Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

12. OLDAL ITTHON E URÓPÁBAN 2003. Február 18., Kedd EU-Hírek DÁN KORLÁTOK. A koppén hágai kormány nem garantál ha­sonló letelepedési és munkavál­lalói jogokat a 2004-ben az Eu­rópai Unióba belépő országok polgárainak, mint amelyek meg­illetik a jelenlegi tagok állampol­gárait. Vagy a munkaerőpiac bi­zonyos szegmenseit ellenőrzik majd, vagy korlátozzák a jóléti juttatásokhoz való azonnali hozzáférést. A jelenlegi szabá­lyok szerint ugyanis Dániában az EU-polgárok kéthetes mun­kaviszony után átmeneti támo­gatásra és betegségi juttatásra jogosultak. AFRIKA-CSÚCS: NEM. Az Eu rópai Unió nagykövetei tegnap elvetették az áprilisi EU-Afrika csúcs megrendezésének tervét. Nagy-Britannia és több uniós tagállam ugyanis azzal fenyege­tőzött, hogy bojkottálni fogja a Lisszabonba tervezett találko­zót, ha azon megjelenik Muga­be zimbabwei elnök. Az EU kül­ügyminiszterei legutóbb nem tudtak megegyezni a zimbabwei elnök kitiltásáról az unióból. London azt nem ellenezte, hogy Mugabe részt vegyen egy jövő heti párizsi értekezleten, Fran­ciaország ugyanis támogatta a Zimbabwe elleni szankciók fel­újítását. CÉLKERESZTBEN A BRITEK. Támadások kereszttüzébe kerül­tek Gordon Brown brit pénzügy- miniszter államháztartási tervei a közszolgáltatások tervezett fej­lesztése miatt. A Tizenötök pénzügyminiszterei most attól tartanak, hogy a brit törekvések alááshatják a fiskális szigor amúgy is tapasztalható lazulá­sát. Az EU pénzügyminisztériu­mi képviselői egyetértettek ab­ban, hogy a brit költségvetési po­litikáról készült bizottsági jelen- tésen szigorítani kell. _______ ■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. ■ OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: VARGA TÍMEA Az EU foglalkoztatáspolitikája Az unió mércét állít fel a csatlakozni kí­vánók számára, amelynek elérése Magyarországnak is kívánatos. Profitá­lunk az integráció­ból, amelynek szer­ves része az EU és hazánk foglalkozta­táspolitikájának harmonizációja. A munkanélküliek számának növekedé­sével a foglalkoztatás és a munkahelyte­remtés kulcsfontossá­gú kérdéssé vált az ezredvég Európájá­ban. Mivel az unió nem rendelkezik jo­gosítványokkal ah­hoz, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon az egyes tagállamok költségvetési kiadása­ira és munkahely-te­remtési programjaira, egységes foglalkozta­táspolitika ledolgozá­sára és koordinálására törekszik. Már az Európai Közösség 1957. évi alapí­tó szerződése rendelkezik arról, hogy egy tagor­szágbeli a másik tagállam területére szabadon be­léphet, az ott meghirdetett állásajánlatra jelentkez­het, és munkát végezhet az adott tagállam munka­jogi normái szerint. A foglalkoztatáspolitika érdekében az Európai Unió az elmúlt évtizedben számos lépést tett. A szervezet több akciótervet dolgozott ki a munka­erő-piaci integráció megfelelő előkészítésére, nagy hangsúlyt helyezve a helyi munkahelyteremtés kérdésére. Adatbázisok és információs rendszerek összegzik a tagországok munkaügyi tapasztalatait, és folyamatosan nyomon követik munkaerő-piaci stratégiájuk alakulását. Az unió közösségi progra­mot hozott létre a női munkavállalók alkupozíció­jának emelésére (NOW), a rokkantak és bizonyos hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítására (HORIZON), valamint az új szaktudás elsajátítására és munkahelyteremtésre (EUROFORM). Az Európai Tanács 1997 novemberében, Lu­xemburgban tartott rendkívüli ülésének témája ki­fejezetten a tanács foglalkoztatáspolitikájának ko­ordinálása volt. Ezen az ülésen olyan irányelveket dolgoztak ki, amelyeket elfogadásuk után integrál­tak a tagállamok szociális programjaiba és nemze­ti foglalkoztatási akcióterveibe. A tanácskozáson kiemelt témaként szerepeit az ifjúsági és tartós A munkahelyteremtés az unióban is az egyik legfontosabb feladat marad FOTÓ: LÁNG RÓBERT munkanélküliség kezelése, az iskolarendszer javí­tásának kérdése, valamint a vállalkozóvá válás ösz­tönzésének lehetősége. A testület célul tűzte ki a vállalkozások beindításának és működtetésének megkönnyítését. Az Európai Tanács ösztönözte a szociális partnereket olyan megállapodások létre­hozására, amelyek az unió egészére vonatkozó képzési és átképzési feltételeket rögzítik. Az EU-nak és tagállamai számára a szabad mun­kaerő-áramlást továbbra is számos formális és in­formális tényező nehezíti. Ilyenek például az elté­rő társadalombiztosítási és adórendszerek, a képe­sítések és diplomák elismerésének problémája, az eltérő foglalkoztatási feltételek, valamint egyes or­szágokban a képzettségbeli lemaradás. Nehézsé­get jelent ezeken kívül a nyelvtudás és az informá­ció gyakori hiánya, valamint a munkaerő infrast­ruktúrájának kiépítetlensége. Az Európai Unió tevékenysége a foglalkoztatás­politika terén nem zárult még le az elmondottak­kal, mivel a szervezet folyamatosan igyekszik a ne­hézségeket leküzdeni. Számos program és elméle­ti terv született, így a közeljövőben ezek gyakorla­ti alkalmazására tevődik a hangsúly. Az unió kele­ti bővítésének rendezése és ennek részeként a sza­bad munkaerő-áramlás elősegítése alapkövei az egységes Európa sikeres megteremtésének. ■ i®” www.somogyihirlap.hu . Szabályokkal a nemek harca ellen A nők és a férfiak egyenlő esélye­inek biztosítása az európai integ­ráció kezdete óta fontos téma. Napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakult ki: több kötelező jogszabály (nyolc irány­elv) és még több nem kötelező jellegű ajánlás született. A kötele­ző jogszabályok fő szabályozási területei: az egyenlő bérezés, az egyenlő bánásmód, az egyenlő el­bírálás a szociális biztonság szempontjából, a foglalkoztatás­ban és a szakképzésben követen­dő egyenlő elbánás, a terhesség és anyaság védelme a munkavég­zés során, a szülői szabadságok rendszere. A magyar jogrendszerben az egyenlő bánásmód elvét megfele­lő szintű rendelkezések védik, a jogharmonizációval előrelépés így elsősorban a jogalkalmazástól várható. Az esélyegyenlőség elve az uniós gyakorlatban „pozitív in­tézkedéseken” - a nők munka­erő-piaci visszatérését segítő spe­ciális programok stb. - keresztül érvényesül. Ezek azonban a ma­gyar gyakorlatból még jórészt hi­ányoznak. Elterjedésüket segíti majd a részvételünk az egyenlő bánásmód érvényesülését támo­gató uniós programokban, vala­mint a jogorvoslati lehetőségek bővülése. ■ Segítő munkaügyi központok Az európai uniós csatlakozás együtt jár az ismeretek bővíté­sével, a megújulással, s bizo­nyos mértékű harmonizáció­val. A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ folyamatosan készül a csatlakozásra.- A központ szolgáltatási rendsze­re, tevékenysége nagyon sokban hasonlít a tagországokban alkal­mazott rendszerekhez - emelte ki Szellő János, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási | osztályának vezetője. Évek óta tu- | datos a felkészítés a csaüakozással kapcsolatos szaktanfolyamokon. A központ öt éve foglalkozik - kedvezményezettként, szakértő­ként és támogatóként - Phare-pá- | lyázatokkal, amely egy nagyon jó iskola az európai uniós alapok ké­sőbbi hozzájutásához. A kedvez- .ményezettség azt jelenti, hogy a négy dél-dunántúli megye: So­mogy, Tolna, Baranya, Zala össze­fogott és két nagy pályázatot készí­tett, amit el is nyert. Ezeknek a végrehajtására 1999 decembere és 2001 márciusa között került sor. Az első egy csomagterv volt, amelyben kialakították a dél-du­nántúli régió foglalkoztatási straté­giáját. A Somogyi Munkanélkülie­kért Alapítvány bevonásával meg­teremtettek egy segítőhálózatot tartós munkanélküliek számára, végrehajtottak egy női munka- nélküliséget mérsékelő progra­mot, s létrehoztak egy Foglalkozá­si Információs Tanácsadó közpon­tot. Másik pályázatuk egy speciális program volt, elsősorban a meg­változott munkaképességű mun­kanélküliek foglalkoztathatóságát befolyásoló tényezők feltárására, új eljárások kidolgozására.- A múlt év végén befejeződött E U R 0 M A programban a munkaügyi központ szak­értőként vett részt, együtt­működve a Pécsi Regioná­lis Munkaerő­fejlesztő és Képző Köz­ponttal. A program felzárkóztató, betanító képzéssel párosuló és szakképző jellegű volt, amelybe 170 roma munkanélkülit sikerült bevonni. A rengeteg tapasztalat mellett mintegy 100-120 millió forint ke­rült a megyébe beruházásra, prog­ramok működtetésére. A tartósan munkanélküliek „Újra Dolgozom” programja 2001. szeptember 1-től indult, a munkaerő-piaci esélyeik javítására, foglalkoztathatóságuk, munkába helyezésük elősegítésé­re. A munkanélkülieknek kínált rendszerbe 5037 fő került, míg a szolgáltatások nyomán 1906 fő el­helyezkedését tudta biztosítani a program. A megváltozott munka- képességű munkanélküliek szá­mára szóló projekt keretében ki­alakítottak egy olyan módszertant, amely a munkaerő-képességek alapján történő kiválasztást segíti elő. Továbbá megvalósult egy komplex képességvizsgáló labora­tórium is. Szellő János hangsúlyozta: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizálása érdekében a Fog­lalkoztatási Hivatal sikerrel pályá­zott a Phare-hoz. Első lépcsőként országosan 20 munkaügyi kiren­deltségben alakítanak ki egy új szolgáltatási modellt. Somogybán a barcsi kirendeltség kapta meg ezt a lehetőséget. _________ ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez há­rom-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapun­kon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borí­tékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sor­solunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is vár­ja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Minek a rövidítése a CAP? a/ Közös Agrár Program b/ Közös Mezőgazdasági Politika c/ Közös Agrár Projekt 2. Ki tervezte az eurót? a/ Antonio Vitorino b/ Mario Monti c/ Róbert Karina 3. Hány képviselő van az Európai Parlamentben? a/626 b/544 c/412 4. Mi a neve az EU katonai szervezetének? a/ Európai Védelmi Szervezet b/ Nyugat-európai Unió c/ Európai Katonai Szövetség Brüsszelből jelentjük Költségvetés 25 országra sokban, és 111 milliárd euróra ki­fizetésekben. Az Európai Bizottság javaslata egyszerűen megemeli az éves ki­adások plafonját a Koppenhágá­ban megállapított értékekkel. A mezőgazdasági támogatások és a strukturális műveletek esetén a növelés fokozatos, a belső politi­kák kiadási plafonja egyből meg­ugrik, ezen a téren nincs átmenet. Tartalmaz ugyanakkor ez a rész egy új rublikát, az úgynevezett Schengen-alapot. Mint emlékeze­tes, az EU a sok tagjelölt által nem teljesen elragadónak talált bővíté­si ajánlat megédesítésére durván egymilliárd eurót ajánlott fel a kül- sőhatár-védelem megtámogatásá- ra. 2004-es árakon ez pontosan 951 millió euró a Tízeknek. Az előcsatlakozási pénzek ki­adási plafonját a mostani módosí­tó javaslat nem emeli, de a későb­biekben ez változni fog, mert a Bi­zottság növelni fogja a Romániá­A HUSZONÖTÖK KÖLTSÉGVETÉSE 2004-2006-RA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (Millió EUR) 2004 200S 2006 Mezőgazdaság 49 305 50 431 50 575 Közös Mezőgazdasági Politika 42 769 43 724 43 735 Vidékfejlesztés__________________________________6 536 6 707 6 840 Strukturális műveletek 41 035 41 685 42 932 Strukturális alapok 35 353 36 517 37 028 Kohéziós alapok ________________________________5 682___5 168 5 904 Be lső politikák______________________________8 667___8 756 8 827 Kü lső politikák______________________________5 082 5 093 5 104 Ad minisztráció_______________________________5 983 6 154 6 325 Tartalékok 442 442 442 Pénzügyi tartalék 0 0 0 Segélytartalék 221 221 221 Vésztartalék___________________________________221 221 221 Kö ltségvetési kompenzáció____________1410______1299_____1 041 TE LJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK 115 379 117 315 118 701 TELJES KIFIZETÉSEK__________________________111380 112 260 114 740 Kia dások plafonja a GNP százalékában_______1.08% 1,06% 1,06X Mo zgástér az előre nem látható költségekre 0,16% 0,18% 0,18% Saját források plafon 1,24% 1,24% 1,24% nak és Bulgáriának szóló támoga­tásokat, akár évi 40 százalékkal is 2004 és 2006 között (1228 millió euró a két országnak 2004-ben, és '1432 millió euró 2006-ban). Ugyanebből a keretből finanszí­rozzák majd a török előcsatlako­zási programokat is, amelyek 2006-ra várhatóan megduplázód­nak. Külön rublikába kerültek a költs ég vet és-kompenzációs pénzek. Hogy az új tagállamok tagságuk első 3 évében semmi esetre se kerüljenek rosszabb költségvetési helyzetbe, mint 2003- ban, az EU külön erre célzott készpénzzel támogatja őket. Ez a tíz országnak 1410 millió euró 2004- ben, 1299 millió 2003-ban és 1041 millió 2006-ban (szintén 2004-es árakon számolva). A bizottság javaslatát még a Parlamentnek és a tanácsnak is jó­vá kell hagynia, utóbbinak minő- sített többséggel.______________■ Szótár az Európai Unióhoz Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink szá­mára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv-haszná- latban. A szótárt a kaposvári EU.Pont bocsátotta rendelke­zésünkre. Regionális politika. Az EU egyik legfontosabb közös politi­kája, amely a régiók közötti kü­lönbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos esz­közei a strukturális alapok. Római Szerződés (ek). Az Eu­rópai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közös­séget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptettek életbe. Az EGK-t létre­hozó szerződés bevezető részé­ben fogalmazódtak meg az euró­pai integráció legfontosabb céljai (pl. az európai népek integráció­ja, az országok gazdasági és tár­sadalmi előrehaladása, a foglal­koztatás növelése, a jólét emelé­se, a béke és a szabadság megőrzése). Schengeni Egyezmény. 1985-ben e luxemburgi városban állapodtak meg a Benelux-álla- mok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képvise­lői abban, hogy fokozatosan le­bontják az ellenőrzést közös ha­táraikon. Később csatlakozott valamennyi EU-tagország, Dá­nia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az eredeti határidő 1990 eleje lett volna, de ezt több­ször módosították, és végül 1995 májusában lépett életbe. A Schengeni Egyezmény értelem­szerűen azzal jár, hogy az azt aláíró országok külső határainál viszont igen szigorú ellenőrzést valósítanak meg. Az Amszterda­mi Szerződés a Schengeni Egyezményt az EK jogszabályai­nak szintjére emelte, így az - kö­vetkezésképpen - átkerült az EU első pillérébe. (Folytatjuk) l i 4 4 t 4 115 milliárd euróra, azaz a Hu­szonötök GNP-jének 1,12 száza­lékára rúg kötelezettségvállalá­A bővítés miatt megnövekedett uniós kiadásoknak megfelelően módosított, 2004-es költségvetés Elkészítette és jóváhagyta a 2004-2006-ig érvényes költségvetés­re szóló módosító javaslatát az Európai Bizottság. A három év számadatainak módosítására az EU bővítése miatt van szükség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents