Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

6. OLDAL 2003. Március 22., Szombat SOMOGYSZOB A KÖZSÉG CÍMERE A csücskös talpú címert két me­zőre osztó ezüstpólyában a kö­zépső nyolcágú csillag és a két lóhere-végződésű kereszt a há­rom történelmi egyházra utal. A vörös mezőben az ezüstkorona az egykori királynői birtokra utal, a háromlevelű tölgyág pedig a községet övező erdőkre és a falu régi címerében látható tölgyfa jel­képre. A fekete mezőben a ké- regöntésü ezüst vasúti kerék jelzi a vasutas-település hagyományait és múltát, a vasúti csomópontot. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 1848 A 2000-ben 1812 1990-ben 2057 f 1970-ben 2474 1960-ban 2653 it 1900-ban 1990 | FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7563 Somogyszob, Petőfi u. 1. Tel.: 82/725-329, 553-272, fax: 82/553-273. Pintér Rezső kör­jegyző és a hivatal munkatársai hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13 órá­ig fogadják az ügyfeleket. Segeda István falugazdász csü­törtökön 8-tól 11 óráig ad'taná- csot a gazdálkodóknak. CIVILEK, VEZETŐK A JEK Jókedv Egészség Kultúra Férfikört Hosszú László, a SANSZ Somogyszobi Asszonyok és Nők Egyesületét Hosszú Lászlóné irányítja. A Somogyszobi Gyermekliga ve­zetője Újvári Tömör. A Vasutas Sportegyesület elnöke Kiss István. ORVOSI RENDELÉS t Dr. Marosi Ildikó háziorvos 1 ■ 1 hétfőn 9-től 13 óráig, ked­den és csütörtökön 8-tól 11, szerdán 8-tól 11 óráig, l valamint 15 és 16 óra kö- T zött, pénteken pedig 8-tól 12 óráig rendel. ISTENTISZTELETEK A katolikus híveknek hétfőtől péntekig 17 órakor, szombaton 7 órakor, vasárnap 10 órakor misé­zik Borza Miklós plébános. A re­formátus istentiszteletet Batthyá­nyi Géza lelkész vasárnap 10.30- kor kezdi; az evangélikus isten­tiszteletet Sikter János lelkipász­tor tartja minden hónap első és harmadik vasárnapján 15 órakor. A BALÁTA SZERELMESE Kasza Ferenc, a Baláta-tó és Somogy élővilágának neves ku­tatója 1947-ben született So­■ mogyszobon. Jogi végzettségé­vel Szegeden előbb járásbiró, majd megyei bíró volt. Már diák korában szenvedélye volt a nö­vények és a madarak megfi­gyelése; a TIT-szervezet tagja­ként s a Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület Csong- rád megyei alelnökeként szá­mos szakmai kutatást, madár­tani megfigyelést végzett és publikált. Fő kutatási területe a Tisza-hullámtér és a Baláta-tó, a somogyszobi erdők és a nagy­baráti víztározó. A Baláta-tavon végzett 24 éves megfigyelései­ről önálló kötetet is kiadtak. A CIKKEKET ÉS A FOTÓKAT BÍRÓ MÁRIA KÉSZÍTETTE. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Biztos alapokkal várják a csatlakozást Recept Somogyszobról Ostoros rétes Somogyszob felkészült az uni­óra. Itt a mindennapokban is érzékelhető változásokat je­lent a közelgő csatlakozás. A korszerű infrastruktúra és erős vállalkozói kör hosszú távra biztosíthatja a község gazdasági erejét, fejlődését.- Milyen alapokkal indulhat So­mogyszob az unióba?-A víz- és gázközművek mel­lett működik a szennyvízrendszer, korszerű a telefonhálózat, a kábel­tévé, s kiváló a közlekedés - mondta Eller János polgármester.- S még jelentős bővítést is elbír a 2000 lakosra kiépített infrastruktú­ra. Az uniós előírásokat figyelembe vevő rendezési tervet hamarosan elfogadjuk, s készítjük a falu kör­nyezetvédelmi programját. Egyre erősebbek a helyi vállalkozások. Nagybaráti puszta állattartó telepei európai mércével is egyedülállóak, ELLER JÁNOS 1953. december 3-án született. A nagyatádi gimnázi­um után Kaposváron szerzett erős- áramúberendezés-szerelöi végzett­séget. Négy évig a vasútnál, majd 18 évig a nagyatádi cémagyárban dolgozott. 1998-tól Somogyszob polgármestere. Egy fia és egy lá­nya van. Hobbija a méhészkedés. s megvannak a családi gazdaságok technikai eszközei, s vannak egyéb vállalkozások is. A lakosság ellátá­sát hamarosan javítja egy új keres­kedelmi-szolgáltató központ is.- Az erősebb vállalkozók biza­kodnak. Mi az egyszerű emberek, az alkalmazottak véleménye?- Biztonságosabb megélhetést és munkahelyeket várnak a csatlako­zástól, de a közvetlen előnyöket a lakosság nagy része az első évek­ben aligha érzékeli. Lesz olyan is, akinek gondot okoz az elkerülhe­tetlen verseny. Később valóban új munkahelyeket, nagyobb fizetést, az önkormányzatnak pedig a köz­ség javára visszafordítható többlet- adóbevételt teremthet, ha a vállal­kozók tudnak élni a lehetőségek­kel, pályázatokkal, s állják majd az uniós versenyt is. Aki akar, a mos­tani nehéz helyzetben is talál mun­kát, s így lesz ezután is. Csodát nem várunk, de lehetőségeket igen.- Sok feltétel már megvan a fej­lődéshez. Mi hiányzik?- A falu 27 utcájából háromban nincs szilárd burkolat, és felújításra szorul szinte az egész járdaháló­zat. Mivel nemrég fejezték be a te­lefon-, a kábeltévé- és a szennyvíz- hálózat földmunkáit, nekilátha­tunk az utak, járdák rendbetéte­lének. Az uniós igények szerint mintegy 20 millió forintba kerül a konyha átépítése, akadálymente­síteni kell az óvodát, iskolát, a pol­gármesteri hivatalt és a kultúrhá- zat. A gyerekek száma jó ideje vál­tozatlan, mégis új szaktantermek­kel, napközis teremmel szeretnénk bővíteni az iskolát, s fel kell újítani a tetőzetét is. A községnek nincs valódi központja, ezt szeretnék öt éven belül elkészíteni. Az iskola és a futballpálya közzé tervezünk egy szabadidős létesítményt, s oda te­lepül majd az új kereskedelmi és szolgáltatóközpont is. _________■ A s zobi ostoros rétes készítését Kisülés Sándomé mondta el. 60 dkg liszthez 5 dkg zsírt, ugyanennyi cukrot vesz, s hozzáönti a 3 koc­kacukorral édesített s fél liter langyos tejben felfuttatott élesz­tőt. Ebből rétestésztánál kicsit keményebb, kidolgozott tésztát gyúr, s három cipóba osztva több mint egy óráig keleszti. Olvasztott zsírral megkeni, sodrófával vé­konyra nyújtja. A cukros dió vagy mák mellett kimagozott meggyel is megszórja a tésztát, majd a szélétől kezdve szorosan fölteke­ri. A tekercseket kettévágva fonat­ba sodorja, s a tepsibe teszi má­sodik kelesztésre. A fonatokat is megkeni zsírral, hogy ne repe­dezzen meg sütéskor a tészta teteje. A könnyű sütemény titka, hogy a tepsiben is sokáig keljen a tészta. Előbb forró, majd mérsé­kelten meleg sütőben kell sütni, és szeletekben tálalni. ■ Lelkes kisdiákok a gyermekligában Somogyszob a székhelye a tizenegy általános iskolát összefogó Somogy Megyei Cyermekcsapatok Szövetségé­nek. S ebben a szervezetben a legte­vékenyebb közösség éppen a So­mogyszobi Gyermekliga.- Sokszor hasonlítják a régi úttörőszövet­séghez ezt a szervezetet, de szó sincs ide­ológiai elkötelezettségről. Ide bármelyik gyermekközösség beléphet, amelyik vál­lalja az önkéntes feladatokat, a rendezvé­nyek szervezését - mondta Újvári Tömör iskolaigazgató, a megyei gyermekszövet­ség elnöke is. A Somogyszobi Gyermekliga 1988-ban választotta a nevét és jelképét, a Magyar- országot és egy integető gyereket mutató ábrát. A csapatmunkát Németh Ferenc testnevelő tanár hangolja össze, s Máté Zoltánná is bekapcsolódik a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésébe.- A gyermekliga és az iskola tevékenysé­ge természetesen összefonódik. A ligatag­ság előnye, hogy több pályázati lehetősé­günk van, színesebb rendezvényeket és igen sok jutalmat, kedvezményt adha­tunk a gyerekeknek - mondta az igazgató. Van abban valami varázs, mikor mind a 173 gyerek 14 kísérő pedagógussal Bu­dapestre vonatozik vagy mikor kétezren látogatnak Somogyszobra a tűzijátékkal, popkoncerttel színesített „Talpra esett - talpraesett” verseny országos gálájára. Itt színházi előadással vetekszik egy-egy anyák napi és karácsonyi műsor, min­den napra jut kézműves- és sportfoglal­kozás, országos hírű a tehetségkutató gyermek-ki-mit-tud, és más települések rendezvényeire is rendszeresen eljutnak a szobi gyerekek. Mindez megvalósulna talán a gyer­mekliga nélkül is. A szüntelen közössé­gi munkát azonban ellenszolgáltatás nélkül, önként vállalják a pedagógusok, az ifiszervezők és a tanulók összetartás­sal és lelkesen. S valójában ezt jelenti Somogyszobon a gyermekliga. _______■ Ta lpraesettek versenye Nyolcadik éve ren­dezi az iskola a „Talpra esett - talp­raesett” országos versenysorozatot. A több hónapos ver­senybe az idén or­szágszerte 48 általá­nos iskola közösség nevezett be. A talp­raesettséget, furfan- got igénylő feladato­kat hetente kapják a csapatok, s a legjob­bak a szobi gálán mérik össze ráter­mettségüket. Ez és a többnapos kaszói jutalomrendezvény a verseny egyik dija. Színpadról az életbe táncolnak Hat volt diák és tíz általános isko­lás alkotja az Extasy Dance- klubot. A kis csapat hetente két­szer jár össze tánctanulás ürü­gyén, s van alkalmuk álmokat szövő beszélgetésekre és a jövő tervezésére is.- A legrosszabb, ami eddig tör­tént velem, az volt, hogy el kellett hagyni az általános iskolát - mondta Borsai Dóra, aki a kapos­vári Munkácsy gimnázium diák­jaként vezeti a lelkes tánccsopor­tot. - Másfél éve tart a táncőrület. Először Máté Zoltánné osztályfő­nököm kérésére egy farsangi bá­lon léptünk színpadra, s azóta rendszeresen szerepelünk a falu és a környék rendezvényein. Ne­gyedikek a legkisebbek, s van két fiú is. Tetszik a tánc, arra is gon­doltam már, hogy tánctanár le­szek majd. Jó tanuló vagyok, s azt hiszem, végül is mást fogok választani. Az viszont, úgy ér­zem, mindig fontos lesz, hogy ne 'kerüljek messzire a falutól. Rátky Zsófia könnyen egyez­teti a zeneiskola klasszikus alap­jait a táncos popzenével.- Pszichológus szeretnék lenni - mondta. - Ha elvégzem az iskolái­mat, biztosan máshol fogok élni. Pavlovics Eszter még nem vá­lasztott pályát, de szívesen Ka­posvárra költözne. S nem marad a faluban Orbán Emese sem, aki autóteszt-pilóta akar lenni, s eb­ben a szülei is támogatják. Lébár Bernadett jogi pályára készül, Dergecz Anikót a cukrászat vonz­za. Most még valamennyien a magnóról hallgatott zene ritmu­sára figyelnek, hogy begyakorol­ják a színpadra szánt látványos mozgást. S mindeközben felké­Tetszik a tánc, és szorgalmasan gyakorolják szülnek arra is, hogy nemsokára másban és máshol is messzire vi- gyék a falu hírét.____________■ Al apítvány védi a Vilma-házat Újra lakható a Vilma-ház. 1829- ben épült, különlegessége a ke­menceegyüttes és a füstöskonya. Nevét egykori tulajdonosáról kap­ta. A ritka építészeti emléket a Vil­ma-ház Alapítvány kezeli. A Kul­turális Örökség Védelmi Hivatal tavaly egymillió, az idén 2,1 mülió forinttal támogatta a ház meg­mentését, s csaknem ennyi az ala­pítvány által szervezett önkéntes adományok, az önkormányzati és társadalmi munka értéke is.- Szeretnénk beilleszteni a há­zat a falu és a térség közösségi lé­tesítményeinek a sorába, turiszti­kai kínálatába - mondta Spanics Katalin keramikusművész, a ku­ratórium vezetője. - Játszóház­ként és szálláshelyként is hasz­nosítjuk majd, s az egyik szobá­ban kerámia- és Tiffany-üveg- készítő, gyertyaöntő eszközöket, szövőszéket helyezünk el. A má­sik szobát népi bútorokkal ren­deztük be. Ezek többsége javítás­ra szorul. Később az udvart és a kertet is beillesztjük a hagyo­mányőrzésbe, ide egy istállót és egy kisebb műhelyt szánunk. ■ Hintaszékben sem pihen Titkos ünnepséggel és egy hinta­székkel lepték meg rajongói, ba­rátai és ismerősei Fazekas Gyulát, mikor a presszóvezetői posztról nyugdíjba ment. A falu utcáin nyaranta árult híres fagylaltnak, a báli rendezvényeknek, a jóízű be­szélgetésre csábító zenegépes kiskocsmának afféle védjegye volt Géró, aki emberségével is ki­vívta a lakosság megbecsülését.- Tizenegy évig a restiben, 28 évig a presszóban dolgoztam; ta­lán több időt töltöttünk ott a fele­ségemmel, mint az otthonunkban - emlékezett Fazekas Gyula, akire egykori cukrászmesteréről ragadt a Géró név. - Iskolai találkozót éven­te hetet-nyolcat rendeztünk. Az­előtt nem volt hagyománya, az első a saját osztálytalálkozóm volt. Főz­tem az egytálételeket, vadpörköltet, s visszajártak rá a törzsvendégek. Most következik az 50. évforduló, talán összejövünk még tizenöten... Híre volt a Géró-féle báloknak is. Akkoriban főleg a családos, kis­gyermekes középkorúak jártak a táncos mulatságokra. - Legna­gyobb volt az Erzsébet-bál, azon Fazekas Gyula - ezúttal a hintaszékben mindig hal vacsora volt, amit a fe­leségem főzött - emlékezett Géró. - Néha élőzenére, máskor a zene­gépre, de mindig szívesen táncol­tak. Most csak a dorbézoló suhan- cok mozdulnak ki. A nyugdíjjal rám maradt a zenegép is, az leg­alább pihen. Mert a feleségem és a presszó nélkül nekem ez is nehe­zen megy; az ajándék hintaszék- ben is jó, ha háromszor ültem. ■ Működőképes a magánerdő A távlati uniós teendőkre és a mindennapi feladatokra egyaránt felkészült a Mocz és Társa Kft. Az ország egyik legnagyobb erdé­szeti integrátorszervezete és ma­gánerdészete három megyében több mint ötezer hektáron segíti a magánerdő-tulajdonosokat és gazdálkodókat.- A csatlakozással előtérbe ke­rült a termőföld-hasznosítás al­ternatívája, az erdőtelepítés. Ez sokaknak jelent hosszú távú gaz­dálkodást és kedvező munkale­hetőséget - mondta Mocz András ügyvezető. - Fokozott az érdeklő­dés, s az idén minden eddiginél több megbízást is kaptunk: több mint száz hektár erdő telepítése hárul ránk a tavaszi időszakban. Tizenegy állandó alkalmazot­tal és több tucat alvállalkozóval a Mocz és Társa Kft Somogyszob egyik legnagyobb munkáltatója.- A cél az, hogy a magánerdő­tulajdonosokat és a gazdálkodó­kat naprakész információkkal lássuk el, eredményesen készít­sük el az agrártámogatások pá­lyázatait és segítsük az újabb le­hetőségek kihasználását is - tette hozzá az ügyvezető. - Az erdé­szeti beruházásokhoz és a gaz­dálkodáshoz nélkülözhetetlen forgóeszközöket hitel fedezi, a mindennapi munkához rendel­kezésre állnak a tárgyi feltételek, megfelelő szakszemélyzet és a számítógép-kapacitás is. S termé­szetesen napi kapcsolatban ál­lunk a szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyetemmel és az erdészeti hatóságokkal is. a _________A L M A N A C H - 19 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents