Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

2003. Február 17. ITTHON E URÓPÁBAN 7. OLDAL Az állattenyésztés szabályozása Az Európai Unió állattenyész­tési piacszabályozásáról kér­deztük Baranyai Sándort, a megyei FM Hivatal vezetőjét.- Az európai uniós csatlakozást kö­vetően a tehéntej termelői ára tar­talmaz-e jövedelmet?- Az EU tejpiaci szabályozásá­nak tejtermelőket közvetlenül érintő legfontosabb eleme a kvóta- rendszer, ugyanis ez határozza meg a tehéntej országos és egyéni szinten értékesíthető mennyisé­gét. A Magyarország számára elfo­gadott nemzeti kvóta két részből áll. A feldolgozói címen 1,78 millió tonna, illetve közvetlen értékesíté­si címen 164 ezer 630 tonna, ösz- szesen 1,947 millió tonna. Ezen túlmenően a 2006. évi tartalék to­vábbi 42,780 tonna, amelyet a kvó­tamennyiség százszázalékos ki­használtsága esetén kapnánk meg. így az országos kvóta 2006- ban 1,990 millió tonnára nőhet. Az Európai Miniszterek Tanácsa min­den év július 1-től a következő év június 30-ig megállapítja többek között az extra minőségű tej irány­árát, amely 3,7 százalékos zsírtar­talmú extra nyerstejre vonatkozik.- Az EU-csatlakozást követően lesz-e a vágósertésnek garantált át­vételi ára?- A sertéshúságazatban két, köz­pontilag megállapított úgynevezett intézményi ár fog működni, az alapár és az intervenciós ár. Az alap­árat minden év július 1-től a követ­kező év június 30-ig terjedő, gazda­sági évre határozzák meg. Jelenleg az alapár összege 150,9 euró/100 kilogramm, amely hasított súlyra vetítve 37, élősúlyra 300 forint ki­lónkénti vételárnak felel meg. Az alapár kiegyensúlyozott piaci hely­zetet teremt az unión belül, ezáltal méltányos és kiszámítható jövedelmet biztosít a ter­melőknek. Ka­ri zavar esetén ebből kiindul­va állapítják meg az inter­venciós árat, amely nem le­het alacso­nyabb, mint az alapár 78 százaléka, és nem haladhatja meg az alapár összegének 92 százalékát. Az inter­venciós beavatkozásra akkor kerül sor, ha a felvásárlási ár tartósan az alapár 103 százaléka alá csökken. Az alapár E minőségi osztályba so­rolt vágósertésekre vonatkozik. Eb­be a kategóriába tartozik az EU vá­gósertés-állományának háromne­gyede. Somogybán ez az arány 40- 45 százalék.- Vágósertés-piaci zavar esetén a közösségen belül milyen intézke­désekre kerül sor?- Mivel az intervenciós felvásár­lás igen költséges és kockázatos, a közösség általában magántárolási támogatásokkal próbálja megaka­dályozni a vágósertés árának drasz­tikus és tartós csökkenését. Ilyen esetben a mindenkori tárolási költ­ségeket figyelembe véve a bizottság támogatást ítél meg azon termék­pálya résztvevőinek, akik vállalják a meghatározott mennyiségű és minőségű hasított sertések vagy húsrészek 4-5 vagy 6 hónapos idő­tartamra hűtve (fagyasztva) tárolá­sát. A tárolási időszak lejártával a fagyasztott terméket külpiacokon értékesítik. A piaci beavatkozások­kal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy az mtézkedések közvetlenül nem a termelőt érintik, hanem a vá- góhidakat és a feldolgozókat. ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez há­rom-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapun­kon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borí­tékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sor­solunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is vár­ja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. / Mely időpontot tekintjük az EU megalakulási évének? a/ 1789. b/ 1945. c/ 1990. d/ 1958. 2. / Mikortól vezették be számlapénzként az eurót? a/ 1848. b/ 1765. c/ 1990. d/ 1999. 3. Hány embert érintett az euró bevezetése? a/ 10 millió b/ 20 millió c/ 100 millió d/ 300 millió 4. Az euró mely pénzekkel válhat egyenrangúvá a nemzetközi piacokon? a/ márka, frank b/rubel c/ dollár, yen d/ forint Agrárpolitika az unióban (2) A termelés helyett a termelőt támogatnák Több mint tíz év szakadatlan agrárpolitikai reformjának megkoronázásaként az Eu­rópai Bizottság a CAP-támo- gatások termelésről az agrár- termelőkre való teljes áthe­lyezésére tett javaslatot. Brüsszel versenyképesebb, piacorientáltabb, a fogyasz­tóknak jobb minőséget, az adófizetőknek olcsóbb mező- gazdaságot kínáló és az EU-t a kereskedelmi partnerek foly­tonos bírálatainak kevésbé ki­tevő közös agrárpolitikát vár a mélyreható reformoktól. Bár a reformcsomag sarkalatos pontjai csak az átmeneti idő­szak után terjednének ki az új tagállamokra, a felvételi tárgyalásokon kötött megál­lapodás sok szempontból már az új közös agrárpolitika (CAP) tesztelését szolgálja. Rackák egy kiállításon. Az állattenyésztők is sokat várnak az EU-tól A közös agrárpolitika reformjára tett végleges javas­latok több lényeges ponton eltérnek az Európai Bi­zottság még tavaly júliusban ismertetett koncepció­jától, noha alapvetően annak radikális irányvonalát követik. Az egyik legfontosabb változás annak az intézke­désnek 2004-ről 2007 való elhalasztása, amelynek ér­telmében a közvetlen jövedelemtámogatásokat évről évre csökkentenék, és a megtakarított pénzt a vidék- fejlesztési fejezetbe csoportosítanák át. Az úgyneve­zett kötelező moduláció késleltetett bevezetésére az október végi brüsszeli EU-csúcson a hagyományos CAP-kiadások stabilizálásáról hozott döntés kénysze­rítette a bizottságot, amely a vidékfejlesztési források kivételével a 25 tagú EU számára 2013-ig a 2006-os szinten rögzítette a közös agrárpolitika kiadásait, amelyek az inflációnál kisebb mértékben emelked­hetnek. Brüsszel szerint ez az oka annak, hogy a vi­dékfejlesztési büdzsé a tervezettnél kisebb mérték­ben - a korábbi 20 helyett 2007-2012 között mind­össze 6 százalékkal - nőne. A reform főbb elemei: 1. Az agrártermelőknek ezentúl a termelési szint helyett alanyi jogon járna a direkt támogatás. A kü­lönböző címeken kapott támogatásokat (például gabona, marhaprémium) egységes farmi kifizeté­sekkel váltanák fel. 2. Azért, hogy a direkt támogatások termeléstől való elválasztása ne vezessen a termőföldek „elha­gyásához”, csak azok részesülhetnek közvetlen ki­fizetésben, akik ügyelnek arra, hogy a termőföld jó állapotban maradjon. A szabályok megszegése ugyanakkor szankciókat vonna maga után. 3. A fenntartható mezőgazdaságot szem előtt tar­tó fenti célok megvalósítására kiszélesítenék azok­nak az intézkedéseknek a körét, amilyen címen a gazdák vidékfejlesztési forrásokhoz juthatnak. A végrehajtásban a tagállamok nagyfokú önállóságot élveznének. Az agrártermékek minőségének javítá­sát célzó programokban részt vevő gazdaságok pél­dául egy adott évben maximum 1500 euró plusztá­mogatáshoz juthatnának. 4. Az Európai Bizottság a következő költségve­téstől, 2007-től javasolja a direkt támogatások egy részének kötelező átirányítását a CAP második pil­lérébe, a vidékfejlesztésre és az új piaci reformokkal együtt járó költségek finanszírozására. A gazdákat az éves jövedelem (direkt támogatásokból szárma­zó jövedelem) nagysága alapján 2007-től 3 külön­böző kategóriába osztanák. A farmerek többsége, amelynek éves bevétele nem haladja meg az 5 ezer eurót, mentesülne a közvetlen kifizetések csökken­tésétől. A második csoportba az évente 5-50 000 euróbán részesülő gazdák tartoznak, akiknek a di­rekt támogatásai 2013-ra 12,5 százalékkal csökken­nének. A lefaragás leginkább a legnagyobb, 50 ezer euró feletti közvetlen jövedelemtámogatásban ré­szesülő farmereket érintené, akiknél 2013-ra 19 szá­zalékkal esne vissza a kifizetések mértéke. 5. A közvetlen kifizetések csökkentéséből szár­mazó megtakarításokat két különböző célra fordíta­nák. A 2007 és 2012 közötti levonás évi 1 százalékát, hat év alatt tehát 6 százalékát kiegészítő EU-támo- gatás formájában a tagállamok rendelkezésére bo- csátanák a különböző vidékfejlesztési programok fi­nanszírozására. A vidékfejlesztésre ezáltal 2007-ben 228 millió euró, 2012-ben pedig 1,48 milliárd euró állna rendelkezésre. Ezt az összeget objektív kritéri­umok (művelés alatt álló mezőgazdasági terület, ag­rárfoglalkoztatás, vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP) alapján osztanák szét a tagállamok kö­zött. A fennmaradó összegekből az új piaci refor­mok költségeit fedeznék (cukor, olívaolaj, dohány, zöldség-gyümölcs szektorok). A degresszivitás (a di­rekt támogatások csökkenő aránya) és a moduláció (a források átpumpálása a vidékfejlesztésre) az újonnan csatlakozó országokban mindaddig nem lép érvénybe, ameddig a közvetlen kifizetések el nem érik a normális szintet). 6. Az évente több mint 15 ezer eurónyi direkt tá­mogatásban részesülő, illetve éves szinten több mint 100 ezer euró forgalmi bevétellel rendelkező gazdaságok számára kötelező lesz az úgynevezett „farmi tanácsadó rendszer”, lényegében kötelező auditálás igénybevétele. 7. A közvetlen támogatásokra való jogosultság to­vábbi előfeltétele a termőföld 10 százalékának köte­lező ugaroltatása. A parlagon hagyott terület azon­ban nem lehet vetésforgó, hacsak azt fajsúlyos kör­nyezetvédelmi szempontok nem indokolják. 8. Az Agenda 2000 reformcsomag félidős felül­vizsgálatának keretében a bizottság több szektor­ban is változtatásokat javasolt. Például: a gabonafé­lék intervenciós árát 5 százalékkal (2004-2005-re tonnánként 95,35 euróra) csökkentenék, hogy a kö­zösségi felvásárlás valóban utolsó szalmaszálként szolgáljon a megszorult gazdák számára. Az inter­venció ár csökkentésének ellensúlyozására a ton­nánkénti 63 euróról 66 euróra emelnék a területi alapú kifizetést, ami az egységes agrárkifizetés ré­sze lenne. B3* www.somogyihirlap.hu . EU-Hírek A SZABAD MOZGÁSRÓL. Az Európai Parlament első olvasat­ban tárgyalta a szabad mozgásról szóló javaslatot. A határozat lé­nyegi eleme az EU-n belüli sza­bad mozgást, a tartózkodás és a letelepedés szabályainak enyhíté­sét érinti. A döntés értelmében valamennyi EU-polgár, illetve családtagja az eddigi 3 hónap he­lyett fél évig tartózkodhatna bár­mely uniós tagállamban a helyi hatóságoknak tett bejelentés nél­kül. Négyévi tartózkodás után pe­dig garantálni kell a letelepedés jogát. A határozat alapját képező európai bizottsági javaslat alapve­tő célja az volt, hogy az EU polgá­rait a közösség valamennyi tagál­lamában a helyi állampolgárok­kal azonos elbírálás illesse meg. A tagországoknak 2004. május 1- ig kellene átültetniük nemzeti joganyagukba a szabályozást. STABILITÁS ÉS HÁBORÚ Az Európai Bizottság nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy felfüg­gesztenék a stabilitási és növeke­dési paktum rendelkezéseit ab­ban az esetben, ha az Öbölben ki­törne a háború, és a megugró olajárak tovább rontanák az euró­pai gazdasági helyzetet. Német­ország és Franciaország, kiegé­szülve Nagy-Britanniával, annak módját keresi, hogy hogyan le­hetne kibújni a paktum szigorú rendelkezései alól a kivételes gaz­dasági körülményekre való tekin­tettel. Mind Párizs, mind Berlin költségvetési helyzete rossz: a franciákat azért intette meg a bi­zottság januárban, mert költség- vetési hiányuk veszélyesen meg­közelítette a stabilitási paktum ál­tal megszabott 3 százalékos felső határt, a németeké pedig átlépte ezt a küszöböt. A stabilitási pak­tum felfüggesztése lehetővé ten­né a két országnak, hogy meg­ússzák a retorziókat, és a háborút vádolják helyzetükért. _______■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. ■ OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: VARGA TÍMEA Szótár az Európai Unióhoz Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink szá­mára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv-haszná- latban. A szótárt a kaposvári EU.Pont bocsátotta rendelke­zésünkre. Liberalizáció A gazdasági szereplők szabadsá­gát, esetünkben az országok kö­zötti szabad versenyt fékező elő­írások (pl. vámok, mennyiségi korlátozások) lebontása. Maastrichti Szerződés Az Európai Uniót létrehozó szer­ződés népszerű neve. 1992. febru­ár 7-én írták alá a dél-hollandiai Maastricht városában, és a tagálla­mi ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett életbe. PHARE-program A Phare az Európai Közösség kez­deményezése, melynek eredeti célja Lengyelország és Magyaror­szág gazdaságának a felzárkózta­tása volt a fej­lett nyugati ál­lamok szintjé­re, de az el­múlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezmé­nyezettek köre. Ma a Phare-prog- ram a közép- és kelet-európai or­szágok számára nyújt támogatást a demokratizálódáshoz, a gazda­ság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészü­léshez. A tizenhárom Phare- ország két fő csoportra osztható:- Tíz tagjelölt ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyel- ország, Lettország, Litvánia, Ma­gyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozási felkészü­lését segíti az Európai Unió.- Három másik ország (Albá­nia, Bosznia-Hercegovina, Mace­dónia) demokratikus és piacgaz­dasági átalakulásához nyújt támo­gatást a program. (Folytatjuk) A magyar termőföld jövője az EU-ban A magyar föld nemzeti kincsünk, meghatározója a verseny- képes mezőgazdaságnak, feltétele a biztonságos, környezet- barát gazdálkodásnak. A kormány minderre figyelemmel kezdeményezte, majd az Országgyűlés megalkotta a törvé­nyeket, meghozta a szükséges kormányzati döntéseket. Töb­bek közt ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet a nemzeti földbirtok-politikáról, a magyar termőföld uniós jö­vőjéről tartott Pásztohy András somogyi képviselő (MSZP), a mezőgazdasági bizottság alelnöke.- A kormány legfontosabb föld­birtok-politikai törekvései, a ma­gántulajdon tiszteletben tartása, az állami földtulajdon megbecsü­lése, a mezőgazdaságból élők ki­számítható tulajdonszerzésének és földhasználatának elősegítése- mondta Pásztohy András. A földtörvény-módosítás legfonto­sabb elemeiről elmondta: a gaz­dálkodó helyben lakónak elővá­sárlási jogot biztosít, legyen az gazdálkodószervezet tagja, csalá­di gazdálkodó, őstermelő, vagy mezőgazdasági vállalkozó. Stabi­lizálja a ma meghatározó haszon- bérlet intézményét, minden eset­ben a helyben lakó földhasználó­nak biztosít előhaszonbérleti jo­got. A termőföld hatékony műve­lése érdekében lehetővé teszi a földhasználat cseréjét. Kifejtette: a Nemzeti Földalap intézménye szolgálja az állami földvagyon át­látható kezelését, védelmét, ver­senyképes birtokszerkezet kiala­kulását, a mezőgazdaság moder­nizációját, az országgyűlési, tár­sadalmi ellenőrzést az állami földvagyon használata felett. A termőföldért életjáradék program segítséget nyújt a szoci­álisan rászorulóknak az EU-csat- lakozást követő időszakra kiter­jedően is. Az állam piaci eszkö­zökkel vesz részt a birtokrende­zésben azáltal is, hogy felvásá­rolja a kisméretű földtulajdono­kat, így a földtulajdonosok nagy számát kivonja a földpiacról, megteremtve ezzel a helyi szintű birtokrendezéshez szükséges földalapot. A szociális földprog­ram elsősorban a hátrányos hely­zetű lakosságnak nyújt külön tá­mogatást. A 2003. évi költségvetés, vala­mint az agrárágazat és vidékfej­lesztés támogatási rendszere - új hitelkonstrukcióval, kamattá­mogatással, és készfizető állami kezességvállalással - segíti a gazdálkodók birtokfejlesztését a versenyképes üzemméret kiala­kítását. A termelői szerveződé­sek támogatá­sa segíti a több kisebb földterületen gazdálkodók eredménye­sebb együtt­működését, jövedelmező gazdálkodá­sát.- A nemze­ti földbirtokpolitikánk, a megva­lósítását szolgáló törvények, jog­szabályok, intézmények adják meg az esélyt, hogy a magyar gazdálkodók méltó versenytársai legyenek uniós gazdatársaiknak - tette hozzá Pásztohy András. - Nagyban segíti mindezt, hogy az uniós tárgyalások végső szaka­szában sikerült elérni a külföldi­ek termőföldvásárlás-korlátozá­sának hét évről tíz évre történő meghosszabbítását. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents