus feltámadásában, holott azt megelőzően bármilyen hasonló csodára vonatkozó meggyőződésük nem volt. Kiemelte: létezni, hal- lani, megérteni kell, ami aztán elvezet a hithez._________________ ■ kateiiKuvreformátus.srángéiiKus.zsidó ES RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9 12 Felújítják az Inkeyek kriptáját A nagyközönség számára is sze­retné látogathatóvá tenni az Inkey család kriptáját az iharosi önkor­mányzat. Horváth Győző alpol­gármester elmondta: már meg­kezdték a kripta rekonstrukcióját, és bevezették a villanyt. Az iharo­si terület 1726-1948-ig volt az Inkey család birtoka, a történet­írók szerint a település ekkor élte fénykorát. Jelentős szarvasmar­ha-állományuk volt, híresen jó er­dő- és vadgazdálkodást folytat­tak, nyersolajjal hajtott fűrész­malmot üzemeltettek. Mikor megépült a katolikus templom, 1825-től az Inkey csa­lád tagjait a templom alatti krip­tába temették. Utoljára 1942-ben Inkey Józsefet, majd 1944-ben Inkey Pált, aki országgyűlési kép­viselő volt és a megyében az első, aki dupla ablakos cselédházakat építtetett. Az ő feleségéről, Sztankovánszky Ágnesről nevez­ték el a Porrog területén levő erdészházat, s így az arboré­tumot. A csa­lád három- szintes, sze­cessziós kas­télyát 1971- ben bontották le. A kastély­park azonban napjainkban is számos növénykülönlegességet rejt. Az Inkeyek bőkezűek voltak az egyházzal. Inkey István felesé­ge, Eötvös Jolánta - az író, politi­kus Eötvös József lánya és a tudós Eötvös Loránd testvére - miseru­hákat varratott, s a templom üvegablakait, valamint a ma is látható kövezetei készíttette. A település szeretné a család emlé­két megőrizni, az a célja, hogy a sírboltot megnyissa a látogatók előtt. VARGA ANDREA Gyülekezeti házra gyűjtenek Siófok-Kiliti Korábban a templomot, most a pa­rókiát is fölújíttatták a kiliti refor­mátusok, az utóbbira a Széchenyi tervből nyertek támogatást. Na­gyobb tervük ennél egy gyüleke­zeti ház építése, tudtuk meg Bozsoki-Sólyom János lelkésztől. - A tervek készek, s több mint 30 mülió forintba kerülne a parókiá­hoz tartozó ingatlanra elképzelt épület - tette hozzá. - A városrész közösségi életét is szolgálná a ház (civil kulturális rendezvényeket le­hetne ott tartani), s színtere lenne a gyülekezeti alkalmaknak. Ma már a nagy templombelsők nem biztos, hogy alkalmasak a közös­ségformálásra. Egyáltalán nem ké­zenfekvő, hogy eljárnak az embe­rek templomba, egy közös rendez­vényre inkább megnyerhetők, s később talán könnyebben „becsá- bíthatók” a templomba is. Ügy lá­tom egyéb­ként, egyre többekben je­lentkezik a ke- reszténység iránti lelki igény, az, hogy egy kö­zösségben lel­ki töltést kap­janak a min­dennapjaikhoz. Adományokat gyűjt a kiliti gyülekezet, így is segí­tik egymást az egyesületet alapí­tott dél-balatoni református közös­ségek. A krisztusi létformának igyekszünk megfelelni, hiszen ke­vés az, ha csak beszélünk róla, hogy milyen is a jó ember. A kiliti gyülekezeti ház fölépíté­séhez egyébként a város önkor­mányzata is támogatást ígért, ha sikerül pályázati forrásra lelni, s természetesen a gyülekezet is gyűjt ennek érdekében. fónai Pénzben kérik a kártalanítást Tab A tabi városházán tárgyalt a kö­zelmúltban Ittzés János, a nyugat­dunántúli evangélikus egyházke­rület püspöke, illetve Szemerei Já­nos, a Somogy-Zalai evangélikus egyházmegye lelkész esperese és Schmidt Jenő polgármester a tabi gyülekezetnek visszaadandó egy­kori' ingatlanról. Az evangélikus egyház ugyanis 1999-ben vissza­igényelte a parókia melletti épüle­tet, ami legutóbb kisegítő iskola volt, de már két éve üresen áll.- Több mint három éve szerző­dést kötött az evangélikus egyház bedegkéri filiája és a városi önkor­mányzat a tabi ingatlan termé­szetbeni kártalanításáról - mond­ta Schmidt Jenő. - Az épületet ugyanis kártalanítás folytán visz- szakapta az egyház. A várost a ko­rábbi szerződés szerint 21 millió forint illeti meg. A megbeszélésen elhangzott, hogy felülvizsgálják a szerződést, mert nem a bedegkéri filia a jogosult, hanem a tabi; itt kell eldönteni, hogy igénylik-e az ingatlant. Minden további lépés az egyházkerület határozatától függ. S ha a természetbeni jutta­tásról meg tudunk állapodni, az önkormányzat várhatóan még az idén megkapja a pénzt. Közben közgyűlést tartott a tabi evangélikus egyházközség, s megváltoztatta korábbi határoza­tát: a visszaigényelt ingatlanokért pénzbeli kártalanítást kér az ál­lamtól. A pénzből ezt követően pedig a tervek szerint megvennék a volt ingatlanaikat, s ott gyüleke­zeti házat alakítanak ki. Az önkormányzat úgy határo­zott, hogy a következő testületi ülésen újra a napirendjére (űzi a kártalanítás kérdését annak érde­kében, hogy mielőbb egyezség születhessen. krutek József i i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents