Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

2003. Március 20., Csütörtök 7. OLDAL SOMOGYSÁMSONI RECEPT Nyújtott rétes Híres a somogysámsoni paraszt­rétes. A falu asszonyai ezzel a ha­gyományos édességgel rendsze­resen megnyerik a főzőversenye­ket, amiken elindultak. Bizonyí­tottan a legjobb káposztás és tú­rós rétest készítik Somogybán. Szita Györgyné elmondása sze­rint egy kilogramm tüskeszentpé- teri finomliszthez három tojást, egy kevés sót és annyi langyos vi­zet teszünk, hogy lágy állagú tésztát kapjunk. Cipót formálunk belőle, s negyedórát pihentetjük. A töltelékhez egy kiló túrót, há­rom deci tejfölt két tojással, vaní­liás cukorral, mazsolával össze­keverünk. A káposztáshoz két ki­logramm káposztát lereszelünk, sózzuk, kinyomkodjuk és egy kevés olajon megpirítjuk. A tésztát vékonyra nyújtjuk, megtöltjük, majd felcsavarjuk, s a tetejét olajjal megkenjük, azután a sütőbe tesszük. ■ Munkahelyeket, több lehetőséget várnak Somogysámsonban azt várják az uniós csatlakozástól, hogy rendeződik a falvak sorsa és megáll az elvándorlás a kis te­lepülésekről. Azzal számol­nak ugyanis, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások ebben segítenek a falvaknak.- Készülünk arra, hogy rövid távon nehézségeket és megoldandó fel­adatokat okoz majd az unió - mondta Somogyi Magyar József, Somogysámson polgármestere. - Nagy kérdés, hogy mi lesz a .kép­zetlen munkaerővel, hiszen ebből van több minden faluban, így Somogysámsonban is. Évek óta küzdünk a munkanélküliséggel. Amit lehet, természetesen megtesz az önkormányzat, de a lehetőségei korlátozottak. Tavaly kilencven ember közhasznú foglalkoztatásá­ban segédkeztünk, és az idén is szeretnénk támogatni, hogy minél többen munkához jussanak, de hosszú távon ez nem megoldás. Nemrégiben elvégeztünk egy fel­mérést, s abból kiderült: a legrosz- szabb helyzetben a cigány lakosság van. Kétszáz emberből alig húsz­nak van állandó munkahelye.-Mit segíthet ezen a csatlakozás?- Az egyelőre kérdéses, hogy ezen kézzelfoghatóan mit segíthet a csatlakozás. Abban azonban re­ménykedem, hogy a különféle me­zőgazdasági támogatások, ame­lyekről az utóbbi időben olyan so­kat hallhattunk, segítségünkre le­het. Somogysámsonban is a mező- gazdaságból él vagy abból szerez kiegészítő jövedelmet a lakosság nagy része. Ha pedig ehhez uniós támogatásokat is lehet szerezni, az növeli annak a lehetőségét, hogy fa­lun is jobban megéljenek az embe­rek, és ennek folytán talán stabili­zálódik majd a vidéki emberek helyzete. A cél természetesen az lenne, hogy legalább azokból a fal­vakból megálljon az elvándorlás, 1951-ben született Somogysám­sonban. Keszthelyen a mezőgazda- sági főiskolán szerzett növényvédel­mi üzemmérnöki oklevelet. Húsz év óta a falu vezetője. Előbb tanácsel­nökként, majd 1990-től polgármes­terként irányítja szülőfaluját. ahol a lakosságnak van lehetősége arra, hogy helyben iskolába járassa a gyermekét, illetve van orvosi ellá­tás és munkalehetőség. Ezenkívül persze minden település igyekszik az ott élőknek minél komfortosabb körülményeket teremteni.- Somogysámson mivel igyek­szik?- A közművek közül már csak a szennyvízhálózat hiányzik a tele­pülésről. Ez nemcsak az itt élők kényelmét szolgálná, hanem egyúttal a Balaton és a Kis-Balaton vízvédelmét is, tehát nagyon fon­tos lenne a kiépítése. Ezt azonban csak központi támogatással tudja majd megvalósítani a falu. Az idén a csatornázás előkészítését szeretnék elvégezni. Ezenkívül a polgármesteri hivatal informati­kai fejlesztéséhez nyertünk for­rást, és szeretnék folytatni a megkezdett óvodafelújítást, va­lamint a temető rendezését. ■ Rangos község, papi birtok A község neve első ízben egy 1533-ban keletkezett egyezségle­vélben fordul elő. Akkor még alig néhány házból állt, és egy kis ká­polnája volt a településnek. Kö­zelében jó két évszázaddal ko­rábban már létezett egy telepü­lés: Bök, Beke volt a neve. Emlé­két a mai napig őrzi a Böki-hegy. Nem sokkal később Kiskomár vá­rához, majd az óbudai prépost- sághoz tartozott Sámson. 1782- től egészen századunk elejéig a budapesti papnevelő intézet bir­tokolta, majd jelentős földterüle­tet mondhatott magáénak határá­ból az esztergomi főkáptalan és a helyi plébánia. Ebben az időben is a környék legnagyobb községe volt. Lakosainak a száma megha­ladta az ezret. 1944-ben a zsidók deportálásának hét sámsoni ál­dozata volt. A háború után innen három családot telepítettek ki. A két világháború között körjegy­zőség adott rangot a falunak, és ugyancsak vezető közigazgatási szerepet töltött be a rendszervál­tás előtti időben és most is. A hagyomány szerint So­mogysámson mellett Marót vára fontos bástyája volt Kanizsának. Az egykori földvár maradványait két éve találták meg. Rögtön meg is kezdték a középkori település feltárását. Először a vár és a hoz­zá tartozó templom maradvá­nyait mentik meg a régészek, azután pedig az egykori telepü­lés következik. Az ásatásnak az az érdekessége, hogy eddig még sehol nem sikerült középkori földvárat templommal együtt fel­tárni. ■ Megélhetést ad a föld Gelencsér Lászlónak már az ük­apja is Somogysámsonban nőtt fel. Ezért volt természetes számá­ra, hogy szülőfalujában folytatja a családi hagyományt. Azt mond­ta, sosem gondolt a költözésre.- Nálunk a családban a férfiak hagyományosan mindig mező- gazdasággal foglalkoztak - mondta Gelencsér László. - Hol kevésbé, hol nagyobb részben, de a földből éltünk. Jómagam százötven hektáron gazdálko­dom, annak ellenére, hogy erede­tileg hentesnek tanultam, s meg­szereztem a szakmunkás-bizo­nyítványt. A földművelés mellett sertéstenyésztéssel is foglalko­zom, és nagy örömömre a fiaim is kedvet éreznek ehhez a mun­kához. Igaz, a legidősebb is csak tízéves, de már szívesen segít minden­ben. Sokan panaszkod­nak a mező- gazdaságra, és valóban lehetne ki­számíthatóbb a felvásárlás. Ettől függet­lenül azonban azt mondom, hogy egy ekkora gazdaságból már tisztességesen megélhet egy család. Természetesen örülnék, ha némileg kedvezőbbek volná­nak a lehetőségeink és több segít­séget is kapnánk, hiszen hosszú távon gondolom, és a földből sze- retnék megélni. _____________■ Jó l gazdálkodnak a tálentummal ■tKJsr Iskolatörténet Somogysámsonban az 1730-as évek óta van is­kola. Az első egy tanter­mes katolikus elemi ta­noda volt a mostani is­kola szomszédságában. Még ma is áll az épület: ott étkeznek a mai diá­kok. Az iskola mai épüle­tét az 1959/60-as tan­évben vette birtokba a gyermeksereg. Akkori­ban százzal több diák járt ide. Ebben a tanév­ben 163 diák tanul az is­kolában. A somogysámsoni Bernáth Aurél Általános Iskolában nemhogy csökkent volna a tanulók száma, inkább növekedett. Olyannyira, hogy ebben a tanévben már két el­ső osztályt is indított az oktatási intézmény. Évekkel ezelőtt speciális felzárkóztató programot indítottak az óvodában. En­nek köszönhető, hogy növekszik a gyermeklétszám az iskolában - tudtuk meg Fazekas Ede iskolaigazgatótól. S azt is ennek tulajdonítják, hogy az utóbbi három évben nem szűrtek ki fo­gyatékos gyereket az óvodában. Ez pe­dig azért fontos, mert így a legkiseb­beknek az oktatását és fejlődését is ké­sőbb lépésről lépésre nyomon követ­hetik. Az iskolában is nagy gondot for­dítanak a roma tanulók integrációjára. A tanítási idő után is ez foglalja le a délutáni szabadidős tevékenység nagy részét. A Soros-alapítvány egykori mintais­kolája azonban nemcsak ebben lehet példaadó a falusi oktatási intézmé­nyek számára. A jó technikai feltételek és a szakmai háttér gyermekközpontú szemlélettel találkozik. Fontosnak tart­ják az informatikai képzést és a művé­szeti oktatást is. A Talentum Művésze­ti Iskolával közösen kézműves­foglalkozásokat tartanak, furulyát és zongorát, illetve táncot tanulhatnak a sámsoni diákok. A sportfoglalkozások közül is többet választhatnak az intéz­ménybem_______________________■ A KÖZSÉG CÍMERE Az álló pajzs kék mezejében boltíves ablakkal, háromlöréses oromzattal ellátott ezüstbástya áll, ennek középső oromzatából két levéllel és három makkal megrakott arany tölgyfaág emel­kedik ki. A címer a falu múltjára és természeti környezetére utal. Az ezüstbástya a község határá­ban egykor áló két földvárra emlékeztet; közülük az egyik­nek, Maratnak a feltárásán most dolgoznak. A makkal megrakott tölgyfaág a környezetet jelzi, a bükk- és tölgyerdőket. A község korábbi pecsétjein elsősorban mezőgazdasági szimbólumok voltak: ekével dolgozó földmű­ves, illetve a búzakéve, szőlőtő. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 799 m 2000-ben 805 T 1980-ban 918 1 1930-ban 1200 T CIVILEK, VEZETŐK A Somogysámsonért Egyesület vezetője Meretei Józsefné. Az Általános Iskoláért Alapítvány kuratóriumának az elnöke Törőné Gelencsér Ildikó. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalban hét­főtől csütörtökig 7.30-tól 16 órá­ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig fogadják az ügyfeleket. Hegyi János falugazdász hetente két­szer tart fogadóórát Somogy­sámsonban: kedden és csütör­tökön várja a gazdákat. ORVOSI RENDELÉS Dr. Duró Ildikó háziorvos mindennap rendel a telepü­lésen. Hétfőn, szerdán és pénteken reggel 8-12-ig, kedden és csütörtökön 16- 17 óráig, pénteken 15-16 óráig. CÍMEK, TELEFONOK A polgármesteri hivatal címe: 8733 Somogysámson, Fő utca 98. Tel.: 85/520-001, 420-195 Bernáth Aurél Általános Iskola: Fő utca 116. Tel.: 85/420-190 Orvosi rendelő: Fő utca 137. Tel.: 85/420-199 Gyógyszertár: Ady Endre utca 2. Tel.: 85/420-192 Posta: Fő utca 117. Tel.: 85/420-183 Megújították a konyhát A község napközis konyhájá­nak a felújítása volt a legna­gyobb beruházás a múlt évben Somogysámsonban. A munkák 15 millió forintba kerültek. En­nek a pénznek nagy részét a te­rületfejlesztési tanácstól nyerte a település. A megyei önkormányzat a kistele­pülési alapból hárommillió forint­tal támogatta a felújítási munká­kat. A sámsoni napközis konyha ugyanis ellát regionális feladatokat is. Itt főzik az ebédet a kistérség összes iskolásának, és innen old­ják meg a szociális étkeztetést is. A helyreállítás során az épületet teljesen felújították, és korszerűsí­tették a háromszáz adagos kony­hát. A HACCP előírásainak megfe­lelően fejlesztették az edényzetet, és hasonlóképpen a konyhatech­nikát is. A konyha szolgáltatásait elsősorban a tanulók és az önkor­mányzati intézményeknek a dol­gozói veszik igénybe. A közétkez­tetésen kívül a konyhások rend­Az új gépek között a munka is jobban megy szeresen főznek a jeles alkalmak­ra, és részt vesznek a környező te- lepülések főzőversenyein is. ■ Klubhangulat a könyvtárban Évről évre fejlődik Somogy­sámson könyvtára, s ezt jól jelzi a bibliotéka látogatottsá­ga is. Egyre többen keresik föl a könyvtárt a fiatalok és az idősebb olvasók is. A község könyvtárát a faluház­ban rendezték be. A bibliotéka elsősorban a diákoknak igyek­szik segíteni, de kielégíti az idő­sebb olvasók igényeit is.- Egy kisebb helyiségben volt a gyűjtemény, de azt szerencsére már kinőttük - mondta Farkas Nándomé könyvtáros. - Évente 400 ezer forint jut új könyvek vá­sárlására. Több mint tízezer köte­tes a gyűjteményünk. Felnőtt szépirodalomból van a legtöbb, de kötelező, szakirodalomból és lexikonokból is büszkék lehe­tünk a felhozatalra. A faluban a hatvanas évek ele­jén alapították a könyvtárat. A mostani állomány azonban már megkívánja, hogy ne manuálisan, hanem számítógépen tartsák nyil­ván a könyveket. Egy számítógé­pet ezenkívül arra is beállítanak a tékában, hogy szö­vegszerkesztővel dolgozhassanak a lá­togatók és interneten is információhoz jut­hassanak az olvasók.- Nagyon örülök, hogy egyre népsze­rűbb a könyvtár - tette hozzá Farkas Nándorné. - A falu­ban végül is ez az egyetlen hely, ahol Tölgyfaágas oszlopok A faluház 1992-ben épült. Különleges építé­szeti érdekessége, hogy Nagy Ervin, Mako- vecz Imre társa tervezte, mégpedig úgy, hogy 44 tölgyágasfát használt föl tartóoszlop­ként. A különleges faluház építéséhez 300 köbméter fát szabtak méretre. A ház otthont • ad a falu minden közösségi rendezvényének, s más ünnepi alkalmakra is gyakran igénybe veszik a környék lakosai. A könyvtárt elsősorban a gyerekek látogatják hétköznap is el lehet tölteni a szabadidőt. Éppen ezért a köny­veken kívül igyekszünk minden évben több újságot és folyóiratot is beszerezni, hogy az itt töltött idő minél hasznosabb legyen. ■ MISEREND Somogysámsonbap a lakosság legnagyobb része római katoli­kus. A templomban Bojtor Ró­bert, a falu plébánosa vasárnap 10.30-kortart szentmisét, s min­den második alkalommal Né­meth Endre celebrálja a misét. A FALU HÍRES SZÜLÖTTE A falu híres szülötte Kasza Lász­ló újságíró, 1937-ben született Somogysámsonban. 1956-ban emigrált s a tanulmányait Mün­chenben fejezte be. 1963-93 között a Szabad Európa Rádió gyakornoka, munkatársa, majd szerkesztője volt. 1994-ben je­lent meg a Metamorphosis Hungáriáé 1989-1994 című könyve, ez a rendszerváltás éveit mutatja be. Munkájában több somogyi szereplőt is meg­szólaltat. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 19 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents