Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-24 / 69. szám

6. OLDAL 2003. Március 24., Hétfő GAMÁS CÍMER, ZÁSZLÓ A község címerét 1908-ban al­kották meg, s ezt a címert fogad­ta el 2001-ben is a képviselő­testület. Jellemzőek a falura a jel­képei. A pajzs zöld mezője, a ké­ve, a sarló, a faeke, a kasza és gereblye a mezőgazdaságra, az emberek megélhetésére utal, a kerítés pedig a magántulajdon szentségére. A méhkas kettős jelentésű: a régen jelentős mé­hészetet s egyúttal az itt élők szorgalmát jelzi. A címer rajzola­ta: csücskös talpú kék pajzsban zöld talajon aranyszínű búzakéve marokszedő sarlóval, a háttérben méhkas faekével, fakerítéssel, kaszával és gereblyével. A kaptár fölött repdeső méhek láthatók. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 919 1990-ben 920 I 1985-ben 1108 1970-ben 1870 1960-ban 2265 1930-ban 2560 CIVILEK, VEZETŐK A ifjúsági egyesület elnöke Tóth Péter, a sportegyesület elnöke Bene Ferenc, az önvédelmi egyesület vezetője Petrovics László, a teleházat pedig Je­szenszky Gábor vezeti. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8685 Gamás, Fő utca 83. Tel.: 85/428-100. A hivatalban hétfőn 13-tól 16 óráig, kedden, csütörtö­kön és pénteken 84Ó112 óráig, szerdán 8-tól 126 óráig fogadják az ügyfeleket. Jeszenszky János polgármester minden héten szer­dán reggel 8-tól 16 óráig tart fo­gadóórát. Csontos Ferenc gazda­jegyzőt kedden délelőtt találják meg a gazdák Gamáson a pol­gármesteri hivatalban. ORVOSI RENDELES Dr. Rákóczi László házior­vos hétfőn, szerdán és pénteken reggel 9-től 12, kedden 13-tól 15 óráig, csütörtökön 10-től 12 óráig rendel. A gyógyszertár a rendelési időben tart nyitva. Vadépusztán kedden 8-tól 9 óráig van háziorvosi rendelés. MISEREND Lubics Árpád plébános hétköz­nap 18.30-kor, vasárnap 9 órakor tart szentmisét a templomban. ÁRPÁD SÍRJA Már a rómaiak is lakták a terüle­tet, erre utalnak a latin eredetű helynevek: Vitya, Vadé. Gamás feltehetőleg elhelyezkedéséről kapta a nevét: gamó - kampó. A középkorban a szentmártoni apátság birtoka volt. Egykori plé­bánosa, Lakatos György az 1800-as évek elején nem keve­sebbet állított, mint hogy Árpád vezér sírja Gamáson található. Ez a XX. század elején is megjelent Simon Lajos tollából. A mostani településtől északra két Gamás falu is volt, a Kis-hegynél egy kút őrzi egyiknek a nevét. A község­nek már az 1220-as években volt temploma, s 1819-ben épült az új. Gamás zsáktelepülés, de a 67-es útról jól megközelíthető. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK. MÁRTON LÁSZLÓ. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Kényszerből vállalkozik itt a hivatal Tartós munkanélküliséggel küszködik Gamás, félúton a Ba- laton-part és Kaposvár között. Az önkormányzat javaslatok sorával áll elő, hogy előnyös üz­leti kapcsolatokkal enyhítse a családok megélhetési gondjait.- Azt várjuk az uniós csatlakozástól, hogy mezőgazdasági vállalkozás alakul a faluban és hosszú távon jö­vedelmezőbb lesz a növénytermesz­tés. Ehhez át kellene alakítani a bir­tokszerkezetet, mert a mostani nem alkalmas a gazdálkodásra - mondta Jeszenszky János polgármester. - A község területe 4200 hektár, ebből csak száz hektár a belterület. Sok jó szántóföld van itt, s az embereknek létérdekük lesz a művelése. A kiszá­mítható támogatási rendszerek je­lenthetnek kitörési pontot a munka- nélküliség leküzdésében. Ilyenkor megsokasodnak a ga- mási polgármester gondjai, adóbe­JESZENSZKY JÁNOS 195CFben született Pornóapátiban, 1959-től Lei- lén élt. Gépipari technikumot végzett Székesfehérváron, majd politikai főis­kolát Kaposváron. A bogiári ipari szö­vetkezetben volt szervizvezető, 1973- tól gamási lakos, 1983-tól a község első embereként dolgozik a faluért. vallásokon dolgozik, piacokat ku­tat, önkormányzati vállalkozásokat menedzsel. A község négy buszból álló járműparkot, egykori tsz-majo- rokat üzemeltet, tagja a tejtermékta­nácsnak, miután begyűjti a gazdák­tól a tejet. Mindez nem kifejezetten önkormányzati feladat, tudja ezt Je­szenszky János is, de állítja: nincs más lehetőségük. Nincs a megyé­ben olyan foglalkoztatási program, amiben Gamás ne lett volna kezde­ményező, de ez is kevés. Az itt la­kók többsége a mezőgazdaságban vagy betanított munkásként dolgo­zott, és több szakmunkás kellene. Az önkormányzat ezt képzési prog­ramokkal ösztönzi, de a környéken nincs munkahely. A polgármester a megoldást a környezetvédelmi fel­adatok megoldásában látja. Szerinte el kell jönnie annak az időnek, ami­kor a talajjavításban, a vízelvezető rendszerek fenntartásában szükség lesz a gamásiak vállalkozó kedvére. Jeszenszky János elkötelezett híve a kistérségi együttműködés­nek, bár ma már ebben is tovább kell lépni. Másként nem pályázhat­nak sikeresen az európai pénzala­pok támogatására. Sajátos helyzetű a kistérség, mert viszonylag jobb anyagi körülmények között levő tó­parti településekből és nehéz hely­zetű községekből áll. Igaz, a Bala­ton is kevesebb pénzt kap fejlesz­tésre, holott ez a háttérben levő községeket is kedvezően érintené. Gamás több szálon szeretne együtt­működni a tópartiakkal. Szorgal­mazza, hogy bízzák rá a Balaton- parti közteitiletek, strandok karban­tartását, mert jó üzleti partner lenne a falu önkormányzata. Egyelőre nincs fogadókészség a javaslatra, pedig ez olyan együttműködés le­hetne, amiben mindkét szerződő fél jól járna. Nemcsak a tópart szé­pülne: biztos megélhetéshez jutná- nak a gamási családok is. _______■ Rec ept Gamásról Pupora Ez az étel egy mondásra is utal, a receptjét Sárfi Józsefnétól kaptuk. A puporát száraz kifliből, szele­telt buktából készítik. Cukros tej­be áztatják, kivajazott tepsibe rakják; meghintik mákkal vagy dióval, lekvárral, cukorral kivert tojással leöntik, s összesütik. Gyorsan kész, ezért mondják, ha valaki összecsapja a munkáját: Mit gondolsz, ez pupora? A túrós rakott hús készítése is egyszerű; a tepsi aljára vékony szalonnacsíkokat raknak, rá vé­kony sertéshússzeleteket, majd sóval, borssal, zöldségzölddel megszórják. Fél kiló túrót tesz­nek rá, s paradicsommal, zöld és piros húsú paprikával bebo­rítják. Újra egy sor fűszeres hús­szelet és egy pohár tejföl, rá sza­lonna. Fólia alatt puhára pirít­ják, majd anélkül, míg a szalon­na üveges nem lesz. Rizzsel, hasábburgonyával tálalják. ■ Nekik is nehéz az iskolatáska Gamás szívében van az általános isko­la; a látogatókat főleg családias elren­dezése és légköre ragadja meg. A gyere­kek minden vendéget hangos köszön­téssel fogadnak és útba igazítanak. Ebben a tanévben nőtt az iskolások száma, jelenleg 106-an vannak. Közülük 31 diák a környék településeiről, zömmel Somogy- babodról jár ide. Egy gyermek kivételével valamennyi az iskolai konyhán étkezik. Bár az iskola több épületben van, kényel­mes körülményeket teremtettek a sikeres oktató-nevelő munkához. Jeszenszky Já- nosné igazgató elmondta: itt volt a falu el­ső iskolája is. Ma egy bérlakás van az intéz­mény területén és nyolc tanteremben, egy számítástechnikai tanteremben oktatnak. Négy éve vezették be az integrált okta­tást, mert 22 tanuló igényel megkülönböz­tetett felzárkóztatást és nevelést. Tíz gyer­meket speciális tanterv szerint oktatnak, s tizenkettő küszködik tanulási nehézsé­gekkel. Gyógypedagógust is foglalkoztat az iskola, és logopédus is segít. Változik a helyzet, amint befejezi gyógypedagógiai tanulmányait az egyik tanár. Az integrált oktatás több normatív támogatást hoz, de ennek nagy része elmegy a szakember fog­lalkoztatására és a speciális eszközök be­szerzésére. Ilyen körülmények között ke­vesebb erő jut a tehetséggondozásra, de a szakkörök lehetőséget adnak a gyerekek­nek, hogy kibontakozzanak. Ilyen a tö­megsport, az énekkar és a két számítás- technikai szakkör. Az iskola területén van a teleház, ez nemcsak a gyerekeket várja, hanem a szülőket is. Az iskola Csatlakozott a bogiári székhelyű pedagógiai társuláshoz, és így kistérségi tanulmányi versenynek is otthont adott. Jól szerepelnek ezeken a ver­senyeken a gamási gyerekek. A végzős nyolcadikosoknak a fele most középiskolá­ba jelentkezett, a többségük egyébként szakmunkásképző intézetekben találja meg a számítását. _________ _ ■ Ta nkönyv ingyen A gamási gyere­keknek évek óta nem kell fizetni a tankönyvekért, és az iskolai étkezte­tés is ingyenes. Ezt nehéz anyagi körülmények kö­zött is vállalja a képviselőtestület. Várhatóan szep­tembertől az integ­rál okfeteien részt vevők könyveit az állam fizeti, és ez az önkormányzat­nak jelent majd könnyebbséget. Újabb népvándorlás Klepsz Lajos a tavasszal tölti be a nyolcvanat. A napokban bement Horváth Teréz jegyzőhöz, hogy bejelentse: nem bírja már a mun­kát a szavazatszámláló bizott­ságban. Nem a figyelemmel van a gond, hanem az egész napos ké­szenléttel. A kora nem látszik Klepsz Lajoson; arca pirospozsgás, hiszen naphosz- szat a szabadban van: a portáját szépíti. Egyedül él. A lánya heten­te telefonál Németországból, s ne­ki a legnagyobb öröme, ha kis unokájával, a hétéves Alexandrá­val válthat néhány szót. Gyuládról költözött a Gamáshoz tartozó Vadépusztára a család, sokan így tettek akkoriban. Akiknek a háza­it megvették, azok a Balaton-par- ton próbáltak szerencsét. El­mondta: mikor a lánya hatéves lett, cselekedni kellett, hogy ké­nyelmesebben járhasson iskolá­ba. Gyuládon má már csak egy idős házaspár maradt. A vadéi új házak a tsz-telep bontási anyagá­ból épültek. Mára megszokták a pusztát, van itt bolt, kocsma; igaz, csak időnként nyit ki, de helybe jön az orvos és a régi iskola he­lyén van kultúrház, könyvtár. Ma üdülőnek veszik meg az üres házakat. Az új tulajdonosok között fővárosi, sőt külföldi is akad. Klepsz Lajos szomszédja egy német család, jól kijön velük. Búcsúzóul megjegyzi: nem bánja, hogy neki ez a puszta maradt. An­nak idején ugyanis nógatta szüle­it a tanító, hogy taníttassák a jóeszű gyerekek, de nem volt vá­lasztása. S nem haragszik az apjá­ra, hogy befogta mezőgazdasági munkára. ■ a pusztán Klepsz Lajos: Munkával telt az életem Piac az asszonyoknak Jelenleg 125 munkanélkülit tarta­nak nyilván a községben, fele-fele a férfiak és a nők aránya. Az ön- kormányzat évek óta szeretne munkahelyet teremtem az asszo­nyoknak. A szegedi népművészeti egyesület és a munkaügyi hivatal közreműködésével tanfolyamot is szervezett az iskolában, s ezt igen nagy érdeklődés kísérte. Negyven asszony tanulta meg a népművé­szeti és ajándéktárgyak készítését, s igyekeztek piacot is szerezni e ter­mékeknek. Zalai és hódmezővá­sárhelyi ügyfelekkel is tárgyaltak a község vezetői, de egyelőre nem sikerült tartós piacot teremteni a kézművestermékeknek. Manap­ság csak egy-két gamási asszony foglalkozik rendszeresen a tanfo­lyamon elsajátított kézművesség­gel. Mindenesetre nem mondtak le a piac felkutatásáról. A tanfolya­mon készített szép tárgyakat egyébként rövid idő alatt eladták a polgármesteri hivatalban. ■ Járja az erdőt, mezőt A föld és a gazdálkodás szeretete benne van a génjeiben - mondta Mitcha Károly. El sem tudná kép­zelni, hogy mással foglalkozzon. Több mint 30 hektáron gazdálko­dik, ennek egy része erdő, 28 hek­táron pedig kukoricát, étkezési bú­zát és őszi sörárpát termeszt. Négy éve van szerződése egy felsőmo- csoládi céggel, annak adja el a ter­mést, ami tavaly igen jó volt. Pedig nem is olyan termékeny errefelé a termőföld, s ezért sok munkát ad a gazdájának. Lassan már a géppark is cserére szorulna, de egyelőre nem tervez nagyobb beruházást. Amit korábban vásárolt, ahhoz ka­pott állami és megyei támogatást. Gépészként kezdte, már az ősei is gépész ko­vácsok voltak, s négy műhe­lyük is volt a környéken. A hatvanas években ezt lehetett tanul­ni falun - mondta, de hamar átpár­tolt a gazdálkodásba. Ebből ilyen kicsiben persze nehéz megélni, a családi kereskedésből kell belerak­ni a hiányzó pénzt. A nehézségek ellenére sem gondol azonban más foglalatosságra. Sok országban megfordult már, de itt érzi igazán jól magát a szülőfalujában. • ■ Mária Terézia krajcárja Szabó Sándor: A külföldi vendégeket is érdeklik a község múltjának ezek a tárgyi emlékei Készül a község településrende­zési terve, s a régészeti lelőhelyek föltérképezésekor Szabó Sándor kőművesmesterrel egyeztettek a szakemberek, mert nála jobban kevesen ismerik ezeket a területe­ket. A falu lakói gyűjtőként tartják számon, hiszen kiállítást is rende­zett már az általános iskolában. Mint mondta, első osztályos volt, amikor talált egy Mária Terézia korabeli krajcárt. Ez vezette a nu­mizmatikához. Bár a történelem nem volt a kedvenc tantárgya, ma már szívesen bújja a szakkönyve­ket, hogy gyűjteménye egy-egy darabját tudományos igénnyel el­helyezze. A legértékesebb az a vaskorból származó kard, amit egy építkezéshez Somogyimból szállított homokrakományban ta­lált s jelenleg a kaposvári múze­umban őrzik. Értékes fegyver- gyűjteménye is van. S mint mond­ta, belefogott a falusi turizmus szolgálatába is: külföldi vendégei­nek mindig szívesen megmutatta a falu múltjának egyes állomásait. Örülne, ha ez nagyobb figyelmet kapna, hiszen volt itt egy római kori település, két földvárat is épí­tettek elődeink, és a mai temp­lomban megtalálhatók a III. Béla idején épült kápolna kövei. Szabó Sándor kőművesmester­ként Gamásnak szinte valamennyi házát kívül-belül ismeri; az épüle­tek felén biztosan dolgozott a für­dőszoba-építési láz idején. A falu házait az egyszerűség jellemzi. ■ A L M A N A C H - 0 5 8 ________

Next

/
Thumbnails
Contents