Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

2003. Február 20., Csütörtök 7. OLDAL SZEGERDŐ CÍMER, zászló Álló, háromszögű pajzs, mely­nek ezüslmezejében kék pajzs­talpból kétoldalt egy-egy zöld le­veles ággal megrakott barna fa­tönk áll ki, melyen a pajzs jobb felső sarkában fekete mancsos kereszttől kísért kiterjesztett szárnyú, balra fordult, de fejével a keresztre tekintő, természetes barna színű, fekete csőrü és lá­bú, nyelvét kiöltő rétisas áll. Szegerdő a vörsi erdő és a Sós- erdő közé beékelődő település, amely a Kis-Balaton mai terüle­tének keleti oldalán helyezkedik el. A községet termőföldek, illet­ve berkek és erdők veszik körül. A kék pajzstalp a Kis-Balatonra, és egyben a település termé­szetes környezetére utal. Állatvi­lágának jellemző védett madara a rétisas, ezt jeleníti meg a cí­merállat. A címerben szereplő barna fatönk a megújulást, az él­ni akarást, a kereszt a lakosság vallásos hitét kívánja jelképezni. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben: 274 2000-ben: 247 1 1970-ben: 517 ' FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalban hét­főtől péntekig minden munkana­pon 8-tól 10 óráig fogadják a la­kosokat. Tóth János polgármes­ter mindennap elérhető. A falugazdász, Csóti Klára kedd délelőttönként látja el jó tanács­csal a gazdálkodókat. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK A szegerdői polgármesteri hiva­tal címe: 8711 Szegerdő, Liget utca 18. Telefon: 85/420-202 ORVOSI RENDELES Az orvos minden kedden I, délelőtt rendel a települé- j sen. A faluban a rászoruló- j kát dr. Hermann Judit látja : el. A doktornő Sávolyról jár y a betegekhez. MISEREND Minden vasárnap fél tízkor kezdő­dik a katolikus mise a település templomában. A plébános, Bojtor Róbert SomogysámSonból láto­gatja meg a pihenőnapon a kö­zösségét. MÚLTIDÉZŐ Szegerdő, Somogy megye legfi­atalabb települése. A község múltja alig történelmi léptékű, hi­szen csak emberöltőnyi a falu élete. A Hunyady családnak itt is voltak birtokai. A gróf 1924-ben cselédei között kiparcellázta a terület nagy részét. Egy-egy család 1-1,5 hektár földhöz ju­tott, sakktábla szerű elrendezés­ben. Közigazgatásában a kéthe- lyi körjegyzőséghez tartozott 1947-ig. Ezután önálló tanácsa lett, 1969-től Sávolyhoz tarto­zott. Most is a sávolyi körjegyző­ség tagja. Önállósága idején 1953-ban iskolát létesített. Az M7-es bekötőútja 1964-ben ké­szült itt el. 1972-ben körzetesí- tették az iskoláját. A település híres a nevét adó, környező er­dőkről. Számos díjazott trófeát kaptak már itt puskavégre a ha­zai és külföldi vadászok. AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Információ és pénz kéne a feladatokhoz Szegerdőn örülnek az uniós kampánynak. Azt remélik tő­le, hogy azokra a kérdésekre is választ kapnak, amikre ed­dig még nem sikerült. A vára­kozás ugyanis megvan, azt azonban még senki nem tudja egyértelműen eldönteni, elő­nye vagy hátránya származik a településnek a tagságból.- Nagyon sokat hallunk az unió­ról és mégis csak keveset tudunk- mondta Tóth János, Szegerdő polgármestere. - Természetesen bennünket az érint leginkább, hogy az uniós tagsággal tudunk-e csatlakozni a balatoni idegenfor­galomhoz. Hiába van ugyanis kö­zel a tó, pillanatnyilag csak kevés pozitív hatását érezzük, inkább csak a megszorításokról hallunk. A csatornahálózat kiépítése pél­dául kötelező, hiába kicsi falu a miénk. A vörsi kormányülésen ígéretet kaptunk, hogy a környe­zetvédelem miatt soron kívül tá­mogatják a tervünket, de sajnos még mindig döntésre várunk.- Felkészülten várja a település a csatlakozást?- Amit lehetett, megtettünk. Az infrastruktúrából például már csak a ■ szennyvízhálózat hiány­zik. Nem volt kis teher, mégis megvalósítottuk. Ha ezen a beru­házáson is túl leszünk, mondhat­juk, hogy összkomfortos a telepü­lésünk. Amit tehát mi tehettünk, megtettük azért, hogy esélyeink lehessenek. A többi sem fog raj­tunk múlni. Terveink vannak arra vonatkozóan is, hogy az uniós forrásokból minél több pénzhez jussunk, akár Szegerdő terveihez, akár a környező településekkel közösen.- A legtöbb falu örül, ha köze­lebb kerül egy gyorsforgalmi úthoz és lehetőséget lát az autópálya TÓTH JÁNOS 1944-ben született Bőhönyén. A marcali gimnázium­ban érettségizett. 1990 óta Szeg­erdő polgármestere. Nős, két gyer­meke van. szomszédságában. Önök mégsem örülnek a nyomvonalnak.- A faluban lesz olyan ház, aminek a kertjétől negyven mé­terre húzódik majd a sztráda, a belterülettől pedig átlag ötven­hatvan méterre halad. Ez úgy gondolom, inkább rontja a tele­pülés lehetőségeit, mint javítja. Éppen ezért a szaktárcákhoz for­dultunk, hogy változtassák meg a nyomvonalat, vagy vegyék figye­lembe az érveinket, de érdemi vá­lasz még nem érkezett. Úgy gon­dolom, hogy a Kis-Balaton partján nagyobb figyelmet kéne fordítani a környezetvédelemre és arra is, hogy a turisták ide pihenni jönnének, ha jönnének. Eddig azért dolgoztunk, hogy jöhessenek. Az autópálya szom­szédjában pedig nem lehet pihen­ni. Tennünk kell azért, hogy az idegenforgalom esélyei ne romol- janak a faluban. _______■ Építené a faluját Egy egész élet Szegerdőn Szegerdő egyetlen vállalko­zása egy építőipari cég. Hor­váth János Szegerdőn szüle­tett és testvérével hűséges volt a falujához. Sokat dol­goznak a környékbeli tele­püléseken.- Én Szegerdőn születtem és so­ha nem is akartam elmenni in­nen - mondta Horváth János. - Amikor megnősültem, felmerült, hogy elköltözünk, de gyorsan le­tettünk róla. Sok fiatal elment Szegerdőről a mi korosztályunk­ból, elsősorban azért, mert nem volt helyben munkája. Nekem kőműves a szakmám és úgy gon­doltam, hogy egy jó iparos bárhol megél. Összefogtunk az öcsém­mel és nem bántuk meg. Bejöttek a számításaink. Most már azt mondom, hogy semmi pénzért nem hagynám itt a falumat, és szerencsére a párom is így gon­dolja. A faluban is részt vettünk néhány szocpolos ház építésé­ben, a munkánk nagy része azonban a környéken van. Első­sorban a Balaton-parton és Hévíz környékén. A legtöbb munka persze nyáron van, ilyenkor télen elsősorban belső munkáink akadnak. Igyekszünk úgy beosz­tani mindig, hogy a hidegebb időben se kelljen sokat pihenni. Szeretünk dolgozni és szeretjük a munkánkat is. Na persze az ilyen rendkívüli hidegben na­gyon kevés lehetőség van az épí­tőiparban. Ha a jövőre gondolok, én azt kí­vánom a falunak, hogy minél több munkánk legyen helyben, mert az azt jelenti, hogy épül, szépül a településünk. Nagyon szép kis falu ez, szeretném, ha lenne jövőnk és jövője. _____■ Kány a József az első szeger­dőiek közül való. A települé­sen 1924-ben építették az első házakat, Kánya József pedig 1927-ben született. Kánya Józsefék öten voltak test­vérek. Közülük hárman most is Szegerdőn élnek. Józsi bácsi a 77 évével a legidősebb a családban és a faluban is rangidősek közé tartozik. Sok emléket őriz a tele­pülés történetéről, amely szinte egybeesik az ő életével.- A Hunyady család 1924-ben kezdett itt telkeket parcellázni a településen - mondta Kánya Jó­zsef. - Minden cseléd kapott ház­helyet meg két hold földet, amin gazdálkodhatott. A legtöbben tö­mésházakat építettek, ahogyan az én nagypapám' is. Ideköltöztek a szüleim is, én meg három év múlva megérkeztem. Sokan vol­tunk az én korosztályomban. Szép fiatalkorunk volt, igaz, vi­szontagságos. Kánya József sokfelé szeren­csét próbált, dolgozott a mező- gazdaságban és építkezéseken, és bányász is volt a pécsi uránbá­nyában. Legmesszebbre azonban nem önszántából jutott. Románi­ából hat hónap fogság után térhe­tett haza.- Amikor onnan megjöttem, azt fogadtam, máshova már nem megyek. A vízügynél helyezked­tem el és onnan is mentem nyug­díjba. Egy lányom él Keszthelyen, mert sajnos a munka hiánya mi­att elköltöztek innen. Két déd­unokám is született azóta, na­gyon jó lenne őket itt látni ma­gunk körül, de hiába. A fiatalok­nak kevés itt a keresnivalója. Mi meg nem megyünk. Én 77 éves vagyok, a mama meg 75, itt szok­Együtt voltak jóban-rosszban tűk meg, nem tudunk máshol él­ni. Ragaszkodunk ehhez a mi kis falunkhoz, most már addig, amíg a jóisten kiszabta.________ ■ Sz ombatonként játszanak Rózsásék a főváros­ból jöttek Szegerdő­re. Haza jöttek. A nagyszülői ház adott számukra menedé­ket. A fiatal család pedig igyekszik meg­hálálni ezt. Rózsásáé Chikán Haj­nalka elmondta: ami­kor Szegerdőre költöztek, furcsa volt, hogy a gyerekeknek és a fi­ataloknak csak kevés lehetősége van a szórakozásra a települé­sen. Rövid gondolkodás után úgy döntöttek, ha a falubeliek el­fogadják, szívesen segítenek ab­ban, hogy a legkisebbek is talál­janak maguknak elfoglaltságot.- Két hónapja működik a ját­szóklub és nagy sikere van - mondta Rózsásné Chikán Haj­nalka. - Szombat délutánonként töltjük együtt az időnket és 15-25 között van a létszám. Eddig elsősorban kéz­műves foglalkozásokat kerestünk a gyerekek­nek, de várjuk a jobb időt és akkor többet le­hetünk együtt. A játszó­tér felújításán gondol­kozunk és sok szabad­téri programot terve­zünk. Papírt gyűjtünk annak érdekében, hogy az így összegyűlt pénzből játéko­kat vásároljunk és a felesleges já­tékokat is összeszedjük, mert a marcali gyermekotthonnak sze­retnénk segíteni. Azt tapaszta­lom, hogy hálásak az itt élők eze­kért a lehetőségekért, hiszen er­re korábban senkinek nem volt ideje, meg figyelme. Jó látni,' hogy minden alkalommal több a közös téma és megbeszélnivaló, összetartóbb az azonos korosz­tály _______ __ ■ Na gy segítség a falugondnok Kis betlehem nagy büszkeség Szegerdőn mindig a leikükön viselték a falusiak a hitéletet. 1956-ban közös ösz- szefogással épült a templomuk, háborús emléktáblát és egy kőkeresztet is felállí­tottak az adomá­nyokból. Péntek József, az egy­házközség gondnoka elmondta: korábban csak jó időben volt mi­se a településen. Az iskola udva­rán ágakból ácsolták össze azt a sátrat, ami alatt a falubeliek kö­zösen imádkoztak. A kőkeresztet azért építették, hogy ünnepélye­sebb legyen a szertartás. Az isko­lások és a település fiataljai egy színdarabbal szedték össze a ke­reszt árát, amit aztán a templom építésekor a templomkertbe vittek. Összetartás most is van, a misére azonban jóval kevesebben járnak, mint korábban.- Elsősorban az asz- szonyok járnak vasár­naponként, a férfiak in­kább csak az ünnepe­ken - mondta Péntek József. - Amióta azonban meg­van a templomunk, azóta van betlehemünk is. Igaz, nem olyan nagy, mint a szomszédos vörsi, de nagyon szép. Néhány család összefog karácsony előtt és közö­sen megépítik. A betlehem a far­sang végéig áll. Akkor elbontjuk és a húsvétra díszítjük fel a temp­lomot. ■ Még csak szeptember óta dolgozik a falugondnok Szegerdőn, az ott élők mégis úgy érzik, mintha min­dig lett volna. Gyorsan hozzászok­tak ahhoz a kényelemhez és biz­tonsághoz, amit a munkája jelent az idős emberek számára. A legtöbb település éveket vár arra, hogy falugondnoka lehessen. A szeg­erdőieknek szerencséjük volt. Rögtön az első pályázatnál támogatták a tervü­ket. Azóta, munkájának köszönhető­en, sokat fejlődött a szociális ellátás a településen. Krulik József minden feladatnak örül, dolga pedig elsősorban az idősek körül van. Minden, ház körüli teendő­ből kiveszi a részét, ha kérik. Az ebéd kihordása, a gyógyszerek beszerzése és a bevásárlás is a feladatai közé tar­tozik, de azt is tudja, nem ezzel segít a legtöbbet.- A2 időseknek sokkal többet jelent az a tudat, hogy valakire biztosan szá­míthatnak - mondta Krulik József falu­gondnok. - Nemcsak a kötelező fel­adatokat látom el, mindenben segítek, ha kell. A nagy havazás után sok he­lyen nem tudták eldobálni a havat, vagy az egyedül élők féltek a csúszós úton elindulni a boltba, hát szívesen megtettem helyettük. Itt nőttem fel eb­ben a faluban. Szegerdő olyan kicsi te­lepülés, hogy mindenkiről tudok min­dent, ami könnyíti a munkámat. Tud­ják, hogy megbízhatnak bennem és nagyon megbecsülnek, ez minden fi­zetségnél többet ér, valamint egy óriá- si erő, ami a faluhoz köt engem. ■ A falu mindenese Krulik József munkáját megbecsülik a települé­sen. A szociális étkezte­tésben, a bevásárlás­ban, az orvoshoz utazás­ban és a gyógyszerek beszerzésében segít majd a falu öregjeinek. Minden, ház körüli teen­dőből kiveszi a részét, ha kérik. Az ebédkihor­dás éppúgy feladata, mint a bevásárlás, de ha kell, eldobálja a havat az idősebbek háza körül. Recept Szegerdőről Kelt rétes A Hozzávalók: 1 kg sikérdús liszt, 2 tojás sárgája, 2 dkg élesztő, kevés víz, vagy: 1,5 kg liszt, 1 liter tej, 2 tojás, 2 dkg élesztő tejben, cukor­ral felfuttatva, 1 evőkanál marga­rin, locsoláshoz 2 tejfel és 1 dl ol­vasztott zsír. A lisztbe beleöntjük a cukros tejben megáztatott élesztőt, összedagasztjuk a tojás­sal, esetleg zsiradékkal. Ezután cipókat formálunk belőle, és pi­hentetjük, keltetjük langyos he­lyen, hogy jól nyújtható legyen. Amikor kinyújtottuk, akkor meg­zsírozzuk, tejfölözzük, és bele­tesszük a tölteléket (dió, mák, dara, mazsolaszőlő fahéjjal, ka­kaó). Az abroszon feltekerjük, zsírozott tepsibe tesszük, tetejét is meglocsoljuk tejföllel, zsírral vagy olvasztott vajjal. A tepsiben is áll negyed órát a töltelékkel együtt, majd sütés után a tetejét zsíros tollal megkenjük. _____■ A L M A N A C H - 2 0 5

Next

/
Thumbnails
Contents