Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

9. OLDAL MMM 2003- ÁPRILIS ÍZ, Csütörtök DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Négy bizottság együttes munkája a közös siker érdekében Monitoring, program értékelő, tervezési és külkapcsolati: négy megnevezés, egyúttal négy bizottság neve a Dél-Dunán­túli Regionális Fejlesztési Tanácson belül. Az említett, öt fős testületek a tanács munkáját segítik, úgy, hogy közben egy­mással is együttműködnek. A bizottságok élére a közelmúlt­ban kerültek azok az elnökök, akiket most szólaltatunk meg terveikről és elképzeléseikről. Frankné dr. Kovács Szilvia, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke a monitoring, dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke a program értékelő, Kocsis Imre Antal, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere a tervezési, Pörös Béla, az Alpok-Adria Munkaközösség szociális védelem munkacsoportjának veze­tője pedig a külügyi bizottságot vezeti. Nélkülözhetetlen együttműködés A területfejlesztési célelőirány­zat felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet ér­telmében az Előzetes Regionális Fejlesztési Programok (ERFP) végrehajtásának megfigyelésé­re és értékelésére Regionális Monitoring Bizottságokat (RMB) kell létrehozni. A bizott­ságok feladatai közé tartozik többek között: meggyőződni az ERFP-ék végrehajtásának haté­konyságáról és minőségéről, rendszeres időközönként meg­vizsgálni az ERFP-ék sajátos célkitűzéseinek megvalósításá­ban elért eredményeket, vizs­gálni és jóváhagyni az ERFP- ék végrehajtásáról szóló féléves és éves jelentéseket, valamint záró beszámolókat. A Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanács monitoring bi­zottságának el­nöki tisztét Frankné dr. Ko­vács Szilvia látja el. Mindenek­előtt azt kérdeztük tőle, hogy je­lenbe valamilyen különlegességet, hogy ez az az egyetlen bizottság, melynek létrehozása - a másik há­rommal ellentétben - kötelező jel­leget kapott.- Ennek a testületnek is ugyan­úgy a jogszabályok alapján kell te­vékenykednie, mint a többinek - hangzott a válasz. - Munkánk fele­lősségteljes, ami kiváltképp meg­mutatkozik a jogszerű igénybevé­tel ellenőrzésekor.- Végigtekintve a feladatokon, tennivalókon, azokat valóban csak a nehéz jelzővel lehet ellátni. Segíti- e majd a munkát egy szakértői hát­tércsapat?- Nem tartom kizártnak, de ma­gától értetődően mindenekelőtt a bizottsági tagokra szeretnék tá­maszkodni. Minden kérdés csak a velük való egyeztetés után dőlhet el.- Miként kívánja megvalósítani a többi bizottsággal való együttmű­ködést?- Ez az együttműködés nélkü­lözhetetlen. Fliszen a cél közös mindannyiunk számára: megfelelő segítséget adni a pályázóknak. Eb­ben megvan a maga funkciója a monitoring bizottságnak is, de ter­mészetesen a hatékonyság csak összefogással teljesedhet ki.- Milyen eredményre lehet szá­mítani, ha távlataiban tekintjük a bizottsági működést?- Valójában nem is annyira a bi­zottságok, hanem magának a fej­lesztési tanácsnak az eredményes működése az elsődleges. Ehhez tudnak kiváltképp hozzájárulni a bizottságok, a maguk sajátos esz­közeivel. A lényeg az, hogy a dél­dunántúli régió megfelelő minősé­gű, sikeres pályázatokat legyen ké­pes felmutatni. Áttekinthető rendben A területi elv, valamint az elma­radott helyzetben lévők felzár­kóztatása: ez a két szempont ér­vényesül egyszerre a program­értékelő bizottság munkájában. Dr. Gyenesei István elnök a részleteket közelebb hozva el­mondja: ebben a bizottságban zajlik az előterjesztések előze­tes véleményezése, annak érde­kében, hogy a szakmaiság kellő mértékben érvényesüljön a döntés előkészítésben. - S érde­mes egy figyelemre méltó kiegé­szítést is megemlítenem: ugyan­csak ezen a módon, a kellő elő­készítésnek köszönhetően való­sul meg a pártpolitikai indítta­tású befolyásoltság kizárása. Valóban lehet ezen kárt oko­zó jelenség újbóli felbukka­násától tartani? Az elnök sze­rint nem abból kell kiindulni, hogy most más az összetétele a közgyűlések, avagy a regionális tanács vezetésé­nek, mint négy évvel ezelőtt: ha­nem abból, hogy az ellenkező irá­nyú „kísértések” se nyerjenek te­ret.- A korábbihoz képest egy ellen­kező színezet lehet elvileg a ve­szély, de pontosan abban szeret­nénk példát mutatni, hogy ennek az esélyét se adjuk meg: s ezzel hosszú távra mintát biztosítsunk a pártpolitikai befolyásoltság kívül rekesztésére - mondta dr. Gyenesei István. - A kormány, il­letve a megyék vezetésének ösz- szetétele nem sújthat senkit, de nem is hozhat senki számára meg nem engedhető előnyöket.- Milyen elképzelésekkel kívánja vezetni a programértékelő bizottsá­got?- Mindenekelőtt hadd húzzam alá, hogy a regionális fejlesztési ta­nács munkájában feltétlenül előre­lépést jelent ezen négy bizottság létrejötte. Ugyanis ezzel a lehetősé­ge is megszűnik az esetlegesség­nek, véletlenszerűségnek: immár előre kiszámított, felépített, átte­kinthető rend szerint dolgozunk. A rend ad komoly esélyt arra, hogy a döntések az eddigieknél is objektí- vebb formát öltsenek. Ami az elnö­ki tisztségre vonatkozik: meggyő­ződésem, hogy az elnökök szemé­lye meghatározó. Elsősorban azért, mert nekünk immár nemcsak a bi­zottságon belül kell bizonyos koor­dinatív feladatot betölteni, hanem négyünknek egymás között is. Ez pedig folyamatos párbeszéddel képzelhető el.- Előbb is .létrejöhettek volna ezek a bizottságok?- Ezen most már ne sopánkod­junk. Örüljünk annak, hogy van­nak, hogy működnek, s ebből a működésből próbáljuk meg kihoz­ni a lehető legtöbbet. Nincs idő a hosszú munkára A Nemzeti Fejlesztési Terv ki­alakításának, illetve a Regioná­lis Operatív Program létrejötté­nek időszakában alapvető fon­tossággal bírt a Dél-dunántúli Régió érdekeinek érvényesíté­se. Ez a folyamat lassan lezárul, most az úgynevezett PEA prog­ram koordinációja zajlik - ez szorosan kapcsolódhat később az EU-s pályázatokhoz. Az elő­készítési időszaknak fontos mozzanatai vannak - húzta alá Kocsis Imre Antal, a tervezési bizottság elnöke, rávilágítva az általa vezetett testület munká­jára is. 0- Ami most nem kerül be a kü­lönböző progra­mokba, annak később, a csatla­kozás utáni pil­lanatban már nagyon nehéz lesz megjelen­nie fejlesztési projektként - folytat­ta Kocsis Imre Antal. - Ezt a hely­zetet igyekszünk elkerülni.- A tervezési bizottság feladatait áttekintve az az érzésünk támad­hat, hogy túlsúlyban vannak ben­ne az elméleti jellegű tennivalók...- Valóban, a felsorolt négy ope­ratív program kvázi elméleti jelle­gű. Éppen erről szól a történetünk, s ezért nem könnyű átállnunk EU- s hullámhosszra. A tevékenységek jórészt nem konkrét programok­hoz kapcsolódnak, ugyanakkor maga az előkészítés már önmagá­ban meghatározza a programokra vonatkozó végkifejletet. Ez jelenti az egész ügy nehézségét.- Véleménye szerint az elmélet­ből miképp lesz gyakorlat?- Az elmélet a sarokpontokat tű­zi ki, az elmélet maga a stratégia. A megvalósított stratégiai céloknak pedig a konkrét projektek számíta­nak. De ha a stratégiánál nem rak­juk le a cölöpöket, akkor a projek­tek nem tudnak mire épülni.- A tervezési bizottság nevét hall­va amúgy is a stratégia jelleg juthat eszünkbe...- Ez egyértelműen igaz a bizott­ságra. A nagyobb érdeklődés min­dig a konkrét finanszírozást övezi. A stratégiai célkitűzés viszont min­dent megelőz, ezért tartom ezt az elemet kifejezetten fontosnak, ha a regionális gondolkodásról beszé­lünk.- A felmerülő kérdések önma­gukban való, azonnali megoldása, avagy azok hosszú távú keretekbe illesztése? Bizottsági elnökként me­lyik áll önhöz közelebb?- A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács alelnökeként és tagjaként módomban áll azonnali döntéseknek részese lenni. A bi­zottság a stratégiai tervezésben sem alapozhat a bőségesen rendel­kezésre álló időre. Nagyon rövid időt kaptunk arra, hogy a teljes re­gionális stratégiát az európai uniós követelményekhez igazítsuk. Egy­szerűen - ha fogalmazhatok így - nincs időnk a hosszú és nyugodt munkára. Csak rövid és eredmé­nyes tevékenységre van lehetőség. Külkapcsolatok: az önállóság felé Kiváltképp időszerű az amúgy egyszerű kérdés a külkapcsola­ti bizottság elnökéhez: mi a vé­leménye az EU-s ügydöntő sza­vazás eredményéről? Pörös Béla úgy látja: aki komolyan gondol­kozik a jövőről, az hazánkat csak az Európai Unió tagjaként képzelheti el. Ezt erősítette meg a népszavazás, jóllehet nem volt magas a részvételi arány.- Nagyon jó ez az eredmény a régiónak - foly­tatja Pörös Béla.- S nemcsak ar­ra gondolok, hogy a térség már korábban is hasznos kap­csolatokat ápolt EU-s tagországok régióival.- Müyen megfontolásokról lehet még szó?- Két részre bontanám a választ. Egyrészt valóban sok segítséget je­lentett nekünk az olasz, avagy a francia összeköttetés. Azonban az EU-ban az ilyen külföldi partnerség esetén fontos szempont, hogy a vá­lasztott testületek a választott testü­letekkel deklarálják a - politikai jel­leget sem nélkülöző - kapcsolatot. Ha önmagában a dél-dunántúli ré­gióból indulunk ki, akkor az első feladat: elhelyezni magunkat a tér­ségben.- S ezt a feladatot teljesítve mi­lyen eredményre jutunk?- Az első fontos tényező a határ- mentiség. S így máris adódik a le­hetőség és tennivaló: szorosabbra fűzni a kötelékeket az észak-hor­vátországi területekkel. Horvátor­szág ugyan még nem EU-s tagál­lam, de előbb-utóbb az lesz: ne­künk pedig hosszú távra kell ter­vezni. Az összeköttetést egyébként nemcsak gazdasági, hanem nem­zetiségi, kulturális szempontból is szorgalmazni kell. Megvalósulás esetén a dél-dunántúli régió közve­títő szerepet játszhat délkeleti irányba, a Vajdaság nyugati részén keresztül. Ezek a szálak akkor fog­nak még jobban megerősödni, ha elkészül a mohácsi híd.- Melyik a másik fő mozdulási irány?- A nyugati, ezen belül Észak- Olaszország, benne Friuli-Venezia Giulia, Veneto, Lombardia, vala­mint Kelet-Ausztria, így Karintia és Steiermark. Ez utóbbival Baranya, Somogy és Tolna megyének egy­aránt kiváló a kapcsolata. Mind tar­talmasabb emellett Franciaország­gal, Rhone-Alpes régióval a part­nerség. S még mindig lehetnek tar­talékaink, hiszen elég arra gondol­ni, hogy Baranyában, Tolnában nagy számban - Somogybán ugyan kevesebben, de ott is - élnek svábok, németek. Ezért, a rokoni kötődések miatt jogosíthat nagy reményekre az éppen most Baden-Württemberg tartomány­nyal körvonalazódó kapcsolat.- Lesz valamikor a dél-dunántú­li régiónak a mostaninál is önál­lóbb külkapcsolati politikája?- Három év múlva, 2006-ban re­mélhetőleg már mint önkormány­zati régióról beszélhetünk Bara­nya, Somogy és Tolna társulásáról. Ha ez így lesz, akkor ki kell alakíta­ni a saját politikáját, benne az auto­nóm külkapcsolati politikáját is. A régió ennek megfelelően bizonyos szinten - természetesen a közponü kormányzattal való egyeztetés után - önállóan cselekszik a külkapcso- lataiban is. Ez biztató régiónkra nézve, hiszen megannyi adottsá­gunk, helyzetünk kiváló együttmű­ködési lehetőségeket feltételez. ■ Pár év alatt a világ élvonalába Olaszország Puglia és Campania régióiba, valamint a főváros­ba, Rómába vezetett az az Európai Unió által támogatott ta­nulmányút, melyen március 29-e és április 4-e között vettek részt a magyarországi területfejlesztési szakemberek. Térsé­günket Lengyel Gábor és Deák Gábor, a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynökség munkatársai képviselték. gyobb konténer-forgalmú kikötője jött létre. A település ezzel olyan nagy múltú és jelentős kikötőket utasított maga mögé, mint Bréma, Genova vagy Barcelona. Átgondolt tervezéssel, amelyben a vállalko­zók előre láthatták számításaikat, benetes volt az „olasz csizma” or­rán fekvő Gioia Tauro projektjének a bemutatása. A. déli kisváros ko­rábban létrehozott, de kihasználat­A tanulmányúton régiónként két fő vett részt, a regionális fejlesztési ügynökségek dolgozói mellett kis­térségi és gazdasági szakértők is képviseltették magu­kat. A Regionális Fel­készítő Program kere­tében szervezett ta­nulmányút esősor­ban azt a célt szolgál­ta, hogy elősegítse a Strukturális Alapok végrehajtási és moni­toring rendszereinek megismerését. A meglátogatott tartományok GDP-je, azaz nemzeti összter­méke nem éri el az európai uniós átlag 75 százalékát, vagyis ugyanazon támogatá­si jogosultsággal bír­nak, mint majdan az ugyanebbe a kategó­riába eső magyar régi­ók. A program első ál- Gioia Tauro mára forgalmassá váló mólója lomásán, az olasz gazdasági és pénzügyminisztéri­umban a házigazdák a vendégek elé tárták országuk regionális fejlő­dését és fejlesztési politikáját. Döb­lanul hagyott mólójának hasznosí­tására a tíz esztendeje indult pro­jekt eredményeként a nulláról in­dulva 2000-re Európa ötödik legna­sikerült elérni, hogy a 120 millió eurós beruházás kétharmad részét vállalkozók biztosítsák. A nap második felében az érté­kelésekről esett szó. A gyakorlati megkö­zelítés fontosságát hangsúlyozták, ami­nek segítségével nemcsak a következő programozási idő­szak tervezéséhez kaptak jó alapot, ha­nem az értékeltek is felismerték a folya­mat előnyeit. A következő elő­adás Bariban, Puglia régió - tartomány - székhelyén volt. Ez az észald olasz régi­ókhoz képest elmara­dott déli régiók egyi­ke, amely azonban tervszerűen igyek­szik fejlődni. A „csiz­ma” sarkán, az Adri­ai- és a Jón-tenger ta­lálkozásánál mindig is meghatározó volt a kereskede­lem és a nyitottság, és ma is fejlő­désük fontos elemét látják „a Bal­kán európai uniós kapuja” szerep­körben, amelyet az EUINTERREG III-as programjának támogatásait felhasználva erősítenek. Puglia szakemberei tartományi nézőpontból mutatták be az olasz regionális fejlődés folyamatát, amelynek során a régiók egyre na­gyobb szerepet kaptak. Mostanra csak a bel-, kül-, igazság- és had­ügy maradt teljes egészében köz­ponti szinten, a többi hatáskört al­sóbb szintre helyezték. A központi programok jelentősen csökkentek, a régiósak megnövekedtek, és a tartományok már az európai uniós források kétharmadát irányítják. Az ügyek helyben való elintézésé­nek alapelvét követő rendszerük­ben a megyék és a települések is megtalálják - az elsősorban köz- igazgatási - szerepüket. Nápolyban, Campania Régió székhelyén elmondták, hogy a tér­ségben 15 fős testület foglalkozik a Regionális Operatív Program meg­ismertetésével, a benne rejlő lehe­tőségek bemutatásával. Érdekes volt azonban megfigyelni, hogy a fiatal, magyar területfejlesztési szakemberek által természetesen kezelt informatikai-számítástech­nikai eszközök csak most kezde­nek igazából teret nyerni a több év­tizedes közigazgatási rendszer al­kalmazottai között. A látottak a résztvevőket megerősítették ab­ban, hogy a regionalitás útja jó irányba mutat, a régiók növekvő hatásköre jól szolgálja a fejlődést. Milliárdos pályázatok Újabb pályázatok indultak régiónkban. Kiírták az 1,3 milliárd forintos térség- és te­lepülés-felzárkóztatási cél- előirányzat pályázatát, és várják fnár a projekt ötleteket az Európa Pályázat Előkészí­tő Alaphoz is. A térség- és település-felzárkóz­tatási célelőirányzat (TTFC) ke­retében a Dél-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Tanács 1330 millió Ft vissza nem térítendő támoga­tást nyújt az alábbi három cél tá­mogatására: a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítása; a hátrányos helyzetű te­rületek tőkevonzó képességének erősítése; valamint a hátrányos helyzetű térségek termelő és hu­mán infrastruktúrájának, első­sorban közúthálózatának a fej­lesztése. A pályázatok befogadása 2003. szeptember 1-ig folyamatos, de a 2003. május 15-ig beérkezett pá­lyázatokról a tanács 2003. július 15-ig meghozza első döntését. 2003. május 30-ig vár­ják a projekt ötleteket az Európa Pályázat Előkészí­tő Alaphoz (PEA). APEA- ban országos szinten 6,5 milliárd forint áll rendel­kezésre. Az alap nem köz­vetlen anyagi támogatást nyújt a projekt ötletek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, adminisztratív, valamint szervezési segítséget, melynek eredményeként a kiválasztott projekt ötletekből az EU-csat­lakozás után akár azonnal a Strukturális Alapokhoz beadha­tó, tökéletesen előkészített, kész pályázatok születhetnek. A TTFC-vel kapcsolatban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség honlapján ( www.ddrft.hu ), illetve a 82 / 510-418-as telefonszámon kapha­tó bővebb információ. A pályáza­ti felhívást, adatlapot és értékelő rendszert tartalmazó egységcso­mag a honlapról tölthető le, de személyesen az ügynökség iro­dáiban is beszerezhető. A PEA-ról továbbiak szintén az www.ddrft.hu címen, valamint a www.nfh.hu és www.promei.hu címen olvashatóak. Telefonos in­formációszolgálat a 40 / 200-494- es országos központi kék szá­mon, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 72 / 513-731 és 72 / 513-760-as te­lefonszámain keresztül műkö­dik. (66778) Dél-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az eldal a DéWunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents