Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-24 / 46. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 2 2003. Február 24., Hétfő címer, zászló A falu címerében található öt heraldikai rózsa jelképezi azt az öt pusztát, amiből Somogybabod létrejött. A címerpajzsot keretező sárga makkokkal megrakott tölgykoszorú a község külterületét bontó erdőkre utal, amikben őshonos tölgyek és bükkfák találhatók. A fehérrel és vörössel hasított zászló felső harmadában helyezkedik el a község címere. CIVILEK, VEZETŐK A közművelődési egyesület elnöke Torma Gézáné, a Berek néptánccsoport vezetője Varga Zoltánná, a szülői munkaközösség vezetője Hoffer Györgyné, a hagyományőrző népdalkör vezetője Mátyás Tibomé, az öregfiúk focicsapat vezetője Fias István és Harsányi Ferenc, a Somo- gyért, Babodért Egyesület elnöke Varga István, a sportegyesület és a bűnmegelőzési csoport vezetője Hartung György. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal naponta 7.30-tól 16.30-ig fogadja az ügyfeleket. Hartung György polgár- mester minden kedden délelőtt 8- 12-ig tart fogadóórát. Balogh László falugazdász szerdánként délelőtt van Babodon. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat két munkatársa, Szanyi Zsolt és Hajcsár Éva csütörtökönként délután fogadja az ügyfeleket a polgármesteri hivatalban. ORVOSI RENDELES Dr. Rákóczi László házior- j > vos kedden délelőtt 9-től ■ ■' 12-ig, pénteken 13-tól 15 i óráig rendel. Dr. Tóth Beáta ] gyermekorvos minden hó- L nap harmadik szerdáján 12.30-tól 14.15-ig fogadja a kis betegeket. Ekkor tart tanácsadást Besnyi Krisztina védőnő is. A fiókgyógyszertárt Fodor Zsuzsanna Emőke vezeti, s hétfőn és pénteken 13-tól 15 óráig, kedden* reggel 9-töl 12-ig, csütörtökön reggel 8-tól 10-ig van nyitva. ISTENTISZTELETEK Krafcsik Ervin plébános minden vasárnap délelőtt fél 11 -tői tart misét. Litánia csütörtökönként délután 4 órától van. FALUTÖRTÉNET A mai település helyén két falu állt: Tárd és Babod puszta. Tárd pusztát egy 1083-1095-ből származó irat a szentmártoni apátság részbirtokaként említette, Babod először az 1332-37- es pápai tizedjegyzékekben szerepelt. AXI-XIII. században a fontosabb szőlöművelő helyek között említették a tardi határt is a Rád nemzetség és az apátság birtokaként. Az 1333-37-es ti- zedjegyzékek szerint Tárd 50 kisdénárt fizető egyházas hely volt, templomát már egy 1102-es okirat is említette. Tárd az idők során összeépült Baboddal. Ez 1935-ben lett önálló település. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK, MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Hasznos a kistérségi gondolkodás Babodnak jó adottságai vannak ahhoz, hogy a jelenlegi szorító munkanélküliségen változtasson. Az elmúlt évek közműberuházásai új lehetőségeket teremtenek.- Mit vár Babod az Európai Uniótól?- Nagyobb teret kell adnunk az agrár- és ipari vállalkozásoknak - mondta Hartung György polgár- mester. - Ehhez van területünk, azt felajánlhatjuk. A 67-es út mellett 27 beépítetlen telek van, ezeket köz- művesítjiik. Már csak víz és villany kell. Készül a településrendezési terv is. Ipari vállalkozásokra alkalmas terület a régi major területén van. Ez magántulajdon, de közösen hasznosítanánk pályázatokkal.- Sokat tettek a komfortos faluért. Milyen az infrastruktúra?- Kiépítettük a gázvezetéket a szomszéd falvakkal, a szennyvízre is közösen pályázunk. Az útjaink HARTUNG GYÖRGY 1958-ban született Somogybabodon. Az általános iskolát Babodon és Látrányban végezte, utána a fo- nyódi középiskolában szerzett villanyszerelő szakmunkás bizonyítványt. 1975-től 1992-ig a tsz-ben dolgozott, 1990-től polgármester. jók, minden mellékutcánk aszfaltos. Hamarosan elkészül a vízmüvünk két kúttal, vastalanltóval. Ezt a 47 milliós beruházást pályázattal és a DRV-vel közösen valósítjuk meg.- Ezek a beruházások igazolják: hasznos a kistérségi gondolkodás.- Azért tudtunk sikeresek lenni az infrastruktúra kiépítésében, mert összefogtunk a szomszédainkkal. A közös munkát rég kezdtük. Együtt létesítettük a folyékonyhuUadék-le- rakót, együtt alapítottuk a közhasznú társaságot, ez Phare-pénzt hozott a környezetvédelemre. Ebből rendeztük a Szentkút forrást is. Megfelelünk az európai pályázatoknak.- Mi vonzza ide a turistákat?- Az Off Road nemzetközi hírnevet szerzett Babodnak, s szeretnénk egész évben hasznosítani a területet, ez növelné az önkormányzat bevételeit is. Túrral együtt jó megállapodásokat kötöttünk a szervezőkkel. Márciusban folytatjuk a kerékpárút építését; 36 millió forint, s pályázati segítséggel épül. A szentkúti kirándulóközpontot a környezetvédelmi alap támogatásával parkosítjuk. A turizmusban nagy szerepet vállal az itteni vadásztársaság is.- Mi lesz az üres épületekkel, amik a munkahelyek megszűnését jelzik?- A szerkezetkész iskolát szeretnénk hasznosítani. Kétszintes, 1100 négyzetméteres; az értéke 35 millió forint. Elkelt a műanyagüzem is. Egy őszödi vállalkozó vette meg, s fémforgácsoló munkákat vállal majd itt korszerű gépsorokkal. Az üzemet felújította, rövidesen beindul, és mintegy 20 embernek ad munkát.- Kevés a közösségi célra alkalmas hely. Tudnak ezen változtatni?- A művelődési házat és a hivatalt is magába foglaló épület tetőzetét föl kell újítani, ezt összekötnénk a bővítéssel: színpadot, tanácskozó- és házasságkötő termet alakítanánk ki. A tervek már megvárnák. ■ Recept Somogybabodból Tardi csoda A tardi csoda receptjét Csekk Győzőnétől kaptuk. Hozzávalók négy személyre: 60 dkg pulykamell, 6 dkg füstölt szalonna, 8 dkg vöröshagyma, 1 dkg fokhagyma, 20 dkg zöldborsó, 20 deka csemegekukorica és 1 deci olaj. A csíkokra vágott szalonnát kiolvasztjuk, hozzáadjuk a finomra vágott vöröshagymát, a csíkokra vágott pulykamellet, és erős tűzön megpirítjuk. Sózzuk, borsozzuk, zúzott fokhagymával fűszerezzük. A csemegekukoricával és a zöldborsóval összeforraljuk. Tört vagy hasábburgonyával tálaljuk. Krivelt étel Babodon a rántott krumpli is. Négy személyre 6 nagy fej burgonyát vékony szeletelne vágnak, sóval és ételízesítővel fűszerezik, esetleg fokhagymával bedörzsölik, majd panírozzák és forró olajban kisütik. Önálló ételként is finom, de fogyasztják főzelékkel és salátával is. ■ Összetart az öregfiúk csapata A babodi férfiak huszonötén úgy gondolták, hogy nemcsak emlékezni kell a régi izgalmas focimeccsekre. Összefogtak, és sokat tesznek azért, hogy folytassák a sportot. Babodon is emberemlékezet óta fociztak. Mindig volt itt futballcsapat; sokat játszott, és sok szép sikert ért el. Azután egy időre megszűnt a csapat. Négy éve a férfiak ismét összeálltak, és rendbe tették a focipályát.- Nagyon jó dolog ez; ismét van ösz- szetartás, meccseket szervezünk - mondta Fias István, az öregfiúk csapatkapitánya. - Az eredmények nem is annyira fontosak; többet nyom a latban p sport és a baráti együtüét. Mindenre befogha- tók vagyunk. Falunapot és gyermeknapot egyaránt szervezünk a pályán. Február 15-én farsangi bált rendeztünk a kultúrházban, s azon sok fiatal vett részt. Az öregfiúcsapat átlagéletkora 40-50 év, de egyre több fiatal is keresi a társaságukat. Még a környék falvaiból is szívesen melléjük szegődnek. Képünkön elöl Lenhoffer Béla, Hartung György, Szalai Attila, Schütz József, Lóth Béla, Somogyi István, az álló sorban Valent Sándor, Fias István, Kiss János, dr. Rákóczi László, Lóth Gábor, Bizderi Gyula. Fias István azt mondja, nemcsak a sportolási lehetőség a vonzó, hanem a csapat összetartó ereje is. Amikor befejeznek egy-egy meccset, szívesen együtt maradnak. Szükség van ezekre a baráti beszélgetésekre. A közös kirándulásokra, rendezvényekre, amiket szerveznek, mert ez a korosztály általában nehezen talál civil közösséget. ■ Emlékezetes meccsek A babodi öregfiúk még a Juventus rádióval is játszottak focimecs- cset, az erdélyi Fiad- falva csapatát pedig már kétszer is meglátogatták. Egyik legrégebbi baráti kapcsolatuk a dunakömlödi csapat. A halászléről híres dunai település focistáit viszont a babodi férfiak lepték meg olyan különlegességekkel, mint a kemencében sült húsok vagy a pacal. Művelődés gazdasági érdekből Torma Gézáné: Örömmel szervezzük a rendezvényeket Érdekes módon alakult a babodi kulturális egyesület, amit a kábeltévé kiépítése hívott életre. A gazdasági változás a civil szervezetet visszavezette a kultúrához. A Somogybabodi Községi Kulturális Egyesület 1991-ben azért alakult, mert kiépítették a faluban a kábeltévé-hálózatot. Az akkori feltételek kedvezőbbek voltak az egyesületi beruházás számára. Ezután tíz évig működtette a rendszert a civil szervezet, míg a gazdasági környezet, illetve a hírközlési törvény változásai fölöslegessé nem tették ezt a tevékenységet. A babodi kábelhálózatot egy balatonboglári cég vette át 2001-ben.- Feladat nélkül maradt tehát akkor az egyesület - mondta Torma Gézáné, aki 2001-ben vállalta az elnöki tisztet. - Többen azonban úgy gondolták, hogy új utakat keresnek a közös munkára. Az elnök, aki annak idején maga is alapító tagja volt a civil szervezetnek,, és 18-20 mozgósítható társával együtt a község kulturális életét igyekezett színesebbé tenni, örömmel szervezi a közösségi rendezvényeket és figyelik a pályázati lehetőségeket. Számítógépet is nyert tavaly az egyesület, s a gép jelenleg a polgármesteri hivatalban található, ehhez hozzáférnek a diákok is. Megtudtuk: a fiúk két éve alakított néptánccsoportjához tavaly a lányok is csatlakoztak, és van egy énekkaruk is, amit az egyesület éltet. Szerény tagdíjaiból tartja fenn magát, illetve a jövedelemadó egy százalékára is egyre többektől számíthat, és vannak már külső támogatói is. _______________■ Fo ntos a nyelvismeret is A jelentkezési lapját Lóth Andrea is beadta. Elsőnek a fonyódi gimnáziumot jelölte meg. A nyílt napon megtetszett neki a gimnázium, különösen az angolóra. Bár a látrányi iskolában németet tanul, de angolos osztályba szeretne járni, s folytatná a német tanulását is.- Fontos a nyelvismeret - mondta a tanuló. - Azért is igyekszem, hogy később majd jobban elhelyezkedhessem, mert e nélkül már nem megy. Németből ötös volt félévkor, s kedvenc tantárgya az irodalom, a rajz, a testnevelés és a nyelvtan. A humán tárgyak jobban érdeklik, de még nem döntötte el, mivel szeretne majd felnőttként foglalkozni, ezt az elhatározást majd segítik a gimnáziumi évek. Andrea szeret olvasni, a Puskák és galambok ugyan kötelező olvasmány volt, mégis nagy örömmel lapozta. Azt is elárulta, hogy nagyon szeret táncolni, többnyire otthon, a tükör előtt, és szívesen feste- get is, ha van egy-egy ötiete. A babodi gyerekekhez hasonlóan szereti a Balaton-partot, de vonzza Kaposvár és Budapest is. Mint mondta, Babodot az erdőiért kedveli igazán. Nyaranta az iskolatársaival szívesen biciklizik a Szentkút környékére. Talán ők lesznek, akik újra hagyományt teremtenek a szentkúti kirándulásoknak. ■ Önállóság örömteli évei Somogybabod két év múlva ünnepli 70. születésnapját, hiszen 1935-ben lett önálló település. Akik ezt megélték, ma is örömmel emlékeznek az önállóság első éveire. A község egyik legidősebb lakosa, Gliick Ferenc Babodpusztán született 1919-ben. Szülei Törökkoppány- ból települtek ide 1910-ben. A családok a föld miatt jöttek a pusztára. így települtek ide sokan még Tolnából is. Vonzotta őket a kiparcellázott banki birtok. A mostam Petőfi utca akkor Kis-Babod volt, a Kossuth Nagy-Babod, ott Amerikából visszatért családok vettek földet az első háború előtt. Örömünnepként élték meg az önálló település alapítását 1935- ben. Az első elöljárókra: Glück Fe- rencre, Gazdag Elekre, Lakatos Andrásra, Györki Lászlóra ma is emlékeznek az idősebbek. - Kevés dolog épült itt azelőtt - mondta Glück Ferenc. 1926-ban épült az iskola, 1932-ben toldottak hozzá még egy termet és a tanítólakást. Akkor 130 gyerek járt iskolába. A tardiak azonban nem akartak csatlakozni, mert ott volt postaügynökség meg kocsma, de nem volt községháza. 1962/63-ban költöGlück Ferenc: Nagyon akartuk a templomot zött a jelenlegi épületbe a hivatal. Nagyon akarták a babodi emberek azt is, hogy legyen templomuk. 1932-ben az iskolában volt a kápolna. Aztán elkezdtek gyűjteni; a követ Badacsonyból hozták a toronyhoz. Végül a tsz segítségével templom épült egy kis kegyes fondorlattal; hivatalosan raktárt építettek, aztán pedig átminősítették. Lékai László püspök szentelte föl a templomot. 1988-ban újra összeszedték a pénzt, és megépítették a tornyot is. Glück Ferenc tsz-brigádvezetőként szervezte a közösségi munkát. ■ Szentkút, a csodás forrás A legenda szerint egy világtalan karádi ember bolyongott a környéken 1670-ben. A forráshoz érve belebukott a vízbe. Megmosta az arcát, és visszanyerte a látását. így lett a forrásból „szent kút”, a hívek zarándoklatának színhelye. A babodi faluvégen található Szentkút egészen 1917-ig búcsújáró hely volt. Nagyboldogasszony napján zarándokoltak ide a hívek távolabbi falvakból is papjuk vezetésével. A terület akkor ment tönkre, mikor 1912-ben egy nagy eső után elszakadt a gát és elfolyt a víz. A birtokosok egyre kevesebbet törődtek e területtel, mígnem a búcsúhely is feledésbe merült. Bár az 1970-es évek végéig ki-kijártak ide a falubeliek, megmosdatták a gyerekeket. Azt mondták, azért, hogy világosodjanak. Az 1990-es években kezdeményezte az önkormányzat a forrás vizének szabályozását. Ehhez Pha- re-támogatást nyert, így készült a gát s az árokrendszer. Környezetvédelmi pályázattal létesítik a parkerdőt. Újra kedvelt kirándulóhely lesz a Szentkút és környéke. ■ A. SOMOGYBABOD A LAKOSSÁG SZÁMA 1950-ben 819 11 1960-ban 805 1970-ben 670 1980-ban 593 ,, 2000-ben 523 A 2002-ben 557
