Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-22 / 45. szám
10. OLDAL H É T V ÉGÉ 2003. Február 22., Szombat „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Amadeus lett a műszerészből A kedvemért A legutóbbi írásomban a Himnusz és a Szózat helytelenül olvasott vagy rosszul értelmezett sorairól írtam. Már akkor jeleztem, nagyon- sok olyan vers van irodalmunkban, amelyeknek egyes sorait, részeit nem a költő szándékainak megfelelően olvassák azok, akik rosszul értelmezik e költemények mondanivalóját. Az ilyen versek sorában „előkelő” helyet foglalnak el Petőfi versei, hisz ezen művek többsége oly közel áll az olvasók szívéhez, hogy néhányan nem átallják átkölteni ezeket a remekműveket. Ezért aztán A XIX. század költői című verset így mondják: „Ha majd a szellem napvilága / Ragyog be minden ház ablakán”, holott költőnk a be igekötő nélkül írta le a sort: 'Ragyog minden ház ablakán”. Maradjunk Petőfinél! Ismert versének a címében is követnek el hibát, s még az MTV egyik vetélkedő- | jében is így jelent meg a képér- | nyőn: „Megy a juhász a szamáron...”, pedig - a ritmus kedvéért is - csak: „Megy a juhász szamáron...”. Az Egy estém otthon című költemény első versszakában is | lehet hibázni: „Borozgatánk apámmal; / Ivott a jó öreg, / S a kedvemért ez egyszer - / Az isten áldja meg!” így írta a költő. Helytelenül az olvassa ezt a versszakot, aki a harmadik és a negyedik sort olvassa egybe: ’S a kedvemért ez egyszer / Az isten áldja meg!”, pedig - a gondolatjel is jelzi, hogy - a második és a harmadik sor tartozik szorosan egybe: „Ivott a jó öreg, / S a kedvemért ez egyszer - „Vagyis hiába volt a költő apja kocsmáros, nem volt borissza ember, csak a fia kedvéért, a találkozás örömére nyúlt a borospohárhoz, s ezért „Az isten áldja meg!” Kölcsey Huszt című versé- ; ben is lehet botlani: ’... a csar- j nők elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mondd, Honfi! Mit ér epedő kebel e romok ormán?’ A költő azonban ezt írta: „...És mond: i Honfi! Mit ér...”, vagyis a jóindulatú kísértet szól így, s nem a honfit akarja szólásra bírni. Berzsenyi csodálatos versének soraiban hangsúlyozási hibát követnek el azok a szavalók, akik az általam vastag betűkkel írt szavakat, amelyek egy mondatot alkotnak, nem mondják erőteljesebb hangsúllyal, mint a közbevetett hasonlatot: „...minden az ég alatt, / Mint a kis nefelejcs, enyész.” (A közelítő tél) Vajda János Húsz év múlva című költeményében így panaszkodik: „Csöndes szívem; többé nem ég”. E sort nagyon el lehet rontani, ha így 'olvassuk vagy mondjuk: 'Csöndes szívem többé nem ég”. A költő szándéka szerint - ezt erősíti a pontos- vessző is - a csöndes nem jelző, hanem állítmány. S végül - bár sorolhatnám a példákat vég nélkül - Vörösmarty A merengőhöz című alkotásának ismert, sokat idézett két sora először helytelen olvasatban: 'Ábrándozás az élet megrontója, / Mely kancsalúl festett egekbe néz.’ Ugyanez a két sor helyesen (a helyes értelmezést segíti a két kitett vesz- sző): „Ábrándozás az élet megrontója, / Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.” Azaz nem az egeket festették kancsalúl, hanem (az ábrándozás, ami az élet megrontója) néz kanosaiul a festett egekbe! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Nagy Viktor egyike a Csiky Gergely Színház legfiatalabb színészeinek., Ám ifjú kora ellenére az egyik legelfoglal- tabb is, szinte semmi szabadideje nincs szakmai elkötelezettségei mellett. Idén, hogy nyáron se unatkozzon, országos színésztábort szervez.- Azt hiszem, elég korán eldőlt, hogy pályám merre haladna. Gödöllőn jártam szakközépiskolába, elektroműszerésznek tanultam. Aztán az első év után rájöttem, nem igazán érdekel a dolog. Játszottam az iskola színjátszó körében, rendszeresen vettem részt vers- és prózamondó versenyeken is. Sokat jártam színházba Pestre, megnéztem minden előadást, amit csak tehettem. Néha az iskolát is hanyagoltam az előadások miatt - mesélte az ifjú művész. - Aztán a negyedik év végén elsőre felvettek a színművészeti főiskolára. A Katona József Színház igazgatójának, Zsámbéki Gábornak az osztályába jártam. A főiskola után, 1998-ban kerültem Kaposvárra, azóta is itt játszom, néha vendégként lépek fel máshol. Többek között a Rátóti Legényanyában Törőcsik Marival játszottam, a fiát alakítottam.- Amikor idekerültem, a társulat tagjai először kissé „méregettek”, észrevehető volt egy kis bizalmatlanság, ám úgy érzenj, rövid idő alatt teljesen befogadtak. Nagyon sok a munkánk, hiszen ebben a kis színházban jóval több lehetőséget kapnak a színészek. Nem kell egyéb feladatokra koncentrálni, nem foglalkozunk például szinkronnal, így nem jelent gondot, ha kicsit elnyúlnak a próbák. Elég sokat vagyunk együtt, ami nagyon jól összekovácsolta, erőssé tette a társulatot, szinte egy kis „művésztelep” alakult itt ki. Ez jelenti talán a színház erejét másokkal szemben. Munkám legnagyobb fizetsége a közönség, egy sikeres előadás után az elismerő taps nagyon sokat jelent. Az emberek általában felismernek és általában pozitív kritikákat, dicséreteket kapok, ami szintén nagy öröm számomra. Legnagyobb „rajongóim” és kritikusaim az édesanyám és az általános iskolai magyar tanárom - mondta Nagy Viktor. Jelenleg Rale Milenkovic rendezésében az Amadeusban és Bulgakov Kutyaszív című darabjában játszik, amelyet Znamenák VIKTOR 1976. máius 7-én született. Gödöllőn járt szakközépiskolába. elektroműszerész-végzettséget szerzett. Első próbálkozásra felvették a Színház- és Fllművészeti Főiskolára. Gyakorlatát a Katona József Színházban töltötte, 1998 óta tagja a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának. Mint elmondta, pályafutása legnagyobb elismerésének tekinti, hogy minden évben filmet forgat. Ősszel Shilling Árpáddal készítette el a Jött egy busz című alkotást, de nem tervezi a színházi munka feladását. István rendezett. A bemutató előtt álló Rósencrantz és Guildenstern halott című műben pedig Guildenstern szerepét próbálja. De láthattuk még - többek között - a János Vitézben, a Szenvedéstörténetben, a Világjobbítókban és a Megbombáztuk Kaposvárt című darabokban is. Elfoglaltságai mellett szinte semmi szabadideje nincs, hisz maradék kapacitását teljesen leköti a nyári országos színésztábor szervezése. A tábor elsősorban középiskolásoknak szól, akik a négyszer 12 napos turnusok során olyan neves művészektől tanulhatják a szakma alapjait, mint Törőcsik Mari és Molnár Piroska.- A kilencvenes évek közepe óta foglalkozom ilyen táborok szervezésével. Nagyon szeretem csinálni, mert fantasztikus érzés látni a gyerekek lelkesedését, munkakedvét és azt a sikerélményt, ami egy-egy előadás után tükröződik az arcukon. Ez a legnagyobb elismerése munkánknak. JUHÁSZ TAMÁS Az alapítványt is újjáélesztették Csurgó Esélyt ad a túlélésre az a félautomata újraélesztő készülék, amelynek az árát jótékonysági rendezvény bevételéből teremtette elő a Csurgó Körzeti Mentőalapítvány. A 600 ezer forintos defibrillátort a helyi mentőszolgálat kapta. Dr. Bús Mária, az alapítvány elnöke elmondta: mentőautóba kerül a készülék, ami szívmegállással fenyegető ritmuszavar esetén, vagy szívmegállásnál életet menthet. A berendezés az elvégzett EKG- vizsgálat után kiírja és „elmondja”, hogy mi a teendő a beteggel. Az alapítványt 1992 őszén hívták életre a mentőállomás akkori alkalmazottai és a város ön- kormányzata. Azonban néhány hónapos működés után „elfeledkeztek róla”, és tíz évig csak papíron létezett a civil szervezet. A tavalyi farsangi szezon egyik jótékonysági báljának a bevételét viszont a mentőállomás fejlesztésére szánták a szervezők, ám a befolyt pénzt már nem tudták elhelyezni az alapítvány számláján. Időközben ugyanis a Somogy Megyei Főügyészség megkezdte a megyében bejegyzett civil szervezetek működésének a felülvizsgálatát, és kiderült, hogy nem él az alapítvány. A hatóság választás elé állította az alapítókat: vagy korszerűsítik a szervezet alapító okiratát és új kuratóriumot jelölnek ki, hogy megkezdhessék működésüket, vagy kezdeményezik a mentőalapítvány törlését a cégbíróságon. Az illetékesek nem késlekedtek, és újraírták az alapító okiratot, valamint új kuratóriumot választottak, és kérelmezték a közhasznúság bejegyzését, sikerrel. VARGA ANDREA A művészetben mindenki egyenlő Kaposvár Egészségkárosodott művészek munkáiból nyílt kiállítás a héten a kaposvári Helyőrségi Klubban. A tárlatot hatalmas érdeklődés kíséri. A huszonhat alkotó az ország számos tájáról és külföldről - Marosvásárhelyről és Zágrábból - küldte munkáit a Nyitott Kapu Alapítvány vándor- kiállítására. A festmények, fafaragások, kisplasztikák, domborművek, kerámiák nem csak megtekinthetők, de meg is vásárolhatók a helyszínen. Érdekességként két verses- és egy novelláskötet is szerepel a tárlaton. A Nyitott Kapu Alapítvány vándorkiállítását ezt megelőzően Csurgón láthatta a közönség. A kaposvári kiállítás február 25-ig látogatható. Az 1994-ben alakult alapítvány célja, hogy felkarolja az egészségkárosodott képző- és iparművészeket, számukra bemutatkozási és kiállítási lehetőséget biztosítson. Ezáltal megmutassák: a tehetség nem függ a testi egészségi állapottól. Az egyesület munkája iránt már német, amerikai és svájci művészek is érdeklődtek. CSOKONAI GÁBOR A művészek a magyar korona mását is elkészítették fotó: láng ______________Könyvespolc___________ Cz ine Mihály az irodalomról „A szálfa ember.” így nevezték az ELTE magyar szakos hallgatói szeretett professzorukat, Czine Mihályt. És ez a megállapítás nemcsak a magasságára utalt... Czine Mihály tudásával és közvetlenségével is kimagaslott kortársai közül. „Az egyik legszebben író magyar irodalomtörténész” - mondja róla a jelen kötet szerkesztője, N. Pál József. És hogy tudott beszélni az irodalomról! Áki egyszer hallotta, soha nem felejti el. Ahogy mindig mosolyogva fölment a pódiumra és csodálatos or- gánumú hangján megszólalt, azonnal bűvkörébe vonta hallgatóságát... Eltűntek a falak, a tér, az idő... A múlt nagy árnyai újra ott jártak közöttünk, eleven, lüktető valóságként... Közhely, de mennyire igaz, hogy minden könyvének megvan a maga sorsa. Czine Mihály ezt az irodalomtörténeti monográfiát csaknem 35 évvel ezelőtt írta, az újvidéki Fórum Kiadó kérésére. Magyarul most jelent meg első ízben. Nem véleüenül. Hiszen számos sarkalatos megállapítása akkor nem fért, nem férhetett bele a szellemi életnek (is) szigorúan ellenőrzött skatulyájába... Czine Mihály sajnos nem érhette meg jelen könyvének nagy sikerét. Immár négy éve nincs közöttünk. De a mű minden megállapítása ma is helytálló. Igazi szellemi hagyaték valamennyiünk számára. Czine Mihály Ady Endre prófétikus szavaival hiszi és vallja: „A magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára...” Az egész művön átsugárzik az, amire Czine Mihály föltette életét: az irodalom szolgálata a nép szolgálata is egyben... így tanít és nevel bennünket mai, félelmetesen érték- romboló korunkban az irodalom, az élet, a valós emberi értékek tísz- teletére és szeretetére... A „magyar irodalom a huszadik században”, bár csaknem hetven évet ölel fel, természetesen nem mondhat el mindent, hiszen ez szétfeszítené a mű kereteit. Czine Mihály elsősorban arra törekszik, hogy erős kontúrokkal a kor legjelentősebb alkotóit állítsa elénk, legfontosabb műveik kiemelésével. A könyv legnagyobb varázsa, hogy a magyar irodalom nagy alakjairól még mindig nem tud újat mondani. Ahogy a virág kinyílik, úgy válnak előttünk élővé ezek a sorsok. Az életutak és az életművek egysége. De sokszor milyen keserű, megpróbáltatásokkal teli egység ez... A kötet a modem polgári irodalom kibontakozásától a kisebbségi magyar irodalomig ível. Különösen részletesen tárgyalja benne a szerző két kedvenc témáját, a Nyugat nemzedékét és a népi irodalmat. Villantsunk föl most mi is néhány arcképet Czine Mihály segítségével. Természetesen kommentár nélkül. Hiszen ezek a sorok önmagukban is mindent elmondanak... Ady Endre „átélője lehetett népe minden nagy kérdésének, a sok ezer fokra hevített vas izzásával élte át kis nemzetének s a korabeli Európának a nagy kérdéseit...” Juhász Gyuláról: „távoli estéből szóló bánatos hegedűszóra emlékezet a költészete: valaki, az élet perifériáján, sőt már-már az életen és a halálon is túl élő ember, száműzetettségében és kitagadott- ságában a végtelen gondolatával vigasztalódik...” Móricz Zsigmondról: „A paraszt a magyar irodalomban Móricz művészetében magasodik minden vonatkozásban önálló, felnőtt emberré, a falu az ő művészetében jelent meg a maga teljességében.” (Minden irodalomszerető és olvasó ember tudja, hogy Czine Mihály mindmáig a legnagyobb Móricz- kutatónk.) József Attiláról: „Győzni vágyó szívével a semmi ágán találta magát, egy kozmikus hidegségi űrben, egyedül a csillagokkal és magányosságával...” A „népi irodalom” című fejezet megállapításai is biztosak, lényegre törőek, az átélt művészi élmény legmagasabb fokáról tanúskodnak. Illyés Gyuláról írja: „Műveinek ismeretében mozdíthatatlan a föld a lábunk alatt és égboltot érzünk a fejünk fölött, pontos járású csillagokkal...” „Németh László teljes képet adott korunk műveltségéről, elénk rakta a kottát, amelyből a népek polifóniájában játszanunk kell...” Tamási Áron hősei „azt példázzák, hogyan kell élni minden időben, még a sötétségben is sugarasan, csillagosán...” Csak tallózhattunk a gazdag kötetben, hiszen vég nélkül folytathatnánk a csodálatos idézetek sorát... Ahogy a sok kis csermely patakká, majd folyóvá szélesedik, úgy árad előttünk a magyar irodalom, újabb és újabb kincsekkel... Czine Mihálynak természetesen kortárs íróinkról és költőinkről is van számos, megszívlelendő mondanivalója. A szerző hangja fájdalmasan megtörik, amikor az egyik legjobb barát és küzdőtárs, Nagy László korai elvesztésére emlékezik: „Ennek a szenvedélyesen igazságot kereső költőnek olyanok a versei, mint a megfagyott láng...” Világító láng Czine Mihály kötete is. De nem megfagyott láng ez... Egyszerre ad fényt és meleget... • DR. SÍPOS CSABA A sikeres bemutatkozás után ismét műsoron a kaposvári Együd Árpád Általános Művelődési Központban is látható 2003. március 12-én, este 7 órakor Eve Ensler: A VAGINA MONOLÓGOK című darabja Dévényi Ildikó, Nyertes Zsuzsa, Xantus Barbara főszereplésével Jegyek már válthatók 9-17 óráig a helyszínen, 1 800 Ft-os áron. Jegyrendelés a 82-512-228-as telefonon. < t 4 t «
