Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-02 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2003. MÁRCIUS 2. Lélekgyógyító Mensáros-díj Huszárik Kata végre ismét musical bemutatójára készülhet. „Nagyon régen nem játszottam zenés darabban, pedig imádok énekelni, táncolni.” A Szolnoki Szigligeti Színházban az Alul semmi próbái folynak, ami önmagában fegyvertény, hiszen a nagysikerű filmből készült Terrence McNally-David Yazbek darabot eddig csak New Yorkban és Londonban játszották. Kata most egyébként is jól van, hiszen Mensáros- díjat kapott, s ahogy ő mondja, ezt most helyre tette a leikét.- Most persze járhatok énekórákra - fűzi Kata. - Az ember bármennyit tanult is énekelni, s a szeretett latinos hangzásban szól a szerep, jó, ha átveszi, hová kell tenni a levegőt, hangok a t vált, hogy a történetben az a feleség vagyok, aki nem is tudja, hogy a férjének már fél éve nincs munkája, de igényei utazásban, kenceficékben változatlanok. Maga az egész sztori elég pikírt: a kisváros tönkrement gyárának munkásai, mivel már láttak Chippendale fiúkat, elhatározzák, hogy ők is ebből lesznek gazdagok... Huszárik Kata- a főiskola után hét évig a Katona József Színház csapatában dolgozott, ám egyre több hálás szerepre kapott meghívást a Tisza- parti városba. Három évig „m. v.” titulussal játszott Szolnokon, második évadját viszont már állandó szerződéssel tölti a Szigligeti Színházban.- Nekem majdnem mindegy, hol játszom. Budapesten vagy Mucsa- röcsögén. De a jó társulat a fontos. Szolnok pedig egy nyugodt, kényelmes hely, ahol lehet élni. Két- laki vagyok, ingázok a színészház és pesti lakásom között, de csak száz kilométer a távolság, s mondjuk Újpestről sem jutnék át Kelenföldre előbb... Budapesthez köt a sok szinkron, s néhány játék. Más munka nemigen, amiért néha teljesen hülyének néznek. De hát én nem vagyok kopogtató, lejmoló, rendező- zargató típus. Régebben sem volt gyomrom hozzá. Valahol mindig abban bízom, hogy ha Huszárik Kata Született: 1971. szeptember 10., Budapest Iskola: Radnóti Miklós Gimnázium, Színművészeti Főiskola Pálya: 1994-2001 Katona József Színház, 2002- Szolnoki Szigligeti Színház Jelentősebb szerepel: Szentivánéji álom: Heléna, A nevető ember: Dea, A fösvény: Mariann, Bunbury: Cecily Filmek: Szamba, Hyppolit, Kanyaron túl Díjak: Mensáros-díj kellek valakinek, szól... így volt ez a Karinthy Színházban is. Anyuval, „kedvenc kolléganőmmel” régóta terveztük, hogy jó lenne már egy darabban játszani, s lön. Karinthy Márton meghívott minket a Szellemidézésbe. Különben anyu nekem akkor is Nagy Anna, ha leszúr. Mert kritikus, de amúgy elfogult velem szemben. Ki tudja, miért... Ha valami nem tetszik neki, keményen tudomásomra hozza. Ilyenkor vitatkozom, morgok, pu- fogok. „Sajnos” majdnem mindig tökéletes, amit mond... Sokszor az a bajom, hogy nem mondják meg, amit gondolnak. Pedig nekem rendszeres visszajelzésekre van szükségem. Idén Huszárik Katának ítélték a Mensáros-díjat. A tíz éve alapított díjat azok a művészek kaphatják, akik a drámai művek színházi megjelenítésében, filmekben és hangjátékokban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.- Ez a díj most nagyon helyre tette a lelkemet. Hiszen untig pedzegették, hogy milyen a nagy művész szülők árnyékában élni... Ez legalább olyan fárasztó volt, mint amikor anyutól kérdezték örökké, hogy milyen csúnya nőket játszani... Igaz, rég volt, de amikor én felvételiztem a főiskolára, ezer jelentkezőből tizenhármunkat vettek fel Zsámbéki Gábor osztályába. Se előny, se hátrány nem volt a család. Én különben is nagyon sokáig iparművésznek készültem. Felvételiztem is, csak hiába volt készségem hozzá, nem tudtam olyan jól rajzolni, mint apu, magyarán hiányzott az, amit tehetségnek neveznek. Azért maradt másik szerelemnek a mozaikozás, üvegre, kerámiára festés, gyöngy és gyurma. Ha nagyon stresszes időszakom van, hajnalban kelek és festek. Az „alkotásokat” pedig általában elajándékozom. Sipka TamAs hírek Göncz, a gyűrűk ura | SS Ha beteg vagyok, mindig előveszem a Gyűrűk § urát és azt olvasom - mondta a héten 81. szüle- § tésnapját ünneplő Göncz Árpád, aki a híres Tolkien-regényt fordította évekkel ezelőtt. A vajai kastélyban töltött el csaknem fél évet, ahol remeteként dolgozott, s mint említette, társa csupán egy egér volt. Nagyon várta az irodalmi műből készült film első részét, ami meg is nyerte a tetszését, de elégedett volt a nemrég bemutatott második résszel is. Mint mondta, így képzelte el a filmvásznon megelevedett regényhősöket. „Bucit” is elkapta a haszonvágy S „Buci", azaz Stohl András, a Való Világ műsorvezetője csak nem tud hosszú távon színpad nél- | ktil élni. A Budapesti Kamaraszínház új produk- | dójának egyik szereplője lett. Németh Ákos drá- . májában a szereplők egymásba kapaszkodnak, 1 miközben persze gyilkolják is egymást. A mű 16 éven aluliaknak nem ajánlott... Gyarmathy Lívia táncrendje ül Gyarmathy Lívia hosszú keresgélés után a csongrá- | di Pitvaroson bukkant a megálmodott helyszínre. A | film hősei tánctanárt fogadnak, s a napi kemény | munka után tangóznak, keringőznek, járják a rum- ( bát - és boldogok. Rendezői szerencse, hogy sikerült egy, a forgatókönyv szerinti, igazi tánctanárt is | találni. Gyarmathy Lívia véletlenül bukkant az 55 esztendős Antali Zoltánra, aki Orosházán és kör- I nyékén tanít táncolni óvodást és öregeket is. Balázs Péter meg a fája j ül Balázs Péter nem esett messze a fájától, pontosab- bán édesapjától. Beskatulyázott sors jutott mindkettőjüknek. Balázs Jánosnak az ’50-es évek ízes pa- rasztfigurái jutottak osztályrészül. Völcsey Rózsival | a népszerű „Gergely bácsi-Mariska néni” párost ala- § kították. Balázs Péter pedig a magyar színházak dü- hős embere: 40 éve ordít, veszekszik bevörösödő 1 fejjel, még a vidám tévéjelenetekben is. A szerdán | hatvanadik születésnapját ünneplő színművész jog- | gal dühönghetne, hogy mindig ezek a szerepek ta- I lálják meg, ám akik ismerik, tudják, hogy a színpa- | dón mindig mérges ember a magánéletben akár az angol hidegvérmegtestesítője is lehetne... Zenthe, a jó palóc ül Zenthe Ferenc átvette Salgótarján díszpolgári címét. A város még január 22-én, a magyar kultúra napja helyi rendezvényén szerette volna kitüntetni az „irtó klassz kapitányt”, aki 1920. április 24-én született „Tarjónban”, ám a színművésznek akkor is előadása volt a Madách Színházban. Az olasz emigrációban élő idős Kossuthról szóló Turini nyár című játékban a jókedélyű, borozós beszélgetőtárs és „szerelmi közvetítő”, Antonio. Partnerével, a 82 éves Kossuthot alakító Bánffy Györggyel megállapították, hogy nyugodtan cserélhetnének, hiszen ő pont any- nyi idős, mint a megjelenítendő hős, míg Bánffy csak 75... Zenthe Ferenc e játék mellett szerepet vállalt még a Forgószínpad című, az idős színészek otthonáról szóló darab hölgykoszorújában is. A szeretett cimborát a Salgóbányai Baráti Kör is köszöntötte, s a „hazaérkező” Zenthe Ferenc válaszában egy időre visszatért a palóc tájszóláshoz is... Szász Endre, az ősszívű ■ Szász Endre (77) nem csupán világhírű festőművészünk, de akár infarktusrekorder is lehetne, annyi roham vonult már át a szívén. A koffeintől már megszabadult, a nikotint még nem győzte le. A mester most egy németországi operációban bízik. A génsebészetet hívják segítségül: csontvelejéből őssejteket fecskendeznek a szívizomba, így megújítva azt. Feleségével fnárciusban autóval kelnek útra, hiszen a repülőutat nem bírná a szervezete. „Szeretnék még hatszáz évig élni, hogy megmutassam a világnak, mennyi elképzelésem van a művészetben - mondja régi szlogenjével a művész. - Arról nem is beszélve, hogy meg akarok még maradni a feleségemnek, aki 18 évvel ezelőtt úgy jött hozzám negyven évvel fiatalabbként, mint tanítványom... Mindketten festők vagyunk. Kati néha keményen kritizálja a munkáimat, de ez nem zavar.” „Egy duci Sissy M - Elnyűttem két fűzőt, két felsőruhát, két pár cipőt - sorolja mint sajátos statisztikát Csongrádi Kata. Hét év mérlegét veszi számba, mióta elkezdte játszani a Sissy és én című maga írta darabot.- A legnehezebb persze az volt, hogy a premieren mért 66 centis derékbőséget és 55 kilót végig tartani tudjam, elvégre egy duci Sissy nem lehet hiteles... A Sissy verseire épülő történelmi musical a 200. előadásához érkezett, amelyet a New York-i Magyar Színházban tartanak március 15-e alkalmából.- A dolog érdekessége számomra, hogy ebben a háborús légkörben adom majd elő annak a pacifista Erzsébetnek az élet- történetét, akinek köszönhetően létrejött a Kiegyezés. Oroszlán- része volt abban, hogy 1867 után békében élhettek egymás mellett nem lehet hiteles...” az osztrákok és a magyarok. Kíváncsi vagyok, most hogyan fogadják New Yorkban ezt a békebeli mentalitást?... A washingtoni előadásomon ott volt Jimmy Carter, vajon erre eljön Bush? A Budapesti Kamaraszínház repertoárján futó darab megjárta Bécset, Münchent, s más német nagyvárosokat. A bécsiek, meséli Csongrádi Kata, valahogy nem érzik magukénak Ferenc József feleségét, Münchenben, Erzsébet szülővárosához méltó volt a fogadtatás, Hollywoodban viszont mindjárt még egy előadást követeltek.- A szabadságvágy megjelenítése, a szabadság szeretete arrafelé nagyon megfogja az embereket. Azt hiszem, a századik előadást ültük meg ilyen emlékezetesen, amikor mint Sissy „lovaggá ütöttem” a rendező Szilágyi Tibort, Siliga Miklóst, a zeneszerzőt és Mészöly Miklóst, aki a verseket fordította. Neki köszönhető, hogy a Sissy versei, amelyek eredetileg ónémetül íródtak, ma is élvezhetők. (Sipka) Di Caprio: már nem csak Még nem játsszák a magyar mozikban a Gangs of New York (New York Bandái) című mozit, ahol Di Caprio brillírozik. A sármos szupersztárról mostanában azt írják, hogy megváltozott, lehiggadt, már nem kergeti a nőket, nem jár buliról bulira, sőt a Gangs-be tőkével is beszállt, tehát már dolgoztatja is a pénzét. ■ - Mintha az utóbbi időben megváltozott volna... Legalábbis sok helyen arról lehet olvasni, hogy szinte szégyelli a „vad éveit”....- Ez csak a bulvársajtó vesszőparipája. Rávetették magukat az élettörténetem zaftosabb eseményeire, és amikor hiány van ilyesmiből, nem tudnak mit írni. Ha épp egy múzeumban látnak, arról nincs mit beszámolni.- De azért mégiscsak megváltozott.- Egyes cikkekben kiforgatták, amit mondtam. Természetesen változik az ember a korral, de én magam nem veszem észre, egyáltalán nem mondhatom, hogy más vagyok, mint három vagy négy évvel ezelőtt.- Karácsony körül két filmjét is bemutatták az amerikai mozikban. Mi a véleménye a reakcióról?- Scorsese Gangs of New York című filmje igazi mestermű, a nagy rendező „opus magnuma”. Á kritikusok különbözőképpen értékelték, de aki igazán számít, meg tudta fogni a lényegét. Spiel- bergtől a Kapj el, ha tudsz egészen más kategóriába tartozik, ez egy „road movie”, szinte olyan, mint a független filmek.- Scorsese filmjének finanszírozásába ön is beszállt. Mit gondol, mikor kapja vissza a pénzét?- Nem tudom, nem lényeges. Akár ingyen is elvállaltam volna, csak azért, hogy részese legyek annak a hatalmas vállalkozásnak, amelyen Scorsese már 30 éve dolgozik és egész életművének csúcspontja.- Mindkét film az apafiú konfliktusról szól. Van ilyen irányú személyes tapasztalata, vagy merő véletlenről van szó?- Mindkét történetnek az apa elvesztése és a mostohaapával kialakult ellenséges viszony a középpontja. Valami érdekelt ebben a konfliktusban, de nekem egyébként jó a kapcsolatom az apámmal.- A Gangs története a polgárháború miatti kényszersorozásokkal és zavargásokkal fejeződik be. Scorsese a film elkészítését még a ’60-as években határozta el, amikor Vietnamba sorozták a katonákat. Most megint egy háború küszöbén áll Amerika, de sokkal patriotikusabb a hangulat. Nem jelent ez problémát a filmnek?- Dehogy. Nem lenne jó ez a film, ha most a vak patriotizmusra helyezné a hangsúlyt, mindent csak a jó oldalról közelítene meg és elfelejtkezne az erőszakról és a korrupcióról, amelyek részben még ma is jelen vannak.- Újra kell értelmezni Amerika történelmét? Az „olvasztótégely”, amelyről az iskolában tanultunk, valójában vérfürdőt takart? szépfiú, befektető is- A Gangs természetesen csak egy kis szeletet mutat be a New York-i társadalomból, amely valóban véres és brutális volt. Valójában ezek a zavargások vezettek az amerikai történelem legnagyobb városi felkeléséhez.- Scorsese azt mondja, „nagyszüleim szicíliaiak, szüleim olasz bevándorlók, én olasz amerikai vagyok, a gyermekeim pedig amerikaiak.” Önnel is hasonló a helyzet...- Nyilván, nekem is olasz és német gyökereim vannak. Apám már Amerikában született, anyám német bevándorló, én Los Angelesben nőttem fel. Nem gondolkodtam sokat erről, de a film természetesen sokkal közelebb hozta ezt a történelmi örökséget. A t ) i SZTÁROK ÉS SZTORIKH
