Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

12. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2003. Április 10., Csütörtök Kétszázezer új agrárállás jön létre A magyar mezőgazdaság versenyképes az Európai Unió piacán is - jelentette ki Szanyi Tibor, az FVM államtitkára az Eu­rópai Unió Kommunikációs Közalapít­vány beszélgetésén. Raskó György agrár- közgazdász szerint a csatlakozás óriási modernizációs hullámot indít el a mező- gazdaságban, a magyar föld külföldi kéz­be kerülésétől nem kell tartani: jobban megéri földet bérelni, mint vásárolni. Azok a mezőgazdasági termelők, akik mindkét szemükkel az uniós támogatásokat nézik, a csatlakozás után nem fognak jobb helyzetbe kerülni. Akik azonban a piacra is figyelnek, jól járnak majd - állította Szanyi Tibor. Szanyi szerint az első években nem kell igazán jelentős nyugati konkurenciára számítani, mivel külkereskedelmünk már most is szinte teljesen liberalizált, a csatla- »kozással elsősorban a magyar termékek uniós piacokra kerülése lesz egyszerűbb. Raskó György szerint a magyar kormány kifejezetten jó megállapodást hozott tető alá Koppenhágában: az Európai Unió minden kvótája magasabb a mostani termelési szin­teknél, húsmarhából pedig akár a jelenlegi termelés négyszeresére is kaphatunk támo­gatást. Szintén fontos pont, hogy az egy hektárra vetített termésátlag a szerződés szerint 4,73 tonna, amely jóval magasabb, mint a többi csatlakozó országé, és felül­múlja a portugál és a spanyol termésátlagot is. így egy magyar gazda már az első évben is több területalapú támogatást kap, mint egy portugál vagy spanyol gazda, akiknek országában csak 3 tonna ez a termésátlag. A magyar föld jövője nemcsak értelmi, hanem érzelmi kérdés is, de ha körül­nézünk, láthatjuk, hogy a legtöbb mezőgaz­dasági befektető nem vásárol, hanem bérel földet - mondta Szanyi. Sokan azt várják, hogy a Magyarország számára biztosított hét- plusz hároméves védelmi időszakban a magyar földárak elérik az uniós átlagot, ami az árak megtízszereződését jelentené.- Ha most liberalizálnák a magyar föld­piacot, sokakat nagy meglepetés érne: szin­te senki nem vásárolna földet - vélte Szanyi. Raskó a keletnémet földeket hozta fel példaként: az ottani - szintén viszonylag ol­csó - földek egy részét a német államnak a mai napig nem sikerült értékesíteni. Sok külföldi művel földet - ám ezek 92 százalé­ka bérlő, holott minden korlátozás nélkül meg is vehetnék a földet. A vásárlással le­kötött tőkénél azonban jóval kifizetődőbb a hosszú távú bérlet, az uniós támogatásokat ugyanis nem a föld tulajdonosa, hanem a föld használója kapja. A magyar mezőgazdaság ma az Unió net­tó exportőre, így nem kell attól tartani, hogy ne lennénk versenyképesek a csatlakozás után. A vidékfejlesztési pénzek és a Közös Agrárpolitika rendelkezései 2-300 ezer új munkahelyet hoznak majd létre. A legnagyobb lehetőségek azokban a ter­melési ágakban rejlenek, amelyek egyedisé­gükkel megkülönböztetett helyet vívhatnak ki maguknak a piacon. Az elmúlt években komoly üzletté vált a biogazdaság, amely főleg a kistermelőknek kínál kiemelkedő bevételt. A magyar állat- és növény-egészségügyi szabványok szigorúbbak, mint az uniós elő­írások - mondta Raskó. A magyar föld sok­kal kevésbé szennyezett mindenféle vegy­szerekkel, mint az Unió több országában. Jelentős piaci értéke van, és megéri a reklá­mot az a tény, hogy magyar élelmiszer kö­rül még soha nem volt botrány. A magyar élelmiszerek biztonságosak, megbízhatóak és ezért is értékesek. Mindenki máshogy védi Magyarország a csatlakozás után hét évig fenntarthatja a külföldi állampolgárok ter­mőföldvételére vonatkozó ti­lalmakat. Az Unió tagorszá­gaiban meglehetősen eltérő szabályok vonatkoznak a földszerzésre. A magyar tilalom alól kivételt csupán a - hazánkban jogsze­rűen letelepedett - EU-állampol- gárok jelentenek, akik egyéni vál­lalkozóként legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Dánia elvileg nem alkalmaz ál­lampolgársághoz kötött korláto­zást, ám megnehezíti a nem dá­nok földvásárlását. A leg­könnyebb esetben - a lakóépület­tel is rendelkező, öt hektárnál ki­sebb birtokok vételénél, amelyre elvben bárki jogosult lehet - mi­nimális elvárás a dániai munka- vállalási engedély megléte. Har­minc hektár felett már kikötés a mezőgazdászi szakképzettség is. Franciaországban elvben bár­ki vehet bármekkora területű ter­mőföldet. Az ügyletet viszont en­gedélyeztetni kell, és az erre ille­tékes hatóság - Birtok- és Vidék­rendezési Társaság - ezt akár meg is tagadhatja, ha veszélyez­tetve látja a hagyományos birtok- struktúra megőrzését, illetve ha a vevőjelölt híján van az elvárt mi­nimális agrárképzettségnek. Németországban 2 hektár fe­lett a vételt engedélyeztetni kell, és ha felmerül a birtokstruktúra megbontásának - például túlzott felaprózásának - a veszélye, vagy az adásvétel irreális áron történő megkötése, akkor lehetőség van beavatkozásra. Hollandia csak akkor támaszt akadályt, ha az adásvétel nyo­mán olyan anomáliák merülhet­nek fel, mint például a közös EU- agrárpolitikán belül az országra „leosztott” termékkvótától jelen­tősen eltérő tevékenység szán­déka. A brit példa a másik véglet, ahol semmiféle korlátozás vagy nehezítő tényező nem létezik. ■ Hírek PÉNZ. Jürgen Röppen, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője és Baráth Etele, a Nemzeti Fej­lesztési Terv és EU-támogatá- sok Hivatalának politikai államtitkára szerdán aláírta a PHARE 2003. évi program­jának pénzügyi megállapodá­sát. A 101,7 milliós eurós tá­mogatásból 18,2 millió eurót intézményfejlesztésre, 22,5 millió eurót a közösségi jog­anyag átvételének támogatá­sára, és 61 millió eurót gazda­sági és szociális fejlesztésekre fordítanak, europress ITAL. Nem várható jelentős átrendeződés az EU csatlako­zás után az alkoholmentes italok piacán, mivel e termé­kek készáruként nagy térfo­gatuk és súlyuk miatt nem tartoznak a költ- séghatékonyan szállítható áruk közé. Azé elmúlt tíz év­ben a piac 70 százalékkal bő­vült, amely leginkább a tíz év­vel ezelőtti alig 4 literes egy főre eső ásványvízfogyasztás több mint tízszeres növekedé­sének tudható be. europress SEGÍTSÉG. Az Európa Pályá­zat Előkészítő Alap (PEA) jelentős segítséget nyújt ah­hoz, hogy olyan kidolgozott projektek jöjjenek létre, ame­lyekkel a csatlakozást köve­tően azonnal pályázni lehet az Európai Unió Strukturális Alapjaira. Az alap támogatásá­val 600-650 tervet lehet kidol­gozni még az idén. Most fo­lyik a projektek kidolgozásá­hoz igénybe vehető szakértői, tanácsadói közösségek jelent­kezésének elbírálása, europress FELESLEGES. A Magyar Demokrata Fórum jelenlegi formájában feleslegesnek tart­ja azt az országgyűlési határo­zati javaslatot, amely az euró­pai uniós közvetlen agrár- támogatások 30 százalék- pontos kiegészítésére kéri fel a kormányt, mert a javaslatból nem derül ki, mire szánják ezt a többlettámogatást. A párt módosító indítványok benyújtásával kívánja javítani az agráriumból élők verseny- képességét az uniós csatlako­zás után. mti Ennyi jár Vidékfejlesztésre a 2004-2006- os időszakban Magyarország összesen 534,4 millió eurót (kb. 129 milliárd Ft-ot) kap az EU- tól. Ebből 2004-re 164,2 millió euró (kb. 39 milliárd Ft), 2005- re 179,4 millió euró (kb. 43 mil­liárd Ft), 2006-re 190,8 millió euró (kb. 46 milliárd Ft) esik. Hasonlóan a strukturális politi­ka támogatásaihoz, a vidékfej­lesztési támogatások felhaszná­lásához is kell saját hozzájáru­lást biztosítanunk, ennek ará­nya a tárgyalások egyik fontos részeredményeként igen kedve­ző, 20 százalékos. (Össze­hasonlításul: a jelenlegi EU- tagállamokban a legmagasabb uniós támogatási hozzájárulás maximum 75 százalék is lehet.) A magyar saját hozzájárulással együtt a vidékfejlesztési támo­gatások a három év alatt össze­sen mintegy 155 milliárd forint­nyi többletforrást jelentenek a magyar vidék számára. ______■ Ma jdnem egyen jog Magyarország EU-csatlakozása, 2004. május 1. után a magyar termelők ugyanazt a védelmet élvezik, amelyet a többi EU- országban működők: a külső versenytársaktól, illetve az ag­rárpiac bizonytalanságaitól tör­ténő védelmet. A tagság első napjától teljes joggal részt ve­hetnek a közösségi intervenciós rendszerben, ületve pályázhat­nak exporttámogatásokra. A kö­zösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékek piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támo­gatások (például: borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség- gyümölcsszektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támo­gatása) teljes mértékben kiter­jednek a magyar szereplőkre. Éppen így az exporttámogatá­sok is a többi EU-tagországéval azonos szinten vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgo­zókra és forgalmazókra. Mind­ezek eredményeként az értéke­sítési biztonság számottevően javul, a bevétel a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbbá válik. így például ha a csatlakozás után a piaci ár az intervenciós ár alá csökken, akkor - minden év november 1. és május 31. közöt­ti időszakában - bármely piaci szereplő (termelő, kereskedő, egyéb árutulajdonos) felajánl­hatja gabonakészleteit interven­ciós felvásárlás céljára. E garan­cia az év jelzett időszakában korlátozás nélküli: mindaddig folytatható, ameddig a piaci árak nem érik el az intervenciós árakat. ■ Honfitársaink, magyarok! Mindannyian fontos döntés előtt állunk. 2003. április 12-én felelősségteljes választ kell • adnunk arra: kívánjuk-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljon? Az Országgyűlés úgy határozott, hogy' a magyar nép közvetlenül is nyilvánítsa ki akaratát ebben a jövőnket meghatározó kérdésben. Kezünkben a döntés. Minden állampolgárnak jogában áll támogatóan vagy elutasítóan dönteni. Mi igent mondunk a feltett kérdésre. L ' fi i . j s ■■ \} 1 f ■?' pj? \s0 (JH *•$. Szavazatunkkal nem pártszimpátiánkról vallunk, hanem arról: mit jelent nekünk, magyaroknak Európa. Az uniós csatlakozás hosszú évek óta meghatározó cél. Szorosan kötődik mindahhoz, amit a rendszerváltozás jelent számunkra. Minden magyar kormány - politikai irányultságától függetlenül - kivette részét e közös cél eléréséből. Mi azt valljuk, hogy' Szent István óta Európára tekint minden nemzedék, amely össze kívánta kötni a haza és a haladás eszméjét. Csatlakozásunk nem a rövid távú pénzügyi előnyök és kihívások egyszerű összevetésén alapszik. Az európai Magyarország a hosszú távon sikeres magyar nemzeti lét feltétele. Magyarország felkészülten várja uniós tagságát. Jogalkotásunkat összhangba hoztuk az unióéval. A magyar gazdaság elsőszámú partnerei a tagországok. Mindez nem sikerült volna az ország polgárainak egyetértése, az Önök áldozatvállalása és hozzájárulása nélkül. Nehézségeink bizonnyal a jövőben is lesznek, de az unióban összehasonlíthatatlanul nagyobb esélyeink lesz sorsunkat jobbra fordítani. Belépésünkkel teljes jogú tagként vehetünk részt a mindannyiunkat érintő döntésekben. Csatlakozásunk után bármelyik tagállamban, Számos területen az uniós polgárokkal azonos jogokra tarthatunk igényt. Erősödik szociális biztonságunk, megnyílik előttünk az uniós országok munkaerőpiaca. Gyermekeink jóval könnyebben tanulhatnak más országok intézményeiben. A magyar gazdák növekvő támogatást élveznek majd az unióban. A regionális fejlesztési támogatások pedig az ország egyes térségei közötti különbségeket segítenek leküzdeni. A határon túl élő magyar honfitársaink többségét a jövőben ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg, mint mindenki mást az unió területén. Kedves Honfitársaink! Ezer éve élünk Európában. Mindig arra törekedtünk, hogy' az itt született gondolatokat befogadjuk, és magunk is a lehető legtöbbet nyújtsuk Európának. Szent István óta ez vezérelt bennünket. Amennyiben a nemzet a csatlakozás mellett dönt, ezt az ezeréves hagyományt erősíti. Kívánjuk, hogy mindenki élje át a választás örömét! Örömünk is Iégvén - miként a hazánk - közös és európai! '■ > • MÁDL FERENC MEDGYESSY PÉTER SZILI KATALIN a Magyar Köztárasaság a Magyar Köztárasaság a Magyar Köztárasaság elnöke miniszterelnöke Országgyűlésének elnöke AK K?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents