Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-11 / 59. szám
2003. Március 11., Kedd 7. OLDAL Recept Sérsekszölősröl Kijevi csirkemell A kijevi csirkemell hentesraguval elkészítésének receptjét Forintos Lászlómétól kaptuk. Hozzávalók: 1 kg csirkemellfilé, só, őrölt szerecsendió, őrölt fekete bors, 20 dkg vaj, 20 dkg sajt. A csirkemellfiiét kiídoffoljuk; fűszerkeverékkel ízesítjük. A vajat, reszelt sajtot, sót, borsot, szerecsendiót összekeverjük, s a húsba töltjük. Bepaníroz- zuk, közepesen forró olajban megsütjük. A hentesraguhoz 10 dkg liszt, 10 dkg zsír, 15 dkg füstölt szalonna, 20 dkg gépsonka, 25 dkg ecetes uborka kell. A szalonnát kockára vágjuk, serpenyőben kiolvasztjuk. Hozzátesszük a csíkokra vágott gépsonkát, uborkát, sót-borsot, bőven majoránnát. Kicsit pirítjuk, megszórjuk liszttel, s felöntjük tejszínnel. Összeforraljuk, és a sült húsra öntjük. Rizzsel vagy bur- gonyapürével tálaljuk. ________■ Fe jleszteni akarják a külterületet is Egyre jobban foglalkoztatja Sérsekszőlős lakosságát is, hogy mi lesz az uniós csatlakozás után. Mit hoz e változás: előnyük vagy hátrányuk lesz-e belőle? Ma még sem én, sem a falu polgárai nem tudják a pontos választ, ezért bizonytalanok - mondta Fábri Gézáné polgármester. Sérsekszőlős önkormányzata az idén 18,3 millió forintos költségvetést fogadott el 1,2 milliós forráshiánnyal. A község az utóbbi csaknem másfél évtizedben ha kis lépésekkel is, de folyamatosan fejlődött. Kiépült a belterületen az egészséges ivóvízvezeték, az út, a járda, s van vezetékes gáz is. A település szétszórt jellege miatt a külterületi rész fejlesztése okoz nagy gondot, hiszen az ott élők is igénylik a burkolt utat és a gázt. A fejlesztést csak igen jelentős központi támogatással tudják elvégezni. A polgármester asszony azt mondta: azért várják az EU-csatlakozást, mert abban bíznak, az uniós felzárkóztatással több támogatáshoz jutnak majd a hátrányos helyzetű kis falvak is.- Az alkalmi szemétszállítás már nem felelt meg a törvényi előírásnak, ezért januártól be keÚett vezetni a szervezett szemétszállítást - mondta Fábri Gézáné. - Kukákat vásároltunk félmillió forintért, s ehhez 60 százalékos pályázati támogatást nyertünk. A kommunális szemét heti elszállítására a Zöldfok Rt-vel kötöttünk szerződést. Ez azonban igen nagy terhet ró a lakosságra: az idén ingatlanonként 5500 forintot kell fizetni. Megpróbálunk segíteni a költségek egy részének az átvállalásával. Nagy gondot okoz a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A kiemelt balatoni körzethez tartozunk, és 2005-ig el kell készíteni. Torvajjal, Bábonyme- gyerrel, Kapollyal és Zalával együtt FÁBRI GÉZÁNÉ 1945-ben született Torvajon, s 1947 óta él Sérsekszőlő- sön. 1972-től a községi tanácsnál dolgozott, 1977-90 között tanácstag, elöljáró, a rendszerváltás óta polgármester. Egy lánya és egy fiúunokája van. Hobbija a kertészkedés és a kézimunka. pályáztunk. Az első fordulóban azonban elutasítottak bennünket. A szennyvízhálózat kiépítése itt a tervek szerint 89 millió forintba kerül. A környezetvédelmet az uniós országokban kiemelten kezelik. A település vezetői remélik, hogy a megvalósításhoz pályázatokon elnyerhetik majd a beruházás teljes összegét. Saját erőt nem tudnak előteremteni. Abban is bíznak, hogy Tabon nem szűnnek meg az ipari munkahelyek, ugyanis a lakosság többsége ott talált munkát.- Előnyünkre válhat, ha elkészül a Lullán át vezető út az M7-es autópályára - mondta a polgármester. - Környezetünk, a szép táj, a csend és a jó közbiztonság segítheti a fiataloknak a faluban maradását, másoknak az ide települését. Sajnos, 1996 óta itt nem épült családi ház. A csatlakozással pedig az emberek szemléletében, gondolkodásában is szükség lesz a változásra. ■ Két községet vontak össze Szőlős a török hódoltság idején elnéptelenedett. 1703-ban lett Zichy-birtok. A magyarok mellett Zichy Ádám németeket is betelepített. Az 1800-as évek közepén hetven magyart és nyolc németet írtak össze. Szőlős szomszédságában volt Sérsekhegy lakott hely. A mai község a két település ösz- szevonásával jött létre 1921-ben, Szőlőssérseknek nevezték. Jelenlegi nevét 1926-ban kapta a falu. Erre az időre tehető a nagyobb arányú betelepedés is, mert földet és házhelyet parcelláztak megváltással. A jó termőtalaj vonzotta a sváb családokat, akkoriban jó né- hányan költöztek ide. 1932-ben létesítették a felekezeti (katolikus) népiskolát Sérsekszőlősön, a gazdák 1939 és 1948 között pedig tej- szövetkezetet is fenntartottak. ■ Felejthetetlen fogadtatás Több mint nyolcvanszor adott vért a 69 éves Szarka János, aki a 60-as évek végén lett a vöröskereszt sérsekszőlősi alapszervezetének tagja. Rendszeresen részt vett az egészségügyi előadásokon is. S nem volt olyan véradás a falujában, illetve Lullán, Torvajon, Tabon, hogy ő ne adott volna vért. - A kislányom születése után háromszor kapott vérátömlesztést - mondta. - Akkor határoztam el: ameddig szükség lesz a véremre - a nullás csoportba tartozom -, mindig segítek a betegeken. Hét éve, mikor tornádó pusztított nálunk sok kárt okozva, a vöröskereszt 30 ezer forinttal támogatott. Nagyon jólesett az, hogy airkor gondoltak rám... Évtizedekkel ezelőtt a vöröskereszt azt is közölte, ki kapta meg Szarka János vérét. Egyszer gyerekeihez indulva Szemesen megszakította az útját: betért ahhoz, akinek a gyógyításához a vért felhasználták. Azt mondta, olyan vendéglátásban volt része, hogy alig akarták elengedni.- Egyszer Kéthelyen is betértem egy ilyen családhoz. Örömmel fogadtak - mesélte. - Marcaliból hazafelé kerestem föl őket, s felejthetetlen órákat töltöttünk el. Oly sok köszö- netet kaptam, mint még soha. ■ Sző is a számítástechnikus Malkó Tímea otthon egyetemista bátyjával, Tiborral A községből egyedül a Malkó család gyerekei tanultak tovább. Tibor Budapesten az ELTE tanárképzői karán kezdte, most másodéves, a húga, Tímea idén érettségizik a gimnáziumban; jeles tanuló, s reméli, bejut a főiskolára.- A táncművészeti főiskolán szeretnék tovább tanulni - mondta Malkó Tímea, a végzős középiskolás. - Csaknem egy évtizede táncolok a tabi Szedemice néptáncegyesületben; sok fellépésünk volt már külföldön is. A napokban a szlovákiai Pereden, Tab testvértelepülésén léptünk színpadra. S egyre több meghívást kapunk. Táncházakba, szórakozóhelyekre is együtt megyünk. Hetente három-négy órát próbálunk: új táncokat, koreográfiát tanulunk. A sérseki leány félévi tanulmányi eredménye 4,8 volt, így bízik abban, hogy bejut a főiskolára; egészségtan-tanári és táncpedagógus szakra jelentkezett. Nagyon fontosnak tartja a néptánchagyományok ápolását is. Az iskola elvégzése után azonban, úgy véli, kevés esélye lesz arra, hogy visszatérjen a falujába. Malkó Tibor a kaposvári Táncsicsban végzett matematikai tagozaton. Két számítástechnikai tanfolyamot is végzett, majd az ELTE tanárképző karán tanult tovább matematika-számítástechnika szakon.- Fél évet végeztem ott, majd átnyergelve a programtervező-matematikus szakon folytattam - mondta -; most másodéves vagyok. Nagyon szeretem ezt a szakpárt. Ha elvégzem, megpróbálok visszajönni Tabra, hogy hasznosítsam tudásomat. A szabadidejében Malkó Tibor sokirányú elfoglaltságot keres. Szereti a kézműves tevékenységet: kosarat fon, sző és horgol is. Most viszont egy erősítőt épít. ______■ Eg y templom, három hitvallás A keresztút 14 állomása A templom belső díszítését dr. Takács Lajos tabi plébános készítette. Keze munkáját dicséri Szent Mihály arkangyalnak a képe is. A templom oldalfalára pedig Jézus életéből vett jeleneteket: a Megváltó születését, illetve keresztre feszítésének a képét, valamint a feltámadását festette meg. Égetett agyagból készítette el a keresztút 14 stációját, s neki köszönhető a templom Mária-szobra is. A vallásos hit a legerősebb közösségteremtő erő Sérsekszőlősön. Szent Mihály a község védőszentje, s búcsúján mindannyian együtt ünnepelnek. A lakosság zöme katolikus, de reformátusok és evangélikusok is járnak a templomukba. Sok társadalmi munkával, összefogással 1973-ban emelték a kápolnát dr. Takács Lajos plébános irányításával. Egy év alatt elkészült, és Szent Mihály napján már ott tartották a szentmisét. Özv. Barczi Lajosné családját a Felvidékről telepítették ki több mint ötven éve, akkor kerültek Sérsekszőlősre. Vallásosak voltak, s e hitben nevelték két gyermeküket is.- Két kis unokám van, őket is erre nevelik a szüleik. Rendesen járnak templomba is - mondta özv. Barczi Lajosné. - Magam is igyekszem részt venni minden szentmisén, mert hiszek Istenben, s hitem szerint élek. Naponta többször imádkozom. Nyugdíjas vagyok, s részt veszek a templom takarításában is. Boldog vagyok, hogy Lajos atya istápol bennünket. Az ö szervező-irányító munkájának köszönhetjük, hogy fölépült a kápolnánk. Tavaly már tornyot is emeltek, így igazi temploma lett a falunknak. Ez összetart bennünket. Kádár Jánosékat is Peredről telepítették ki 1947-ben. Előbb Kercseligeten éltek, majd 1959-ben itt, Sérsekszőlősön telepedtek le. - Vallásos szülők gyerekeként nevelkedtem - mondta Kádár János. - Egész életemben az Istenben való hit bátorított. Rendszeresen járok szentmisére. Kivettem a részem - mint annak idején szüleim - a kápolna építéséből; sokat dolgoztam a torony építésekor is. Ünnepeken a gyermekeim szintén eljárnak a templomba. Minden este imádkozom, rendszeresen gyónok és áldozok. Vallom, hogy hit nélkül nem lehet élni. Ez ad erőt a napi feladatok végzésében is. Bár egyre kevesebb a hívő ember, mi vallásos emberek: katolikusok, reformá- tusok, evangélikusok összetartunk. ■ Futók, térítők hímzett fonallal A 80. évét tapossa özv. Pollák Ferencné. Évtizedek óta hímez, horgol és varr. Ma is gyakran kézbe veszi a tűt meg a hímzőfonalat, és szemüveg nélkül varrja a szebbnél szebb asztalterítőket, falvédőket, oltárterítőket.- Kisecsenyben laktam a szüleimmel. Annak idején nem volt más szórakozásunk, mint esténként összejártak a szomszédok hímezni, beszélgetni - emlékezett özv. Pollák Ferencné. - Tízéves lányka lehettem, amikor megtetszettek a szépen horgolt és hímzett térítők. Valamennyit esténként készítették az asszonyok. 1947-ben költöztünk Sérsekszőlősre, s itt már én is részt vettem, eljártam varrni; hasznos szórakozás ez. Ma is rendszeresen előveszem a tűt és a hímzőfonalat, mert nagyon szeretem ezt az aprólékos és figyelmet kívánó munkát. Főleg kalocsai, buzsáki és karádi mintákat varrók. A hímzéshez a jó szem mellett nélkülözhetetlen a kézügyesség - vallja özv. Pollák Ferencné. Elmondta: bár jómaga evangélikus, hímzett a katolikus templomba is három oltárterít őt: egyet pünkösdre, a másikat adventra, egyet pedig karácsonyra. Mintegy száz kisebb-nagyobb terítő, szőnyeg, párnahuzat került ki évtizedek során a kezéből. Sokat elajándékozott a rokonságnak is. Több a lakását díszíti, de van néhány a szekrénye mélyén is.- Egyedül élek, így unalmamban is kézimunkázom - mondta. - Vannak kedvenc darabjaim, amiktől egyelőre nem akarok megválni. Természetesen Örülök, ha egy- egy munkámat megdicsérik a Özv. Pollák Ferencné kedves időtöltése a hímzés gyerekek, az unokáim. A családban, sajnos, sem a menyem, sem az unokáim nem hímeznek. ■ A KÖZSÉG CÍMERE Az álló háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzsfö. A zöld mezőben szárukon keresztbe tett arany kukoricaszár és búzakalász. A kék mezőben Szent Mihály arkangyal ezüstpáncélos alakja, feje körül aranyglóriával. A Szent Jobb lábával az előtte fekvő sárkányra lép, s két kezével markolt, kereszttel ékesített aranylándzsáját a sárkány torkába döfi. A pajzsot két oldalról egy-egy zöld, alul közös tőből ágazó és aranyfürtökkel ékített leveles szőlőinda övezi. A címer a község katolikus lakosságát jelképezi, a védőszentje is Szent Mihály, akit a címerben a hagyományok szerint ábrázoltak. A védőszent napján tartott búcsú a falu lakosságának az ünnepe. A szőlőindák a szőlőtermelést és a borászatot jelképezik. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 178 I 1990-ben 184 f 1980-ban 169 A 1970-ben 163 ll 1934-ben 363 * FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8660 Sérsekszőlős, Szabadság u. 15. Tel.: 84/320-413 A polgármester naponta 8-14- ig intézi a lakosság ügyeit a hivatalban, illetve továbbítja a tabi körjegyzőségre. Dr. Mezőfi Ágnes városi jegyző minden kedden 13-14 óra között tart fogadóórát, Paál György falugazdász pedig kéthetente hétfői napokon 13 és 14 óra között segíti tanáccsal a gazdákat. CIVILEK, VEZETŐIK A településen egyetlen civil szervezet van: az 1960-as évek végén alakult vöröskeresztes alapszervezet. Jelenleg Kádár Jánosné a vezetője. ORVOSI RENDELÉS Dr. Perghe Sándor háziorvos minden csütörtökön 9-től 10 óráig fogadja a betegeket a polgármesteri hivatalban le- _ vő rendelőben. Dr. Far- ,, , kas László gyermekorvos minden hónap első ■ hétfőjén 14-15 óráig rendel Sérsekszőlősön. y A település védőnője, I Koczorné Bódis Anikó Tabról jár ki ide a gyermekorvossal. ISTENTISZTELETEK A római katolikus templomban dr. Takács Lajos tabi plébános minden második héten vasárnap reggel 8 órai kezdettel tart szentmisét. Ezen általában részt vesznek a község református és evangélikus vallású lakosai is. BOR A BUDAI VÁSÁRBA Szölőspuszta régen Zala község külterülete volt, a neve már 1082-ben felbukkan a veszprémi káptalan részére kiállított oklevélben. 1229-ben a székes- fehérvári káptalan birtokai között említik Szőlőst, az itt termett szőlőből készült bort még a budai vásárba, sőt Szegedre is szállították. A községben élő családok közül jelenleg csak kettő-három foglalkozik szőlő- műveléssel. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓIG GÁTI KORNÉL A L M A N A C H - 1 7 3 __________
