Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

2003. Március 20., csütörtök Napi 2,5 millió hordó fekete arany Irak az emberiség legrégibb lakott helyei közé tartozik: már az ókor­ban hidat alkotott Európa és Ázsia között. A Tigris és az Eufrátesz folyó ma is az ország fejlődésének kovásza. A huszadik század ele­jén fölfedezett olajkincs korsza­kos változásokat hozott az ország életében, az arab világ gazdaságát és politikáját meghatározó ténye­zőjévé vált. Irak nemcsak vízzel rendelkezik, hanem több mint 22 millió lakosával az emberi ténye­ző is rendelkezésre áll a lehető­séghez, hogy fölépítse mezőgaz­daságát és iparát; nagy olajhoza­ma hosszú távon is képes az öko­nómiai fejlődés finanszírozására. A több mint 438 ezer négyzet- kilométer kiterjedésű ország 1921-ben brit mandátumterületté vált, majd 1932-ben kivívta füg­getlenségét. II, Fej szál király ha­talmát 1958-ban nemzeti érzel­mű katonatisztek döntötték meg 1958-ban. Tíz évre rá, 1968-ban a Baath-párt került hatalomra, Szaddám Huszeinnel az élen. Közben 1961-ben a kurdok fölke­léssel kívánták autonómiatörek­véseiket megvalósítani. Bagdad 1980-ban katonai tá­madást intézett Irán ellen: kitört az első Öböl-háború. A békétlen- kedő kurdok ellen 1987 és 1988 között mérges gázt vetettek be. Az Irán elleni háború 1988-ban fegyverszüneti egyezménnyel be­fejeződött, de 1990-ben Irak lero­hanta Kuvaitot. Az ENSZ fölhatal­mazta az Egyesült Államokat és szövetségeseit az olajsejkség fel­szabadítására. A második Öböl- háború 1991-ben Irak vereségével végződött. A katasztrofális gazda­sági helyzet és a nemzetközi el­szigeteltség ellenére 1993-ban hatalmát sikerült konszolidálnia Szaddám Huszeinnek, akit 1995- ben és 2002-ben hét-hét évre is­mét államfővé választottak. Az iraki gazdaság fejlődésének kulcsa a déli partoknál és az észa­ki hegyek lábánál elterülő olaj­mezőkben rejlik. Az országot ki­terjedt távvezetékrendszer hálóz­za be; a „fekete arany” exportja emellett szárazföldi úton, Török­országon, Szaúd-Arábián és Jor­dánián keresztül történik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1990 augusztusában felfüggesz­tett, a mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ösz­tönzésére időnként újból meg­hosszabbított gazdasági akciók azonban a kőolajszállítást leállí­tották, mígnem 1996-ban az úgy­nevezett olajat élelmiszerért prog­ram Irak számára nem engedé­lyezte, hogy ismét exportálásba fogjon. A bevételek egyharmada a második Öböl-háború utáni újjá­építést szolgáló számlára fóliák. A további kétharmad a kurdoknak fizetett összeg és az 1998-ban és 1990-ben folytatott fegyverzet- ellenőrzés költségei mellett az ín­ségben szenvedő lakosság számá­ra égetően sürgős gyógyszereket és a legszükségesebb élelmiszere­ket fedezte. Az olajexport meny- nyiségi korlátozását 1999-ben fel­oldották, így Irak 1999-ben és 2000-ben ismét napi 2,3-2,5 millió hordót szállíthatott; ez a mennyi­ség az első Öböl-háború után mintegy 2 millió hordót tett ki. A két Öböl-háborúban az ipa­ri létesítmények és az infra­struktúra hatalmas károkat szenvedett; az újjáépítésben és a szükséges korzserűsítésben az 1990-es évek során alig történt előrelépés. Az áram-, a víz- és a csatornaszolgáltatások nem mű­ködtek kielégítően, s az egykor példás egészségügy is képtelen­né vált a megfelelő ellátásra. Ugyanakkor a politikai vezetés csempészetbe bonyolódott és az állam jövedelmeit presztízs- beruházásokba ölte. Nemzet­közi becslések szerint pénz­segélyek nélkül Irak gazdasági teljesítőképessége nem állítható helyre és a humanitárius hely­zet jottányit sem javulhat. A HÁBORÚ ARA Amerika költségei mai árakon számolva, milliárd dollárban (a Massachusetts Institute of Technology adatai) polgárháború 62 első világháború 190 második világháború 2896 koreai háború 336 vietnami háború 494 Öböl-háború 76 Az iraki beavatkozás tervezett kiadásai 80-150 A háborút követő béke- fenntartás kiadásai 100-600 Amerikai csapatok az Öböl-térségben A pusztítás fegyvertára Amerikában, Európában, Ázsi­ában és Afrikában egyre több ország rendelkezik nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek­kel, illetve egyre többen dol­goznak kifejlesztésükön. A világ békéjére, biztonságára napjainkban a legnagyobb fenye­getést azok az úgynevezett „lator­államok” jelentik, amelyek bár­mikor bevethetik tömegpusztító eszközeiket, kivonják magukat a nemzetközi ellenőrzés alól, és megtagadják a lefegyverkezést. Joschka Fischer német külügymi­niszter szerint ugyanakkor kérdé­ses, vajon háborúkkal megoldha­tó-e a nemzetközi biztonság hely­reállítása és az említett eszközök elterjedésének megakadályozása. Utóbbi esetben külön gond, hogy a kutatóintézetekben végzett bio­lógiai, kémiai kísérletek eredetileg békés célokat szolgálnak, ám az eredményekkel könnyű visszaél­ni. Például a növényvédő szerek mérgező mellékhatásának foko­zásával, vagy a gyógyászatban al­kalmazott készítmények „torzítá­sával” halálos anyagok, vírusok állíthatók elő. A forgalmazás, az export ellenőrzése persze szigorít­ható, ám szakértők szerint legfel­jebb lassítani lehet e gyilkos fegy­verek elterjedését. Amint az ame­rikai példa mutatja, a postát is fel lehet használni a lépfene továbbí­tásához, nem szükséges külön célba juttató rakéta alkalmazása. A most kitört háború annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy ezúttal „raktárról” vívják: a felhal­mozott készleteket használják fel, és nincs szükség a pótlására. __________________ÁLLÁSPONT____________________ GYULAY ZOLTÁN A jó harmincak Harminc ország nyíltan csatlakozott az Egyesült Államokhoz Szaddám Húszéin iraki elnök erővel való megbuktatására, to: vábbi tizenöt támogatást ígért ugyan, de nevének elhallgatá­sát kéri. A „hajlandók koalíciójának” listáján Magyarország is szerepel. Igaz-e az ellenzéki vád, hogy a magyar kormány „első csatlósként” jelentkezett Amerika óhajának végrehaj­tására, szembe menetelve a közvéleménnyel? Józan ember nem pártolhatja a háborút. Csak hát a háború a politika folytatása más eszközökkel - márpedig a kormány dolga a politizálás. A közvéleményt befolyásolhatják az érzel­mek, a politikusoknak azonban az értelmet kell figyelembe venniük. „A beképzelt világhatalom”; „Amerika önmagát hergeli?”^ „A halál üzenete”; „A megkötözött Gulliver”; „Az USA a világ' csendőre”; „Háborús ok kerestetik” - újságcímek, no nem az ötvenes évek Pravdájából, hanem a Dér Spiegel című német hírmagazin legutóbbi számából. Lám, ami ötven éven át nem sikerült a Szovjetuniónak, öt hónap alatt elérte Bush: a világ nagy része elítéli, keményen bírálja Amerikát. Az egypólusú­vá váló világ vezérét, amely saját szája íze szerint értelmezi az ENSZ határozatait, kényére-kedvére magyarázza a törté­néseket és saját arcára formálja a politikát: ha elfogadja Szaddám Húszéin az ultimátumot, ha nem, Washington - mi­ként a Fehér Ház kereken egy nappal a határidő lejárta előtt bejelentette - megszállja Irakot. Az utolsó szem hajnali 2 óra 15 perckor lepergett a homokórán, a kuvaiti sivatagban dúló viharon kívül már semmi sem áll a támadás útjában. Tehát háború. Mostanra az egyetlen lehetőség maradt, nem csupán ígérvény. Bush elnök mindent meggondolt, mindent megfontolt. Márpedig igazságos háború nincs, csak győztes háború. A győztes szándékát igazolja maga a győzelem; a tör­ténelem, az idő mutatja meg, miként kufárkodott vele. A vi­lág át-, illetve újrarendezési folyamata már megkezdődött, s most fordult igazán termőre. Majd kiderül: vajon lehet-e de­mokráciát exportálni, lehet-e egészen más, szokatlan talajon termesztem? Van-e fogadókészség; átállítható-e a más kultú­rához szokott világ mozdonya alatt a váltó? A „jó harmincak, a hajlandók koalíciója” nemes célra esküdött, s idővel az is elválik: nemes vagy nemtelen eszközökkel. Isten áldása csak olyan fegyveren van, amelynek nem kell eldördülnie. Csúcstechnológia a szuperháborúban Az Egyesült Államok jelenlegi elnökét a fegyverlobbi juttatta be a Fehér Ház­ba. George W. Bush és országa Szaddám Huszeint a legújabb fegyverek generációjával kívánja térdre kényszeríteni. A C- 130-as repülők műholdas támogatással földerítik és laptopos irányí­tással megsemmisítik a földi célokat. Az AH-164D „Apache" a világ legkor­szerűbb harci helikoptere, amely egyszerre 16 ellenséges páncélos befo­gására képes nyolc kilométeres távolságból. A Perzsa-öbölben nagy sebes­ségű katamaránok szállítják óránként 90 kilométeres sebességgel a külön­leges egységeket a bevetés színhelyére. Az új PAC-3 „Patriot” légvédelmi rakétarendszer az iraki berepülő Scudokat a levegőben megsemmisíti. Az FA-18 E/F „Szuper Hőmet" a tengerészet legújabb harci repülőgépe, erős lézerérzékelővel ellátva. A jet egyszerre négy célpontot tud befogni és „gondolkodó” fegyverekkel lelőni. A különleges, vállra helyezhető benzinök­lök robbanószer helyett gyúlékony hajtóanyag-keveréket tartalmaznak, ame­lyek hő és nyomás hatására belobbannak. A fegyvert házak elleni bevetésre tervezték. A katonák mellényzsebnyi érzékelőkkel védekeznek biológiai fegyverek bevetésekor. Az arzenált a többi között távirányítású, katonák szá­mára veszélyes, beláthatatlan terepen mozgó felderítő robotok, mindössze két és fél kilós repülő kamerák egészítik ki. 2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Bombák és rakéták te 1991 é» ÖbáMraterétHrn ííkataazeBaS Bawjamtcxsígo fiaywTrtmml sokkal nagyobb armal a8 a fcatowoa femteStemre. MT A \ .* -wdfeartMw émm m' **********T*** <-*>,t***r f*w*r*> u otisotéo# sAttetisstlM i rsácSta <ésk reétnsóftlot ksréu CT BWflVwlH OlZOmBcO tztemrnmnwmé í ^ ::r LtonriM: mimtnniiiii hattal w, sflaáp* maják t sjímiio&Keeáatttiun n *rt»f*i«a«ftí3 * tfofcemfcsí v&ntort '..--JMéF Rítus P N fft BUIIIW .. I WISMilUttUéal güuRMtit cws? ^ : - *•«*¥ a ö»»8 kosait ** • ***** stte «ui' SWMMtaMokMBitagmMaiáfema JflESHPr ' WzSrfet9tt««** “StSh.n.iir

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents