Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-21 / 44. szám

2003. Február 21., Péntek A L M A N A C H 1 0 9 7. OLDAL Recept Komlóspról Zsidóbatyu Szívesen készítik a komiósdi há­ziasszonyok a zsidóbatyut. Ehhez három közepes főtt burgonyát fél kilogramm liszttel, egy csipet só­val és két tojással kell összegyűr­ni és kinyújtani. Kisodorják, mint ahogy a levestésztát szokás; ez­után paprikáskrumpli-alapot ké­szítenek rövid lével, s ezt krém­szerűvé törik. Ezzel alaposan megkenik a tésztát, azután pedig föltekerik. Ha elérik a három cen­timéteres átmérőt, levágják a tész­tát, majd kis párnácskákra vag­dossák a fedő szélével. Sós víz­ben kifőzik, és olajjal kevert tej­fölös tepsiben a sütőbe teszik. Jó­val tartalmasabb és legalább eny- nyire kedvelt étel Korrúósdon a kacsasült párolt káposztával. A háziasszonyok a tömött kacsát földarabolva kisütik, mellé párolt káposztát készítenek, s bur- gonyakörettel tálalják. ______■ Na drágszíját húzza a család, a falu Sem a falu, sem a lakosai nin­csenek könnyű helyzetben. Az idén szorosabbra kell húzni az önkormányzati nadrágszíjat, s az emberek között is egyre töb­ben vannak, akiknek gondot okoz a mindennapi betevőjük megszerzése is.- Európa a földrajzi távolságnál sokkal messzebb van Komlósdtól. Amikor már a legtöbb családnál a mindennapi betevő forog kockán, amikor ott tartunk, hogy már nem­csak a munkanélkülieknek, hanem a dolgozó embereknek is kénytelen segélyt adni az önkormányzat, mert a munkahelyükön nem kap­ják meg a fizetésüket, akkor na­gyon távolinak érzem az egyesült Európát - mondta Kiss Pál polgár- mester. - S természetesen akkor is, amikor az önkormányzat minden évben egyre szűkebb keretből gaz­dálkodhat. Olyan szegények va­gyunk, hogy nem vehetek föl sen­kit a klubvezető és a falugondnok helyettesítésére, mert annak a bérét már képtelen volna kigazdálkodni az önkormányzat. Mindkét embe­rünk tanul, és ennek a településve­zetésnek az az elve, hogy aki tanul­ni szeretne, azt igyekszik segíteni. Ezért jobb híján magam helyettesí­tem a falugondnokot. A pénzük annyi, mint tavaly, a kiadásaik viszont nőttek. - A közal­kalmazotti bérnövekedést ránk tes­tálta a kormány - tette hozzá -; ná­lunk ez érinti az idősek klubját és a falugondnoki szolgálatot is. Ilyen helyzetben jó, ha egy-két szüksé­ges épületfelújítást el tudunk vé­gezni az idén. Nagyobb beruházá­sokra már nem marad pénz. 2000- ben kezdődött és apró lépésekben haladunk a művelődési ház helyre- állításával. Az idén elvégezzük a külső felújítást. Emellett korszerű­sítjük a közvilágítást, és ideje rend­Kiss Pál régi komiósdi családban szü­letett 1950-ben. Barcson elvégezte a gimnáziumot, maid kitanulta a kőmű­vesszakmát. 1987 óta őstermelő. Több évig állattartással is foglalkozott, de 1996 óta csak a földművelésből próbál megélni. Lelkes kutatója a falu történetének, gyűjti a régi okmányokat. be tenni a szolgálati lakást is. A sportpálya és szabadidőpark bőví­tését is tervezzük. A családoknak közvetlenül is igyekszünk segíteni: a csatornázás költségének a felét át­vállaltuk. Ezzel nyolcéves kötele­zettséget vállalt az önkormányzat. A kis falu polgármestere el­mondta: már csak abban bízik, hogy az uniós csatlakozás közeled­tével nemcsak ígéret marad a hátrá­nyos helyzetű térségek felzárkózta­tása, s ehhez érkeznek állami és eu­rópai pénzek. - Egyébként ha a megélhetés nem okozna ekkora gondot, jó hely volna ez a település. Jó a közbiztonság, sok a fiatal, s minden évben születnek gyerekek. Nem véletlen, hogy a külföldiek is rátaláltak Komlósdra. Már a ne­gyedik házat vették meg németek. Ennek az önkormányzatnál nem örülnek, mert a külföldiek csak vendégek maradnak, és nem jár utánuk állami támogatás. _____■ Ko mlósd híres szülöttei A község ismert szülötte Babics László történész, aki 1906-ban született, s 1944-től a pécsi Du­nántúli Tudományos Intézet munkatársa, majd igazgatója volt. Pécs újkori történetével fog­lalkozott, illetve a mecseki szén­bányászat múltját kutatta. 1952- től a történelemtudomány kandi­dátusa. Peti József református teológus 1834-ben született Komlósdon, s Kecskeméten és Pesten tanított te­ológiát. Segédszerkesztője volt a Házi Kincsestárnak, 1861-ben pe­dig a Dunamelléki Református Egyházkerület egyházi aljegyzőjé­nek választották. Az Eszmeelviség című tanulmánykötete 1860-ban jelent meg Pesten. ______ ■ Mu nka híján- Senkitől sem várhat segítséget az ember a talponmaradáshoz. Az önkormányzat nem tud, má­sok pedig nem is akarnak segíte­ni. Egyre többen vagyunk, akik kilátástalannak érezzük a jövőt - mondta a 62 éves Petes Józsefné.- Milyen világ az, ahol a kisnyug­díjasnak kell segítenie a fiatalo­kat? A gyerekeim szorgalmas, be­csületes, dolgo§ emberek, még­sem tudnak boldogulni. Ma csak annak jár segítség, akinek egyet­len gondja a kanna bor. Az igyek­vőket nem támogatja senki. A fi­am 28 éves, ereje teljében van, és munkanélküli. Százezer forintért szerzett jogosítványt, de hiába. Ha a traktorvezetőit is megsze­rezhetné, talán kapna munkát. Ehhez azonban az kellene, hogy a munkaügyi hivatal támogassa a kilátástalanul tanulását vagy legalább az önkor­mányzat vegye föl két hónapra közhasznú munkára. Ez igazán nem nagy kérés, ha már az alko­holistákat föl tudják venni hét hónapra is. Az asszony keserűen mondta: a döntéshozóknak fogalmuk sincs róla, milyen egy életen át ta­karékoskodni, a ruhát kilóra ven­ni. - Nekik csak az a fontos, hogy fölvegyék a nagy képviselői díja­kat a parlamentben, a hivatalno­kok pedig a nagy fizetést. Való­ban kettészakadt ez az ország, csak másképp, mint ahogy mond­ják. Van a néhány gazdag országa és a rengeteg szegény emberé. Fé­lő, hogy az uniós csatlakozással is csak az előbbiek járnak jól, és a mi szegénységünkből is ők húz­nak busás hasznot. ■ Egy húron pendülnek Monok Gábor és Monok Mariann Komlósd Ötévesen odaha­za mindennap hisztiztek, hogy ők a zeneoviba akarnak járni. A szülők nem tud­tak rá nemet mondani. Azóta ők a család büsz­keségei. Mariann nyolcévesen megtanult zon­gorázni, Gábor pedig trombitán játszani.- Még az ovi­ban hallottuk a mesét a zene cso­dálatos világáról - mondta Monok Mariann, a barcsi Deák Ferenc is­kola végzős tanulója. - Nyolcéve­sen a hangszeres előképzőbe ke­rültünk, s ott már rendszeres volt az oktatás. Kedvenc hangszerem a zongora lett. Úgy gondolom: egy gyerek ne csak művelt le­gyen, hanem fogékony is a szép­re, s jártasnak kell lennie a művé­szetekben. Nálunk a gyakorlás, zenélés soha nem elég, Gábor még otthon is trombitát ragad a család szórakoztatására, s meg­szólalnak az érzelmes, tüzes da­lok a zongorakíséretemmel.- Mariann a Széchényi Ferenc gimnáziumban tanul tovább; szí­vem szerint zenei pályára men­tem volna, de a gyengébb bizo­nyítványom miatt nem vettek föl - mondta Gábor. - A tanulás az egyetlen, amiben az ikertestvé­rem a jobb. Nehéz lenne minket összeugrasztani, mert a családi kapocs, a testvéri összetartás mindennél fontosabb. A városi if­júsági zenekarral sok fellépésünk volt, templomokban is adtunk hangversenyt. Emlékezetes ne­kem a neukircheni kirándulás, mert a testvériskola diákjait szó­rakoztattam. S a komiósdi bálok­ban is szívesen zenélek. Mind­ketten akkor vagyunk a legboldo­gabbak, amikor együtt lépünk föl, és a szüléink ott ülnek a né­zőtéren. GAMOS ADRIENN Nagy segítség kisnyugdíjasoknak Takarékosak az idősek Fürdőszobát is kiala­kítottak az idősek klubjában, és mosó­gépet is vettek; így a nyugdíjasok itt füröd­hetnek, és hozhatják a mosnivalót is. Nem kell odahaza befüteni- ük a fürdőszobát, s így a vízdíjuk is keve­sebb. Nagy segítség ez a kispénzűeknek; nem véletlen, hogy szinte valamennyien élnek a lehetőséggel. Több mint húsz éve alakult a faluban az idősek klubja. Ez az in­tézmény nemcsak korát, hanem lá­togatottságát tekintve is kitűnik a többi közül. Húsz nyugdíjas, főkép­pen asszonyok alkotják a klubot. Szinte menetrend szerint jönnek min­dennap; aki nehezen jár, azt hozza-viszi a falugondnoki busz. - Pihenni, mele­gedni, beszélgetni járunk ide. Néha kár­tyázunk is; forgalomból kivont fillér és forint a tét - mondták az asszonyok. - Ötven év múlva talán sokat ér ez a pénz, kár, hogy azt mi már nem érjük meg. Kötögetnek, s közben szapulják a po­litikát. Ma már a valóságshow-kat is, mert mint mondják, mióta ezek elkez­dődtek, esténként nincs egyetlen nézhe­tő műsor sem a tévében. Bódisné Mihály Mária 1985 óta veze­ti a klubot. - Nappali szociális ellátást nyújt az intézmény, az ebédet a falu­gondnok hozza. Nemrég kaptunk hő­tartó edényt, így melegíteni is alig kell az ételt - mondta. - Jó gazda az önkor­mányzat: új tévénk van, kicserélték az épület nyílászáróit. Az állami támogatás nem elég, de kiegészíti az önkormány­zat, mert látják: a klubra szükség van. A klub több tagja a község elismert szakácsnéja. Néhányuk - Mihály Imré- né, Kis-Molnár Jánosáé és Kiss-Peti Zoltánná - két éve a mesztegnyői rétes­fesztivál második díját is elnyerte a komiósdi almás-mákos rétessel. Több versenyre mégsem mentek. - Túl sokba kerül; ha csak hétféle rétest viszühk, az is 14 tepsi. Drága a hozzávaló, de az úti­költség is. Nyugdíjasok vagyunk, ezt nem engedhetjük meg magunknak - mondta Mihály Imréné. - Kár, mert szí­vesen sütnénk máskor is. Ezt a falubeli­eknek volt alkalmuk megismerni, főztü- ket Komlósd ünnepein mindenki meg­kóstolta. Az utolsó morzsáig elfogyott. A legutóbbi falunapra több mint 40 tep­si rétest sütöttek. ■ Betyárok a sűrű kukoricásban- Ha a kitelepítést nem számol­juk, egész életemet itt éltem le. 1951-ben elvittek egy kis időre az Alföldre, mert kuláknak minősí­tettek bennünket, de néhány év múlva hazatérhettünk - mondta a 72 éves, mindig derűs Bagó Józsefné. - Egy ideig Taranyban éltem, de visszajöttünk a férjem­mel jobb megélhetést remélve. A komiósdi téesz jó volt, s úgy gon­doltuk, itt jobban boldogulunk. A szíve is hazahozta, hiszen ré­gi komiósdi családból származik. Dédapja a falu szélső házában la­kott, s mesélte: kisgyerek korában jól keresett a betyárokon. - Min­dig egy krajcárt adtak neki, hogy ne szóljon róluk senkinek. Megszolgálta a pénzt, mert csak nyolcvanévesen árulta el, hogy látta őket. Sok betyár járt er­re valaha, akkor Barcs és Komlósd között nagy erdőség volt. Ükapámék egyszer a kukori­caföldön botlottak betyárokba. Babot szedni mentek, azok meg éppen a kukoricásban pihentek. Ükapámék torkához tették a kést, úgy ígértették meg velük: senki­nek nem szólnak róluk... Úgy is lett. Csak a betyárvilág letűntével merték elmesélni. Az a régi világ minden keser­vével is szebb volt, mint a mosta­ni - vallja. - Összetartó népek lak­ták a falut, és a legények sem kocsmáztak ennyit. Aki többet ivott, azzal szóba sem álltak a lá­nyok. Sétáltak, beszélgettek ve­lünk; szép volt akkor fiatalnak lenni. Nagyapám idejében dalár­dába jártak, egy jó hangú fiatal ta­nító tanította be a dalokat. Olva­sókör is volt. Állattartó, szorgos emberek él­tek itt. Kár, hogy mára minden igyekezet ellenére is egyre nehe­Bagő Józsefné zebb az élet. Az uniós csatlako­zástól sem remél sok jót senki. Talán majd az unokáink látják a hasznát. ■ KOMLÓSD CÍMER ÉS ZÁSZLÓ Komlósd címere kerek talpú, zöld pajzs vörös sátorral. Az első és a második zöld mezőben egy-egy stilizált ezüst tőzike látható. A har­madik, vörös mezőben alul két le­vél között lecsüngő indával, fent az ág jobb oldalán három arany komlóág, s annak a közepén egy jobbra fordult ezüstmadár áll. A falu zászlaja 1:2 arányú aranylo­bogó a két hosszanti szélén zöld éllel. A zászló hossztengelyének felső, rúd felőli harmadában a cí­mer foglal helyet. A címer magya­rázata: a két ezüst virág a telepü­lés határában levő kiterjedt tőziketelepre mint a község kü­lönleges természeti értékére utal. A vörös mező arany komlóága a község nevét jeleníti meg, a rajta álló madár a falu középkori birto­kosának, a Tibold nemzetségnek a címeréből való, s a falu múltjára emlékeztet. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 209 A 2002-ben 207 | T 2001-ben 215 j 1992-ben 235 A 1985-ben 233 I FOGADÓÓRÁK A polgármester fogadóórája min­den héten szerdán 11-12 óráig tart, helyszíne a polgármesteri hi­vatal. Címe: Komlósd, Fő utca 93. Tel.: 82/4904352 A falu a babócsai körjegyzőség­hez tartozik. Címe: Babócsa, Rá­kóczi utca 12. Tel.: 82/491-012. Itt hétfőtől csütörtökig 7.30-16 óra között, pénteken 13 óráig fo­gadják az ügyfeleket. A körjegyző Ágoston Lajos. Nagy segítséget nyújt a komlósdiaknak a Péterhidával közösen fenntartott falugondnoki szolgálat. A falu­gondnok: Magyar János ORVOSI RENDELES A komlósdiak háziorvosa dr. Hauser Árpád, Barcsról jár ki a faluba. Minden héten szerdán 13-14 óra között rendel, j’ Először az idősek klubját < ■ 1 keresi föl, majd a művelő- ? dési házban kialakított or- 1 vosi rendelőben ellátja a L betegeket. Bár patika nincs a faluban, a gyógy­szerekért mégsem kell a lako­soknak a városba utazniuk: a fa­lugondnok összegyűjti a recept­jeiket, és kiváltja valamennyit a barcsi gyógyszertárakban. MISEREND Az istentiszteletet minden vasárnap 14 órai kezdettel tartja a reformá­tus templomban Oláh Lajos csokonyavisontai lelkész. A katoli­kus felekezetűeket ugyanide várják minden hónap első vasárnapján. A komiósdi híveknek Róka Dániel babócsai plébános tart misét. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Az idősek klubja mindennap dél­előtt 9 órától 16 óráig tart nyitva. Címe: Fő utca 23. Tel.: 82/491- 475. A klubvezető Bódisné Mi­hály Mária. A postahivatal min­dennap 8.30-tól 12 óráig van nyitva. Címe: Fő utca 83. Tel.: 82/491-051. A hivatalvezető Boneváczné Manka Zsuzsanna. A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓ: BACHER DÓRA Az oldal elkészítését a komiósdi önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents