Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-05 / 54. szám

2003. Március 5., Szerda 7. OLDAL Recept Mocsoládról „Kőtt rétes” A tésztájához fél kiló liszt, 2 dkg élesztő, 3 ded tej, két tojás, só, egy evőkanálnyi étolaj kell. Az élesztőt langyos tejben megfuttat­juk, s összedolgozzuk a hozzáva­lókkal. A jól kidagasztott tésztát három részre osztjuk, 20-25 per­cig kelesztjük, majd a apókat megkenjük olajjal; kinyújtjuk, cukrozott mákkal vagy dióval, vagy sütött reszelt káposztával megszórjuk, tejföllel meglocsol­juk, s föltekerjük. Előmelegített sütőben sütjük. A kelt rétest tölt­hetjük túróval is, akkor a töltelék­hez keverjünk egy vaníliás cuk­rot és egy tojást, esetleg mazsolát is. S tölthetjük húsos töltelékkel. Egy doboz löncshúst májkrém­mel összekeverünk, borsozzuk, kávéskanálnyi majoránnát, két tojást, csipet köményt és csiliport teszünk bele. Jól összedolgoz- zuk, s ezzel töltjük a tésztát. ■ Képzetlennek munkát az unió sem ad Felsőmocsolád kedves kis zsák- települése. Kitörési pontot a tu­rizmusban és a falu infrastruk­túrájának a fejlesztésében lát­nak. Csernyák Lajos polgármes­ter szerint munkahelyek kelle­nek és képzett szakemberek.- Már szélesebb körű a tájékoztatás, de még mindig keveset tudnak az emberek - mondta Csernyák Lajos.- A lakosság elsősorban munkahe­lyet vár, de ezzel a gonddal az unió Sem tud megbirkózni. Nagyon sok a szakképzetlen vagy gyengén kép­zett munkás; ők adják a munkanél­küliek nagyobb részét. Mindenhol azt halljuk, az unióban is a szakkép­zett munkaerő kell, ezek a munka­helyek felértékelődnek. Erre a leg­fontosabb gondra nem látunk meg­oldást. A mezőgazdaság nem lehet kitörési pont, hiszen az unió a bir­tokösszevonást, a nagyobb terüle­ten gazdálkodókat támogatja. Ná­lunk nem várható, hogy a földből többen megéljenek. Nincsenek tő­keerős mezőgazdasági vállalkozó­ink, a földek többségét vidékiek bérlik. Ha csak néhány példát né­zünk, látjuk: a külső tőke hoz fejlő­dést. Enélkül a település nem léphet tovább. A támogatás folyósításáról még a polgármesterek sem tudnak, s az sem vüágos, milyen szerepet szánnak a gyenge kis települések­nek. Az uniós csatlakozás után ugyan több pénzhez lehet majd jut­ni, csak azt nem tudjuk, hogyan. Ed­dig a pályázati önrészt is nehezen te­remtettük elő. Nem tudjuk, mi lesz, ha nekünk kell megelőlegezni egy beruházás költségeit, mert az unió­ban utólagos a finanszírozás.- Mi lehet itt a kitörési pont?- Szeretnénk kihasználni kedve­ző földrajzi helyzetünket. Közel va­gyunk a Balatonhoz, Kaposvárhoz és Igáihoz. Ha elkészül az autópá­lya, Budapest is közelebb kerül, s a CSERNYÁK LAJOS 1959. augusztus 10-én született Lengyeltótiban. A nép­hadsereg polgári alkalmazottja, majd az Apeh főelőadója volt. 19904ŐI tisz­teletdíjas, 2000-től pedig főállású pol­gármester. Szenvedélye a sport: a lab­darúgásnak lelkes nézője és szervező­je, s rendszeresen vadászik. taszári reptér is polgári hasznosítá­sa esetén elérhető lesz. Húsznál több német vett már itt ingaüant, s felértékelődnek a turisztikai érté­kek. Sokat vártunk a sportcsarnok­tól, ez kézilabda-utánpótlási köz­pont lett volna szállással, éttermek­kel. A szakképzetlen munkásokat a konyhán s udvarosként, szobalány­ként foglalkoztathatták volna.- Vannak különleges értékeik? •- A táj nyugalma, szépsége és tiszta levegője. Ezért is szeretnénk megőrizni a zsáktelepülés voltun­kat; ebben látjuk a nyugalom lehe­tőségét. A jövő mindenképpen a tu­rizmusban, az infrastruktúra fej­lesztésében van. Ezzel az infrast­ruktúrával nincs helyünk Európá­ban. A j övöt csak az unióban tudom elképzelni, s reméljük, felnő majd egy nemzedék, ami már Európában tanul s itthon hasznosítja tapaszta­latait. Nemcsak gazdaságüag készül föl, hanem emberileg is. ________■ Mo csárban a történelem Nyugdíjba vonulása után kezdett el komolyan foglalkozni a telepü­lés múltjával Sípos Károly. - Most egy kicsit megtorpantam a mun­kával, családi okok miatt és mert távol vagyunk a várostól. A levéltá­rat nehéz megközelíteni. Nyugdíj­ba mentem, s komolyan foglalkoz­tat a helytörténet; mindig is érde­kelt, csak időm nem volt rá - mondta. - A családfámat akartam kikutatni, s a végére már Mocso- lád történelmében voltam. A legér­dekesebb talán a falu neve; állító­lag volt itt egy nagy mocsár, s arról kapta. De érdekelne, hogy a bara­nyai Alsómocsoládhoz van-e vala­mi köze? S az is, hogy a puszta- szentegyházi részről miért mene­kültek el az emberek. Hagyománya van itt a helytörté­neti kutatásnak, de a fiatalokat már nem foglalkoztatja a múlt. - A tanu­lás, a tévé, a számítógép nagyon el­veszi az idejüket. S talán az is baj, hogy nem mernek, nem is akarnak kérdezni. Pedig ott kezdődik a múltkutatás, hogy kérdések merül­nek föl, s azokra a papírok meg az öregek válaszolnak - tette hozzá.- Olyan ez, mint a búvópatak. Egyik napról a másikra nem lehet nagy eredményt elérni, csak kitar­tó, hosszú munkával. ■ Kevés a föld,- Nehéz talpon maradni, mert ke­vés a földem - summázta Szabó Antal gazdálkodó. - Csak tizenkét hektárunk van, s nem is tudok több földet venni, mert a környé­ken már minden talpalatnyi hely­nek van gazdája. A munkát géppel végzem, búzát s kukoricát termesz­tek. Nagy részét föletetem az álla­tokkal, sertést is tartok eladásra. Most van 15 leadni való disznónk. Szabó Antalnak az uniós csat­lakozás miatt is fáj a feje. Kellő tá­jékoztatás híján nem tudja, hogy maradhat-e őstermelő. - Ha vál­lalkozásba kényszerítenek, sok­kal nehezebb lesz a helyzetem. Úgy sokkal több az adó meg a já­sok a gondja rulék. Egyéb­ként nem sok jót várhatunk az uniótól. Szerintem a sertés ára még olcsóbb lesz, pedig ma is alig éri meg eladni. Szabó An­tal felesége tősgyökeres mocsoládi, ö maga ki­lenc éve él itt, s megszerette a falut. - Öt gyereket nevelünk. A lányaim is itt akarnak élni, bár őket a gazda­ság csak annyira érdekli, hogy sze­retik a kolbászt meg a sonkát. ■ Nyugdíjasok albérletben Harminchármán alakí­tották a klubot; kevés a férfi, s örökös a helyhi­ány. Eleinte a kastélyban találkoztak az idősek, majd a Vázsonyi-kúriába költöztek, a rendben tartás fejében ott rende­zik az összejöveteleket.- Sokan érdektelenek; a 33 tag közül csak 12 a rendez­vények állandó résztvevője- panaszolta Rákóczi Lász- lóné klubvezető. - Ők sze­repelnek, énekelnek, tán­colnak, s ha kell, sütnek- főznek, akár a rétessütő­versenyen is. Azt hiszem, a magányukat akarják olda­ni; többségük özvegy vagy Rákóczi távolabb van a családja. Az összejöveteleinkre szívesen jön­nek, ilyenkor mulatunk, s minden rendezvényünk nótázással ér vé­get. Az időseknek is szükségük van arra, hogy időnként kimozdul­janak a négy fal közül. Ilyenkor az ember dereka sem fáj annyira, s egy kissé talán a vérnyomása is helyreigazodik. A nyugdíjasklubnak házi szer­zője is van: Zsobrák Józsefné. Az ő vidám jeleneteit szokták előadni. A fellépésekre, kirándulásokra a falu- gondnoki busz viszi a tagokat. Lászlónét a férje és a számítógép is segíti- Ha sok a jelentkező, a polányi buszt is megkapjuk. Náluk nincs klub, s így ők is ide járnak. Évente kétszer kirándulunk. Mennénk többször is, ha lenne pénzünk. Pe­dig állandó „kéregető” vagyok, még a megyei közgyűlés elnökénél is. A nyugdíjasklub vezetője nem­csak szórakozási lehetőségeket, fellépéseket szervez, hanem alma-, burgonya- és vöröshagyma-akciót is. így a nyugdíjasok egy kicsit ol­csóbban hozzájutnak ezekhez a terményekhez. ______________■ Ad dig él a falu, amíg van iskolája Visszaköltöznek a fiatalok Nyolcosztályos a község általános iskolája, egy- egy osztályba nyolc-ti­zenhat tanuló jár. A ki­lencvenes évek elején még változatlan volt az osztályok nagysága, az utóbbi három évben azonban fokozatosan növekedett a nebulók száma. Tavaly már 84 volt, az idén pedig 93 ta­nulónk van - mondta az igazgató. Az utóbbi idő­ben több nagycsaládos fiatal is visszaköltözött, mert könnyebben meg­oldható itt a lakhatás, és olcsóbbak az ingatlanok. A régi kastélyban és a hozzá tarto­zó épületekben van az iskola. En­nek csak a gyerekek örülnek, hi­szen a házak között télen remek szánkópálya van, nyáron hatal­mas játszótér. A pedagógusok in­kább egy épületben tanítanának. Az iskolát megbízott igazgatóként fél éve Ladányiné Kozár Anikó irányítja. 1984-ben jött ide pedagógusnak.- Ragaszkodom a faluhoz és az is­kolához is. Ez az első munkahelyem. A nagyobb iskolákkal szembeni hát­rányt legyőzzük a családias légkörrel, a mindennapi gondok ismeretével és azzal, hogy a gyerekek bennünket má­sodik szülőjüknek tekintenek. A sta­tisztika is bizonyítja: végzett tanulóink az átlagosnál jobban megállják a he­lyüket. Személyi gondjaink nincsenek, hiszen a szakos ellátottság 80 százalék körül van, s minden tanár főiskolát végzett. A magyart, matematikát és történel­met szakos tanárok oktatják, s meg­oldják a fizika tanítását is. Hátrányt a tárgyi feltételek okoznak.- A legnagyobb hátrány az, hogy több épületben tanítunk - mondta az igazgató. - Elsődleges és legfontosabb az volna, hogy egy központi épület­ben legyen az iskola. Erre most van is esélyünk a kultúrház építésével és bő­vítésével. A bútorzat sem a legmoder­nebb, de nem az a legfontosabb. Igyekszünk olyan szemléltetőanyago­kat, térképeket és földgömböket be­szerezni, mint a nagy iskoláké, bár csak korlátozottan vásárolhatunk. A tanításhoz szükséges, de fényűzésnek számító dolgokra egyáltalán nem jut pénz. A demográfiai apály bennünket is elér, hiszen egyre kevesebb az óvo­dás, bár szeptemberben még a szokott létszámmal indítunk első osztályt, de utána félő, hogy egyre kevesebb lesz az iskolásunk is. A családokat támo­gató politika, építési hitelek talán ösz­tönzik a szülőket, hogy több gyereket vállaljanak, mert hiába van egy intéz- mény, ha nincs benne gyerek. _____■ Ar anydiplomás díszpolgár Súlyos baleset, egy gerinctö­rés utáni lábadozás idején ta­lálkoztunk Rápó Mihályné- val, a falu Ilonka nénijével, aki már huszonkét éve nyug­díjas, és több mint harminc évig tanított az iskolában.- Több mint ötven éve élek ebben a faluban. Ez a második ottho­nom és az igazi hazám. Itt akarok pihenni a hajdani mocsoládi meggyesben. Meggyfa ugyan már nincs, de az elnevezés megma­radt. Debrecenben születtem, 18 évesen kerültem Budapestre, majd hat év után, 1946-ban jöt­tem Somogyba. Itt élt a férjem, itt tanított, így kerültem én is Mocsoládra. Többször volt lehe­tőségünk, hogy elmenjünk in­nen, de nem akartunk. A férjem több mint tíz éve meghalt, a két lányunk pedagógus lett. Rápó Mihályné eredetileg ma­gyar-történelem szakos tanár, de itt alsósokat tanított. Ez feltétele volt az idejövetelének. Még soha sem számolta össze, hogy hány nebulót tanított meg az írás-olva­sásra, a számolásra. Valamikor sok gyerek járt ide: kétszáznál is több iskolás. A hetvenes években vette át aranydiplomáját, a mil­lennium évében díszpolgárrá vá­lasztották.- Nagyon megható volt az ün­nepség, ezen ott volt a falu apra- ja-nagyja, szinte mindegyikük hajdani tanítványom. A gondos­kodás is jólesik, hiszen soha nem vagyok egyedül. Egyik unokám családjával élek, és jönnek látogatni a volt tanítványaim. Amikor Pestről ide kerültem, három hétig úgy éreztem: megfogtam az isten lábát. Meguntam a város nyüzsgé­sét, a zajt, a tülekedést, ám há­rom hét múltán rám tört a csend. Édesanyám azzal a tanáccsal en­gedett el, hogy legyek becsületes, sose feledkezzem el emberi mi­voltomról, és segítsek azokon, akiken kell. Mindenkinek ott van a hazája, ahol a kenyere. Amíg élek, erre emlékezem. ■ FELSOMOCSOLAD CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, háromszögű pajzs kék meze­jében zöld hármas halom, a kö­zépsőn aranyieveles koronából vö­rös lángnyelvek közül jobbra for­dult, kiterjesztett szárnyú, arany­osom, vörös nyelvét kioltó fehér főnixmadár emelkedik ki. A címer a község történelmét is jelképezi. A felcsapó lángok közül kiemelke­dő főnix a település egykori birto­kosának, a Kacskqvics családnak a címerében volt. Övék volt az 1790-ben emelt kúria, s ők építtet­ték a mihálymajori szélkutat is. A főnix jelképezi a folytonos megúju­lást, a legnehezebb helyzetben is a fölemelkedés iránti elszántságot. A LAKOSSÁG SZAMA 2002-ben 538 1995-ben 601 1990-ben 609 1930-ban 1238 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7456 Felsőmocsolád, Ftákóczi u. 35. Tel/fax: 82/457-041 Ügyfélfogadást hétfőn, szerdán és pénteken 8.30-11.30 óráig tarta­nak. Balogh László falugazdász­nak minden hétfőn 13-16 óráig van fogadóórája. CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasegyesület vezetője Rákóczi Lászlóné, a sportegyesü­leté Tóth Imre, az Önkéntes Tűzol­tó-egyesület parancsnoka Vilhelm László. A Felsőmocsoládért, So- mogyért Egyesület vezetője Cser­nyák Lajos, az ifjúsági egyesületé pedig Lászlóné Nagy Szilvia. A vö­röskereszt helyi szervezetét Magoskövi Sálndomé vezeti. ORVOSI RENDELES A háziorvos dr. Andrásfalvy And­rás hétfőn 8.304Ó111.30 óráig, szerdán 13— 16-ig, csütörtökön 13-15 óráig, pénteken 8.30-tól 11.30 óráig rendel. Gyermekorvo­si szakrendelés minden hónap negyedik szerdáján van 9-től T 1 11 óráig. Nőgyógyászati '■1 rendelést és szaktanács- adást dr. Bárdos László tart : minden második szerdán 10 <■ órától. A védőnő, Skodáné | Pécsi Diána minden hónap negyedik szerdáján 9-11-ig tart tanácsadást, s 13-15 óráig foga­dóórát. A gyermekjóléti szolgálat munkatársát minden hétfőn 13-14 óráig kereshetik fel a pol­gármesteri hivatalban. ISTENTISZTELETEK A gamási Lubtcs Árpád plébános minden vasárnap 11 órakor misé­zik, a leilei Szabó Lajos református tiszteletes pedig 9 órától tart isten­tiszteletet. Az őskeresztyén apostoli egyház imaházában Posgay Dezső és Pásztor András prédikál vasár­nap 9-től és 14 órától. Az evangé­likus híveknek Kőszeghy Miklós lel­kész tart istentiszteletet minden hó­nap második vasárnapján 10 órától. KITÜNTETETTEK A település díszpolgára címet dr. Sélley Miklós nyugdíjas orvos és Rápó Mihályné nyugdíjas pedagó­gus kapta meg. A Felsömocsolá- dért kitüntető cím birtokosa Poth Ferenc önkéntes tűzoltóparancs­nok és Orbán Gézáné nyugalma­zott pedagógus. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK, TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H -051 ________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents