Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-17 / 90. szám
2003. Április 17., Csütörtök N E M Z E T I S É G 17. OLDAL Nem állnak csehül - éppen hogy nagyon is boldogok a Miss Csehország idei győztesei. A Pribramból való 18 éves diáklány, Lucie Vachova lett a királynő, udvarhölgyei pedig: Kiara Medkova és Marketa Divisova. Az esélyegyenlőséget a sminkesek is biztosították, hiszen mindhá- rom lány ugyanazt a rúzst és pirositót viseli. Szerencse, hogy illik rájuk. __________________________________________________fotó, epa Bo gdán példájából merítenek hitet Görgeteg Egy tévéműsor ellen tiltakozott a közelmúltban a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkársága. Sajtóközleményt adtak ki, amelyben elítélték az egyik csatorna műsorát a cigányság egyoldalú ábrázolása miatt. Többek között erről kérdezte lapunk Teleki Lászlót, a MeH romaügyi államtitkárát Görgetegen, ahol a Gandhi Gimnázium fiatalon meghalt alapítójának állítottak emléktáblát.- A televíziós csatorna irányítói és tulajdonosa levélben kértek elnézést a történtekért - mondta Teleki László. - Ezzel lezártnak tekintjük az ügyet, elfogadjuk, hogy mindenki tévedhet. Egyébként az ORTT is azonos véleményen volt velünk, és megbüntette a csatornát.- Nem gondolja, hogy van ebben némi túlérzékenység is a cigányság részéről hiszen így akár a skótok, a rendőrök és a szőke nők is tiltakozhatnának a rovásukra folytatott élcelődés miatt?- Van egy lényeges különbség: a rendőr levetheti az egyenruhát, a szőke nő átfestheti a haját, mi azonban nem vethetjük le a bőrünket és a származásunkat. Nem vitatkozom a véleményével, lehet, hogy túlságosan érzékeny a cigányság. Azonban azt gondolom, hogy ez sem véletlen. A sok évtizedes előítéletek, a mindennapos sértések táplálják, aminek ki van téve minden egyes roma. A tévéműsorral a legfőbb gondom az egyoldalúsága volt. Csak a romák rossz tulajdonságait mutatta be, ugyanakkor egyetlen szót sem ejtettek a kiszolgáltatottságról, amiben évtizedek óta részünk van, vagy éppen azokról a romákról, akik nem csak a cigányságnak, de a magyarságnak is példaként szolgálhatnának. Mint Bogdán János volt, a Gandhi Gimnázium első igazgatója, aki miatt A roma gyerek is ugyanolyan teljesítményre képes, mint bárki más fotó: török anett most itt vagyunk. Őt mindenki tisztelte, s minden oldalon el tudta fogadtatni magát, mert nem valami ellen, hanem valamiért dolgozott.-Ez azt mutatja, hogy a Gandhi gimnázium alapítója nem csak jó pedagógus, de jó politikus is lehetett.- Én inkább azt mondanám, hogy jó ember volt. Amit megteremtett a hozzá hasonló szellemű munkatársaival, az példaértékű, és nincs olyan cigány ma idehaza, aki másképp gondolná. Nagyon jól látta, hogy a tanulás az egyedüli út a cigányság számára. Az ő és társai munkájának köszönhetően mára eljutottunk oda, amiről néhány éve még álmodni sem lehetett, hogy cigány fiatalok százai végzik el a középiskolát, járnak főiskolára és egyetemre, szereznek diplomát. Erről azonban nem szólnak tévéműsorok, csak az érdekes, ha egy roma lop, csal és hazudik.- Ön milyen viselkedést várna el az emberektől, hiszen a pozitív diszkrimináció, a finomkodás is visszatetsző lehet? Jó példa erre a cigány-roma elnevezés; sok lap csak ez utóbbit meri leírni.- Éppen az az ember beszélt erről nekem, akinek az emléktábláját most felavattuk. Szerinte úgy kellene viselkedni, mintha nem is létezne cigánykérdés. Meg kell próbálni a másikban az embert látni, nem cigányt vagy magyart. Hiszen nincs annyi különbség, mint sokan gondolják. Éppen a cigánygimnázium bizonyította be, hogy a roma gyermek ugyanarra a teljesítményre képes, mint bárki más. Csak meg kell adni neki a lehetőséget, nagy László Örmény titok a kutyagumi Siófok Fejedelmi család volt valaha az örmény Áján (azt is jelenti a szó, hogy fejedelem). Kései leszármazottjukat, a siófoki Aján Gergelyt (ő a legidősebb az Aján testvérek közül, ismertebb azonban nála az öcs- cse, dr. Aján Tamás, aki Schmitt Pál mellett a másik magyar NOB-tag) a közelmúltban választották meg a magyarországi örmény kisebbségi önkormányzat elnökévé.- Mi magunk között megkülönböztetjük a saját örmény águnkat és a keleti örményeket - mondta Aján Gergely. - Az utóbbiak szemeltek ki arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzat elnökeként én legyek a kapocs a kettő között. Talán az is közrejátszott: örményként tisztában vannak vele, hogy az Ájánok (örményül így írták) valaha fejedelmek voltak. A közelmúltban kaptam levelet egy történésztől, aki az örménység hatezer éves történetét kutatja, s így fejezi be: mély tiszteletem, fenség. Ezzel másfél évtizeddel ezelőtt még nemigen dicsekedtem volna... Azt azonban közkinccsé szeretném tenni, hogy a kutatások szerint Levédia, vagyis a magyar őshaza része örmény tartomány volt. A gyökerek tehát valahol közösek. Nem véletlen, hogy az örménység bár megőrizte a szokásait, a nyelvét azonban az 1848-as szabadságharc után (az Aradon kivégzett magyar tábornokok közül kettő volt örmény származású) föladta, „el- magyarosodott”. Csak egy-egy szót őriztünk meg és örmény szertartású katolikus vallásunkat. 1670-től telepedtek meg az örmények Nagy-Magyarország területén, jelentős tőkét és kisipari szaktudást hozva magukkal. A tímárok - emlékeztetett Aján Gergely - szinte kizárólag örmények voltak, s titkukat évtizedekig megőrizték. Olyan csizmacserző anyagot ugyanis senki sem készített, mint ők, s ennek az egyik alapanyaga (ma már elárulható) a kutyagumi volt; alaposan meg is gazdagodtak belőle. Később az örmények több erdélyi települést is alapítottak, így Gyergyószentmiklóst, Siófok —31 Aján Gergely 1932-ben született Számos- újváron. Családja 1944-ben menekült Magyarországra. ö 1950-ben költözött Za- márdiba, majd később Siófokra. A szántó- dl állami gazdaságban erdészeti segédmunkás volt, majd a siófoki Köolajveze- ték-épitö Vállalatnál udvari segédmunkás, adminisztrátor, újítási eljjadó, a cég fénykorában szakszervezeti titkár, majd szociálpolitikai főosztályvezető. 1998 óta elnöke az akkor alakult siófoki örmény kisebbségi önkormányzatnak, az idén választotta elnökké az országos örmény kisebbségi önkormányzat. testvérvárosát, és Szamosújvárt, ahol Aján Gergely született.- Élő a kapcsolatunk ma is az erdélyi településekkel; az utóbbi négy évben például évente harminc fiatalt táboroztatott nyaranta Siófokon a helyi kisebbségi ön- kormányzat - folytatta Aján Gergely. - A szervezet létrehozásának az ötlete dr. Balázs Árpád polgármester egyik gyergyói útja után született, aki odakint tapasztalta, milyen erősek ma is az örmény gyökerek. Mivel a magyarországi örmény családokról nyilvántartás van, kutakodásaim során arra is fény derült: a siófoki polgármesternek is volt örmény származású őse. A városban gyorsan rábukkantam hasonló családokra, s a fő célunk az, hogy az ottani örmény származású gyerekeket el tudjuk hozni táborba a Balatonra. Amennyire lehet, ápoljuk az erdélyi cserkészhagyományokat is; a Csíkszeredái csapatnak én adtam nevet. Fontos, hogy legyen a fiataloknak kapaszkodójuk. Idehaza azt keresem, kutatom, hogy a cserkészség mellett vajon a másik oldalnak (ha úgy tetszik, a baloldalnak) akad-e ilyen szervezete, mert mi egyformán segítenénk mindegyiknek abban, hogy az itteni fiatalok is megismerkedjenek Erdély csodájával, látnivalóival. FÓNAI IMRE Az Ararát az őshaza Az örmények őshazája az Ararát déli lejtője. Az örmények egyik ága 1239-ben menekült el onnan a perzsa betörés elől, ,a másik az első világháború végén, amikor a törökök másfél millió örményt gyilkoltak le hatalmas vagyonuk és a vallásuk miatt. Az első csoportból több, a másodikból kevesebb került Magyarországra. Amerikai konyha, kínai szakács, japán feleség Japán vendégek jártak Barcson. A helyi judo-sport fennállásának 20. évfordulójára érkezett Kitayama Toshiyuki és Óta Issei. A két rokonszenves fiatalember a szigetország küldötteként tartózkodik hazánkban. Az itt szerzett élményekről, tapasztalatokról, illetve japán szokásokról beszélgettünk. Barcs- Budapest történelmi emléke, idegenforgalmi látványossága vonzó - mondta Kitayama Toshiyuki, aki immár nyolc éve a fővárosban él. Nemzetközi együttműködés révén kerültem ide, önkéntes szolgálatra helyeztek. Japán nyelvtanárok, gyógy- masszőrök, judo-mesterek tanítanak Európa több országában is. Az ország utazó küldöttei vagyunk. Korábban a Rendőrtiszti Főiskolán oktattam a hallgatókat, most JICA (japán nemzetközi együttműködési ügynöksége) itteni irodáján dolgozom koordinátorként. Bár jól érzem magam Budapesten, mégis egy egészen más világ; hidegebb, érzéketlenebb... Nem úgy, mint Barcson. Már másodszor vagyok a kisvárosban, hiszen japán szakembert szeretne kapni a judo-szakosztály, s ebben próbálok segítséget nyújtani. Kedves, barátságos emberekkel találkoztam, nagyon tetszett a Dráva, a folyóparti sétány és a sok szép kertes ház. Emlékezetes marad a barcsi út, mert életemben itt láttam először feketemacskát. Szokatlan, furcsa dolgok értek a fővárosban is, amikor nyolc éve megérkeztem Kitayama Toshiyuki és Óta Issei Kagoshimából. Mi csendesen bú- fájdalmunkban is megőrizzük a csúzunk az óévtől, ugyanakkor jókedvünket. Odakinn a férfiak után szolgálják ki a nőket, a főétel pedig a vacsora. Eleinte hozzá voltam szokva a rizses ételekhez, a tengeri herkentyűkhöz, de hamar megkedveltem a magyar konyhát is; kedvencem a káposztás tészta és a palacsinta. Egy japán közmondás szerint a boldog élet titka: amerikai konyhatechnika, kínai szakács és japán feleség. A távol-keleti asszonyok főként hűségüknek, tisztaságuk- ’nak és szorgalmuknak köszönhetik jó hírüket. Előbbi kettő ősvallásukban, a síntóban gyökerezik. Az észak-japán kikötővárosból, Aomoriból érkezett négy- danos dzsudomester azért nem néz ferde szemmel a magyar lányokra.- Dunaújváros egyik középiskolájában vagyok testnevelő tanár, amellett edzősködöm, négy osztályból összesen százhatvan gyereket tanítok a sportág alapjaira. A judónak itt nincs múltja, elsősorban a labdajátékokat kedvelik. Igaz, az őshazájában sem szerepel a népszerűségi lista első három helyén. Japánban a baseball a legnépszerűbb, szinte már- már tömegsport jellege van. Ami a magyar lányokat illeti, jóval szebbek, mint a szigetországiak. Igaz, hogy csak négy hónapja vagyok Magyarországon, de azt tudom, a lányokat nehéz megközelíteni. A nyelvet is illene idővel megtanulni, mert a japán mellett csak angolul beszélek. Óta Issei nagy fábp vágta a fejszét. Az udvarlás, nyelvtanulás, judo-oktatás egyszerre elég merész vállalkozásnak tűnik. Ám amibe a japánok úgy igazán belefogta!^ ________ GAMOS ADRIENN
