Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-09 / Vasárnap Reggel, 10. szám
RIPORT 2003. MÁRCIUS 9. Mindenkinek van egy ára A magyar sztárgázsík is változnak, bár hivatalos toplistát nem tesznek közzé. Elton John vagy a Rolling Stones felléptidíját előbb megtudjuk, mint Demjén Ferencét vagy éppen Bajor Imréét. Könnyűzenében állítólag Lajcsi a legdrágább, amíg ment a Dáridó, milliókat kért egy-egy fellépéséért. A humor kategóriában Fábry az egyik nagymenő, ha egy multi hívja, esetenként félmilliót is kasszíroz, bár Havas Henrik szerint ők, vagyis a Heti Hetes négyfős országjáró csapata, Verebes, Bajor, Farkasházy és Havas - a legdrágábbak. ■ Azt mondják, manapság könnyűzenében Lajcsi a legdrágább - amíg a Dáridó ment, milliókat kért egy fellépésért. A humor kategóriában Fábry Sándor egy- egy multinak esetenként félmillió forintos számlát is kiállít, bár Havas Henrik •szerint ők, vagyis a Heti Hetes sztárjai a legdrágábbak.- Négyfős csapat vagyunk, minket hívnak a legtöbbet, vagyis Bajort, Verebest, Farkasházyt és engem. Fábry - akit egyébként nagyra tartok - szerintem mind a gázsi mértékét, mind pedig a fellépések számát tekintve mögöttünk van. Ez egyébként természetes is, hiszen mi négyen vagyunk, ő pedig egymaga. Olyan ez, mint amikor a megrendelő eldönti, hogy egy brácsást hív csak - vagy az egész cigány- bandát. Havas a gázsiját nem árulta el, mondván: nem lenne korrekt a többiekkel szemben. Ám azt elmondta, hogy ha egyetemek, főiskolák hívják, még a benzinpénzt sem fogadja el, ám cégek esetében a határ a csillagos ég.- Fábryról hallottam, hogy ha egy multi hívja, komolyabb összeget kér - mondja Nagy Bandó András. Ha ezt nem kapja meg, akkor inkább nem vállalja. Persze ő gázsit jelentő showműsor- ral a háta mögött. Nekem viszont az a véleményem, hogy 500 ezret egyikünk sem kérhetne. Tudom, furcsán hangzik, de nem érünk ennyit. Nagy Bandó egyébként fellépésenként 100-200 ezer forintot kér. Igaz, havonta csak 4-10 műsort vállal, s egy-egy önálló est felépítése általában hosszú hónapok munkája. Bandó számításai szerint ha kap 100 ezer forintot, abból csak 50 ezer az övé, a többi elmegy adóra, és egyéb járulékos kiadásokra. Az ár egyébként függ a megrendelőtől is.- Ha egy falunapra hívnak, ahol közismerten szűkös a keret, akkor az összeg meghatározásánál nekem is vékonyabban fog a ceruzám.- Bandó szerint nálunk a hírességek keresete sok esetben tabu, Kokóról sem tudjuk, mennyiért bokszolt, miközben Tyson és Lewis gázsija már a fellépésük előtt címlapsztori. Amerikában az ottani sztárok büszkék arra, hogy mennyit érnek- Á műsorirodák nem szeretik, ha az egyes előKokóról sosem tudtuk, mennyiért bokszolt, miközben Tyson gázsiját ismerjük adók honoráriuma kiszivárog - állítja Szigeti Attila, a ProTon hanglemezkiadó értékesítési igazgatója, aki korábban koncertszervezéssel is foglalkozott. Ő intézte többek között a Picasso Branch, a Bestiák, és az Ámokfutók fellépéseit. Úgy véli, a titkolózásért gyakran maguk az irodák felelnek, mert ha kiderülne a pontos gázsi, ők sem kérhetnének 15-20 ezer forintnál többet, márpedig néha megteszik. És ezért gyakran előfordul ma is, hogy a művész magát ajánlja.- Emlékszem egy esetre - meséli Szigeti úr -, a TNT zenekart vittem élő koncertre fellépni, s a szervezőiroda a kétszáznyolcvanezer forintos gázsira még százötvenezret rátett... Egyébként jócskán megcsappantak a fellépési lehetőségek, kevesebb a buli és a diszkómeghívás, jó, ha egy hétvégén három-négy fellépés összejön egy előadónak. Állítja, hogy erről a korábbi nagy haknidömping tehet, amikor az előadók túlvállalták magukat, a közönség pedig alig kapott valamit a pénzéért. Hasonló a véleménye Bogdán Csabának is, ám ő hozzátette: a kevesebb előadás a kereskedelmi tévék által finanszírozott road- show-k számlájára is írható.- Ezek több szempontból is károsak, hiszen vagy ingyenesek vagy nagyon olcsók, s az emberek legközelebb már nem mennek el az ott fellépő előadók koncertjére, mondván, hogy nemrég úgyis látták őket. Ugyanakkor a road show-kon úgy szerepeltetik a fél szakmát, hogy készpénz helyett reklámidőben fizetnek. Szandi ehhez annyit tett hozzá, hogy ők mindig élőben énekelnek, csak a zenei alap megy CD-ről, így ugyanis sokkal olcsóbb a fellépés. ■ Bajor Imre ma már borzongva nézi tavalyi naptárát, amelyben havonta akár húsz fellépés is volt. Mostanra visszavett a tempóból, ugyanennyi idő alatt maximum öt szereplést vállal. Egyik szervezővel sincs kizárólagos szerződése, bárki felhívhatja. Vannak helyek, ahová nem megy szívesen, de nem az emberek miatt, hanem mert a terem adottságai kedvezőtlenek. A gázsiról elmondta: vannak helyek, ahová a szokásos tarifánál kevesebbért is | elmegy, mert „ha a vidéki emberek nem tudnak eljönni hozzám, nekem kell elmenni hozzájuk”. A fellépések árát tabunak tartja, annyit azonban elárult, hogy olcsóbban vállal fellépést, mint amennyit másfél éve létező, play- backre tátogó sztárocskák kérnek. Persze nem csak köny- nyűzenészek járják előadásokkal az országot, ma már a valóságshow-k szereplőire is igény van. A nyíregyházi főiskola nemrég például Pongót hívta meg, ám mivel ő a fellépés előtt két nappal átigazolt az RTL Klubhoz, Évi ugrott be a helyére - 100 ezer forintért. Szókovács Péter, a hallgatói önkormányzat kulturális bizottságának vezetője elmondta, hogy Évi miatt is megtelt az előadótermük, volt egy műsorvezető, ő tett fel kérdéseket, majd a hallgatók is kérdezhettek, végül autogramosztással zárult az esemény. A rendezvényen a Bon-Bon együttes is fellépett, az ő playback műsoruk 150 ezerbe került. A Big Brother szereplői egyébként kisebb csapatokban járják az országot, és bármilyen furcsa, még diszkókba is hívják őket.- Ilyenkor nincs előre megírt műsor, általában felmegyünk a színpadra és elbohóckodunk - jelentette ki Évi, hozzátéve: hasonmásverseny, dal- és táncverseny a leggyakoribb panel. Fél óra a „műsor”, és további fél óráig tart a dedikálás. Egy hétvégén 4-5 ilyen fellépésük van. A bölényeknek is menniük kell a ligetből Ahogy a dolgok most állnak, néhány hónap múlva a legtöbb magyar állatkert bezárhatna, mivel az EU-szab- ványnál is szigorúbb hazai előírásokat jelenleg csak kevés intézmény képes teljesíteni. Ám a környezetvédelmi tárca, úgy tűnik, nem engedi idáig fajulni a helyzetet, s 2006-ig meghosszabbítja azt a határidőt. Három évük van tehát az állatkerteknek, hogy eldöntsék: melyek azok a fajok, amelyek tartását tovább nem vállalják. Mindeközben a hazai jómódúak körében egyre nagyobb divat az egzotikus állatok tartása, persze többnyire engedély nélkül. Ezeknek az állatoknak az életkörülményeit senki sem ellenőrzi, nem csoda hát, ha néha mérges kígyók, skorpiók kóborolnak az utcán vagy egy lakótelepi házban. ■ Két éve jelent meg az a végrehajtási rendelet, amely az állatvédelmi törvény kapcsán szabályozza a hazai állatkertek működésének feltételeit. Az állatkertek szerint rövid volt a határidő, és pénzt sem kaptak a beruházások elvégzésére. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szakreferense szerint a budapesti zoo speciális helyzetben van, mivel területileg terjeszkedni nem tud. Ezért néhány fajtól már meg is kellett válniuk - ezek közé tartoztak például a csimpánzok. További „leépítést” nem terveznek, de az elképzelhető, hogy a nagy helyigényű, ridegebb körülményeket is bíró állatokat - ilyen például az európai bölény vagy az ázsiai vadlovak - az ikerintézményüknek számító gödöllői természetpark területére telepítik át. Á környezetvédelmi tárca az állatkertek fejlesztéseire 400 millió forintot különített el, ám hogy ennek az elosztását milyen szempontok alapján, és ki végzi, azt még senki sem tudja. A veresegyházi medve- és farkasmenhely azonban már most jelezte: hajlandóak a létszám felettinek minősített állatok befogadására. Az öthektáros területen jelenleg 33 medve és 11 farkas él. Kuli Bálint igazgató elmondta: távlati terveik között egy jelentősebb vadaspark kialakítása szerepel.- Tervezzük, hogy két hektárt még a parkhoz csatolunk - mondta. - Kezdetben, 1998- ban azzal a huszonegy medvével indultunk, amelyeket egy medveimádó férfi, Kósa József hozott át GöKuli Bálint 33 medvével és 11 farkassal táncol a veresegyházi parkban döllőről. Azóta jelentős beruházásokat hajtottunk végre, például építettünk kilenc mesterséges barlangot, amelyekben három-három medve kényelmesen elférhet, s tervezzük egy medence kialakítását is a számukra. A veresegyházi parkra évente 12 millió forintot költ az önkormányzat. Ebből fizetik az alkalmazottakat, s ebből fejlesztenek. Az állatok élelmezését egyedülálló módon kizárólag adományokból oldják meg: húsüzemekkel, hipermarketekkel, pékségekkel állnak kapcsolatban, s az összes, emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmet átveszik.- Hosszú távon szeretnénk létrehozni itt egy vadasparkot, ahol barangolni, nézelődni lehet, s a szelídebb állatok simoga- tására, etetésére is mód nyílik - mondta Kuli Bálint. - Éppen ezért nyitottak vagyunk az állatkertekben esetleg fölöslegessé váló állatok befogadására. Persze vadállatokat ma már nem csak állatkertekben lehet látni. Egyes tehetősebb vagy megszállott honfitársaink ugyanis manapság abban vetélkednek, hogy ki tart otthon minél egzotikusabb, félelmetesebb állatot. A pénz és az elszántság azonban ritkán párosul szakértelemmel. Erről leginkább Both Zoltán, a T-Rex Katasztrófavédelmi Mentőegység vezetője tud beszélni, mivel általában őt hívják, ha elszabadul egy-egy mérges kígyó vagy skorpió.- A városokban hüllőket tartanak az emberek, ezekNem vette észre az oroszlánt ■ Az ember ösztönösen vonzódik a természethez, s ha ezt valami elnyomja, akkor ez az igény még erősebben tör a felszínre - állítja Altbacker Vilmos etológus.'Százötven éve még az állatkertek kőrengetegek voltak, ötven éve minden vasból készült, míg ma már inkább a vadasparkjelleg, a természetközeliség dominál. Éppen ezért ma már kevesebb a testesebb, nagy helyigényű állat, inkább a kisebb fajokra helyeződik a hangsúly. Ezek számára ugyanis könnyebb kialakítani azt a környezetet, amely a legjobban hasonlít a természeteshez.- Az állatkert ma már nem csupán egy élő múzeum, hanem sok esetben állatmentő műhely is - jelentette ki az etológus. - Sok faj van, amelynek a fennmaradásáért az áilatkertek tehetnek a legtöbbet szaporítással, visszatelepítéssel. Nem elhanyagolható az állatkertek ismeretterjesztő szerepe sem: a mai gyerekek sokszor nincsenek tisztában alapvető dolgokkal. Lehet például, hogy a televízióból, rajzfilmekből már ismerik az oroszlánt, de amikor én kivittem a lányomat az állatkertbe, először nem vette észre az oroszlánt, álmában sem gondolta volna, hogy az ilyen nagy lehetnek ugyanis kicsi a helyigényük, s nemigen hívják fel magukra a szomszédok figyelmét. Nagyobb testű ragadozókkal inkább vidéken lehet találkozni - állítja a sokat látott szakember, aki Kecskemét környékén, egy kisebb falu portáján már oroszlánnal is találkozott. - Fogtunk már a Gellért-he- gyen ormányos medvét, s bevásárlóközpontban császárskorpiót. Sajnos az emberek többsége előbb-utóbb megunja a veszélyes kedvenceket, s ilyenkor valahol szabadon engedi. Ám ez csak látszólag humánus: a trópusi állatok ugyanis hamar elpusztulnak. Azok pedig, amelyek mégsem jutnak erre a sorsra, olykor igen veszélyesek: egy texasi csörgőkígyó például simán áttelelhet nálunk. Angyalföldön nemrég egy fiatal srác azzal szórakozott, hogy különböző kígyókat cipelt le nejlonszatyorban a játszótérre, ezzel ijesztgetve a gyerekeket. Persze feljelentették, s amikor felmentünk a lakására, kis híján hanyatt estünk: a mozambiki köpködő kobrától a sárga anakondáig, tizenhatféle mérges kígyót találtunk... megteheti egy kéthetenként LÉ biztos ^ • jH
