Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-09 / 83. szám

2003. Április 9., Szerda 3. OLDAL Romák világnapja Budapest A romák világnapja alkalmából értékelte a magyarországi cigány­ság helyzetét Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés szociá­lis és családügyi bizottságának alelnöke, Teleki László, a Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) roma­ügyi államtitkára és Horváth Ala­dár, az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCO) elnöke. Kósáné Kovács Magda az el­múlt öt év egyik legjelentősebb politikai eseményének nevezte a romák magas arányú részvételét a 2002-2003-as választásokon. A magyarországi cigányság meg­szülte a maga politikai elitjét, amelynek regionális és országos szinten is együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal - fo­galmazott. Teleki László, a MeH állam­titkára fontosnak nevezte, hogy a romák egységes érdekképvisele­tet tudjanak felmutatni, és céljaik eléréséért együtt tudjanak mű­ködni a politikai erőkkel. A mot­tónk: Kirekesztés nélkül az Euró­pai Unióban - mondta az állam­titkár. Horváth Aladár OCÖ-elnök azt mondta: az uniós csatlako­zás után az EU kohéziós erejét felhasználva lehetővé válik a ro­mák felzárkóztatása, a területi társadalmi kiegyenlítődés. Hoz­zátette: Magyarország 800-900 ezer legszegényebb lakosának egyharmada roma; a legfonto­sabb feladat a roma gyermekek tanulási esélyeinek megteremté­se és a nyomortelepek rehabili­tációja. STEINER A jó katona is mindig tanul Kaposvár A taszári Kapós Bázis repülőtér állománya rendkívül felkészült az amerikaiakkal és más külföldi egységekkel való együttműkö­désben - mondta Szenes Zoltán, a honvéd vezérkar új főnöke. Az altábornagy az alakulatoknál tett látogatásaira célozva azt mondta: a tapasztalatokat célszerű volna elterjeszteni a honvédség más szervezeteinél is. A kötelező sor­katonai szolgálat megszűnésével kapcsolatban azt mondta: a sor­állomány kivonását körültekintő­en, gyorsan akarják végrehajtani. Növelik a szerződéses katonák számát, hogy ne csökkenjen az egységek katonai képessége. A váltásban számítanak a civil és közigazgatási szféra együttmű­ködésére. Szenes Zoltán szerint az ideális katona az, aki feladatát hivatásszerűen, az adott körül­ményhez képest a legjobban vég­rehajtja. Ehhez elkötelezettségre, fegyelemre, kiképzettségre, ha­zaszeretetre van szükség. Mint mondta: tapasztalják, hogy a zsoldos szónak pejoratív az íze. A feladatok változnak, új kihívá­sok jelennek meg, ezért követel­mény az állandó tanulás. Ez a képesség legalább annyira fon­tos, mint más feltételek megte­remtése, például a felszereltség javítása. HARSÁNY! MIKLÓS DEÁK ÉVE. Megkezdődött Deák Ferenc emlékéve a politikus születésének 200. évfordulója alkalmából. Az eseménysorozatot Medgyessy Péter miniszterelnök, Görgey Gábor kulturális miniszter és Kosáry Domokos, az emlékbizottság elnöke nyitotta meg. Megalapítják a Deák-ösztöndíjat, amelyet azok a fiatal történészek, jogászok, politológusok nyerhetnek el, akik az alkotmányjoggal, az emberi jogokkal, a par­lamentarizmussal, a köztársaság működésével, Deák Ferenc életművével foglalkoznak. Az MNB húsz- forintos jubileumi forgalmi érmét bocsátott ki. __________________________fotó, europress/kallus györgy Bud apest Az egészségügyi közszolgáltatás­okról szóló törvény általános par­lamenti vitájában Csehák Judit egészségügyi, szociális és család­ügyi miniszter hangsúlyozta: a törvényjavaslat próbálja meg­szüntetni a szabályozatlanságot és megakadályozni az állami vagyon széthordását. Schvarcz Ti­bor, az MSZP vezérszónoka sze­rint az egészségügyből a legutób­bi években annyi pénz áramlott ki, amit nem lehet költségvetési pénzből-fedezni. Úgy véli: a tőke­bevonás nem privatizációt jelent. Az ellenzék szerint a tervezet­ben a privatizáció az elsődleges prioritás. Hibának vélik az előző kormány által elfogadott - vonat­kozó - törvény hatályon kívül he­lyezését. Bartha László (Fidesz) szerint a rosszul működő intéz­ményeket nem keresik meg a be­fektetők. A képviselő úgy véli: a jövőben elitkórházakra és sze­génykórházakra oszlanak majd az intézmények. Csáky András (MDF) szerint aki befektet az egészségügybe, az a profitot viszi ki az ágazatból. Szintén kérdés­ként merült fel, hogy mennyiben élveznek előnyt az egészségügyi dolgozók egy esetleges tulajdon- szerzés kapcsán. BARANYA Róbert Tekintélyt növelő lehet a népszavazás Magyarországnak vannak már hagyo­mányai az integrációval kapcsolatban: 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezés egyik nagy eredménye a közös pénz, a határok egymás közötti megszüntetése, a munkaerő szabad áramlása - mondta Horn Gyula az Europressnek. A volt miniszterelnök álláspontja, hogy 1867 után többek között ennek az Ausztriába való integrálódásnak az eredménye az úgynevezett aranykor, amely egészen az első világháborúig tartott. Magyaror­szág ebben az időszakban érte el a leg­nagyobb fejlődést. Ez gyakorlatilag az iparosítás, a modernizáció legfontosabb időszaka volt, amely nélkül később sem lehetett volna előre haladni, Magyaror­szág akkor is nagyon jól tudott élni a le­hetőséggel, Horn Gyula ezért optimista a mostani helyzetet illetően.- Horn Gyula egyike azoknak a magyar politikusoknak, akik elsőként csatlakoz­tak az Európai Unióhoz. Gondolta, hogy ilyen hamar követi a politikusokat a ma­gyar nép?- Tény, hogy a ’70-es évek végén én vol­tam az első, aki tárgyalásokat folytatott az Európai Közösséggel, és álmomban sem gondoltam, hogy egyszer még tagja is le­szünk ennek a szervezetnek. Akkor any- nyira megmerevedni látszottak az erővi­szonyok, hogy nemigen lehetett gondolni a rendszerváltozásra.- A népszavazás egy fejezet lezárása vagy összegezés, az eredmények kasszíro- zása?- Mind a kettő. A felzárkózás igazából 2004. május 1-je után következik be. Ugyanakkor azok a megállapodások, amelyek április 16-án aláírásra kerülnek, jogi, politikai keretbe öltöztetik a tagsá­gunkat. Azt is figyelembe kell venni, hogy ez az Unió ötödik bővítése és jelentősen különbözik a korábbiaktól. Mindenekelőtt abban, hogy például, amikor Finnország, Ausztria, vagy Svédország belépett az Európai Unióba, akkor egy szinttel maga­sabbra került az egész gazdálkodása, a helyzete, a nemzetközi munkamegosztás­ba való részvétele, Magyarországon és a többi kelet-közép-európai országban ez egészen mást jelentett: teljes átalakítást kellett végrehajtani azért, hogy megfelel­jünk az uniós követelményeknek. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon és a környező államokban sajátos módon ment végbe az átalakulás: egyszerre kel­lett rombolni a régit; és építeni az újat. Hozzáteszem, hogy közben óriási anyagi értékek pusztultak el, és ennek az árát nem természetesen ugyan, de a nép fizet­te meg.- Tulajdonképpen az Európai Uniót ille­tően két nagy előnyt említenek a politi­kusok: az egyik a piac, a másik pedig az európai kultúrkör, amely vár bennünket. Melyik a fontosabb?- Az én megítélésem szerint három alapvető területen hoz fordulatot. Az első: Magyarország felzárkózása a fejlett orszá- goldioz és ez visszafordíthatatlan. Hány kísérlet történt erre múltunk során? Mind­egyik kudarcot vallott, megbukott. Most valóság ez a felzárkózás, első a magyar történelemben. A másik: mi azt várjuk, hogy ez megteremti az európai jólét alap­jait Magyarországnak. Első ízben van erre alkalom, de - teszem hozzá - ehhez na­gyon kemény munka és következetes kor­mányzás kell, és körülbelül 10-12 év, hogy Magyarország elérje az Európai Unió mai átlagát, az egy főre jutó jövedelem, az élet- körülmények tekintetében. Két területen döntő fordulat következhet be: az egyik az az egészségügy, amelyik a világon minde­nütt nagy válságokkal küzd, de az Európai Unió messze előbbre tart, mint bármelyik más földrész. A másik pedig a környezet- védelem. Nem véletlen, hogy például 2004-2006 között évenként körülbelül 1200-1500 milliárdos befektetés várható. Természetesen ez nem mind európai uni­ós pénz, benne van a kormány társfinan­szírozása is, de benne vannak más pénz­ügyi források is. Ez a fejlesztés alapvetően két területre irányul, az egyik az infrast­ruktúra építése, a vasút villamosításának befejezése, a kombinált fuvarozás elkez­dése. Mind a három területen nagyon le­maradtunk. A másik a környezetvédelem: nagyon sok múlik azon természetesen, hogy milyen szakmailag hitelesíthető programokat tesz le az ország az Európai Unió asztalára. A harmadik az egyenjogú­ság; minden állam rá van szorulva a többi­re és nem tehet, nem politizálhat tartósan a másik rovására.- Azt tapasztalom, hogy nincs számot­tevő politikai erő ma Magyarországon, amelyik ne az igent erősítené a népszava­záson. A várakozás mellé csodaváró han­gulat társul. Lesz csoda az uniós csatlako­zást követően, vagy kemény munka követ­kezik.- Az emberekkel beszélgetve igazából nem ezt érzékelem. Először is: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eredménnyel zárul a népszavazás. A közelmúltban Szlovéniában tartott népszavazás várako­záson felül sikerült, és az ország nemzet­közi megítélése ettől csak javult. Presz­tízskérdés is, hogy minél többen men­jenek el szavazni, és mondjanak igent a csatlakozásra. Ez jelentősen növeli Ma­gyarország tekintélyét. A másik: azt ta­pasztalom, hogy sokakban van bizonyta­lanság, nem tudja, hogy miben változik az élete a csatlakozás után, mi lesz az árak­kal, a munkahelyekkel, a tanulási lehető­ségekkel, a jövedelmekkel, a nyugdíjak­kal, és így tovább.- Lehet ezekre a kérdésekre ma választ adni?- Természetesen, de nem minden részletében, de a részletekről szerintem azokban az ismertetőkben kell tájéko­zódni, amelyek már megjelentek. Például arról, hogy egy vállalkozó milyen feltéte­lekkel juthat hitelhez a tagországokban. Én azt látom, hogy az ilyen kérdések fog­lalkoztatják az embereket, és ez teljeáen jogos, hiszen nagyon nagyot lépünk. Nem véletlenül nevezzük ezt történelmi fordulatnak.- Ünnepi pillanatok jönnek most, akár a népszavazást, akár az azt követő alá­írást veszem alapul. Utána viszont lesz egy esztendő arra, hogy várjuk a csatlakozás bekövetkezését. Mire jó, mire elég, és mire kell ez az egy év?- Mindenekelőtt arra kell, hogy min­denképpen teljesítsük a követelményeket: azoknak a törvényeknek a magyar gyakor­latba való átültetését, amelyek nélkül nem működik az Unió.- Vannak még rések?- Még hátra van több tucat, köztük né­hány csomagjellegű módosítás, elavult magyar jogszabályok megszüntetése és így tovább. Ez nagyon fontos, mert így válik teljessé a csatlakozás. A másik, hogy ki kell építeni, ha lehet végleges formába az európai uniós támogatás ha­zai infrastruktúráját. Ezen múlik, hogy mennyi pénzhez jutunk. Február óta az Európai Unió megfigyelő rendszereket állított fel minden tagjelöltet megcéloz­va, és hónapról hónapra értékeli, hogy milyen az előrehaladás. Októberben vagy inkább novemberben kiadnak egy végső értékelést a felkészülés szintjéről. Ezért is nagyon fontos, hogy a következő egy évben meg tudjuk tenni mindazt, ami szükséges. KERCZA IMRE Hírek Nincs hatáskör Az Alkotmánybíróság vissza­utasította azokat az indítványo­kat, amelyek a Magyarország európai uniós csatlakozására vonatkozó népszavazással kap­csolatos alaptörvény-módosítás vizsgálatát kérték. Az Alkot­mánybíróság hangsúlyozza: az alkotmány hatályos szöve­gének felülvizsgálatára nincs hatásköre, mti Szellem és példa Antall József szelleme egyre erőteljesebben, felismerhetőb- ben és példát mutatóbban ve­zérlő eleme azoknak az uralko­dó irányzatoknak, amelyek nél­kül a jövő Magyarországa cson­ka, szegényes vagy rossz utak­ra tévedő lesz - mondta Boross Péter volt miniszterelnök Antall József síremlékénél, a néhai miniszterelnök születésének 71. évfordulóján, mti Méltósággal A Kézenfogva Alapítvány szer­vezésében fogyatékos emberek nyilatkozatot adtak át a Parla­mentben az Országgyűlés kép­viselőinek. Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke hangsúlyoz­ta: a fogyatékos emberek iránt ne pusztán sajnálatot érezzünk, ' hanem fogadjuk el őket egyen- rangúként. mti Titkolózó Fidesz A Fidesz sajtófőnöke cáfolta, hogy Pokorni Zoltán mellett Schmitt Pált jelölik a megújuló párt alelnöki posztjára. Hammerstein Judit azt mondta: két héten belül nyilvánosságra hozzák, kit jelöl a párt az alelnöki posztra, europress Jog és szolgálat A hatósági munka nemcsak uralom, jog és kötelezettség megállapítása és kikényszerí­tése, hanem szolgáltatás is - mondta Tóth Zoltán a közigaz­gatási eljárásról szóló új tör­vény kapcsán. A Belügyminisz­térium közigazgatási államtit­kára szerint a törvény az állam­polgároknak nyújtott szolgálta­tásairól is rendelkezik, mti Új pályázat Tizennégy munkacsoport adott be pályázatot az irányított betegellátási modellkísérletek kibővítésére. Az eredmény- hirdetés helyett módosított feltételekkel, új pályázatot írnak ki. europress Van olcsóbb Április 30-tól nem támogatja a társadalombiztosítás azt a 102 gyógyszert, amelyeknek van olcsóbb változata. Matejka Zsu­zsanna, az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgatója szerint a gyártók közül eddig csak néhányan éltek a tb-támo- gatás fejében az árcsökkentés lehetőségével, europress Okos rendőrök Harminc rendőr, határőr, tűzol­tó és polgári védelmi tisztet, tiszthelyettest részesített elismerésben munkájáért Lamperth Mónika belügymi­niszter. Köztük volt Juhász Károly rendőr hadnagy is, aki egy televíziós vetélkedőműsor­ban kimagasló szellemi teljesít­ményével „hozzájárult a rend­őrség társadalom által kialakí- tott képének javításához", mti ■ * > i HAZAI TÜKÖR COIZhlLR. pénzváltó Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás EUR 242.0000 246.5000 USD 227.0000 232.5000 GBP 350.0000 362.0000 CHF 162.0000 167.0000 SKK 5.7000 6.1000 Közületeket is kiszolgálunk! Érvényben: április 8. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig Szegénykórházak ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents