Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

2003. Április 19., Szombat 7. OLDAL Recept Nagykorpádról Kálomista perec Elvetették már a fejlődés magját Az egykor színtiszta református községben ünnepkor elmaradha­tatlan házi finomság volt a fosz­lós kalács. Ma is szívesen sütik a kálomista perecnek nevezett ki­adós édességet, aminek a családi receptjét Iványos Jánosáétól kap­tuk. Elkészítéséhez 1 kg lisztet, 1 tojást, egy csapott kanál sót, 8 dkg margarint, valamint egy evő­kanál cukorral kevés tejben fel­futtatott 3 dkg élesztőt összegyú­runk annyi tejjel, hogy a tészta ne legyen lágy. A szokásos ka­lácstól eltérően ezt ököllel kell dagasztani, mint a kenyértésztát. Dagasztás után kelni hagyjuk, majd két szál gömbölyű mdat formázunk. A tésztaszálakat ösz- szesodorjuk és a tepsi méretének megfelelő nagy karikára alakítjuk. Sütés előtt megkenjük tojással, és lisztezett tepsiben fél óráig kö- zepes hőfokon pirosra sütjük. ■ A választások óta sem enyhül a falu megosztottsága. Szinte csak abban vah egyetértés, hogy inkább nehézséget, mint­sem előrejutást hozhat az unió. Szabó Zoltán polgármester mégis bízik benne: a csatlako­zásig sikerül megteremteni a község fejlődési lehetőségét.- Miben különbözik Nagykorpád a térség többi apró falujától?- A falu sajátossága, hogy szinte az egész határa évek óta parlagon fekvő állami terület, ennek régóta nincs gondos gazdája, aki foglalkoz­tatná a helybelieket is. Ezen szeret­nénk változtatni, mind az önkor­mányzat, mind a helybeli gazdák érdekében. Kezdő lépésként beje­lentettük az igényeket a nemzeti földalaphoz, s közben gondoskod­tunk az elhanyagolt földekről is. Egyelőre mintegy 150 hektárba ve­tettünk zabot, ne maradjon ismét parlagon a határ, s bízunk benne, hogy őszig nemcsak a takarmány, de a mostanáig hiányzó hivatalos válasz és az engedély is beérik.- Miért olyan sürgős a földek sor­sának rendezése?- Munkalehetőséget is teremtene az önkormányzat erdőtelepítéssel, s a mezőgazdasági vállalkozók meg­erősödésén kívül a falunak aligha van más fejlődési esélye. Többévi hátrányt kell leküzdeni, nemcsak az unióhoz, hanem a szomszéd fal­vakhoz képest is. Óriási gond a vad­kár, a túlszaporodott vad összegyű­lik a kevés művelt parcellán. A tulaj­donviszonyok változása segíthet abban is, hogy a gazdálkodók ösz- szefogjanak s rávegyék a Lábod Rt-t a vadkár megfelelő rendezésére.-Mi a falu legnagyobb gondja?- Most a megosztottság, ez még a nyugdíjasklubban is érezhető. De SZABÓ ZOLTÁN 1950-ben született Nagykorpádon. Itt töltötte gyerekko­rát, majd mezőgazdasági techniku­mot végezve munkahelyei, családi vállalkozása révén is a faluhoz kötő­dik. 2002 óta tiszteletdíjas polgár- mester. Állandó lakóhelye Nagyatád. Nős, egy lánya és egy unokája van. bízom abban, hogy sikerül felülke­rekedni rajta. Sokkal nagyobb gond, hogy egyre kevesebb a gyerek, las­san elnéptelenedik a község. A kül­földieket sem vonzza, aki itt ingat­lant vett, nem tartja a kapcsolatot a lakosokkal. Fejlesztési szándékkal még nem jött ide senki. Hiányzik az erős közbiztonság is, ezt nem tudja pótolni a polgárőrség. Na-gyobb rendőri jelenlétet szeretnénk.- Van-e esély előrelépésre, mit kí­vánnak megoldani a csatlakozásig?- A termálkút máig kihasználat­lan értéke a falunak, s ezt nem­régiben osztrák meg német pros­pektusokban is ajánlottuk. Hama­rosan ideér az internetre is alkal­mas új kábeltelevíziós hálózat, ezt a hónap végétől kezdik kiépítem. A gázvezetéket is terveztük, de a szennyvízelhelyezés megoldása sürgetőbb, remélhetőleg ezt is meggyorsítja a csatlakozás. ■ Boldogan, utazás nélkül Amikor Henner István 50 évesen szívinfarktust kapott, még az or­vosok sem mertek hosszú életet jósolni neki. Az idén már a 80. évét tapossa, s élni akarása mellett a jókedve sem hagyta el. - Minden fiatal azt mondja, hogy nem éri meg az öregkort, aztán gyorsan el­szalad az idő. 80 évesen is úgy ér­zi az ember, hogy nem volt elég - állította a falu egykori kereskedője.- Boldog ember vagyok, nem ma­radt ki semmi az életemből. Hiba csak abban az egyben van, hogy nem lehet hosszabbítani. Feleségével 54 éve esküdtek meg, s egyetlen lányuk folytatta a szakmát. - Akkoriban hosszú je­gyesség előzte meg az esküvőt. Most meg már papír sem kell az együttéléshez, mégis fogyatkozik a falu. Tíz gyerek született a lányom­mal egy évben, most meg évente egy-ket­tő - tűnődött Henner István. - Sokat speku­lálok az unió­ról is: hogyan lesz, ha meg­szűnnek a ha­tárok? Akkor se kellett útle­vél, amikor először jártam külföl­dön. Hadifogság volt az Németor­szágban, de később már jószán­tamból jutottam el a Szovjetunióba. Egyszer Leningrádba is el akartunk menni a barátommal, mert ő kato­naként járt ott, de végül elmaradt. Ezt sajnálom, s azt is, hogy most már nem utazom sehová, hiába tehetném akár útlevél nélkül is. ■ Unióról vitázik a család Csak az unió osztja meg némi­képp a Berkes családot. A három gyermeket nevelő házaspár az élet fontos döntéseiben hamar kö­zös nevezőre jut.- Abban sem volt soha vita köz­tünk, hogy legyen-e testvére az el­ső gyereknek, pedig a férjem egy­kének született - mondta Berkes Zoltánná. S bár a 14 éves Edina és a 12 éves Nikolett után igencsak váratlanul érkezett a legkisebb le­ányka, együtt örültek a nem terve­zett gyarapodásnak is. - A beteg­ségem meg néhány orvosi félreér­tés miatt sok küzdelemben volt része a születésig, úgyhogy meg­szolgálta a nevét - öleli magához a büszke anya a szépséges kis Vik­tóriát. - Bolhási lányként 16 éve kerültem a faluba, s nagyon meg­szerettem itt. Néhány háznyira la­kom a bolttól, a gyógyszertártól, s ami a legfontosabb, a buszmegál­lótól is. Nagyon jó a közlekedés. A férjemmel a konzervgyárban is­merkedtünk össze, mindketten ott dolgoztunk. Most azonban a gyárat is elérte a leépítés, s ez elég elkeserítő jele az uniónak. A lá­nyok sorsáért is aggódom, sokba Berkes Zoltánné a legkisebbel, Viktóriával lesz a taníttatásuk. Az ennivaló nagy részét megtermelem, de pár év múlva ez is nehezebb lehet. Nagyon tartok az uniótól, hogy mindenbe beleszólnak és lehetet­lenné teszik, hogy az emberek magukon segítsenek. Csak ebben nincs egyetértés a családban. A férjem ugyanis éppen a csatlako­zástól várja, hogy könnyebb lesz az életünk. S titkon ebben re- ménykedem én is, _____________■ Há rom csoport ropja a táncot Minősítésre készülnek Most a pillangós tánc a kedvencem, ezt már az anyák napi műsorra gyakoroljuk - mondta Győréi Nikoletta, aki gimnazistaként a 15-16 éves ifjú táncosoknak a nyolctagú csoportját erősíti. Pontosan ugyan­ennyi felsős iskolás tán­col a 13-14 évesek kö­zött is, a legkisebb iskolásokat összefogó utánpótláscsoportban pedig 16-an. Két év alatt a falu rendezvényeinek elmaradhatatlan szere­plőjévé vált a Dance Action táncklub lelkes csapata, amely mihama­rabb szeretné megsze­rezni a szakmai minősítést is. A zenés táncpróbáktól a vidám klubestekig sokféle rendezvénytől zajos mostanában a nagykorpádi faluház. S mindenki megtalálja itt a kedvére való elfoglaltságot a leg­kisebbektől a legidősebbekig.- Naponta bejárnak az ifjúsági klub tagjai. Délutánonként pingpongoznak, társasjátékoznak - mondta Varga Ist­vánná, aki a faluház irányítása mellett ellátja a négyezer kötetes községi könyvtár vezetését is. - A 25 tagú Juni­or klubot Győrfi Rita családsegítővel közösen irányítjuk, s minden hónapra szervezünk külön rendezvényt a kis­kamaszoknak is. Legutóbb vidám ve­télkedőt rendeztünk, a tavaszi szünet­re pedig húsvéti játszóházat hirdet­tünk és egy nagyobb gyalogtúrát. Talán ezért is tartanak össze a kor- pádi gyerekek. Óvodájához és négy- osztályos kisiskolájához ragaszkodik a lakosság, a felső tagozatosok oktatását azonban már nem tudja vállalni az ön- kormányzat. Ötödiktől Lábodra ingáz­nak a tanulók, közép- és felsőfokú is­kolát pedig még távolabbról választa­nak. Szabadidejüket azonban rendsze­rint ezután is együtt töltik.- Önállóan alakult meg az ifjúsági táncklub is, már három csoportja van - tette hozzá Varga Istvánné, aki segíti a gyerekeket a koreográfia kialakításá­ban és a gyakorlásban is. A Dance Action nevet választó moderntáncklub szombatonként a faluházban próbál. Kisiskolás korútól a gimnazistákig minden korosztály táncol ebben a cso­portban. A faluházban találkoznak az alig fél eszténdeje alakult Szivárvány klub­nak a tagjai is, háromhetente 25 nyug­díjas jár ide. Ebben a csoportban egy­aránt jól érzik magukat a fiatalabb rok­kantnyugdíjasok és az idősebbek, s szívesen töltik együtt szabadidejüket. Legutóbb az óvodásokat és az iskolá­sokat ajándékozták meg a nyugdíjasok maguk készítette hímes tojással. Nép­szerűek a közös ünnepi és névnapi rendezvények is, ott házi sütemény s pár pohár bor mellett megajándékoz- zák egymást a klubtagok. ___________■ Bé rmunkára nincs kereslet Két bolt és házaló árusok Mindennapi találkozóhely a bolt. Már nyitáskor sorba állnak az is­kolások, a bejáró dolgozók és a korán kelő háziasszonyok.- Két bolt is van a faluban, s a lakosok felváltva járnak mindket­tőbe - mondta Szijj Zoltánné, aki az áfész-boltban dolgozik har­madmagával. - A napi vásárláson látszik meg leginkább, hogy keve­sebb az emberek pénze, mint pár évvel ezelőtt. Élelmiszerből fogy a legtöbb, de ebből is egyre keve­sebbet, olcsóbbat vesznek. Legföl­jebb ünnep előtt s hónap elején igénylik a minőségi termékeket. A zoknitól a zsebkendőig, az is­kolai szerektől a fűmagig szinte minden beszerezhető a korszerű­sített coopüzletben is, de újabban az emberek a házukból kilépve a kapu előtt vásárolják a takar­mányt, a szódát, a szörpöt vagy a mirelit árut. A falut szinte ellepték a mozgóárusok és házaló kereske­dők, még a kenyeret és süteményt is kocsiról árulják a szigorú ható­sági előírásokat kikerülő szállítók. Talán csak a süteményben nincs igazi vetélytársuk a kereskedők­nek, Nagykorpádon ugyanis a fi­nomabb házi édességeknek van a legnagyobb sikerük. A hozzávaló­kat pedig a boltokban veszik meg a háziasszonyok, ahol mindig le- het jóízűen beszélgetni is. ■ Egy évtized alatt szinte minden mezőgazdasági munka elvégzé­sére alkalmas gépparkot hozott létre Soós János. Vállalkozását azonban egyre kilátástalanabb- nak érzi.- Arra rendezkedtem be, hogy bérmunkát vállaljak a környék ki- sebb-nagyobb gazdáinak - mutat­ta Soós János a több millió forint értékű gépállományát. - Biztos jö­vőt láttam benne, mert Korpád mindig is mezőgazdaságból élő te­lepülés volt. Pár éve még 1600 szarvasmarhát tartottak itt két na­gyobb telepen, és szinte minden háznál volt néhány tehén. Mára a nagy telepek tönkrementek, s csak három nagyobb és két kisebb te­héntartó gazdánál maradt meg az állattartás. Szinte biztos, hogy ők sem tudják állni az uniós versenyt, mert ilyen kis méretben és össze­tételben mindig gond van a tej­szállítással. A földek is kizsigerel­tek, s így a termelésnek az önkölt­ségi ára sem térül meg. Nem szá­míthatok arra, hogy lesz elég munka és megrendelés a faluban, hiszen a gépekkel nem rendelke­zők inkább leépítik az egész gaz­dálkodást. Meglehet, én is erre kényszerülök, habár most 11 hek­tár családi földet művelek. Még van tehenem is, lovam is, de nem éri meg a tartása. Két fiam közül a kisebbiknek volna kedve a mező- gazdasághoz és a gépekhez, de in­kább lebeszélem róla. Ahogy most látszik, két év múlva már magam sem tudom előteremteni ebből a család megélhetését. ___________■ So ós János: Mindenféle gép van a munkához NAGYKORPÁD A KÖZSÉG CÍMERE A háromszögű pajzs vörös me­zejében felhúzott rostéllyal ellá­tott kapu és a rovátkolt falú ezüst várfal a község határában levő középkori erődítményre utal, amely a Rinya átkelőhelyét védte. Az ezüst várfal közepéből barna törzsű, zöld lombozatú fa nő ki, ez a megmaradt várdom­bon ma is álló évszázados bükk­fát jelzi. Ez a fa az ország máso­dik legnagyobb kerületű bükkfá­ja. A kék pajzstalp a Rinyát és a település vízi világát jeleníti meg. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 638 A 1992-ben 837 T 1970-ben 798 ■ 1 1960-ban 925 1957-ben 1052 I 1920-ban 1364 T FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7545 Nagykorpád, Petőfi u. 92. Tel/fax: 82/385-467. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8-tól 16, pénteken 8-tól 12 órá­ig tartanak ügyfélfogadást. Vö­rös Lajos falugazdász minden második szerdán 13-16 óráig segít a gazdálkodóknak. CIVILEK, VEZETŐK A Dance Action táncklubot és a Szivárvány idősek klubját Varga Istvánné müvelődésiház-vezető és könyvtáros irányítja. Az ifjúsá­gi klubot Varga Istvánné meg Győrfi Rita családgondozó is ve­zeti. A vöröskeresztes szerve­zet vezetője Soós Jánosné. ORVOSI RENDELES Dr. Tóth László háziorvos hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8-10 óráig ren- ,,, dél, ekkor van nyitva a fiók­gyógyszertár is. Márkusné i Hencsei Gyöngyi védőnő ­kedden 8-9-ig tart tanács- y adást. Minden hónap első szerdáján rendel a Nagy­atádról kijáró gyermekorvos. Dr. Jaklovics Ferenc nőgyógyász minden hónap első csütörtök­jén rendel 13.30-tól. ISTENTISZTELETEK Bicsár László kutasi plébános vasárnaponként fél 12-kor kezdi a szentmisét, s változó napokon hét közben is tart egy esti misét. A református istentisztelet vasár­nap 11 órakor kezdődik, s olyankor Oláh Lajos csokonya- visontai lelkész hirdet igét. VÁRDOMB A HATÁRBAN A híres török vár maradványa Nagykorpád, Nagyatád és Sza­bás határán van az erdészet te­rületén. Egy 30 méter átmérőjű, kör alakú domb, ami körülbelül 15 méterre magaslik a síkon. A középkorban itt volt a Rinya há­rom nagy átkelőhelyének egyi­ke, állítólag vám- és árumegállító joggal. A hagyomány szerint a várdomb oldalában vasajtó zárta el az alagút bejáratát. Élő titok a várdomb öreg fája, különleges ritkaság, amit a Rinya páradús levegője éltet. Ez az ország má­sodik legnagyobb kerületű bükkfája. A vár és a különleges fa turisztikai feltárása a kistérség fejlesztési tervében is szerepel. * CIKKEKET ÉS A FOTÓKAT bíró mária készítette. Az oldal megjelenését az önkormányzat támoga"a A L M A N A C H - 13 5

Next

/
Thumbnails
Contents