Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-02 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2003. MÁRCIUS 2. INTERJÚ Mindenki egyedül megy Európába- Tóm Glaser, az Európai Bizottság budapesti irodájának kommunikációs igazgatója szerint az utóbbi időszak leghasznosabb eleme uniós ügyekben Orbán Viktor megnyilatkozása volt, mi szerint április 12-én nem a kormány ellen, hanem az Európai Unióra kell szavazni. Ezzel mintha az önök munkáját is minősítette volna. Nem ment még el a kedve ettől az egésztől?- Az uniós csatlakozás össztársadalmi elfogadtatásához jól jött Orbán Viktor állásfoglalása. Ezzel kifogta a szelet azoknak a polgári köröknek a vitorlájából, amelyek a nemre buzdítottak. Szükség volt az ellenzéki pártok egyértelmű megnyilatkozására is. Miközben a sajtóban nem hozsannáznak. Más kérdés, miként vélekednek az emberek és hogyan kell felépítenünk az európai csatlakozás kommunikációját. Ami ez utóbbit illeti, úgy. vélem, jó úton vagyunk. Valamennyiünk kritikája persze, hogy az elmúlt hónapokban a közvéleményt nem foglalkoztatta az uniós csatlakozás. Talán hiba volt, hogy a december 13-ai koppenhágai megállapodás aláírása után nem csináltunk semmit. Hallani kritikus hangokat a tevékenységünkről, mégis azt gondolom, nagyjából minden a tervek szerint alakul. Ezzel együtt december közepén elmondhattuk volna: a koppenhágai aláírás már olyan esemény volt, amely szerepel majd a történelemkönyvekben is.- Mintha a politikai elitet is meglepte volna, hogy ennyire simán ment és nem adott időt magának arra, hogy megfelelően kommunikálják, mit jelent Magyarország számára uniós tagállamnak lenni. . - Emlékszem, Orbán Viktor gazdasági tanácsadó testületében mennyit vitatkoztunk arról, hogy érdemes-e ezzel annyit foglalkozni, hiszen mindig kitolják a csatlakozás időpontját. Éveken keresztül álmodoztunk az uniós tagságról, most pedig mintha nem tudnánk mit kezdeni vele.- Vannak, akik tudnak: az uniós csatlakozás erős politikai színezetet kapott. Az ellenzéki lap publicistája határozott nemre ösztönöz, jobboldali szervezetek pedig az uniós nemet egyben a Medgyessy-kormányra is értve népszerűsítik. Meglepte, hogy mindaz, amit a közalapítványuknak kellene elfogadtatnia, politikai játszmák tétje lett?- A következő néhány hét a magyar belpolitika vizsgája lesz: meg tudják-e majd osztani örömüket a társadalommal a kormánypártok, és ad-e az ellenzék esélyt arra, hogy örülhessen a másik. Tisztességes külügyér volt az előző kormányban Martonyi János, aki talán élete fő művének tartja, hogy bejutottunk az Unióba, és tisztességes a mostani külügyminiszter Kovács László, aki korábban is dolgozott már a csatlakozáson. Úgy lenne a leghatásosabb, ha közös eredményüknek tekintenék Magyarország uniós tagságát és együtt örülnének neki. Helyette viszont az egyik talán dolgozik az irodájában, és emlékezik, a másik szinte naponta nyilatkozik uniós helyünkről és szerepünkről. A mi kampányunknak éppen az a legfontosabb eleme, hogy érzékeltessük: léteznek alapértékek, amelyekben az egyébként eltérő politikai ízlésű embereknek is egyet kell érteniük. Az uniós csatlakozásunk az elmúlt tizenkét év közös sikere: Antall József kezdte, Medgyessy Péter befejezi. Később persze vitatkozhatunk azon, ott vannak-e a mérföldkövek, ahol reméltük, hogyan kerülhetők ki az esetleges csapdák és így tovább. Az olykor se- kélyes politikának nem lenne szabad beleavatkoznia abba, hogy ott legyünk-e Európában vagy nem. Szó sincs anról, hogy ne legyenek viták, de a nagypolitika nem veszi észre: attól, hogy folyton történelmi kérdésként emlegeti az uniós csatlakozást, attól az még nem válik történelmi kérdéssé.- Legfeljebb politikaivá. Lehet, hogy a politikusok sem tudják, hogyan működik az unió, és miként kellene ezeket a működési elveket megismertetniük velünk? Máig nincs fogalmunk arról, mi lesz vállalkozásunkkal a csatlakozás után, mit és hogyan termelhetünk, változik-e majd az oktatás gyermekünk iskolájában és így tovább. Kérdéseinkre politikai válaszokat kapunk: azért szavazzunk igennel az uniós belépésre, mert részeSomody Imre- Úgy fogunk feloldódni az Európai Unióban, mint cukor a kávéban - mondta tíz éve Vaclav Klaus cseh miniszterelnök országának uniós jövőjét minősítve. Nálunk a politikai elit képviselői soha nem emlegettek ilyesfajta oldódást. Sőt éppen azért hívták életre az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt, hogy 2,2 milliárd forintból tájékoztassanak és a csatlakozás előnyeinek hangsúlyozásával érzelmileg felkészítsenek bennünket az uniós belépést eldöntő április 12-ei népszavazásra. Dr. Somody Imre, a közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese szerint a tét az, hogy szeretnénk-e Európában élni vagy nem. Miközben az uniós kampányt jobbról és balról is pofozzák: az előbbiek úgy vélik, nem tájékoztat, hanem lenyomja az uniós gombócot az emberek torkán, az utóbbiak között néhány kampányblődliről beszélnek. Ezzel együtt dr. Somody Imre szerint elképzelhetetlen, hogy a szavazóládákba ne az igenből kerüljön több. sei leszünk az európai gondolkodás- módnak, az európai életlehetőségnek. A kampányból is eddig legfeljebb az derült ki, hogy ehetünk mákos gubát, nem kell a borjúra szájzár és EU-kon- form lesz a gumióvszer.- Igazi kihívásban lesz részünk, és soha nem éltünk még át ilyen folyamatot az országban. Talán ezért lehet önnek is az az érzete, hogy hiányoznak a konkrétumok az uniós kommunikációból. Nem tudunk olyan tájékoztatási rendszert kialakítani, amelyben megfelelő választ kapnak az emberek, türelmetlenek lesznek, bizonytalanok és kritikusak. Hasonlattal élve: mi azt szeretnénk eldönteni, menjünk-e egyetemre vagy sem, és ehhez információkra van szükségünk. De ne akarjuk már most megtanulni az öt év anyagát előre. Nem mondhatjuk meg, öt év múlva, ezzel az egyetemi végzettséggel mennyit fog keresni, mert nem tudjuk, milyen lesz akkor a gazdaság, a kereslet a szakmája iránt. Az biztos csupán, hogy nagyobbak lesznek az esélyei, mintha nem menne egyetemre. Valahogy így állunk az Unióval is. Csak jobb lehet Európához tartozni, és szerintem ezen nem lehet vitatkozni. Az igen válasz nem azon múlik, hogy százezer adatot ismerünk az Unióról, de hát a közalapítvány sem azért jött létre, hogy reggeltől estig tízmillió ember ötletszerű kérdéseire válaszoljon. Nem hiszem, hogy valamennyi apró részlettel tisztában kell lennünk április 12-ig. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy Magyarországon csak akkor tudnánk élni, ha az összes törvényt ismernénk. Alapismereteket szeretnénk átadni, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a magyar polgár igennel szavazzon. Komfortérzést teremteni ahhoz, hogy nekünk ott jobb lesz. Ebben is segít a 181-es telefonszám vagyis a tájékoztatás első része, amely március 15-ig arról szól, hogy kérdezzenek levélben, telefonon és mi válaszolunk. A későbbiekben tervezzük, hogy köztiszteletben álló és nagy befolyással rendelkező prominens személyiségeket, művészeket, sportolókat nyerjünk meg az igennel szavazásra. Párbeszédet folytatunk a történelmi egyházakkal, hogy segítsék a csatlakozást. És talán meglepő, de lehet, hogy a magas nézettségű Big Brother és a Való Világ műsorok is bekapcsolódnak az igen népszerűsítésébe.- Az ellenzéki sajtó szerint önök nem tájékoztatni kívánnak az unióról, hanem le akarják nyomni az emberek torkán az uniós gombócot. A Fidesz éppen a héten jelentette be, hogy nem kampányaim akar ebben a témában, hanem párbeszédet folytatni. A szocialista napilap ugyancsak a napokban írta, hogy „amatőrizmus és kampány- blődli” a közalapítvány eddigi tevékenysége. Mit gondol, tetszik valakinek egyáltalán, amit csinálnak? Született: 1957. július 3-án, Szombathelyen Családi állapot: nős, egy fiúgyermek (19) Tanulmányok: Közgazdasági Egyetem, Berlin: közgazdaságtan, (1977- 81), Közgazdasági Egyetem, Budapest, (1982-1984) Pályafutás: Chinoin Gyógyszergyár, Budapest, menedzser, kutatási és fejlesztési osztály, (1981-1985), Újpesti Gyáregység gazdasági igazgatója, (1986-1988), Pharmavit Rt. Veresegyház, vezérigazgató, az igazgatóság elnöke (1988-1996), Pharmavit - Bristol-Myers Squibb Co. Veresegyház, Hungary elnök-vezérigazgató, Pharmavit Rt. (1996-2001), Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért KKHT ügyvezető igazgató, 2002 Kitüntetések: Az Év Menedzsere 1996, Marketing Szupersztár 1996, Eötvös Loránd-díj 1996, Az Év Embere 1998, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1999, George Washington-díj 1999, Magyar Üzleti Díj 1999, Podmaniczky-díj 2000- Gondolja meg, hogy zsákutca szerű migrációs csapdát csináljunk-e Magyarországból azzal, ha nem szavazzuk be magunkat az Unióba. A nemmel szavazók gondolják majd meg, hol lesz akkor Magyarország helye, mert hogy nem Európában, az biztos.- A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint hatvanöt százalékról negyvenötre csökkent az igennel szavazók aránya, húsz százalék egyértelmű nemet mondott, a többiek még nem döntöttek. Tudják-e, hogy a társadalom mely rétegét alkotják a bizonytalanok?- Elsősorban a fiatalokra, a kisvállalkozókra és a mezőgazdaságban dolgozókra koncentrálunk, őket véltük érzékeny csoportoknak az uniós csatlakozás szempontjából. Szeretnénk, ha a vállalkozók úgy gondolkodnának az Unióval kapcsolatban, hogy igaz, kockázatosabb a jövő, de nagyobb a remény a jóval nagyobb jövedelemre. A mezőgazdaság vitatottabbnak tűnik, de azt senki nem cáfolhatja, hogy Európában nálunk kimagasló minőségű a termőföld. Tíz év múlva még inkább Európa éléskamrája leszünk, ami sokak számára jár majd előnyökkel. Kérdés, hogyan tudnak a ma mezőgazdaságból élők versenyben maradni. Egy holland szakember mindig azt mondogatta nekem: semmi más nem számít, csak az, hogy mennyi a napos órák száma Magyarországon és Hollandiában, hiszen ettől függ a paradicsom minősége, ez a költségelőny titka.- Az uniós lét hátrányainak felemlegetése mintha hiányozna a kampányból. Márpedig a korrekt tájékoztatáshoz ez is elkelne.- A közalapítvány a szavazásra való pozitív felkészítésre jött létre. Az alapszabályunkkal is ellentétes lenne, ha a hátrányok népszerűsítésére fordítanánk pénzt. Mindez azonban nem jelend azt, hogy a különböző rendezvényeinken, fórumokon nem esik szó az ellenvéleményekről. Mi azt közvetítjük, hisz ezt tudjuk, hogy összességében előnyösebb a csatlakozás.- Az előző négy évben Orbán Viktor egyik gazdasági főtanácsadója volt, most pedig voltaképpen - ha közvetve is - a Medgyessy-kormányt népszerűsíti. Nem jelent ez önnek tudathasadásos állapotot?- Biztosan nem azért kértek fel többek között Kádár Bélával, Chikán Attilával együtt engem is, mert kötődöm a jelenlegi kormánypártokhoz. Nem is vettem részt soha semmilyen párttevékenységben. Éppen azt tartom fontosnak, hogy olyan ügyet képviselhetek, amely nem pártpolitikai alapon jelenik meg. Engem nem az MSZP vagy az SZDSZ, hanem a kormány bízott meg, és felelősséggel is csak neki tartozom. A közalapítvány alapszabálya szerint nem is dolgozhatunk együtt pártokkal.- Mindeközben visszatérni látszik az üzleti életbe is. Az egykori Pharmavit-sikersztori tulajdonosaként mi az, amivel túlszárnyalhatja korábbi önmagát és olykor hihetetlenül pezsgő vállalkozását is?- A Pharmavit jó kezekbe került az amerikaiaknak történt eladásával, a franciák a gyógyszergyártást részesítik előnyben, de mindkét cég háttérbe szorította a perzsgőtabletták előállítását. A Plussz Vitamin Kft.-ben ezt szeretnénk újra felfejleszteni, és az én feladatom az új üzleti felállásban a stratégiai iránymutatás, többek között új gyártóbázis, illetve piacbővítési koncepció megfogalmazása. Hogy hamarosan már uniós ország vállalkozójaként felügyeljem sikertermékünk előállítását. Csontos Tibor- Érdemes végiggondolni, hogy a rendszerváltás idején nem volt tájékoztatási központ, hová tartsunk és merre, mégis kedvezően alakultak az események. A társadalom büszke azokra az évekre, hiszen függetlenül attól, milyen politikai mezben, de végigcsinálta. Az akkori időkről szóló politikai nyilatkozatok így kezdődnek: történelmi jelentőségű volt. Ehhez kellene társítani mostani erőfeszítéseinket is, és már nem lesz olyan drámai a kép. Az információs központunk arra épül, hogy bekapcsoljuk az embereket a tájékoztatásba, gyorsan hozzájussanak a válaszokhoz, amelyekben csak meghatározott szintig tudunk „lemenni”. Nem tudom önnek garantálni, hogy az Unióban ennyit vagy annyit fog keresni újságíróként, de arról önnek kell döntenie, hogy igennel vagy nemmel szavaz. Mindenki maga megy Éurópába. Hogy lenyomnánk az uniós gombócot? Lehet, hiszen közeleg a népszavazás időpontja. Mégsem mi döntünk az emberek helyett, mi csupán segítünk a válaszok keresésében. A kifejezetten szakmai kérdésekre például úgynevezett szakmai központokban lehet majd választ kapni. A szavazóknak április 12-én színt kell vallaniuk: Európában szeretnének-e élni gyermekeikkel vagy Európán kívül.- Mi történik, ha nemmel szavazunk? Van-e forgatókönyvük arra a helyzetre?
