Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-25 / 47. szám

>$l 2003. Február 25., Kedd I T T H O N E URÓPÁBAN 7. OLDAL Új elnök új tervekkel A vállalkozói központ segít az uniós felkészülésben Az ez évi üzleti terv volt a leg­fontosabb témája a Somogy Me­gyei Vállalkozói Központ Köz- alapítvány kuratóriumának az elnökváltás utáni első ülésén. Az új elnök, Kocsis Tamás to­vábbra is a megye mikro-, kis- és középvállalkozásainak haté­kony segítését tartja legfonto­sabb feladatuknak. Az uniós csatlakozásra való felké­szülés, az egyre több pályázati le­hetőség szemmel tartása, illetve az inkubátorház tevékenységének bővítése szerepel a vállalkozói köz­pont közalapítvány idei terveinek élén. A kuratórium új elnöke, Ko­csis Tamás azonban ennél jóval szerteágazóbb tevékenységet kí­ván megvalósítani.- A vállalkozói központ alapve­tő célja, a kis- és középvállalkozá­sok segítése nem változott, ám hogy ezt hatékonyan végezhes­sük, nekünk is folyamatosan fej­lődnünk kell - mondta Kocsis Ta­más. - Éppen ezért szeretnénk a központ létszámát a ránk váró fel­adatokhoz opümalizálni, a mun­katársainkat folyamatosan tovább­képezni, szélesíteni a partnerkap­csolatainkat. A vállalkozásokat se­gítő programokban - Európa Terv, a mikrohitel, a Széchenyi-kártya, a uniós strukturális alapok működ­tetése - egyre nagyobb szerephez kell jutnunk. Természetesen az alapszolgáltatásaink - az informá­cióadás, a tanácsadás, az oktatás - továbbra is megmaradnak, de eze­ket is folyamatosan aktualizál­nunk kell. Kocsis Tamás elmondta: az idei év egyik kiemelt feladata az Equal kisebbségi felzárkóztató program­ban való részvétel. Ennek két fő ele­me a nevelőszülő-képzés és az épí­tőipari mun­kásképzés. Az előkészületek megkezdőd­tek, Barcson, ahol indítani szeretnék a programot, örömmel fo­gadták az el­képzelést.- Terveink közt szerepel, hogy szélesítjük a már bevált és a vállalkozók által ke­resett inkubációs kört. Az igénye­ket jelzi, hogy a kaposvári inkubá­torház gyakorlatilag 100 százalé­kos kihasználtsággá működik. Ép­pen ezért Kaposváron új helyet ke­resünk - alkalmasak lennének a ki­használatlan laktanyaépületek -, de szeretnénk más városokat is be­vonni a programba. Erre a célra uniós forrásokra pályázunk, ami­ben flamand partnerünk is a segít­ségünkre lehet. Ugyancsak terve­ink közt szerepel a flamand part­nerrel közösen egy brüsszeli iroda kialakítása, ami nagy segítség len­ne a vállalkozói központnak épp­úgy, mint a kis- és középvállalko­zói ügyfélkörünknek. Segítené a konkrét partnerkapcsolatok kiala­kítását, a magyar termékek uniós piacra jutását és természetesen az uniós pályázati forrásokhoz való hatékonyabb hozzájutást. A kuratórium elnöke hozzátet­te: fontos, hogy a központ és az in­kubátorház újból az egész megyé­re kiterjedő legyen. Ennek érdeké­ben első lépésként megerősítik a központ bogiári, barcsi, marcali, csurgói tabi és siófoki irodáival az együttműködést, hogy Somogy va­lamennyi mikro-, kis- és középvál­lalkozását segíthessék munkájuk­ban, az uniós felkészülésben. ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez há­rom-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapun­kon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borí­tékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sor­solunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is vár­ja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Melyik európai főváros nevezetessége az Atomium? a/ Párizs b/ London c/ Brüsszel 2. Heti hány órát kell dolgozni Nagy-Britanniában? a/ 43 b/ 42 c/ 35 3. Melyik az EU himnusza? a/ Strauss: Kék Duna Keringő b/ Mozart: III. szimfónia c/ Beethoven: Örömóda Kis- és középvállalkozások az EU-ban A világ fejlett régióinak fej­lesztési politikájában, az Eu­rópai Unióban a kis- és kö­zépvállalkozói szektor támo­gatása, fejlesztése prioritást élvez. Ennek fő oka a kis- és középvállalkozásoknak (KKV) a foglalkoztatás szin­ten tartásában, az ój munka­helyek teremtésében betöl­tött szerepe. Statisztikai elemzések mutat­ják, hogy míg a nagyvállalatok­nál folyamatosan csökken az alkalmazottak száma, addig az élőmunka igényesebb szekto­rokba koncentrálódó kis- és közepes, illetve mikrovál- lalkozások körében növekszik. A korszerű gazdaságpoliti­kában a kis- és középvállalko­zások fejlesztése az általános foglalkoztatásbővítő szereppel együtt az elmaradott régiók fel­zárkóztatását, versenyképessé­gének javítását is szolgálja. A kis- és középvállalkozások a helyi gazdaság alapelemei, a KKV-k támogatása a regionális fejlesztési politikák kiemelt eszköze. Az EU regionális fej­lesztését szolgáló Strukturális Alapokból 1989-1999 között 1,5 millió KKV ka­pott támogatást, és 2 millió munkahelyet hoztak létre. A KKV-k támogatása az EU-ban hármas foga­lomrendszer mentén szerveződik; a versenyké­pesség növelése, innováció, regionális hálózat azok a kulcskategóriák, amelyek segítségével megfogalmazzák a fejlesztések célját, eszközeit, valamint a támogatások hatékonyságát, hozadé- kát értékelik. • A foglalkoztatásban betöltött azonos szerep mellett az EU-beli és a magyar KKV-szektor né­hány vonatkozásban eltérő jellemzőket mutat. Az eltérés lényegi eleme az, hogy Magyarországon hiányzik az erős középvállalkozói réteg, nagyobb a mikrovállalkozások aránya. Hazánkban nem ki­elégítő a kooperáció az egyes vállalati típusok kö­zött, a gazdaság dualitása (a nemzetközi nagyvál­lalatok és a hazai KKV elkülönülése) meghatáro­zóvá vált. A másik különbség az EU és Magyarország KKV szektora között ágazati hovatartozásuk te­Fajátékot gyártó kisvállalkozó. Komolyan kell venni az unióra való felkészülést kintetében érvényesül. Nálunk elsősorban a ha­gyományos iparágakban és szolgáltatási szektor­ban működnek a KKV-k, az EU-ban a technológia intenzív, innovatív KKV-k aránya jóval nagyobb. A két eltérő jellemző összefüggésben van; az innovatív vállalkozások a fejlődőképesebbek. E folyamatok támogatását, a KKV-k élet- és ver­senyképességének növekedését az Európa Unió, a tagországok és a magyar kormány is következe­tes fejlesztési politika kialakításával, sokféle és hasonló támogatási eszköz segítségével próbálja megvalósítani. A Magyarországon létrehozott, a KKV-k támo­gatását szolgáló intézményi hálózat mennyiségé­ben, sokszínűségében megfelel az Európában szo­kásosnak, minőségileg azonban nem volt képes a szektor megerősödését szolgálni. A csatlakozásig ezen alapvetően kell változtatni, különben a ma­gyar kis- és középvállalkozások versenyképessége a piacok megnyílásával tovább romolhat. US5 www.somogyihirlap.hu . Csatlakozáspárti vállalkozások A kis- és középvállalkozások 90 százaléka támogatja Ma­gyarország európai uniós in­tegrációját, de döntő többsé­gük még felkészületlen a csat­lakozásra. Húsz százalékuk arra számít, hogy vállalkozá­suk helyzete romlik majd a teljes jogó tagság elérése után. A 750-800 ezer magyar kis- és középvállalkozás körében az uni­ós csatlakozással kapcsolatban komoly információdeficit mutat­kozik, ami a tőkehiánnyal, a ter­melési és működési kultúra vi­szonylag alacsony szintjével tár­sulva erősen ronthatja a magyar vállalkozói réteg versenyképessé­gét, a csatlakozás után pedig gá­tolhatja új piacok megszerzését. Ahhoz, hogy a csatlakozásig ren­delkezésre álló másfél évben a kis- és középvállalkozások meg­felelő módon felkészülhessenek az integrációt követő időszakra, konkrét, szakmaspecifikus prog­ramokra van szükség. Gazdasági szakemberek szerint azok a hazai vállalkozások vannak előnyben, amelyeknél már megje­lent egy külföldi tulajdonos, aki nemcsak a. tőkét, hanem az uniós piacokkal és követelményekkel kapcsolatos információt is magá­val hozta. A tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások csupán egyharmada rendelkezik magyarországi internet-hozzáfé­réssel, ezért a felkészítő, tájékozta­tó anyagok elkészítésénél a hagyo­mányos eszközökkel is élni kell. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői megtanuljanak az uniós szabályoknak megfelelően pá­lyázni, mert csak így tudnak majd hozzáférni a támogatások­hoz, amelyek a következő évek­ben évente két és félszer akkorák lehetnek, mint amilyenek a Szé­chenyi terv vállalkozásfejlesztési forrásai voltak. ■ Szótár az Európai Unióhoz Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv­használatban. A szótárt a ka­posvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. Strukturális alapok. Az Európai Szociális Alap, az Európai Mező- gazdasági Orientációs és Garan­ciaalap orientációs „szekciója”, a Regionális Fejlesztési Alap, a Ha­lászati Alap, valamint a Kohéziós Alap közös elnevezése. Szubszidiaritás. A szub­szidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacso­nyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesít­hetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruház­zák át, amelyeket hatékonyab­ban lehet közösségi szinten gya­korolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján. Tanács (társulás). Sajátos jog­viszony az EK és a kívülálló or­szágok között. A társulási szerző­désben a felek kedvezményeket biztosítanak egymásnak. Ezek le­hetnek egyoldalú vagy kölcsönös kedvezmények. A társulás - a helytelen szóhasználattal („tár­sult tag”) ellentétben - nem tag­sági viszony. A kelet-közép-euró- pai országokkal kötött társulási megállapodásban azonban szere­pel annak elismerése, hogy ezek az államok teljes jogú tagságra törekszenek. (Folytatjuk.) _________________________Brüsszelből jelentjük_________________________ Ez er alkotmánymódosító javaslat Komoly szervezési és logisztikai feladatok elé állíthatja az új euró­pai alkotmány megfogalmazásá­val megbízott konventet, hogy múlt hét végéig több mint ezer módosító indítvány érkezett a tes­tület elnöksége által két héttel ez­előtt bemutatott első tizenhat al­kotmányos cikkelyhez. Érkeztek módosító javaslatok egyes küldöt­tektől, küldöttek ad hoc csoportjá­tól, politikai pártoktól és platfor­moktól egyaránt, érintve mindent az elkészült cikkelyekben. A legtöbb módosító javaslat a várakozásoknak megfelelően az első cikkelyhez kapcsolódik, amely definiálja az Európai Uniót, és tartalmazza a sokáig tabunak tekintett „föderális” kifejezést. A cikkely úgy határozza meg az EU- t, mint olyan szervezetet, amin belül a tagállamok bizonyos poli­tikáikat összehangolják, más, kö­zös ügyeket pedig föderális ala­pon kezelnek. A kifejezés haszná­lata sokakat elriasztott, annak el­lenére, hogy az gyakorlatilag szi­nonimája a brüsszeli körökben használt „közösségi” szónak: minden olyan politikát illetnek ezzel a névvel, amely közös EU- hatáskörbe tartozik, és amelyben a brüsszeli testületek az illetéke­sek (például a kereskedelempoli­tika). Visszaköszön ugyanakkor sok indítványban a növekvő integrá­cióra és sokak szerint fokozódó centralizációra utaló „egyre szo­rosabb unió” kifejezés, amely szerepel a jelenlegi EU-szer- ződésben is, és amelytől már a mérsékelt euroszkeptikusok is meg akarnak szabadulni jó ideje, mert úgy érzik, hogy erős centri- petális erőt épít a rendszerbe. So­kan fontosnak találták, hogy az első cikkelyt úgy módosítsák, hogy az ne az európai államok és népek, de az államok és az egyes polgárok uniójaként definiálja az EU-t. Mások hangsúlyoznák, hogy az EU-nak nem csak tagálla­mai identitását kell tiszteletben tartania, de népeiét és az egyes tagállamok politikai berendezke­dését, regionális és helyi hatósá­gait is. A javaslatok túlnyomó többsé­ge ugyanakkor nem módosítaná alapvetően sem az alkotmány ed­dig elkészült részének felépítését, sem tartalmát. Ez várható is volt, tekintve, hogy az eredeti elnöksé­gi javaslat nemigen tartalmazott valóban radikális dolgokat, ame­lyek merőben eltérnének a kon- vent vitái során felmerült elkép­zelésektől. A konventnek június­ra el kell készülnie az alkotmány- nyak ______________■ í k y EU-Hírek HORVÁT FELVÉTELI. Ivica Rácán horvát miniszterelnök Athénban benyújtotta országa csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Ezzel a balkáni ország lehet a tizennegyedik tagjelölt or­szág, amennyiben az unió is megteszi a szükséges lépéseket. Brüsszelben azonban figyelmez­tetnek, hogy az út sokkal hosz- szabb és rögösebb lehet, mint azt Zágrábban várják. Ivica Rácán re­ményei szerint Horvátország 2006-ra lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben - Bul­gáriával és Romániával egyetem­ben - beléphet az EU-ba. A horvát kormányfő azt is hangoztatta, hogy országa nem hajlandó egyetlen térségbeli országra sem várni a belépéssel, ha Zágráb érettnek bizonyul a tagságra. Az EU soros elnökeként a kérelmet átvevő Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök elmondta, a hor­vát lépés új utat nyithat a többi balkáni ország számára is. UNIÓS TB-KÁRTYA. Az EU-ban 2004. június 1-jén bevezetik az egységes egészségbiztosítási kár­tyát. A személyre szóló kártya az ideiglenesen más tagállamban tar­tózkodó EU-állampolgároknak nyújt majd könnyebb, kevesebb macerával járó orvosi és kórházi kezelést. Az egészségbiztosítási kártyát végleges formájában há­rom szakaszban vezetik be. Első lépcsőben a rövid, néhány napos külföldi tartózkodásoknál, például üdülések alkalmával használatos Elll-es formanyomtatványt váltja majd fel jövő év június elsején. A kártya második hullámban vala­mennyi ideiglenesen külföl­dön tartózkodó személyt feljogosít majd egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Végül, harmadik szakaszban elektronikus kártyává alakul át, amelyet számítógéppel lehet leolvasni. Az uniós szinten egységes egészségbiztosítási kár­tya bevezetése mögött az a szán­dék áll, hogy az unió lakosait na­gyobb mobilitásra ösztönözzék. FRANCIA AGRÁRBOMBA. A francia-afrikai csúcson meglepő kijelentéssel állt elő az eddig az uniós agrárreform legnagyobb kerékkötőjeként számon tartott Jacques Chirac: a francia elnök arra szólította fel a gazdag orszá­gokat, hogy ideiglenesen szün­tessék be a fekete kontinensre irányuló agrárexport támogatá­sát. Chirac szerint az olcsó im­port elbizonytalanítja az afrikai országok piacait. Chirac és Fran­ciaország eddig szívósan elle­nezte az EU-ban a közös agrár- politika (CAP) reformját és a szubvenciók leépítését. A fran­cia elnök szavai meglepték és felkészületlenül érték Brüsszelt. Franz Fischler mezőgazdasági biztos szóvivője úgy fogalma­zott, hogy „érdeklődve várják a részleteket a tervvel kapcsolat­ban”. A britek örömmel fogadták Chirac szavait, mondván, ez ép­pen az a vonal, amit London képvisel az agrárreform kérdésé­ben. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents