Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-16 / Vasárnap Reggel, 11. szám
A borostyánszoba titka A borostyánszoba és Königsberg 1945-ben a bombázások után Egy terem borostyánkőből kirakott mozaikokkal. Majd 300 éves. Az értéke 125 millió euró (30 milliárd forint). A „világ nyolcadik csodájának" nevezik, ám 1945-ben nyoma veszett. Az egyik történész szerint rejtegetik valahol, a másik szerint megsemmisült. ■ 1987. augusztus 20-án egy férfit holtan találtak a bajorországi Eichstatt melletti erdőben. A nyomok öngyilkosságra utaltak, az. esetet mégsem tekintik tisztázottnak. A hatvannégy éves áldozat, Georg Wilhem Stein húsz éven keresztül folytatott hiábavaló kutatást a borostyánszoba után. A kutatás az egykori gyümölcskertész minden vagyonát felemésztette, egy idő múlva az egészsége is odalett. Néhány hónappal Stein rejtélyes halála után a kelet-berlini Állambiztonsági Minisztérium vezető beosztású alkalmazottja, Paul Enke is meghalt. Ő vezette 15 éven keresztül a borostyánkőszobát kereső, Pus- kin-műveletnek nevezett akciót. A Puskin-művelet során az NDK- ban 130 helyszínen folytattak ásatásokat, sikertelenül. Röviddel a második világháború befejezése után a szovjetek által megszállt Könisgbergben meghalt Alfréd Rohde..O volt az egyetlen ember, aki megbízható információkat adhatott volna a műkincsről. A Könisgbergi Művészeti Gyűjtemény igazgatója 1944- ben parancsot kapott Erich Kochtól, Kelet-Poroszország náci területi vezetőjétől, hogy a szétszedett és dobozokba rejtett mozaikdarabokat a közeledő Vörös Hadsereg elől biztonságba helyezze. Nem lehet tudni, hogy Rohde eleget tett-e a parancsnak. Lehet, hogy a műkincs bombatámadás áldozatává vált vagy a Vörös Hadsereg katonái megsemmisítették. Az igazgató meghalt, mielőtt választ adhatott volna a kérdésekre. Halála után kezdtek el suttogni a „borostyánkőszoba átkáról”. A keresés mindmáig sikertelennek bizonyult. A műkincs titokzatos mítosszá vált, mely újra meg újra felkeltette a történészek, műgyűjtők, kincskeresők és újságírók érdeklődését. 1716-ban a katonakirálynak nevezett porosz uralkodó, I. Frigyes Vümos a berlini udvari építész, Andreas Schlüter munkájával ajándékozta meg az orosz Nagy Péter cárt. A borostyánkőből kirakott mozaikokkal díszített, barokk és a rokokó stílusjegyeket ötvöző terem a Szentpétervár közelében fekvő Carszkoje Szelő palotába került. A Wehrmacht Szovjetunió elleni támadása során, 1941-ben leszerelték, és Könisgbergbe szállították a műkincset. Néhány német katona oldalfegyverével letört egy-egy kis darabot „az istenek könnyéből” - a római költő, Ovidius nevezi így a borostyánt -, hogy szuvenírként hazavigye. A Vörös Hadsereg kelet-poroszországi bevonulása előtt Erich Koch, a helyi náci vezető megparancsolta, hogy a műkincset helyezzék biztonságba. Azóta nyoma veszett. Legalább száz elmélet létezik, hogy hol lehet. Erich Koch-ot 1959-ben egy lengyel bíróság háborús bűneiért halálra ítélte, ám a kivégzést nem hajtották végre. 1986-ban, természetes halállal halt meg. Szerinte a műkincs az Erich Gustloff nevű hajó fedélzetén volt, mikor azt egy orosz tengeralattjáró 1945. január 30-án megsemmisítette. Mások úgy vélik, Németország számtalan bá- nyaalagútjának egyikében rejtették el, esetleg a wittekindi aknában, vagy Sollingban, vagy a sach- seni Deutschneudorfban, esetleg az oroszországi Kalinyingrádban, netán egy kastély pincéjében vagy pedig az amerikaiak háborús zsákmányai között. Guido Knopp professzor szerint a dobozok többsége megvan valahol, szerinte lehetetlen, hogy megsemmisült. Könyvében leírja a műkincs utáni kutatás izgalmas történetét. Maurice Philip Remy történész szintén könyvet ír, s ő azt állítja, hogy a borostyánkőszoba elégett Könisgbergben. Egy randalírozó szovjet kiskatona okozta a tüzet, anélkül, hogy tudta volna, miféle nemzeti érték, világörökség lapul a dobozokban. S két hónap múlva, május 31- én Gerhard Schröder és Vlagyimir •Putyin a szentpétervári régi Kata- lin-palotában bemutatják a borostyánkőszoba másolatát, amelyet ezúttal nem a német állam, hanem a Ruhrgas Ag adományozott. A reprodukció elkészítése 3,5 millió euróba került. NAP KELTE ■ 2003. március 17-én, hétfőn reggel is NAP-KELTE 5.50 és 9 óra között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján, valamint délután 15.30 és 18 óra között ismétlés az m2-n stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A NAP-KELTE TERVEZETT TÉMÁI:- További miniszteri tárcákat kér az SZDSZ? Kereszttűzben Kuncze Gábor, a párt elnöke.- A Biztonsági Tanács döntéséről kérdezzük Kovács László külügyminisztert.- Támad az influenza! A CímNapstory vendége Melles Márta az Epidemiológiai Központ képviseletében.- Hitelesek ■ a gyógyszergate adatai. Az OEP-botrányról kérdezzük Elek Csabát, az OEP főtanácsadóját és Bartus László újságírót.- Harcba száll az alelnöki tisztért a- szegedi polgármester? A stúdióban Bottka László.- Ébredjen vidáman duplán is Verebes István jegyzetével! Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Bánó András Telefonszámunk az adás idején: 251-0519 A Kelet legnyugatibb csücske ■ A mesés Kelet legnyugatibb széle, az arab világ egyik legszínesebb állama Marokkó. A vakító fények, ragyogó színek és suhanó árnyékok országa. Nem csoda, hiszen Afrikában vagyunk. Az idő itt mintha megállt volna. Bár a fővárosban, Rabatban, vagy a sokkal nagyobb forgalmú kikötőben, Casablancában vüágvárosi a nyüzsgés, franciásan elegáns kávéházakat, éttermeket is találni, mégsem ez az igazi Marokkó. Az igazi nem változik évszázadok óta. A férfiak ma is ugyanazt a durva szövetből varrt csuhát és horgolt sapkát hordják, mint a középkorban. Nem sokat változtak a mesterségek sem. Ma is van víz- árus, kelmefestő, cserzővarga, és ők is ugyanúgy az utcán űzik az ipart, mint ősapáik. A hegyekben pásztorkodás folyik, a pásztorok évente csak egyszer jönnek le az Atlasz- hegység magasáról a városba eladni a jószágot. A vásárok és piacok a közösségi élet fő színterei. A piacon, azaz szitkokban minden megtalálható: a zöldségeken és gyümölcsökön kívül halak és félbevágott birkák, de francia sajtok, festékek, kötelek, kelmék, fűszerek és diófélék garmadája, méztől csöpögő édességek, datolyából is tucatféle. Külön utcája van az ékszerészeknek és az edény- árusoknak. A legkülönlegesebb és a leghíresebb a marrakesi főtér, az El Fna. A rejtvényben megfejtheti, mit jelent a .tér neve - (1), és honnan ered a nem túl bizalomgerjesztő elnevezés - (2/1, 2/2). Ma már szerencsére legfeljebb a pénzünktől szabadulunk meg, ha erre járunk, márpedig a Marokkóba látogató semmiképpen sem hagyhatja ki ezt a látványosságot. Alig van néhány óra, amikor ne lennének itt az árusok és mutatványosok. Élelmiszeren kívül háztartási felszereléseket is kapni, és külön részük van a szolgáltatóknak. Ez nemcsak cipő- sarkalást jelent: itt „rendelnek” az írástudók és a fogászok, a fodrászok és a mesemondók. Nem csak turisták, helyiek is nagy számmal állják körbe a kígyóbűvölőket, az akrobatákat, a zenészeket, akik csupán néhány fillérnyi alamizsnában reménykedhetnek. A marokkóiak inkább szeretnek nézelődni, mint adakozni. Poénvadászat Az ügyes iSKtCC még több rejtvényt kínál. Keresse az újságárusoknál minden hónap első szerdáján! JÓ SZÁNDÉKKAL ■ - Kicsit felgyorsítom a... Kétbetűsek; CÉ, EL, ÉS, KK, ÖT, RE, TE, VB. Hárombetűsek; Dll, ELÉ, ION, ITT, KÁR, PÓK, TÉR, TIK, TÖK, VER. Négybetűsek: AJAJ, DŰNE, ELIT, EMEL, ERES, HASI, IPAR, ÍRÓN, ISLI, KELŐ, KIKI, MESE, NEJE, ÖLES, SÓLÉ, TÁJI, TOKA, ÜRES. Ötbetűsek: ALJAZ, BETŰS, CETLI, DAMIL, DERÉK, GÁGOG, GÖREB, HATOD, HAVER, HEGED, HÍRES, KEFIR, KEPÉL, KIKEN, KILÓG, LÉNIA, LÓFOG, MÉTER, MORAJ, TALÁL, TÁMAD, TEREL, TÉRTI, TISZT, UGRIK. Hatbetűsek: AGITÁL, ÉNEKES, GYEREK, HARANG, KALÁHA, KIFÉLE. Hétbetűsek: ANATÉMA, KÍVÁNAT, ODAVESZ, SÉTABOT, SILAPSI, TEKEBÁB, ZSEBÓRA. Nyolcbetűsek: EGÉSZBEN, KŐSZIKLA, MELLHANG, MUNKÁJÁT, ÜDVÖZLET. Kllencbetűsek: FEKETESÉG, RENDŐRSÉG, VISSZAVÁR. Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat az ábrában! (Könnyítésül egy szót előre beírtunk.) Két szónak nem jut hely, ezekből állíthatja öszsze a vicc csattanóját.
