Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

2003. Április 24., Csütörtök A L M A N A C H 2 1 1 7. OLDAL Recept Szenyérböl Felrázott perec A felrázott perecet régen akár va­sárnapra is elkészítették, de hét­köznap egy kiadós leves mellé is megsütötték. Fábos Ferencné osztotta meg velünk az elkészíté­sének módját: egy kiló lisztet nyolc tojással, egy margarinnal, egy tejföllel és kevés sóval össze­keverünk. Három-négy deka élesztőt langyos tejben felfutta­tunk és a hozzávalóval össze­gyúrjuk. Kelni hagyjuk és újra összegyúrjuk. Ötdekás cipókra osztjuk, két tenyerünk között sodorjuk, majd kerek pereceket fonunk belőle. Sütőbe rakjuk és szép pirosra sütjük. Eközben fél kiló cukorból két vaníliás cukor­ral és másfél deci vízzel sűrű szi­rupot főzünk, mély tálba rakjuk. A kisült, még meleg tésztát a tál­ba szedjük és a forró szirupba keverjük és felrázzuk, hogy min- denütt érje a máz. _________a Az átlaghoz szeretnének felzárkózni Szenyérben az unió előtt előbb a hasonló adottságú települé­sekhez szeretnének felzárkóz­ni. A faluban ugyanis évről év­re rosszabb az utak állapota, egyre több az üres ház, és min­den közintézmény felújításra szorulna. A munkákhoz sok pénz kéne, de csak kevés van. i - A legnagyobb problémát az je- ! lenti, hogy kevés az aktív munka­képes korú lakó és nagy a munka- nélküliség a településen - mondta Báli Gyuláné polgármester. - Azok | számára, akik egy folyamatosan fejlődő településen élnek, nyilván mást jelent az uniós csatlakozás, 5 mint nekünk. Itt arra lenne szük­ség, hogy a lakosság egy részében tudatosuljon: saját maga is tehet azért, hogy előbbre jusson. Nem­csak az önkormányzat segíthet. Sokan vannak olyanok, akik meg­tehetnék, mégsem tartják rendben a környezetüket és ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy a település ilyen állapotban van. Ezen kell először változtatni és ez független az uni­ótól. Akkor ugyanis, ha jobb álla­potban lenne a település és na­gyobb lenne a rend, biztosan könnyebben költöznének ide olyanok, akik valóban itt képzelik el a jövőjüket és tenni is szeretné­nek a faluért. Szenyérben a lakosság nagyobb része nyugdíjas. Éppen ezért az önkormányzat szeretne több gon­dot fordítani az idősgondozásra. A legfontosabb célkitűzés egy falu­gondnok munkába állítása. Ez az egyedül élő öregek segítése mellett a gyerekek óvodába és iskolába szállításánál és a családok ellátásá­ban is komoly segítség lehetne. Szeretnék elérni azt is, hogy a köz­célú munkások a mostaninál töb­bet törődjenek a közterületek kar­bantartásával és rendbetételével. BÁLI GYULÁNÉ 1956-ban Mar­caliban született. Az elmúlt nyolc évben képviselő volt. Múlt ősszel polgármesternek válasz­tották. Férjezett, egy fia és egy unokája van.- A település úthálózata egyre rosszabb - mondta Báli Gyuláné. - Évek óta csak a legszükségesebb feladatokat tudtuk megoldani. Az idén legalább a kátyúzást el sze­retnénk végeztetni, amennyiben sikerülne hozzá pályázati forrást szerezni. Ezután a következő években már arra is lehetőség len­ne, hogy egy-egy rövidebb sza­kaszt teljesen felújítsunk. Pillanat­nyilag négy konténer van a telepü­lésen a szemétszállításra. Ezeket lakossági gyűjtőedényekre szeret­nénk lecserélni, és a Rumpold Kft- vel is megállapodtunk a rendsze­res szemétszállításról. Sajnos a megoldandó feladat sokkal több, mint amihez anyagi ereje van a te­lepülésnek. Gyors és látványos eredmények éppen ezért nem is születhetnek. Csak lassan, ahogy a pályázatok segítségünkre lesz­nek ebben, tudunk túljutni a fontos feladatokon. ■ Emlékeznek az elődökre Szenyérben hagyomány, hogy tisztelettel emlékeznek a falu hő­seire. Ezért is tartották fontos­nak, hogy amint pénzügyi lehe­tőség nyílott rá, emléket állítsa­nak mindkét világháború szenyéri áldozatainak emlékére. Az iskola előtt álló I. világhábo­rús emlékmű 44 szenyéri nevet tartalmaz, akik hősi halált haltak a világégésben. A második nagy háború 33 áldozatot szedett a fa­luból, az ő nevüket az iskola kert­jében álló emlékmű őrzi. Szenyér szülötte volt Simon pap, aki a fehérterror áldozatává vált, és akinek történetét több könyv és a Latinka-ballada is őrzi. „Mehettek már Marcaliba, Simon paphoz meggyónni.” Az elvakult gyűlölet ellen szólt, ezért életével fizetett. Emlékét Szenyérben a Si­mon József utca és emléktábla is őrzi. Sírja a régi temetőben, a templom mellett található. Az új temetőben található Bojtor Ferenc kiskatona sírja. Őt az 1956-os forradalom idején, sorkatonai szolgálata közben Veszprémben ölte meg egy orosz akna. Az ő emlékét is őrzi szülő­faluja. ________________________■ Me göregedett a szülőfalu Kollár Márton az egyik leg­idősebb szenyéri a férfiak kö­zött. Szereti a szülőfaluját, éppen ezért nézi nehéz szív­vel, hogy egyre rosszabb álla­potba kerül a település.- Addig, amíg egyéni gazdák voltak a településen, nem volt itt semmi probléma - mondta Kollár Márton.- Mindenki tudta, mi a dolga és ta­lán szégyenében el is bújt volna, ha nem úgy nézett volna ki a birto­ka vagy az állatai, mint ahogy el­várható volt. A mezőgazdaság át­alakításakor aztán sokan elveszí­tették, ami addig az életüket jelen­tette. Elmentek előbb Budapestre, később sokan elköltöztek Kapos­várra, Marcaliba vagy Böhönyére. Rossz is visszagondolni ezekre az időkre, ha az ember megnézi a mai falut. A szép nagy udvarok és '" az igazi gazdaságokról árulkodó-melléképületek meg a nagy házak maradtak csak a szebb napokból. Sosem gondoltam, hogy ez lesz belőle, most meg már beletörőd­tünk. De akárhogy is, nekem meg akik itt éltük le az életünket, min­dig ez lesz a legszebb. A gyereke­im is máshol alapítottak családot, de sokszor jönnek haza. Én meg Kollárék Szenyérben élték le az életüket úgy vagyok, ha el is megyünk hozzájuk, három-négy óra múlva már húz haza a szívem. Eljárt a fa­lunk felett is, meg mi felettünk is az idő. Csak egy a baj, hogy min­dennap egyre kevesebbet bírunk megtenni. Pedig dolgozni kell. Mi ebben nőttünk fel, meg most már így 81 évesen azt is tudom, igaza volt a régi öregeknek: a semmitte­vésben és ülve gyorsabban meg­öregszik az ember, mint munka közben. ■ A Szenyérért-Somogyért Egye­sület húsz taggal alakult meg. Céljuk, hogy elsősorban a faluszépítés .és a kulturális- program-szervezés terén ve­gyenek le terhet az önkor­mányzat válláról. Karancz Sándomé, az egyesület vezetője elmondta: a településen az elmúlt három évben egyre aktí­vabb életet élt az a civü szervezet, amely elsősorban a fiatalokat fogja össze. Sikeres Mikulás-ünnepek, gyermeknapok fűződnek a nevük­höz, és a falunap megszervezésé­ben is több feladatot vállaltak.- Most ezt a munkát szeretnék folytatni úgy, hogy az idősebb és a felnőtt korosztályt is bevonjuk - mondta Karancz Sándorné. - Feladat bőven van és mivel a kép­viselő-testü­letből hárman is tagjai az egyesületnek, pontosan tud­juk, mi az,' amivel segít­hetünk a kö­zösségnek. A tervek már körvonala­zódtak, a konkrét munkáról pedig szeret­nénk a faluból minél több ember­rel egyeztetni. Örülnénk, ha min- nél többen felismernék, hogy segítő szándék vezet bennünket és csatlakoznának hozzánk. Ezenkívül persze a már bevált programokat ezután is megszer­vezzük, hiszen kevés a szórako- zási lehetőség Szenyérben. ■ Szentmise Péter-Pál ünnepén Királyi ispán a várban Szenyér helyén már a honfoglalás idején is volt település. Égy 1309-es keltezésű pá­tensben olvasható, hogy a vitás határ­ügyekben döntők közt volt comes Pongraci- us de Synér. Ez is bi­zonyítja, hogy Szenyér urai comesek, azaz ki­rályi ispánok voltak. 1331-ben a Szenyéri család a falu tulajdo­nosa. 1333-ban pedig már templomáról is hírt kapunk. Somogy egyik legrégebbi temploma Szenyérben található. A román ko­ri toronytalan épületet minden év­ben több száz turista keresi föl. A szenyériek azonban már nem láto­gatják minden vasárnap, csak évente egyszer tartanak ott misét a templom védőszentjének ünnepén. Szenyér már az Anjouk idején is temp­lomos és plébániás helyként szerepelt. A templomot először az 1333-as pápai tizedjegyzékben említik. Azt is egyhá­zi iratokból tudjuk, hogy 1754-ben át­építették. A középkori épület akkor gazdagodott barokk stílusjegyekkel, ám a szentélye és a kórusa eredeti. A műemlék védelméről a hatvanas évek­ben kezdtek el gondoskodni. Akkor tárták föl azokat a freskórészleteket, amik majdnem 700 éves valóságukban megmaradtak a meszelés alatt.- Ebben a faluban mindig olyanok laktak, akiknek fontos volt a hit - mondta Pintér Jánosáé. - Ha kellett, bármikor összefogtak még a férfiak is, hogy felújítsák a padokat vagy megcsi­nálják azt, amire szükség van. A szá­zad elején a falunak helyben lakó pap­ja volt, és sokáig minden vasárnap itt tartottuk a misét. Az utóbbi években vasárnaponként már a paplakásban tartjuk, és évente csak egyszer nyitjuk ki a templomot. Az elmúlt évben pedig már csak kéthetente van mise. A község lakosainak és a turisták­nak legnagyobb bánatára a középkori templomot az évek során teljesen ki­fosztották. Eredeti, több száz eszten­dős, fából készült szobrait mind el­lopták. A település két védőszentjét, Pétert és Pált vitték el először, utolsó­nak pedig Szent Vendel lett a betörők áldozata. ■ Kecskék a község határában Szenyér sokáig állatállományáról volt híres megyeszerte. Az állatvásárok keresett kupecei voltak a szenyériek és borjakért, marhákért is gyakran jártak alkuszok a településen. Ma már csak néhány háznál tartanak állatot. Moldován György a legna­gyobb gazda: több mint húsz kecskét legeltet a falu határában.- A legtöbben furcsán néztek, ami­kor megtudták, hogy kecskékkel akarok foglalkozni - mondta Moldován György. - Erdélyből tele­pültünk a faluba, nem szokatlan bir­kával, kecskével foglalkozni, azon a vidéken mindegyik állatból sok van. A tej miatt tartjuk a kecskéket. Népszerű a kecskesajt Nyugat-Európában a kecsketejből lágy- és fék kemény sajtokat készítenek. Igen kedveltek a kecsketejből készült, nemespenésszel érlelt sajtok. A kecskesajt jellegzetes íze, a tejzsír na­gyobb kapron-, kapriF és kaprinsavtartalmától származik. Szaga tiszta, a tehéntejnél sűrűbb. A kecske teje abban különbözik más gazdasági állatfajok tejétől, hogy a táplálkozásban betöltött szerepén túl jótékony hatású a kü­lönböző betegségek gyógyításában és alkalmas az anyatej pótlására, valamint kiváló szépségápoló szer­nek is tartják. A tejet a kecskének az a tulajdonsága teszi értékessé, hogy igény­li a takarmány sokfé­leségét és ezért elfo­gyasztja a legkülönfé­lébb növényeket, le­hetőséget adva arra, hogy speciális gyógy- tejet állíttassanak vele elő. E célból takarmá­Tavasszal sok gida van a nyájban nyát olyan gyógynövényekkel egé­szítik ki, amelyek hatóanyagait na­gyobb mértékben kívánják a tej­ben megjelentetni. _____________■ SZ ENYÉR A KÖZSÉG CÍMERE Álló háromszögű pajzs, melynek vörös mezejében zöld talajon há­romtornyú, rovátkolt falú, zártka- pujú ezüst várfal áll. A tornyok kö­zépsőjén balról hatágú aranycsil­lagtól kísért, jobbra fordult repü­lésre kész madár áll, amely cső­rében arany búzakalászt tart. A pajzsot egy-egy alul keresztbe tett szárú, aranymakkokkal meg­rakott zöld tölgyfaág keretezi. A LAKOSOK SZÁMA 2003: 359 fő A 2002: 329 fő g 1 1999: 370 fő " 1998: 408 fő 1970: 690 fő 1930: 870 fő \i FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8717 Szenyér, Simon József ut­ca 1. Tel: 85/322-730. A hiva­talban hétfőtől péntekig reggel nyolctól délig várják az ügyfele­ket. A polgármester minden dél­után fogadóórát tart. A falugond­nok szintén a hivatalban várja a gazdákat. Rázsics Vince Mesz- tegnyőről jár Szenyérbe, és hét- .főn reggel 9-11 óra között fo­gadja az ügyfeleket. A gyermek- jóléti szolgálat munkatársai, Ju­hász Árpádné és Kakucs Mag­dolna szerdán délelőttönként várják a családokat a hivatal épületében. ORVOSI RENDELES Dr. Huszár Zoltán háziorvos Böhönyéről jár a betegek­hez és hétfőn 11-13 óráig rendel, szerdán pedig 14- 16 óráig fogadja a betege­ket. A védőnő Negyedes Lászlóné szintén ebben az idő­ben tartózkodik a településen. Dr, Szijjártó Henrik szintén böhönyei háziorvos, szerdán 11 órától rendel Szenyérben. MISEREND A faluban katolikusok laknak. Misét minden második vasárnap tartanak, délután háromnegyed egykor a paplakásban berende­zett imahelyiségben. A misét Nikii Zsolt celebrálja, aki Mesz- tegnyőről jár a szenyéri közös­séghez. VÁR ÁLLOTT... Mátyás király adott engedélyt ar­ra, hogy Anthimusi Miklós fia, László várat építhessen egyik birtokán. Ő Szenyért választotta, és megépíttette a falutól délre a földvárt. A várőrség létszáma a hadihelyzetnek megfelelően vál­tozott, az első komoly török fe­nyegetésre 1555-ben kellett ké­szülniük. Több szenyéri vitézt is. név szerint emlegettek a törö­kök, Kalauz Márton, Zöld Imre és Nagy Balázs vívta ki szó sze­rint magának ezt az akkoriban elismerésnek számító ismertsé­get. 1566-ban Szigetvár veszte a szenyéri vár veszte is lett: fel­égették a többi környékbeli vég­várral együtt. Mivel a vár nagy­részt döngölt agyagból és vá­lyogból épült, mára nyoma sem maradt, a Várdombot benőtte az akácos. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal elkészítését az ön- kormányzat támogatta. Szépítenék a települést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents