Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám

2003. Március 25., Kedd 7. OLDAL Recept Bedegkérröl Lakodalmi kuglóf Negyven éve süt lakodalmakra kuglófot kemencében a 69 éves Vonyik Járwsné. Tőle kaptuk a hagyományos receptet. Hozzáva­lók: 1 liter liszt, 2 dkg élesztő, 5 • evőkanál cukor, citromhéj, fél li­ter tej, 1 evőkanál tejföl, 5 dkg vaj, fél dl olaj, két tojás, 5 dkg ma­zsola, csipetnyi só. A liszt feléből, illetve a tejből és az élesztőből ko­vászt készítünk, majd egy órát pi­hentetjük. Két tojás sárgáját a cu­korral habosra keverjük, a fele to­jásfehérjét fölverjük habnak. A kovászhoz adjuk a maradék lisz­tet, citromhéjat, tejfölt, vajat, ola­jat, sót. A kelt tésztát jól kidolgoz­zuk, hozzáadjuk a fölvert tojásfe­hérjét. A tészta negyedét elvesz- szük, kakaót adunk hozzá. A sárga tésztát kisodorjuk, rátesz- szük a barna tésztát. Összehajt­juk, s kuglófsütőben a kemencé- ben egy óra hosszat sütjük. ■ Több elérhető pénzben reménykednek Bedegkér zsáktelepülés, fejlet­len az infrastruktúrája, rosz- szak az útjai. Nincs munkahely, öregszik és fogy a lakossága. Az önkormányzat forráshiánya 30 millió forint. Az embereket meg­élhetési gondok foglalkoztatják, nem az uniós csatlakozás. Nagyon keveset tud a falusi lakos­ság az EU-csatlakozás adta lehető­ségekről. S a legtöbbjük nem is ér­deklődik róla - állította Steinbacher Jenő polgármester -, a többséget nem a lehetőség, hanem most is csak az foglalkoztatja leginkább, hogy milyen a napi megélhetés.- Az állástalanok nem azt nézik, hogy tíz-tizenkét év múlva talán jobb lesz, hanem, hogy lesz-e mun­kahelyük a közeljövőiben, és mit ad­nak enni a gyereknek a hónap vé­gén - mondta a polgármester. - En­nek megfelelő a gondolkodásmód­juk is. Elsősorban a „mi lesz hol­nap?” kérdése foglalkoztatja a csalá­dokat. Sokan azt mondják, hogy ennél rosszabh a bedegi emberek helyzete már nem lehet. Sajnos, sok a képzetlen munkaerő. Az állástala­nok száma a községben már meg­haladja a hetvenet. Mindössze egy foglalkoztató van itt, a faluban, de a mezőgazdasági szövetkezet is sú­lyos gondokkal küzd. Már csak 12-14 dolgozónak ad munkát. Bedegkér lakossága mindig is a mezőgazdaságból élt. Van néhány egyéni gazdálkodó, s ahhoz, hogy fennmaradjanak, csak a mezőgaz­dasági támogatásban reményked­nek. Ha lesz uniós pénz, akkor van esélyük, hogy megszilárduljon a helyzetük, s évek múlva talán majd jobb körülmények között élhetnek.- Az önkormányzat is csak a tá­mogatásban, vagyis az eredményes uniós pályázatokon elnyerhető pénzekben reménykedik - folytatta Steinbacher Jenő. - A pénz szinte STEINBACHER JENŐ 195&6an szü­letett Tabon. 1976-ban végzett faipari szakközépiskolában. A Hungaronektár üzemében dolgozott; volt önkormány­zati képviselő, öt évig falugondnok. A második ciklusban főállású polgármes­ter. Nős, két felnőtt gyereke van. Sze­reti a természetet és az irodalmat. csak a kötelező feladatok ellátására, az intézmények működtetésére fut­ja. Az idei 110 milliós költségveté­sünkben 30 millió a forráshiány. Sok a megoldásra váró feladat. Az óvodát-iskolát a somogyegresi ön- kormányzattal társulásban tartjuk fenn. A gyerekek után kapott nor­matíván felül a két önkormányzat­nak még 18 milliót kell hozzátenni. Fejletlen az infrastruktúránk, hátrá­nyos, négy településrészből álló zsákközség vagyunk. Az utcáknak egy része még földes, rosszak a jár­dák is. A szervezett szemétszállí­tást januárban bevezettük, de a ko­rábbi szeméttelepnek a megszünte­téséhez müliók kellenek. Nincs megoldva Bedegkéren a szennyvízelhelyezés sem. Ezen a gondon viszont csak közponü pénz segítene - tudtuk meg a polgármes­tertől. Az idén kiépül ugyan a gázve­zeték-hálózat is, de csupán 14 lakos igényelte a csonk kialakítását. ■ Éjszaka is járőröznek Tizenhárom éve alakult meg az önvédelmi csoport, s polgárőr­egyesületként kilenc éve szervez­ték újjá. Répási István kezdettől fogva tagja a civil szervezetnek.- Most 26-an vagyunk, négy tiszteletbeli tagunk van - mondta a vezetőségi tag. - Megállapod­tunk a postával, hogy pénzforgal­mi napokon figyeljük a hivatalt és igény esetén kísérjük a kézbesítőt. Éjszaka rendszeresen járőrözünk, rendezvényeken a helyszínt bizto­sítjuk. A hatékony bűnmegelőzé­sért együttműködünk a rendőr­séggel, a korábbi években ugyanis elég sok volt a betörés, a lopás. A polgárőrségnek visszatartó ereje van, s így lényegesen ritkább a bű­nözés. Másfél hónapja történt egy a csabai falurészen, s mi közöltük a rendőrséggel, hogy ki lehetett az elkövető. A házkutatás során megtalálták nála az ellopott színes televíziót... Répási István szívesen végzi a társadalmi munkát, szabadidejé­ből évente mintegy száz órát áldoz járőrözésre. A lakosság elismeri, és megköszöni a munkájukat.- Jó érzés ez, erőt ad a további munkához - mondta a polgárőr. ■ Rendőr lesz a győztes diák Halász Adorján harmadik he­lyezett lett a múlt hónapban Kiskunhalason az országos rendvédelmi tanulmányi verse­nyen. A bedegkéri fiú a kapos­vári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola végzős diákja.- Másfél ponttal maradtam el a má­sodik helyezettől, a verseny győz­tesétől pedig négy ponttal. Igen erős mezőnyben lettem a harma­dik - mondta Halász Adorján. - Nagyon örültek a szüleim a siker­nek, amit a felkészítő tanáraimnak is köszönhetek. Az összetett tanul­mányi versenyben angolból, társa­dalmi és rendvédelmi ismeretek­ből, informatikából kellett vizsgáz­ni. írásbeli két tárgyból volt, szóbe­li többől is. Hétvégeken is sokat ta­nultam, és a könyvtárban is gyűj­töttem hozzá a kiegészítő anyagot. A verseny legnehezebb része szerinte a rendvédelem története volt: az 1867 utáni és a két világ­háború közti időszak. A har­madik helye­zés azt jelenti, hogy a rendőr- tiszti főiskolán - ahol szep­tembertől szeretné folytatni a tanu­lást - történelemből és magyarból nem kell felvételiznie, mert itt meg­szerezte a lehető legtöbb pontot. Halász Adorján a főiskola bűn­ügyi szakán akar tovább tanulni, s azt mondta: ha végez, nyomozó lesz. Azt mondta: kis kora óta vonzza a rendőri pálya, évek óta er­re készül. Szereti a rendet és a fe­gyelmet. A szabadidejében zenét hallgat, táncol, gépkocsit vezet. ■ Kutatja Kér történetét Mráz Józsefné nyugdíjas könyv­táros négy éve költözött a kéri falurészbe. S nemrég úgy dön­tött: neküát a kutatómunkának, és megírja Magyarkér (Tótkér), az egykor önálló falu történetét.- Negyven év után tértem vissza, s itt telepedtem le - mondta Mráz Jó­zsefné. - Nagynéném férje, Macz- kó János emlegette: apja Tótkéren született, Magyarkéren élt s Be­degkéren halt meg, közben ki sem tette lábát a faluból. Gondoltam, meg kellene írni. S elhatároztam: elkészítem Kér monográfiáját. A mostani hetvenévesektől tud­ja: gyerekként még hallották, hogy a felnőttek egymás közt tótul be­széltek. Ezért a kértek ide telepedé- sének akar utánajárni. A nyugdíjas könyvtáros elmondta, hogy hiány­zik neki a tartalmas szellemi mun­ka. S hálás az itt élőknek is, mivel közöttük nyerte vissza egészségét.- Szeretném eloszlatni a ho­mályt, hogy a lakosság szinte sem­mit nem tud a szlovákok letelepe­déséről - mondta Mráz Józsefné. - Bár falumonográfiát még nem ír­tam, biztosan fel tudom dolgozni Mráz Józsefné: Sok időt kíván ez a munka az 1700-as évektől napjainkig az egykor önálló község történetét. Hamarosan nekilátok a felderítés­nek: az adatok gyűjtésének. Ez ap­rólékos kutatómunkát kíván a le­véltárakban, könyvtárakban, és fel kell dolgoznom egyéb forrásokat. Természetesen megkérdezem az idős embereket is. Tudom, nagy fába vágtam a fejszémet, remélem azonban, hogy másfél-két év alatt már írásban is letehetem az asztal- ra munkám eredeményét.______■ Mesesarok neveli az iskolára Óvoda társulásban Ötven évig, 2000-ig önálló volt a bedegkéri napközi otthonos óvoda, azóta pedig az iskolával társulásban látja el okta­tási-nevelési feladatát. Már a hetvenes évek kö­zepétől ide járnak a somogyegresi kisgyer­mekek is. Az idén 44,2 millió forintos költségve­téssel gazdálkodik az is­kola-óvoda intézmény. Az állami normatíván túl is kell azonban a segít­ség: egy-egy óvodásnak például 73. ezer forint támogatást ad a két köz­ség önkormányzata. Huszonhét gyermeket írattak be szüleik a napközi otthonos óvodá­ba, közöttük öt somogyegresit is. A nagycsoportba tízen járnak, de szeptemberben várhatóan csak öt kezdi meg az általános iskolát. Iskolaérettség szempontjából két óvo­dással lehet gond; vizsgálatukat folya­matosan végzi a tabi nevelési tanácsadó - mondta Halász Lajosné, az óvoda-is­kola intézmény vezetője. - Három gyer­mek pedig a szülők kérésére marad még egy évig óvodás. Legjobb tudásunk sze­rint, különös gonddal készítjük fel őket az iskolára. Ezt szolgálja a vers, a mese, ezt a dramatikus játékok, az ének-zene, a rajz, a kézimunka és a környezet meg­szerettetése. Nevelési tevékenységünk a hagyományőrzésre épül. Ennek kereté­ben megünnepeljük az egyes évszakok jeles napjait is. Az óvodások érzelmi nevelésében, mint Halász Lajosné mondta, fontos sze­rep jut a születésnapok megtartásának. Mindig dallal, közös énekkel köszöntik a kis ünnepeltet, s apró meglepetésekkel is kedveskednek neki. A nevelési feladatok végzését szolgálja a csoportszobában a több célra alkalmas kuckó, illetve a von­zó, barátságos mesesarok is. A mozgást igénylő játékokhoz az ud­varon teremtették meg a feltételeket. Az utóbbi két évben csaknem egymillió fo­rintot költött az önkormányzat az óvodá­ra. Felújították a szociális helyiségeket, új bútorokkal rendezték be a csoport- szobát, és készségfejlesztő játékokat vet­tek. Az idén átalakítják a konyhát és az ebédlőt is a HACCP előírásai szerint. Ezenkívül pályázati támogatással szeret­nék kicserélni az óvoda ajtóit-ablakait, s kijavítják a tetőszerkezetet.- Öt új óvodás jön hozzánk szeptem­bertől - mondta Halász Lajosné, az in­tézmény vezetője. - Számításaink sze­rint a kisgyerekek számában a követke­ző években sem lesz visszaesés. ■ Sok teendő pár kedves szóval A falugondnok a község minde­nese. Forró Zoltán 1998 decem­bere óta végzi ezt a tevékenysé­get. Mintegy 170 ezer kilomé­tert autózott már a Toyota kis­busszal. Munkaideje kötetlen, ha kell, szombat-vasárnap is „nyeregbe ül”.- Sok emlékezetes, kellemes élmé­nyem volt e több mint négy év alatt. Közvetlenebb lett a kapcsola­tom sok családdal, több idős em­berrel, akinek korábban csak kö­szöntem, elsősorban a gondnoki szolgáltatást igénybe vevő gyere­kekkel, nyugdíjasokkal - mondta Forró Zoltán. - Nagyon jó érzés, ha elintéztem valamit a rászorulónak és egy üdítővel, kávéval megkínál­va megköszönik a munkámat. Ilyenkor szóba kerül az életük, megbeszéljük az új híreket is. A ké­ri falurészen élő Czipó Józsefné kü­lönösen igényli, hogy mindig vált­sunk néhány szót. Forró Zoltán feladatainak nagy része rendszeresen ismétlődik. Reggel háromnegyed hétkor már viszi a csabai falurészből a gyereke­ket óvodába, iskolába. Utána Tabra megy, a körjegyzőség dolgozóit hozza ki. Az idősek klubjába járó­kat is elszállítja, ha igénylik. Dél­ben 13 ebédet visz ki Bedegen, va­lamint a csabai és a kéri falurészen az időseknek.- A szociális ellátási feladatokon: az orvoshoz szállításon, gyógy­szerkiváltáson és szállításon túl le­cserélem az üres gázpalackokat, beszerzem az igényelt tápot is - mondta a falugondnok. - Helyben nincs szolgáltató javítás, ezért a rossz tévét, hűtőt vagy háztartási gépet is elviszem a szakemberek­hez, s elintézem a kisebb bevásár­lásokat. Szükség szerint szállítom Forró Zoltán szállít sok időset a klubba is versenyre is az iskolásokat, s ha kell, az egyházközség tagjait, a vö­röskereszteseket. S lakodalomra \agy temetésre is sokszor a falugond­noki autó viszi az embereket. ■ BEDEGKÉR A KÖZSÉG CÍMERE A vágott háromszögű pajzs felső kék mezejében a vágási vonaltól jobbra fordult koronás aranygriff van, amely fölemelt jobbjában ezüstpengéjű szablyát tart. Az alsó ezüstmezöben három vörös heraldikai rózsa. A címert az Esterházy család címerének ele­meiből alakították ki, Bedegkér ugyanis a XVII. századtól az Esterházyak birtoka volt. A három ötszirmú vörös rózsa a falu három településrészét (Bedeget, Tótkért és Rózsást) is jelképezi. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 556 1990-ben 647 1980-ban 800 1960-ban 970 1938-ban 1560 T CIVILEK, VEZETŐK A vöröskeresztes alapszervezet az 1960-as években alakult, jelenleg Andok Lászlóné a titkára. A Bedegkér Községért közala­pítványt 1996-ban hozta létre az önkormányzat, a háromtagú kuratórium elnöke Vincze László. A polgárőr-egyesületet 1999-ben szervezték újjá, s Harangi József az elnöke. A Faluszépítő Egyesület tavaly alakult, elnökévé Andok Lászlónét választották. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal körjegy­zőségben működik. A címe: 8666 Bedegkér, Flákóczi u. 147. Tel/fax: 84/585-001. Az ügyfelek hétfőtől csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-tól 14 óráig kereshetik föl. A polgármester a hivatali nyitva tartás idején tart fogadóórát. A körjegyzői teendő­ket Bajkó László látja el. Ősz Nán­dor falugazdász minden héten kedden 11 -13 óra között ad tanácsokat a hozzá forduló gazdáknak. ORVOSI RENDEUES Dr. Juhász Károly háziorvos min­den szerdán 8-11-ig a Rákóczi u. 147. szám alatti rendelőben ' látja el a betegeket. Általános ''1 tanácsadás minden hónap i második csütörtökjén van j 10.30-tól. A védőnői « teendőket Tilkné Kopácsi Katalin látja el a tanács­adáskor. A gyermekjóléti szolgálat vezetője Kalotai Ilona, hétfőn és keddi napokon 8.30-10 óra között tart ügyfélfogadást. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban minden szombaton és ünnepnap 13 órától Serbán Valentin iregszem- csei plébános misézik. A kéri falurész evangélikus templo­mában minden hónap első vasárnapján Verrasztó Sándor tabi lelkész tart istentiszteletet. A FALU DÍSZPOLGÁRA A képviselőtestület 2000 novem­berében határozott a Bedegkér díszpolgára kitüntető címről. Első alkalommal Ágyik Lajos vette át 2001. július 1-jén, a falunapon évtizedekig végzett kiemelkedő közösségi munkájáért. Ágyik Lajos 1967-1985 között tanácstag volt, majd 1986-tól községi elöljáró. 1990-1998 között a falu pol­gármestere, majd 1998-2002-ig önkormányzati képviselő. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. * v A L M A N A C H - 0 2 5

Next

/
Thumbnails
Contents