Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

2003. Március 29., Szombat HÉTVÉGE 11. OLDAL ______________Könyvespolc _____________ Eg ry József 1883-1951 így vonulunk be a történelembe Beszélgetés a Bánk Bán zenés történelmi filmdráma alkotóival Százhúsz éve született Egry Jó­zsef, a Balaton legnagyobb festője. Ez nemcsak szubjektív megállapí­tás. Egyre többen vallják, hogy ez a látomásos erejű, csodálatos fes­tészet adja vissza a legteljesebben hazánk legszebb tájának, a Bala­tonnak fényárban úszó ragyogá­sát. Fodor András Kossuth-díjas költőnk, a Balaton szerelmese im­már évek óta szintén az égi mező­kön jár. „A vízrenéző” című verse az egyik legszebb mementó Egry Józsefről: „És ő csak ül, a vízre néz, a tó ringatja ráncos arcát, de átható tekintetét a víz redői sem takarják, és zöld tükrében látja ő a háttal elfödött világot, hallja a föld neszét, amint a nádasok közt át­szivárog...” Ez a víztől, széltől barázdált arc olyan, mint a balatoni mólók ba­zaltkövei. Messze néző, sugaras tekintete magához vonzza a tó és a környező hegyek minden titkát... Ez az arckép - Kálmán Kata 1948- ban készült szuggesztív fotója - néz ránk a Veszprém Megyei Mú­zeumok Igazgatósága által kiadott nagyon szép, évfordulós kötet első lapjairól. Egry József arca mindent elárul. Valóban benne élt, benne lélegzett ebben a tájban, szinte panteista módon eggyé vált a ter­mészettel... Idézzünk fel most pár sort Egry József egyik vallomásából. Szinte lépésről lépésre nyomon követhet­jük mindazt, amit ez a nagy mű­vész a képeivel el akart mondani: „Életem egyik legnagyobb élmé­nye volt az az éjszaka, amikor a halászokkal először kimentem a vízre. Semmi mást nem láttam, csak a gyönyörű csillagos eget és a tükröződő vizet, a ladik könnyen ringott velünk s valami remegő pá­ra összekötötte körülöttem az eget és a vizet, s ekkor úgy éreztem, hogy valahol a végtelenség köze­pén vagyok, s ennek az éjszaká­nak az átélése újból a kezembe ad­ta az ecsetet... Nem érdekeltek az impresszionisztikus természet­megfigyelések, nem akartam „ki­vágásokat” csinálni. Szinte tárgy­talan volt az inspiráció, ami heví­tett, képeimből kimaradtak a záró­vonalak, színeim lebegőbbé let­tek, s arra törekedtek, hogy a min- denséghez való viszonyomat fe­jezzem ki általuk...” A most következő másik vallo­más szerves kiegészítője az előző­nek: „A Balaton azoknak a festők­nek, akik nem a belső értékeivel foglalkoznak, csak külső, tetszetős banalitását adja... A Balatonból nem lehet iskolát csinálni. Nem le­het hivatalos piktúrához idomíta­ni... Aki csak részleteiben ismeri a Balatont és nem egészében, az so­ha nem ismerheti meg valójában... Én nem a Balatont, hanem annak világát festem!” A jubiláns kötetet Gopcsa Kata­lin állította össze. Szinte feltérké­pezte az egész Egry-életművet, hogy azt a maga teljességében is­merhesse meg minden érdeklődő. A kötet éppen ezért sokkal több évfordulós kiadványnál. Egry Jó­zsef sem lehet az a művész, akivel csak ilyen alkalmakkor foglalkoz­nak. Ha a Balatonra gondolunk, őrá is kell gondolnunk. Ahogy Gopcsa Katalin írja: „A huszadik századi magyar festészet történe­tének sugárzó remekműveket al­kotó nagy egyénisége volt Egry Jó­zsef. Képein keresztül a művészet profetikus ereje hat ránk: azóta, hogy ő megfestette, másképp lát­juk a Badacsony sarló vonalú öb­lét, a fonyódi kettős hegycsúcsot, a fonyódi tompa piramisok szagga­tott tükröződését a párás vízben, a tó opálos színeit - másképp látjuk Egry szemével a világot...” A kötet Egry József badacsonyi házával - ma emlékmúzeum - in­dul. Maga a múzeum is jubilál, hi­szen pontosan harminc évvel ez­előtt, 1973-ban nyüt meg. Ezt a fe­jezetet dr. Fodor Zsuzsa megyei múzeumigazgató írta. A magyar mellett párhuzamosan futó angol nyelvű szöveg jelentősen növeli a kötet információs értékét. A bada­csonyi idegenforgalom központjá­ban álló emlékmúzeum a telepü­lés legfontosabb kulturális látniva­lója. És milyen kifejező a badacso­nyi mólón álló Egry-szobor is. Mintha most is a vizet pásztázná, mindenkit hívna: Jöjj, és nézd a csodát... 1948-ban az elsők között kapott Kossuth-díjat. De már csak három év volt hátra az életéből. És az itt közölt fényképek döbbenetesen összecsengenek késői önarcképei­vel, amelyekből szinte árad felénk a kétségbeesett magára maradás, a betegség, a magány... A kötet oroszlánrészét termé­szetesen a művész festményei te­szik ki. A kiváló minőségű színes reprodukciók a szó legszorosabb értelmében visszatükrözik mind­azt, amit Egry József a Balatonról közölni akart... Bár a kötet nem említi (hiszen tulajdonképpen egy reprezentatív életmű-katalógusról van szó), be­szélni kell Egry József és Takáts Gyula legendás barátságáról is. A Balaton szeretete mellett összekö­tötte őket a közös horgászszenve­dély is. És együtt alkották meg a mindmáig egyik legszebb vallo­mást a Balatonról - rajzok és versek segítségével - „Víztükör” címmel... Nézzük Egry József csodálatos festményeit. Megunhatatlanok, akárcsak a táj, ahol fogantak. „A természet örömkönnye.” Amely­ről így írt a kiváló költő, Rónay György: „A partra ülsz, a víz felett az oldott égi kék lebeg vegyítve már az esti rőttel. Esetlen ének: Ring a tó... Köss csak békét az illa­nó időkkel...” DR. SÍPOS CSABA Az utóbbi évek egyik legnagyobb közéleti és kulturális viharát kiváltott filmje az Erkel Fe­renc operája alapján készült Bánk Bán. Az Ezüsthajó kft és a Happy End kft árnyékában ed­dig kevés szó esett magáról a filmről, amelynek díszbemutatójára a somogyi megyeszékhelyre érkezett a rendező Káéi Csaba, a producer Wermer András és a címszereplő Kiss B. Atilla.- Miben különbözik egy opemfilm forgatása egy szokványos kosztümös filmdrámáétól? Káéi Csaba: - Ez egy zenés történelmi filmdrá­ma. Alapvető különbség, hogy általában a filmek elkészülte után íródik a filmzene, ez itt éppen for­dítva történt. Volt egy szenzációs Erkel-opera, eh­hez kellett megteremteni a képi világot. Végignéz­tük a partitúrát és erre komponáltuk meg a képe­ket, hogy a történet önállóan is megállja a helyét. Wermer András: - Az opera műfajának megfil­mesítése azért nehéz, mert ez egy elvont műfaj. Csakhogy a film is egy elvont műfaj. Ezért van, hogy az opera filmszalagon nem tűnik olyan el- vontnak. Amerikában nem ismerik az operát, ezért szomorú musicalként emlegetik a filmet.- Kellemetlen lehetett a film alkotói számára az a légkör, amely körülvette a forgatást. Hogyan élték meg a politikai, társadalmi és filmes körökből érke­zőjogos vagy jogtalan támadásokat? Káéi Csaba: - Nem foglalkoztunk velük. Persze szembesültünk vele, de eléggé vicces módon. Pél­dául megesett, hogy egy kémet küldtek ránk. Az egyik statiszta egy újságíró volt, aki azzal a céllal érkezett, hogy kifigyeli és leírja a visszásságokat. A baj csak az volt, hogy elképesztő kisstílű módon vi­szonyult a filmhez, hiszen mindenféle szakmai megalapozottságot nélkülöző nyilatkozatot tett. Sajnálom, ha valakit az érdekel, amit pletykaszin­ten tálal egy segédújságíró, azzal szemben, amit ez a film látványában és mondandójában nyújt. Wermer András: - Itt nem az a kérdés, hogy mi­ként reagál egy sztár arra, ha kintről bántják, ha­nem, hogy miért zajlik mindez. Azt gondoltam, hogy itt egy olyan produkciónak a létrehozása zaj­lik, ami művészeti érték. Senki nem politikai szem­szögből fogta fel ezt a kérdést. Mégis az lett belőle. Arra pedig, hogy miért ennyibe került a film, vilá­gos a magyarázat. Kosztümös magyar filmként utoljára az Egri Csillagok készült ebben az ország­ban. Csillagászati összegből. Mindezzel együtt a Bánk Bán csak mintegy 2,6 millió dollárba került.- Milyen volt a film kritikai fogadtatása?- Káéi Csaba: - A hazai kritika már eleve elte­mette a filmet és az áprilisi díszbemutató után csak politikai okokkal magyarázható negatív kritikák születtek. Az első jó kritikák az Egyesült Államok­ban érték a filmet. Azért azt elég nehéz megkérdő­Cédulás fogadtatás A fiatal magyar filmesek eléggé furcsán reagáltak a film díszbemutatóján. Cédulákat dobáltak a kö­zönségnek a hatalmas állami költségvetést kifogá­solva. Wermer András erről azt mondta: „a fiatal fil­mesek Magyarországon sajnos mi vagyunk. Cé­dulákat dobálni olcsón lehet és kevés átgondolás­sal. Filmet készíteni, logikusan felépíteni és min­den forintról felelős döntéseket hozni sokkal nehe­zebb feladat. Egyszer majd eljutnak ebbe a hely­zetbe ök is, és húsz év múlva ók is másként gon­dolják majd. Főleg akkor, ha majd valaki az ö be­mutatójukon is cédulákat fog hajigálni. Érdekes, hogy miért van az országban ilyen hangulat. Ha valaki olyan alkotást készít, amivel hazánkat kül­földön is reprezentálni lehet, akkor azzal egyből szembemennek. Tekintsünk el a politikától, és szögezzük le, hogy nem helyes, ha ilyen harcok mennek a magyar kultúrában." Melinda (Rost Andrea) és Bánk Bán (Kiss B. Atilla) jelezni, hogy a világ legjelentősebb szaklapja, a Variety háromhasábos, pozitív kritikát írt a filmről, miközben hosszú évek óta magyar fűmről szó sem esett a hasábjain. De jó visszajelzést kaptunk a Los Angeles limestől és a Hollywood Reportertől is, és ez mindennél többet mond. Wermer András: Én imádom a kritikusokat, fő­ként ha jól is írnak. Néha még tanulni is lehet belő­le, ha komolyan veszik a munkájukat. De ennél sokkal fontosabb, hogy mit szól a fűmhez a közön­ség. Erről pedig csak annyit, hogy az amerikai vetí­tésen a Bánk Bánnak pontosan kétszer annyi néző­je volt, mint a magyar filmhét összes filmjének együttvéve. Az egyik legnagyobb amerikai fesztivá­lon pedig több nűnt kétszáz fűm közül a hatodik helyre szavazta be a közönség ezt az alkotást. Per­sze erről nem írtak a hazai lapok. Kiss B. Atiüa: - Én csak személyes élményekről tudok beszámolni a film vetítése kapcsán, mivel nem ismerem a statisztikákat. Ahol eddig voltam, ott elégedetten távoztak az emberek, de mielőtt fel­álltak volna, tapsoltak is. És ez nem két tenyér vé­letlen összeütődése volt, hanem szándékoltan ki­tartott hosszú tetszésnyilvánítás. Hát ez szerintem nem gyakran fordul elő a moziban ülve.- Úgy néz ki, hogy szezonja van a zenés filmek­nek, tekintettel a Chicago hat Oscar-szobrára. Mi­lyen nemzetközi és hazai sikerekre számíthat ez a szomorú musical? Wermer András: - Egy film sikere manapság azon múlik, hogy milyen a reklámja. Általában a film költségvetéséhez hasonló összeget költenek erre az amerikai sikerfilmek esetén. Nálunk ez egy elenyésző töredékösszeg. Káéi Csaba: - Az is számít, hogy mit tartanak a fiatalok trendinek. Hát természetesen azt, amit úgy reklámoznak a számukra. Most a gyors snittes fil­mek divatja él, de ez holnap nem biztos, hogy így marad.- Bartók hazájában a zenei kultúra kimeríthetet­len kincsesbánya. Várható-e újabb zenés film? Wermer András: - Valakinek ehhez a zsebébe kell nyúlnia, s azt mondania, hogy itt van barátaim 2,6 millió jó amerikai dollár és ezt el lehet költeni erre. Ha lesz megint egy olyan kulturális kormány­zat, amelyik hajlandó erre, akkor lesz újabb ma- gyár zenés film is. Isten útjai kifürkészhetetlenek, de mi megpróbáljuk kifürkészni, hogy meglássuk, hová jutunk. takács zoltán „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) A századik Valamivel több, mint két év elteltével - magamnak is hihetetlen - elérkeztem századik, a Somogyi Hír­lapban megje­lent, anya­nyelvűnk helyes használatára buzdító írásomhoz. Ezen idő alatt egyre többen kerestek meg személyesen és levélben is, hogy jelezzék, kérjék, miről írjak még. Nagyon örülök neki, hogy ilyen sokan kísérik figyelemmel ebbéli tevékenységemet. Remélem, nem hiábavaló, amit teszek... Ezúttal, mivel jubüeumhoz ér­keztem, az ezzel kapcsolatos sza­vakról, kifejezésekről ejtenék né­hány szót. A jubileum latin ere­detű szó, és szűkebb értelemben évfordulót vagy az ekkor rende­zett emlékünnepet jelenti. Tá- gabb értelemben használható nemcsak évforduló alkalmából, hanem bármilyen kerek számhoz kapcsolva. így például az a labda­rúgó is jubilálhat, aki századszor játszik egy adott nemzet váloga­tottjában. (Nekünk egyetlen százszoros válogatott játékosunk van: Bozsik József.) De emlékezzünk a millenni­um évére és a szó helyesírására! Eleinte - a régebbi beidegződés­nek köszönhetően - ’müeneüm’- ról beszéltek és írtak sokan. Az­tán helyére került a szó, amely egyébként ezredévet, ezeréves évfordulót, ünnepet jelent. A ma­gyar honfoglalásnak például 1896-ban volt a millenniuma. A centenárium viszont „csak” a századik évfordulót és ennek megünneplését jelzi. A bicen- tenárium ugyanakkor valaminek a kétszázadik évfordulóját jelenti. Erre készül immár a mi iskolánk, a Táncsics Mihály Gimnázium is, amelyet 1806-ban alapított Ester­házy Miklós herceg és Kaposvár jó szándékú közönsége, lakossá­ga. Aztán itt van még a biennále, amely nem más, mint kétéven­ként ismétlődő rendezvény. Kö­zülük is talán a leghíresebb a Ve­lencei Biennále, a nemzetközi képzőművészeti kiállítás, zenei és fűmverseny. Most egy kicsit ünnepelek; centenáriumot ülök, aztán... az­tán bízva hazánk bimillenni- umában - ha szükség van és lesz rá -, nekifeszülök újabb és újabb feladatoknak. mihályfalvi László Századik cikke alkalmából szere­tettel köszöntjük Mihályfalvi ta­nár urat és természetesen még so­káig szeretnénk tanulni ezekből az írásokból mi magunk is (a So- mogyi Hírlap kollektívája). ■ O KAPESlSKÁBEL Kaposkábel Kft. A Kaposkábel Kft. tájékoztatja Ügyfeleit és Partnereit, hogy más cégekkel történt egyesülést követően változatlan szolgáltatásokkal és előfizetési díjakkal VlDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Rt. néven folytatja tovább tevékenységét. Az ügyfél- szolgálatok változatlan címeken és időpontokban állnak rendelkezésükre. A változással kapcsolatban Előfizetőinknek teendőjük nincs. a i i 4 Kábeltelevíziós Szolgáltató A/iDaNef^R Részvénytársaság a kábelen érkező világ---------------------------------3 o • 4 MITSUBISHI: 10 évesek lettünk! 4 Az évforduló alkalmából most olyan kedvező áron kínáljuk egyes típusainkat, melyek kategóriájukban verhetetlenek! Mitsubishi Carisma 1.6 .iJ-h-LOntT Ti 3 555 OOO Ft CO? IcibocsSISs: 176g/km Mitsubishi L200 Pick Up Az akció a készlet erejéig tart. Szeretettel várjuk április 4-6 között márkakereskedéseinkben tartandó nyílt hétvégénkre! SIÓ-MOTOR Kft. 8600 Siófok, Szekszárdi u. 84/318-181 \ H*BS* 7400 Kaposvár, Árpád u. 82/510-804 tW A OÉOÁSZ Rt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a viliamosenergia-hálózaton. A kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergia-szolgáltatási biztosító fejlesztés érdekében folyamatosan dolgoznak a társaság szakemberei. A tervszerű beavatkozások biztonságos elvégzése miatt azonban rövid időre ki . É kell kapcsolni a vezeték egy-egy szakaszát. Ezért: j « Kaposváron a Szent István utcában az 1-39. és a 2-48. számig. Bife* ű Hadastyán közben, a Kanizsai utcában a 76-94. számig, a Szent László utcában az 1 -29. és a 2-30. számig 2003. április 7­Hrc ■ Kaposváron a S2ent István utcában az 1 -39. és a 2-48. számig. valamint a Hadastyán közben 2003. április 7-én 12 órától 15 • Kaposváron a Szent István utcában az 1-39. és a 2-48. számig, valamint a Hadastyán közben 2003. április 8-án 7 órától 15 óráig áramszünet lesz. A biztonsági előírások miatt elkerülhetetlen átmeneti szolgáltatás- í/i\Z kimaradásért megértésüket kérjük! Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents