Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-27 / 49. szám

■ 2003. Február 27., Csütörtök A L M A N A C H 2 1 5 7. OLDAL Recept Szőkedencsröl Burgonyás linzer Egyszerű, mégis különleges édes­ség a burgonyás linzer. A régi szőkedencsiek gyakran készítet­ték, a családi ünnepeken sokan ma is nagyon kedvelik. A tésztá­hoz kimérünk 50 deka lisztet, 15 deka cukrot, 20 deka zsírt, 1 cso­mag sütőport és négy tojássárgá­ját, mindezt összegyúrjuk. Ez­után a cipót két részre osztjuk. A töltelékhez 40 deka krumplit megfőzünk és finomra áttörjük, majd 30 deka cukrot, 15 deka di­ót, egy kevés kakaót, fél deci ru­mot és négy tojás kemény habját keverjük hozzá óvatosan. A lin­zertészta egyik felét a sütőbe si­mítjuk, majd ráhalmozzuk a töl­teléket, és a linzer másik felével beborítjuk. Közepes lángon sár­gára sütjük, ha kihűlt, kockákra szeleteljük. A tetejét porcukorral díszítjük, de tehetünk rá csoki- vagy cukormázat is. _________■ Bí znak a turizmusban és a fiatalokban Szőkedencsen úgy tartják, ha az uniós csatlakozás ellen sza­vaznának, az behozhatatlan hátrány lenne a fejlett európai országokkal szemben. Ugyan­akkor még nem tudják, előnyt vagy hátrányt hoz-e egy ekkora falu számára a közös Európa.- Várakozással tekintünk az unió elé, de nem igazán vagyunk tisztá­ban azzal, mit jelent majd, ha ta­gok leszünk - mondta Komári Jó­zsef polgármester. - A többség úgy van vele: nem biztos abban, meg- érett-e az ország arra, hogy az uni­ós elvárásoknak megfeleljen. Egy ekkora települést nem lehet össze­hasonlítani egy már tagország hasonló falujával.- Mi jelentene előnyt Szőkedencs- nek?- Ha az idegenforgalom, a turiz­mus fejlődhetne, az mindenkép­pen előnyös volna. Az unióban megbecsülik a természeti értéke­ket, és a mi falunk egy természetvé­delmi körzet szomszédságában ta­lálható. Alig háromszáz méter hi­ányzik ahhoz, hogy elérjük a bala­toni kerékpárutat, és ezen a hiány­zó szakaszon biciklivel is meg le­hetne közelíteni a kis-balatoni töl­tést. Persze ezenkívül is mindenre készek vagyunk, ami a turizmus le­hetőségeit fejleszd.- Önnek ez az első polgármesteri ciklusa. Mit szeretne feltétlenül megvalósítani?- A legfontosabbnak azt tartom, hogy igazi közösség legyen a falu­ban. Ez az összefogás már kezd ki­alakulni és az eddigi legnagyobb eredmény. Ezt az önkormányzat minden eszközzel igyekszik segíte­ni. A gyerekektől az idősekig min­denkinek szerveztünk már valami közösségi programot. Ez a legfon­tosabb cél, s természetesen az sem mellékes, hogy a körülményekhez KOMÁRI JÓZSEF 1967-ben szüle­tett Marcaliban.Tiszteletdíjas polgár- mesterként dolgozik, a munkahelye Nagykanizsán van, egy kft-nél ne­hézgépkezelő. Két gyermeke van, egy 12 éves lány és egy 9 éves fiú. Kedvenc időtöltése a természetjárás és a régészkedés. képest a lehető legjobb feltételeket teremtsük meg azoknak, akik itt képzelik el a jövőt.- Mi kell a lehető legjobb körül­ményekhez?- Az infrastruktúrából már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. Ezt szeretnénk kiépítem, de mivel az állami támogatások utolsó körébe kerültünk, 2006-ig nincs sok re­mény. Ezenkívül fontos dolog már nem hiányzik a községből. Az idén egy parkot is szeretnénk kiépítem a falu központjában, és a temetőnél parkolót létesítünk. Egy sportköz­pont is szerepelt a tervek között. Az örvendetes, hogy egyre több fiatal marad és alapít családot a község­ben. Nekik mindenképpen arra van szükségük, hogy minél kényelme­sebb legyen az életük. Dolgozni csak vidéken lehet, s akkor helyben komfort és nyugalom kell, és olyan lehetőség, hogy lássanak valami jö- vőt maguk előtt. _____________■ Zw eigelt a község bora Szőkedencsen rendezték meg a hét végén a somogysámsoni hegyközség borversenyét. A nemes nedűk versenyére 17-faj- ta borral neveztek be a gazdák. A szőkedencsiek közül a legjobb­nak Katona József zweigelt borát választották. Katona József már a gyermekkora óta foglalkozik sző­lővel.- Nincs sok szőlőnk meg bo­runk sem; éppen csak annyi van, amennyit elfogyasztunk - mond­ta. - Szőlőm háromszáz négyszög­ölön terem. Ez a családi birtok; már az öregapám meg az ükapám is erről a területről itta a bort. Én is megiszom, mert szeretem, de so­kat nem lehet belőle fogyasztani, mert autózom. Legtöbbször csak este iszom egy-egy pohárral. Fe­hérborom is van egy kevés, mégis a vöröset választottuk a fiammal. Mindkettőnknek ez ízlett a legjob­ban, és úgy gondoltuk, a zsűrinek is tetszem fog. így lett, és nagyon örültem az eredménynek. Azt is tudom azonban: sokat kellene még tanulnom ahhoz, hogy azt mondhassam, igazán jó borász va­gyok. A hatvanötödik évemet ta­posom, ezért már inkább arra ké­szülök, hogy minél több tudást át­adjak a fiamnak, hiszen ahogy én az apámtól örököltem, úgy fogja ő is tőlem örökölni ezt a kis családi birtokot. ■ Minden van a diszkontban Véletlenül lett boltos Somogyi László. Amíg gyesen volt a felesé­ge, úgy döntöttek: nem várnak ar­ra, el tud-e helyezkedni három év után, hanem kipróbálják, érde- mes-e saját vállalkozásba fogni. Szerencsével jártak. Somogyi László a szomszéd fa­luból nősült, s a fiatal házasoknak eszükbe sem jutott, hogy máshol kellene családot alapítani. Ma sem bánják, hogy a férj szülőfaluját vá­lasztották.- Ha lenne valami megélhetést adó munkahely itt, a településen, jnég többen döntenének úgy, mint mi - mondta Somogyi László. - Nekem korábban az önkormány­zaton volt munkám, de elküldték, így azóta magam is a boltban dol­gozóin a feleségemmel. Igyek­szünk mindent tartani, amit keres­nek a vevők, és igyekszünk a pénztárcájukhoz is igazodni. Ha megszorul egy-egy csa­lád, segítünk néhány nap haladékkal is, igaz, lisztre vagy más élelmiszerre nagyobb örömmel adunk, mint szeszes italra vagy cigarettára. Szeretjük ezt. a munkát, mert sok helybelivel ta­lálkozhatunk nap nap után, és ki­alakult egy összetartó baráti kö­zösség, amellyel nemcsak itt talál­kozunk, hanem szórakozni is együtt járunk. A környéken nem nagyon tarthatnak bált nélkülünk. Éppen ezért örülünk, hogy a falu­ban is kezd feléledni a közösség és mintha összetartóbb lenne a tele- pülés, mint korábban. ■ Jurtát építenek az íjászok A szőkedencsi fiúk legked­veltebb szórakozása mosta­nában az íjászat. Nemcsak nyáron, hanem ilyenkor té­len is használják az ősi fegy­vert.- Nemcsak használják: minden érdekli őket, ami az íjászattal és az íjászat hőskorával kapcsolatos- mondta Lisztes Attila, a szak­kör vezetője. - Sokat beszélge­tünk a történelemről, a hagyomá­nyokról és a honfoglalás koráról. És éppen ez a jó az íjászatban. Történelmet tanít, önfegyelemre, koncentrációra nevel, és termé­szetesen jó erőnlétet is ad annak, aki űzi. Jó időben, a szabadban persze teljesen más, mint ilyen­kor télen, de ilyenkor is el tudjuk tölteni az időt. Nyílvesszőt készí­tettünk, és tervezzük, hogy neki­látunk majd a honfoglalás korabe­li viseleteknek is. A ruhától a vere­tes övékig megpróbálunk min­dent elkészíteni. A legnagyobb vállalkozás Lisztes Attila okítja az ifjú íjászokat azonban egy jurta elkészítése és felállítása lesz. A váznak már a napokban nekilátnak, és a hagyo­mányos sátor a nyáron már igazi találkozóhelye lehet a legkisebb szőkedencsi íjászoknak. ______■ Sz ombatonként kézművesség Vissza a középkorba A kézműves szakkör munkáiból a nyári faluna­pon nyílik majd kiállítás és vásár. Az ügyes kezű gyerekek ugyanis arra készülnek, hogy július 12-én, a középkori falu­napon bemutatkoznak a nagyközönségnek. Raj­tuk kívül lesznek bajví­vók, s bábosok, sámá­nok és zenészek is szí­nesítik a sokadalmat. Szombatonként gyerekek népesí­tik be a művelődési házat. A bát­rabbak a lányok voltak, mostanra azonban fiúk, lányok vegyesen itt töltik - hasznosan - a szabadide­jüket. Gyöngyöt fűznek, álarcokat készítenek, és megpróbálkoznak minden kézműves-foglalatosság­gal, ami érdekli őket. Lisztes Attiláné mindig szeretett olyan dolgokkal foglalkozni, amikhez kéz­ügyesség és fantázia szükségeltetett. Nemezei, csipkét ver, gyertyát márt, és bőrdíszművel is foglalatoskodik. Négy évvel ezelőtt úgy döntött: tudását szí­vesen átadja másnak is. Elvégezte a kézműves oktatók képzését, és azóta sok időt tölt a gyerekek körében.- Örültem a lehetőségnek, hogy a szőkedencsi gyerekekkel foglalkozha­tom - mondta Lisztes Attiláné. - Azóta meg még nagyobb az örömöm, amióta látom, hogy mekkora lelkesedéssel munkálkodnak az apróságok. Látom, nagy élmény számukra, hogy együtt lehetnek. Nemcsak az iskolában, ha­nem úgy is, hogy közben tesznek vala­mi hasznosat is. A gyöngyfűzéssel kezdtük a közös munkát. A farsang idején pedig álarcokat, maszkokat és jelmezeket készítettünk. A jövő hét vé­gén már sort kerítünk az első közös rendezvényünkre is: farsangi mulatsá­got szervezünk. A tervünk pedig az, hogy mindig az ünnepkörnek megfele­lően dolgozunk, és igyekszünk ápolni a hagyományokat is. Húsvétig például szeretnénk elkészíteni az egykori nép­viseletet, és a tojásfestésen kívül fölele­venítjük a hagyományos locsolkodást is. ■ Mind megbecsülik az állatokat A század elején Szőkedencsen még majd minden portán volt legalább egy ló. Ma az egész faluban összesen négy van. Közülük Lacinak a legjobb a sora: Horváthék kedvenc négy­lábújának az egész család kedvét keresi. Horváth Sándor és felesége Szőkedencsen született, aztán Nagykanizsára kerültek dolgozni. Néhány éve a lányukkal visszaköl­töztek a településre. Az első adan­dó alkalommal lovat is vásároltak. Horváth Sándor ugyanis gyermek­kora óta álmodozott arról, hogy egyszer újra lesz saját lova.- Amikor gyerek voltam, szinte természetes volt, hogy a gazdaság­hoz ló is tartozzék - mondta Hor­váth Sándor. - Minden háznál megbecsülték, hiszen értékes jó­szág volt, és nagy segítség a föld­művelésben. Nálunk is így volt, ezért elmondhatom: én beleszü- lettem abba, hogy a lovat tisztelni kell. Azután azonban másféle lovak következtek. Horváth Sándor 33 évig volt hivatásos sofőr Nagyka­nizsán. Persze ezalatt az idő alatt is szerette a lovakat. Harmadik emeleti - lakótelepi - lakásában is arról álmodozott: gondozhat majd egy saját lovat. Addig pedig min­den budapesti fuvar alkalmával le­mondott az ebédről, s megállt egy órára a ménescsárdánál, és a lo­vakkal töltötte el a megspórolt ebédidőt.- Nagy becsben tartjuk a lovun­kat - mondta Horváth Sándor. - Sok időt elvesz a gondozása: a tisztán tartása, az etetése. Persze lehetne másképp is, de mi szeret­Horváthéknál becsülete van a lovaknak jük az állatokat, és mindet meg is becsüljük a ház körül. . ■ CÍMER, ZÁSZLÓ Álló háromszögű pajzs, melynek vörös mezejében jobbról lebegő helyzetű arany búzakalásztól, bal­ról élével jobbra, hegyével felfelé fordított arany ekevastól kísért ezüstló ágaskodik. A címer a te­lepülés mezőgazdasági jellegére, mint fő foglalkozási ágra utal. A hajdan nevezetes állattenyésztést és elsősorban a lótenyésztést jel­zi az ezüstló. A címer a korábbi községi pecsétek egyesítéseként is értelmezhető, hiszen a XIX. század végén használt pecsé­teken szerepel a búzakalász, az 1908-tól használton pedig a jobb­ra fordított arany ekevas. A korábbi pecsétekhez való visz- szanyúlás a múlt hagyomá­nyainak tiszteletét is jelképezi. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalban min­den szombaton 10-12 óra kö­zött és minden páros héten szerdán 8-12 óráig várják az ügyfeleket. Zsoldos László falugazdász min­den szerdán délelőtt látja el jó tanáccsal a gazdákat. A Somo­gyi Munkanélküliekért alapítvány tanácsadói páros heteken ked­den délután várják a rászoruló­kat. A védőnő, Andáné Kálóczi Rita előre egyeztetett időpont­ban látogatja a családokat. ORVOSI RENDELÉS Dr. Hermann Judit Sávoly­ról hetente kétszer jár ellát­ni a szőkedencsi betege­ket. Hétfőnként délután fél háromtól négyig, csütörtö­könként pedig reggel nyolctól tíz óráig rendel a településen. :t: A LAKOSSÁG SZÁMA 2004-ben 358 2000-ben 366 1996-ban 415 1994-ben 540 i 1990-ben 557 | ,, 1930-ban 980 ISTENTISZTELETEK A római katolikusoknak vasár­nap 9.30-kor kezdődően tart szentmisét Bojtor Róbert, aki Somogysámsonból jár a telepü­lésre. Az evangélikus gyülekezet vasárnap délután fél kettőkor tartja az istentiszteleteit; Deme Gábor lelkész Nagykanizsáról jön a közösséghez. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Polgármesteri hivatal: 8736 Szökedencs, Fő utca 28. Tel.: 85/313-772 Posta, Fő utca 28. Tel.: 85/313-771 Orvosi rendelő, Fő utca 41. Tel.: 85/310-364 DENCSI EMLÉKEK A település egykori tulajdonosai­nak emlékét a Véssey család kúriája őrzi. A védett épület ma egy cég birtokában van. A kúriát az 1700-as évek végén építet­ték, s a környék egyik legszebb építészeti emléke. A falu emlék­szik a rosszra is: 1893-ban le­égett szinte az egész település. A tűzvészt egy nyári vihar okoz­ta, s a középületeken kívül szin­te minden építmény károsodott. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK; KOVÁCS TIBOR Az oldal elkészítését az ön- kormányzat támogatta > v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents